1. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban OTÉK), valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

(2) A rendelet 1. mellékletét az M=1:4000 léptékű „Sza4000-1/2016” és „Sza4000-2/2016”, valamint az M=1:2000 léptékű „Sza2000-1/2016” és „Sza2000-2/2016” számozású záradékolt tervlapok alkotják.

3. § (1) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelel.

(2) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(3) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a telekhatárt a kialakult állapot figyelembe vétele, valamint a közlekedési terület biztosítása mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(4) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. A szabályozási terv szerint jelölt övezethatár mentén kötelezően telekhatárt kell kialakítani, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

(5) Általános-, kertes mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendeltetésű övezet területén kiszolgáló út kialakítható, vagy megszüntethető a szabályozási terv jelölésétől függetlenül. Ezen övezetekben az új kiszolgáló út megengedett legkisebb szélessége 8,0 méter.

(6) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

4. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet. Azon telkek esetében, melyeknél a szabályozási terv tömbön belüli övezethatár kialakításával a telek megosztásáról rendelkezik, ott beépíthető teleknek kell tekinteni azt a telekállapotot is, melynél a tervezett övezethatár menti telekosztás nem jött létre, de a tervezett építés a telek későbbi megosztását, egyes részeinek különböző terület-felhasználását nem zárja ki.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni

(3) Azon meglévő beépítések esetében, ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető. Ezen épületeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.

(4) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a meglévő épület homlokzat- és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás megvalósítható akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár. Bővítés esetén a bővítmény homlokzatmagassága a szabályozásban meghatározottnál nem lehet nagyobb.

(5) Építési övezetben, a hátsókert területén épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki.

(6) Állattartó, valamint trágyatároló építményt az 2. melléklet szerinti előírásokat betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.

(7) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.

5. § (1) Közterületen épület, építmény az kezelő hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki.

(2) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.

(3) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei, továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.

6. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(2) Az országos műemléki védettséggel rendelkező épületet, annak telkét valamint műemléki környezetét a szabályozási terv jelöli. A műemlék helymegjelölését és a műemléki környezethez tartozó telkek listáját a 2. függelék tartalmazza.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység, a műemléket, a műemlék telkét és a műemléki környezetet érintő építés és fenntartás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos magasabb szintű jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

7. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott környezetvédelmi előírásokhoz képest a helyi szabályozás eltérő rendelkezést nem állapít meg.

8. § (1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vízfolyások mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó magasabb rendű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A szennyvízátemelők védőtávolságát a szabályozási terv jelöli, mely területen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el.

9. § (1) A szabályozási terven jelölt felszínmozgás veszélyes területen

(2) A felszínmozgás veszélyes területen a felszíni vizek elvezetését oly módon kell megoldani, hogy

10. § (1) Lakó- és vegyes övezetekben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról, egyéb övezetekben a kommunális és technológiai vízellátás közüzemi hálózatról vagy fúrt vízkútról történhet.

11. § (1) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(2) Beépítésre szánt terülten ivóvízhálózatra kötött lakóépülettel beépített ingatlan esetén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül a hálózati csatlakozást ki kell építeni.

(3) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(4) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

12. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül.

(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

(4) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

13. § (1) Beépítésre szánt területen történő új fejlesztések esetén a közcélú 0,4 kV-os és 22 kV-os elektromos ellátó hálózat csak földkábeles hálózattal kerülhet kiépítésre.

(2) Új fejlesztés esetén beépítésre szánt területen új transzformátor állomás létesítése oszlopra helyezett szerkezettel nem létesíthető, azt kompakt transzformátor-állomásként kell megvalósítani.

(3) A település történelmi központjában a Kossuth, Tekenye és Petőfi tereken, a Gesztenyés utcában valamint a Hunyadi János utcának a település központja és a Nagyrét utcai csatalakozás közötti szakaszában az elektromos hálózat műszaki és gazdasági amortizációját követően csak földkábeles hálózatként lehet korszerűsíteni.

14. § (1) Új vezetékes elektronikus hálózatot a település központjában – a Petőfi tér, Gesztenyés utca, Hunyadi utca, Kossuth és Tekenye tér templomdombot határoló területein - és a Kenderköz új lakóterületén felszín alatti elhelyezéssel kell kialakítani.

(2) Új vezetékes elektronikus hálózat a település központjától távolabbi helyeken - ahol erősáramú oszlopsor található - csak közös oszlopsoron történő elhelyezéssel valósítható meg.

(3) Új vezetékes elektronikus hálózat kialakításakor homlokzatra szerelt építési mód nem megengedett.

(4) Az antennahelyek számának csökkentése érdekében a különböző szolgáltatók berendezéseit közös tartószerkezetre szerelve kell telepíteni.

15. § (1) A település területe III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeivel kapcsolatban a „Katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” szóló 2011. évi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1) Tekenye Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a 4. mellékletben meghatározott, a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

17. § (1) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezetben elhelyezhető épület:

(3) Az „Lf-1”, „Lf-2” és „Lf-3” jelű falusias lakóövezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

18. § (1) Az intézményi övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményi övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

(3) A „Vi” jelű intézményi övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

19. § (1) A „Gip” jelű egyéb ipari övezet elsősorban ipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Az ipari övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

20. § (1) A „Kmü” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi övezet, ahol

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

21. § (1) A „K-e” jelű különleges egyházi övezet területén elhelyezhető épület hitéleti, nevelési, oktatási és szociális rendeltetést tartalmazhat.

(2) A különleges egyházi övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

22. § (1) A közlekedési és közműelhelyezési övezet az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózat elemeit a rendelet 3. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.

(3) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti tervek szerint a közművek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(4) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett történhet.

23. § (1) A „Zkk” jelű közkert övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A „Zkk” jelű közkert övezetében elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény.

(3) A „Zkk” jelű közkert övezet telkein az építési használat megengedett határértékei:

24. § (1) Az „Eg” jelű gazdasági erdő övezete erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Eg” jelű gazdasági erdő övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.

(3) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezet telkein az építési használat megengedett határértékei:

25. § (1) Az „Ev” jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezeten közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetében

26. § (1) Az általános mezőgazdasági rendeltetésű övezetek „Má-1” és „Má-2” jelű övezetekre tagolódnak.

(2) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezeten a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, és e rendeletetések mellett lakóépület helyezhető el. Az övezet területén birtokközpont az OTÉK előírásai szerint létrehozható, melynek telkén az előzőeken túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan szállás jellegű, valamint vendéglátó épület elhelyezhető.

(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezeten elhelyezhető a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl hírközlési adótorony és szélerőmű.

(4) Az ökológiai folyosó övezetéhez tartozó „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezeten a közmű- és közlekedési építmény kivételével építmény nem helyezhető el.

(5) Az általános mezőgazdasági övezet telkein az építési használat megengedett határértékei:

27. § (1) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezet elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, és e rendeletetések mellett lakóépület helyezhető el. Az övezet területén birtokközpont az OTÉK előírásai szerint létrehozható, melynek telkén az előzőeken túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan szállás jellegű, valamint vendéglátó épület elhelyezhető.

(3) Az „Mk” jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhető a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl hírközlési adótorony.

(4) A kertes mezőgazdasági övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

28. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási övezetben a horgásztavak kivételével építményeket a vízi, közlekedési és közműépítmények kivételével elhelyezni nem lehet.

(2)⁷

29. § (1) A „Kb-t” jelű különleges temető övezetben a rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

30. § (1) A „Kb-sp” jelű különleges sportterület övezetében sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló, vendéglátó és szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) A különleges sportterület övezeten az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai:

31. § (1) Jelen rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tekenye község közigazgatási területére vonatkozó, Tekenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 2/2011. (II. 16.) önkormányzati rendelete.