1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tekenye Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8793 Tekenye, Hunyadi u. 17.

(3) A képviselő-testület hivatala: Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal). Székhelye: Zalaszentgrót, Dózsa György u. 1.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tekenye község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete, a polgármester, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható:

(3) A képviselő-testület a település címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, valamint az önkormányzati jelképek használatáról külön rendeleteket alkot.

3. § (1) A képviselő-testület létszáma 4 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) A képviselő-testület együttműködhet az önkormányzat vonzáskörzetébe tartozó települések képviselő-testületeivel társulás vagy külön megállapodás alapján.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatai különösen:

(4) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület üléseit évente legalább hat alkalommal, illetve szükség szerint tartja. A képviselő-testület üléseit – az alakuló ülés, a közmeghallgatás, illetőleg egyéb rendkívüli ok kivételével – az önkormányzati épületben (8793 Tekenye, Hunyadi u. 17.) tartja. A képviselő-testület indokolt esetben ülését más helyszínen is tarthatja.

7. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester illetve együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja hívja össze és vezeti.

(2) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak legalább 5 munkanappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirendi pont tárgyának és előadójának megjelölését, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(4) A meghívónak a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző és a bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 3 képviselő kérte.

(5) A képviselő-testületi ülési meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(6) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát legalább 2 nappal az ülés előtt a meghívónak a településen, valamint a hivatalban lévő hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(8) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

8. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A Mötv.-ben meghatározott esetekben az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármesternek az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Ha a polgármester a kormányhivatal ülés összehívására tett javaslatának és indítványának tizenöt napon belül nem tesz eleget, az ülést a kormányhivatal hívja össze.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

9. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a bizottság készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

10. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2) A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága kérdésében a Mötv. 46. §-ában foglaltak irányadóak.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okból történő zárt ülést tartását az ülésen a polgármester jelenti be.

(5) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(6) A zárt ülésen a Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(7) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (6) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

11. § (1) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével négy napon belüli időpontra újból összehívja.

(3) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

12. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

13. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(2) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek és a sürgősségi indítványok napirendre tűzéséhez, valamint tárgyalásához.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

15. § (1) A képviselő eljárási kérdésben egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre legfeljebb egyperces észrevétel tehető, egyébként a képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

16. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő-testületi tag, a jegyző.

17. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.

(2) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat szószerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a polgármesternek.

(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(4) Kettőnél több döntési lehetőség esetén

18. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, ha azt a bizottsági elnök kéri.

(5) A titkos szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselő nevét nem tartalmazó, kizárólag a döntési javaslatot magába foglaló szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző ismerteti a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselő nevét tartalmazó szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző ismerteti a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét.

(7) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni.

(8) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltan kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(9) A polgármester a szavazás eredményét és tárgyát köteles számszerűsítve, hangosan közölni.

19. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése: Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (….) számú határozata A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(4) A határozatokat a testületi ülést követő 8 napon belül, az azonnali végrehajtási határidő megjelölés esetén az ülést követő napon el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt személy vagy szerv vezetője a végrehajtás megtörténte után, de legkésőbb a határidő lejártát követő napon jelentést köteles készíteni és a jegyzőnek megküldeni. A jelentéseket a jegyző foglalja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testületi határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

20. § A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásárra.

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

22. § (1) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.

(2) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményeztetést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testület az előkészítés és véleményeztetés alapján a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményekről, javaslatokról.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet aláírásáról a Mötv. 51. § (1) bekezdése rendelkezik.

(5) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Tekenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (….) önkormányzati rendelete A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

23. § (1) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről a hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztésével, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítás(ok) számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

24. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan írásban benyújtott felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. A képviselő-testületi ülés napját megelőző 3. nap 16 óráig benyújtott interpellációt az interpellált köteles megválaszolni a testületi ülésen.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb öt percben szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület – vita nélküli szavazással- engedélyezheti, hogy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ adjon. Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. Az interpellációra adott választ a soron következő ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak, amennyiben nincs illetékes biztosság a képviselő-testület által létrehozott ad hoc bizottságnak. Az interpellációval kapcsolatban a bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő ülésen ismertet. A továbbiakban a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(8) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

25. § Az interpellációkra, kérdésekre a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

26. § A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdés a testületi ülésen is feltehető, nem kell írásban benyújtani azt, valamint a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni. A kérdéseket az ülés kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani, aki minden ülés elején a testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket. A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

27. § Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 26. § (1) bekezdésben, valamint a 28. §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről digitális adathordozón rögzített felvétel készül, melyről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

29. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésével, aláírásával és megküldésével kapcsolatos rendelkezéseket a Mötv. 52. § (2) bekezdése tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát a hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

30. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei és mellékletei – zárt ülés kivételével – a hivatal titkárságán megtekinthetők.

(2) Az ülésről készült hangfelvételt 30 napig meg kell őrizni.

31. § (1) A helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat az Ötv. 45-48., 50. §-ai, továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban Ve. tv.) 132-142. §-ai tartalmazzák.

(2) Helyi népszavazást az Ötv. 46. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben kell tartani.

(3) A helyi népszavazást az Ötv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lehet kezdeményezni.

(4) A helyi népszavazást a (3) bekezdésben foglaltakon legalább a választópolgárok 10 %-a kezdeményezhet.

(5) A népszavazást kezdeményezők képviselőjét a népszavazás kiírását tárgyaló illetve értékelő testületi ülésre meg kell hívni.

32. § (1) A helyi népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat az Ötv. 49-50. §-ai, továbbá a Ve. tv. 147-148. §-ai tartalmazzák.

(2) A helyi népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5.%.

(3) A polgármester - a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek ellenőrzése eredményéről szóló tájékoztatás kézhezvétele után - a következő testületi ülésen bejelentést tesz a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a polgármesteri bejelentést követő 30 napon belül dönt. Amennyiben a népi kezdeményezést a (2) bekezdésben meghatározott számú választópolgár nyújtotta be a testület köteles azt tárgyalni.

(4) A népi kezdeményezés tárgyalására a kezdeményezők képviselőjét meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani.

(5) A népi kezdeményezés tárgyában született döntésről a lakosságot hirdetmény közzétételével kell tájékoztatni.

(6) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.

33. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell tartani, ha azt a képviselőknek legalább három települési képviselő indítványozza. A képviselő-testület a közmeghallgatást a Községi Művelődési házban tartja.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét, legalább 5 nappal korábban ki kell hirdetni, illetőleg közzé kell tenni. Kihirdetése a nyilvános ülésekkel azonos módon történik.

(3) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton és öt munkanapon keresztül telefonon is feltehessék.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson bárki szólhat, de a hozzászólása témája csak közérdekű lehet.

(6) Ha a hozzászólás témája nem közérdekű, vagy időtartama hosszúra nyúlik, a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a hozzászólótól vonja meg a szót. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Közmeghallgatáson feltett, a helyszínen meg nem válaszolt kérdésre, 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

34. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal – a költségvetés elfogadását követően –, valamint szükség szerint lakossági fórumot tarthat. A lakossági fórum keretében tájékoztatást ad az önkormányzat előző évi gazdálkodásáról, az önkormányzat előtt álló feladatokról és az előző évben megalkotott önkormányzati rendeletekről.

(2) A helyhatósági választást követően a 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint lakossági fórumot kell tartani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott lakossági fórumok előkészítése, szervezése a polgármester feladata.

35. § (1) A képviselő jogaira az Ötv. 19 - 20. §-ban, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselőt tiszteletdíj illeti meg. A képviselő havi tiszteletdíjának mértékét a tárgyévi költségvetési rendeletben kell megállapítani. A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a közgyűléshez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(3) A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik minden hónap 10-ig.

(4) A képviselőnek a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(5) A hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

36. § (1) A képviselő kötelezettségeire az Ötv. 19 - 20. §-ban, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselők munkájukat önzetlenül a közösségért való tenni akarással végzik.

(3) A képviselő eskütételére az Ötv. 19. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A képviselő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles

(5) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén előzetes bejelentés nélkül távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

(6) Amennyiben a képviselő éven belül négy alkalomnál többször hiányzik igazolatlanul a képviselő-testület és/vagy személy szerint illetékes bizottság üléséről, úgy a tiszteletdíját 25 %-kal csökkentett mértékben kell részére folyósítani 6 hónapon keresztül. Ismételt előfordulás esetén a csökkentett folyósítás időtartama 12 hónap.

(7) Az igazolatlan hiányzás tényét – a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva – a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek, aki köteles intézkedni a havi tiszteletdíj csökkentése iránt.

(8) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

37. § (1) A képviselő-testületet által megválasztott állandó vagy ideiglenes bizottságok feladatkörére a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az állandó bizottság feladata, az (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3) Az állandó bizottságok létszámát, ezen belül a képviselő és nem képviselő tagok számát minősített többségű szavazattal a Mötv. 58. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.

(4) Az állandó bizottság általános feladatai:

38. § (1) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester, alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai az alakuló ülésen vagy megválasztásukkor esküt tesznek.

(3) A képviselő-testület 3 tagú állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság elnevezéssel. A bizottság elnökének és tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. Naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A bizottsági elnök/tagok megválasztásával kapcsolatos fő szabályokat a Mötv. 58. § (1) bekezdése tartalmazza.

(5) Képviselő-testületi tag legfeljebb egy bizottság elnöke lehet.

(6) A bizottság tagjainak felmentéséhez minősített többségű szavazat szükséges.

(7) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.

(8) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

(9) A képviselő-testület indokolt esetben – általa meghatározott feladatok ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(10) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(11) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

39. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják. A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a bizottság által a képviselő-testületi bizottsági tagok közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök látja el.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

(4) A bizottság ülésének meghívóját az ülést megelőzően legalább 3 nappal meg kell küldeni a bizottság tagjainak és valamennyi képviselőnek. Ha írásos előterjesztés is készült, azt csak a bizottság tagjainak kell megküldeni.

(5) Halaszthatatlan esetben a bizottsági ülés telefonon is összehívható.

(6) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára, az ülések rendjére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában hozzák meg. Az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésekre meg kell hívni a képviselő-testületi ülésre is meghívandó, az előterjesztés tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt.

(7) A bizottság a képviselő-testület üléseihez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja lehetőleg legalább hét nappal előzze meg a képviselő-testületi ülést.

(8) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt is. Ha írásos előterjesztés készült, azt is meg kell küldeni számukra.

(9) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

(10) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

40. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni.

(2) A képviselő javaslatát a bizottság a javaslat benyújtását követő 30 napon belül köteles megtárgyalni.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a bizottsági döntést vizsgálja felül.

41. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményt. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő gondoskodik.

42. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

43. § (1) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják, szükség szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg.

(2) A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

44. § (1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni.

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletben állapítja meg.

45. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

46. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó szabályokról az Ötv. 33/B. § rendelkezik.

(3) A polgármester illetménye emelését és jutalmazását az Ügyrendi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

47. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai a Mötv. 65. §-ában foglaltakon túlmenően:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörére a Mötv. 58. § (2) bekezdése, valamint a 61. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(3) A polgármester egyéb jogkörében eljárva a Mötv. 67. §-ában felsoroltakon túl

(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

48. § (1) Az alpolgármester megválasztására, jogállására vonatkozó szabályokat az Ötv. 34. §-a tartalmazza.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásában tölti be. Tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a polgármester feladataként határoznak meg.

(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, továbbá a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke gyakorolja a polgármester helyettesítésének feladatát és a képviselő-testület polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogköréből adódó feladatokat.

(5) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

49. § A közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző kinevezését érintő jogok gyakorlására a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló Megállapodásban foglaltak az irányadóak.

50. § A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló Megállapodásban meghatározott polgármester gyakorolja.

51. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

(3) A jegyző egyéb feladatai:

52. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül az alábbi önkormányzati feladatkörök ellátása, felügyelet érdekében 3 fő tanácsnokot választ.

53. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet Tekenye Község Önkormányzatával, Zalabér Község Önkormányzatával és Zalavég Község Önkormányzatával. A hivatal szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait és feladatai részletes felsorolását a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös hivatal jogi személy.

(3) A közös hivatal típus szerinti besorolása: gazdálkodási jogkörre nézve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A közös hivatal működéséhez szükséges előirányzatokra, működési, fenntartási költségekre a Mötv. 85. § (11) bekezdése irányadó.

54. § Az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

55. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

56. § (1) A képviselő-testület évente meghatározza az önkormányzat költségvetését. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés megtárgyalása két fordulóban is történhet. A képviselő-testület első fordulóban elfogadja a költségvetés irányelveit, illetve koncepcióját. A második fordulóban a hatályos jogszabályoknak megfelelően a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.

(3) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően, zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(5) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt alapíthat. Az önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

57. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen

58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv.-ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni.

59. § A rendelet függelékei:

60. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2010. (X. 15.) önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzati rendeletet módosító 6/2010. (XI. 11.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.