Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017.(XII. 21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 12. 31

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017.(XII. 21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2022.12.31.

Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet célja Hegykő Község meghatározó településképének – a közösséggel egyeztetett módon való – alakítása és védelme.

(2) A rendelet tárgya:

a) a helyi épített és táji örökölt értékek területi és egyedi védelme alakításának (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, nyilvántartás és megszüntetés, valamint a tulajdonosi kötelességek szabályozása,

b) a településkép szempontjából jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó, vagy ilyen jellemzőkkel bíró terület, vagy területrészek (továbbiakban településképi szempontból meghatározó területek) meghatározása,

c) a településképi követelmények megállapítása a Településképi Arculati Kézikönyvre alapozva,

d) a településkép érvényesítésének szabályozása,

e) a településkép védelmének önkormányzati eszközökkel történő ösztönzésének módjára vonatkozó szabályok megállapítása.

(3) A rendelet hatálya kiterjed Hegykő község teljes közigazgatási területén végzett építési munkákra – függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, vagy településképi bejelentéshez kötött-e.

(4) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: építtető, illetve tervező), aki/amely Hegykő község közigazgatási területén a (3) bekezdés szerinti építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, ahhoz véleményt ad, vagy engedélyez.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem célja, feladata, nyilvántartása

2. § (1) A védelem célja az országos védelmen túl a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek helyi védelme.

(2) A helyi értékvédelem feladata

a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi (kilátás, rálátás), táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti. Ennek során

a) a kezdeményezést indokolni kell, amely fényképes és leíró részből áll,

b) a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell, befogadhatóvá az ő beleegyezésével válik a kezdeményezés,

c) a kezdeményezéstől a képviselő-testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) A szakmai előterjesztést a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott jogosultsággal rendelkező szakember készítheti, mely tartalmazza a rendeletben meghatározott vizsgálatot és a védelemmel érintett területet.

(5) A helyi védelem nyilvántartása a jegyző feladata. A nyilvántartás tartalmát a vonatkozó kormányrendelet tartalmazza.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(7) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt,

c) helyi építési szabályzat készítésen kívüli esetben a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát.

2. A helyi védelem tárgya és tartalma

3. § (1) A helyi védelem tárgyait a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi területi védelemmel érintett utcavonalak

a) fésűs beépítése nem változtatható meg, előkert nem létesíthető, az új épület a lebontott régi ház utcavonalát kövesse,

b) mentén telekegyesítés esetén utcai oldalon a hagyományos oldalhatáron álló beépítés tartandó, nagyobb tömeg csak az utcavonaltól beljebb legalább 12 m-re építhető (utcára nyitott félkeretes beépítés létrehozásával).

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó követelmények a következők:

a) nem magasíthatók, sem homlokzatmagasságuk sem gerincmagasságuk nem emelhető,

b) utcai oldalon a hagyományos kétablakos osztás tartandó, illetve visszaépítendő,

c) utcai oromzat megtartandó az oromfalban lévő szellőző nyílások nem nagyobbíthatók,

d) a vakolt homlokzati felületeken a homlokzati díszítések rekonstruálandók, ablakok profilált vagy egyszerű szalag - keretezése egyéb homlokzati díszek (pilaszterek, oromfalat keretező szalagok) visszaállítandók,

e) utcai homlokzaton csak faszerkezetű nyílászáró létesíthető,

f) a kialakult tömör, vakolt kerítés és a fa kapuzat jellege megőrzendő,

g) a tetőzet hajlásszöge nem változtatható, udvar felé helyiségenként legfeljebb egy kiemelt tetőablak létesíthető,

h) a tető héjazata égetett agyagcserép lehet,

i) a védett épület utcai homlokzatán tilos a műszaki berendezések (parabola-antenna, klíma-kültéri egység, égéstermék elvezető, és egyéb gépi eszközök) elhelyezése.

3. A védelemhez kapcsolódó tulajdonosi, használói kötelezettségek

4. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek elbontása, csak kivételes esetben, a megfelelő műszaki állapot helyreállításának igazoltan aránytalan költségei esetében lehetséges.

(2) Védett épület esetében, a védelem tárgyát képező építészeti elemeket, eredeti formájában kell megtartani, illetve felújítani.

(3) Védett épület bővítése csak azzal harmonikus egységet alkotó épületrész, épület (épületegyüttes) formájában lehetséges, összhangban a védelem tartalmával.

(4) A helyi védett érték jókarban tartását (épületszerkezeti megoldás, alkalmazott anyagok köre, színezés, kiegészítő formai és egyéb elemek), a védelem tárgyának értékvesztesége nélkül kell elvégezni.

(5) A helyi védett érték területén, homlokzatán csak a védett környezethez illeszkedő cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, grafikai megjelenítés, gazdasági reklám helyezhető el.

4. A helyi védelemhez biztosított támogatás

5. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújításához az Önkormányzat vissza nem térítendő támogatást (a továbbiakban: támogatás) biztosít.

(2) A támogatást az épület felújításához készítendő, jelen rendeletben leírt követelményeket teljesítő építészeti tervdokumentációjának elkészítésére lehet fordítani.

(3) A támogatás részletes szabályait a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

1. A településképi szempontból meghatározó karakterű területek

6. § (1) A település teljes területe – mint a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi területe - kiemelten meghatározó (a továbbiakban: meghatározó terület). A településkép szempontjából meghatározó területek

a) a történeti településrész, azaz a Kossuth utca, a Szent Mihály utca és a Petőfi Sándor utca északi része, amelyek már több száz éve beépítettek,

b) a településközpont, amely a templom, az iskola, a sportpályák, és a fürdő területe,

c) az átalakuló településrész, azaz a Jókai utca, a Mező utca, a Béke utca, a Nyárfa sor, a Fertő utca, amelyek javarészt a múlt században kerültek beépítésre,

d) az új lakóterületek, azaz a Patak utcai gerinccel készült új lakóutcák,

e) az üdülőterület,

f) az ipari és mezőgazdasági telephelyek,

g) a beépítésre nem szánt területek, és

h) a meghatározó külterület a természetvédelem és a tájvédelem által védve.

(2) A településképi szempontból eltérő karakterű településrészek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

2. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

7. § (1) Meghatározó karakterű, védett részeket is tartalmazó területekre előírt területi követelmények

1. a beépítésre vonatkozóan:

a) az épület tömege csak egyszerű lehet,

b) az épületek arányrendje – utcára merőleges gerincű nyeregtető – nem változhat,

c) a területen csak földszintes, vagy földszint és tetőtér beépítéses, a meglévő, meghatározó épületekével megközelítőleg azonos párkány- és gerincmagasságú épületek helyezhetők el,

d) a területen a történeti beépítési vonalat változatlanul tartva, jellemzően oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű oromfalas épületek helyezhetők el,

e) felújításkor a hagyományos tornácot nem szabad elbontani, új építés esetén is javasolt a tornác, mint fedett-nyitott átmeneti tér létesítése, mely az oldalkerti kertkapcsolat meghatározó eleme,

f) azokon a szakaszokon, ahol utcával párhuzamos tetőgerincű épületek állnak, új épület is azokhoz illeszkedve létesíthető,

g) a meghatározó területen lévő védett épület telkén, valamint az azzal utcafronton szomszédos telkeken csak a védett épülethez illeszkedő, a védett épület értékeinek érvényesülését biztosító épület helyezhető el,

2. az utcai kerítésekre, kapukra vonatkozóan:

a) a kerítés a történeti minta szerint a főépület homlokzatához kapcsolódó tömör, jellemzően falazott-vakolt jellegű legyen, megengedett legnagyobb magassága 1,80 m,

b) a kapuszerkezetek kialakítása a hagyományos formakincs alkalmazásával, természetes anyagokkal történjen (pl. a kapulábak, kapuoszlopok kialakítása hagyományos falazott-vakolt felületű, a kapuk utcai felülete pedig fával burkolt legyen),

c) a kaput az utcavonalról nem szabad visszahúzni, az a történeti építési vonalon, az épülethomlokzat részeként létesítendő.

(2) Meghatározó karakterű, védett részeket is tartalmazó területekre vonatkozó egyedi településképi követelmények

1. a tetőformára vonatkozóan:
a) a közvetlen környezetébe illeszkedő, 40-45 fokos hajlású magastető készülhet,
b) a tető legnagyobb megengedett szélessége legfeljebb 8,0 m lehet,
c) a tető nem húzható rá az oromzatra, nem állhat túl azon az utca felé,
2. a kiegészítő épülettömegekre vonatkozóan:
a) az utcai oromfalas magastetős épület-főtömeghez kisebb keresztnyerges, vagy lapostetős kiegészítő épülettömeg kapcsolódhat, a teljes tetőfelület legfeljebb 25%-ában,
b) a keresztszárnyat az épület homlokvonalától mérve legalább 6 méterrel hátra húzva, az utcára merőleges fő tömegnek alárendelt módon kell megformálni,
3. a tetőfelépítményekre, tetőablakokra vonatkozóan:
a) tetőtér-beépítés esetén a hagyományos karaktert és arányokat őrző kialakítású tetőfelépítmény („kutyaól”) készülhet,
b) a tetőfelépítmények megengedett legnagyobb szélessége 1,5 m, a köztük megtartandó megbontatlan tetőfelület megengedett legkisebb szélessége 2,5 m lehet,
c) a tetősíkban fekvő ablak beépítése az utcai tetősíkon, ill. az utcai homlokzat vonalától mért 6 m-en belül nem megengedett,
d) a tetőn napelem, napkollektor is csak az utcavonaltól legalább 6,0 m-el hátra húzva helyeztető el,
4. a tetőhéjazatra vonatkozóan:
a) a tetőhéjazat meghatározóan cserépfedés legyen,
b) kisebb mértékben, kiegészítő építészeti elemként korcolt fémlemez, vagy üvegtetős fedés alkalmazása is megengedett, más héjazati anyag (pl. bitumenzsindely, hullámpala, síkpala, cserepes lemez) használata tilos,
5. a homlokzati arányokra, anyagokra, színekre vonatkozóan:
a) a történeti oromfalas homlokzatok arányrendjét, nyílásrendjét megtartani, követni kell,
b) alapvetően fehér, vagy világos színű vakolt felületképzéstől eltérő nem készülhet,
c) a meglévő vakolati tagozatokat, vakolathímeket, egyéb kiegészítő elemeket, díszítéseket (oromzati szellőzőnyílásokat, szoborfülkéket) felújításkor meg kell őrizni, helyre kell állítani,
d) tilos a tagozatképző, vagy korábbi tagozatokat takaró elemként a homlokzatra ragasztott csempe- vagy kőlap burkolat használata,
e) a tetőfedés hagyományos vörös színű legyen, attól eltérni nem szabad,
f) a tetőfedés hagyományos vörös színű legyen, attól eltérni nem szabad,
g) tilos a műszaki berendezések (parabola-antenna, klíma-kültéri egység, égéstermék elvezető és egyéb gépi eszközök) utcai homlokzatra szerelése,
6. a homlokzati nyílászárókra vonatkozóan:
a) a meglévő, hagyományos utcai homlokzati nyílászárók megtartása és karbantartása szükséges,
b) nyílászáró-korszerűsítés szándéka esetén legalább a homlokzati külső ablakszárnyakat az eredetivel azonosan fa anyagból, a hagyományos ablakosztással kell elkészíteni, vagy ott az eredetit felújítani és megtartani,
c) az utcai oromfalas homlokzaton a nyílászárók hagyományos rendje követendő új építésnél is, erkély, loggia nem alakítható ki,
d) árnyékolási igény esetén az utcai homlokzaton csak rejtett redőnytokos vagy fatáblás zsalugáteres árnyékoló-szerkezetek alkalmazása megengedett,
e) utólagos felszerelésű műanyag redőnytok nem helyezhető el az utcai homlokzaton,
7. a melléképületekre vonatkozóan:
a) a telken a főfunkciót kiegészítő (mellék-)épületek, építmények építészeti minősége, anyaghasználata nem térhet el a főfunkciójú épületétől,
b) a meglévő pajta – ha rendeltetést kaphat – megtartandó, javasolt a meglévő ilyen rendeltetésű épületek megőrző felújítása, vagy új építés esetén a történeti keresztcsűrös megoldás alkalmazása,
8. a sajátos építmények elhelyezésére vonatkozóan:
a) a villamosenergia elosztóhálózatok, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok és egyéb vezetékek létesítésekor az értékes településképi látvány megőrzése érdekében
aa) új létesítés esetén már csak földalatti elhelyezéssel készülhet,
ab) jelenlegi föld feletti elhelyezésű közhálózat helyben megvalósítható hálózati rekonstrukciója esetén a hálózat föld feletti elhelyezése fenntartható, ha azt egyéb előírás nem akadályozza,
ac) új ingatlan bekötése csak földalatti elhelyezéssel építhető,
b) az egyedi vezeték nélküli létesítmények, berendezések az épületek udvari oldalán helyezhetők el,
c) új gázvezeték telken belül is már csak földalatti elhelyezéssel építhető.
(3) A településközpontban található lakóépületek esetében az (1) és (2) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni azzal, hogy e terület elsősorban település-szintű közintézmény elhelyezésére szolgál. Fokozottan ügyelni kell a meglévő épületek karakteréhez, a beépítéséhez való léptékkövető illeszkedésre, annak érdekében, hogy a társadalmat és kultúrát szolgáló közösségi épületek dominanciája megmaradjon.
(4) Egységesen alkalmazandó, a részletképzésre vonatkozó és egyéb előírások
1. az anyaghasználatra vonatkozóan:
a) a vakolt homlokzat mellett, látszó tégla, fa alkalmazása, csak kiegészítő jelleggel lehetséges,
b) ragasztott lapburkolat, függőleges (fal, lábazat, kerítés egyéb) felületeken, kiegészítő jelleggel sem alkalmazható,
c) a tetőfedés során, csak pikkelyszerű fedés lehetséges, kívánatos az agyagcserép,
2. a kerítésalakításra vonatkozóan:
a) falazott kerítés és kapuoszlopok készülhetnek,
b) a kapu, ajtó deszkából készülhet a hagyományos felújításával, vagy mai újra értelmezésével,
c) látszóbeton kerítés, trapézlemez borítású kapu nem létesíthető,
3. a színekre vonatkozóan:
a) a falfelületeken elsősorban fehér, vagy halvány tört színek,
b) a fából készült épületrészeken, nyílászárókon a településen hagyományosan jellemző természetes, barna és zöld, illetve fehér színek
alkalmazhatók.
(5) A meglévő növényállományt folyamatosan vizsgálni kell, gondoskodva azok szükség szerinti, tervezett cseréjéről, az alábbiak szerint:
a) az értékes homlokzatokat, kisemlékeket eltakaró örökzöldeket, a túl nőtt, légkábeleket elérő, és a járdán vagy a közúti közlekedést zavaró egyedeket ki kell vágni, ahol szükséges, helyükön megfelelő fajtákkal pótlást végezni,
b) a közterületi zöldfelületeken tiltani kell a gépkocsik parkolását, arra parkolókat kell kialakítani,
c) az előkertekben és a szűk udvarokban nagy lombkoronát és gyökérzetet növesztő fák – a saját és a szomszéd épületek veszélyeztetése miatt – nem ültethetők,
d) a kertek szép, idős fáit – a lehetséges időtartamig – meg kell őrizni,
e) az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell,
f) ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a pótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési, vagy egyszerű eljárással készülő terv részeként meg kell határozni,
g) a telepíthető és tiltott fák, cserjék és lágyszárú növények felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

3.1

8. §2 (1) - (2)

4. A felszíni közmű létesítményekkel kapcsolatos előírások

9. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek

a) a külterületi közlekedési és közműterületek, továbbá

b) a gazdasági területek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak

a) a természetvédelem területei, és 500 m-es védőtávolságuk,

b) a műemlékvédelem területei, és 500 m-es védőtávolságuk,

c) a településképi szempontból meghatározó területek, és 500 m-es védőtávolságuk,

d) a közparkok, közkertek, közterek területei,

e) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,

f) a vízgazdálkodási területek.

IV. Fejezet

A REKLÁMOKRA, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. § (1) Hegykő község közterületein és magánterületein (ideértve a közvilágítási berendezéseket és hírközlési oszlopokat is), mint a Fertő-táj világörökség részén, reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

(2) Külterületen és beépítésre nem szánt területen – a közutak mellett szabályozottan létesített módon – reklám és reklámhordozó elhelyezhető.

(3) Közterületen reklám időszakosan kioszkon, utasvárón és közművelődési célú hirdetőoszlopon elhelyezhető. A reklámok a használatot nem gátló felület 50%-ot meg nem haladó részén lehetnek.

(4) Az épületeken elhelyezhető cégérekre, feliratokra és információra vonatkozó településképi követelmények:

a) a lakóépületek szállás céljára történő értékesítése a településen egységes arculattal hirdethető,

b) a homlokzatokon a felirat az épület stílusához illő betűtípussal, a felirat elhelyezésére megtervezett, kialakított tagozaton/felületen lehet,

c) az épületeken cégér (fodrász, cipész, gyógyszertár, borkimérés, stb.) elhelyezhető,

d) tetőfelületre cégér, cégtábla és cégfelirat nem helyezhető el.

(5) Közterületen elhelyezhető mobil hirdetőeszköz, amely kizárólag fa szerkezetű lehet és hirdető felülete az 1,0 m2-t nem haladhatja meg.

(6) A település látogatható értékekeit ismertető táblák a településen (lehetőleg a világörökségi teljes területen) egységesen alakítandók ki.

(7) Hirdető-, és információs táblák egységes oszlop és felirat-, vagy piktogram-rendszer alkalmazásával létesíthetők.

11. § Sajátos építmények és egyéb műszaki berendezések elhelyezési követelményei:

a) belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen a közmű infrastruktúra hálózatot, az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni,

b) az új épületek villamosenergia és hírközlési csatlakozását, valamint új ingatlan bekötéseket rejtetten, földkábellel kell kialakítani,

c) a már beépített területen, ahol a villamosenergia és elektromos hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési, egyéb gyengeáramú hálózatokat, a meglevők rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni,

d) a már beépített területeken, ahol a villamosenergia, a vezetékes elektronikus hírközlés és egyéb hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell elhelyezni azzal, hogy közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén, az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,

e) a vezeték nélküli szolgáltatás elektronikus hírközlési létesítményét kellő takarással megfelelő műszaki megoldással, akár templomtoronyban, épület padlásterén is el lehet helyezni, ha ezt egyéb előírás nem tiltja,

f) a megmaradó térszíni műtárgyakat jó karban kell tartani és építészeti eszközzel, vagy telepített növényzettel a műtárgy gazdájának takarnia kell,

g) az elavult eszközök, létesítmények felújításakor a műszakilag lehetséges legkisebb berendezés-méreteket kell alkalmazni, amit lehet, térszín alatt kell elhelyezni,

h) külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási és táképvédelmi okokból a meglévő villamosenergia elosztási, közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni,

i) új, vezeték nélküli szolgáltatás építménye,

ia) elsősorban gazdasági területen (lakóépületek kivételével) lehet elhelyezni, de a hírközlési létesítmény magassága (legmagasabb pontja) nem haladhatja meg 10,0 m-t,

ib) külterületen, nem védett általános mezőgazdasági területen, továbbá beépítésre nem szánt különleges területen csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, mezőgazdasági gazdasági építmény, egyéb ipari, közműszolgáltatási építmény) telepíthető,

ic) belterületen, beépítésre szánt területen önálló építményként nem telepíthető, azt csak meglévő építményre telepítve lehet elhelyezni, ha az adott építményre, településrészre vonatkozó egyéb előírás ezt nem zárja ki,

id) természetvédelmi területen, továbbá annak 500 m-es körzetében nem helyezhető el,

j) az elektronikus hírközlési és villamosenergia szolgáltató létesítmények karbantartásáról a szolgáltatónak kell gondoskodni,

k) a funkciót vesztett létesítmények maradéktalan felszámolása és a környezet állapotának visszaállítása a funkcióvesztés után a szolgáltató feladata.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. § (1) Hegykő község teljes közigazgatási területén minden építési engedélyezéssel, egyszerű bejelentéssel és bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén kötelező lefolytatni a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (a továbbiakban: konzultáció).

(2) A konzultáció feladatát a polgármester gyakorolja, aki a konzultációt és a tanácsadást a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész) szakértői véleményére alapozva végzi.

(3) A konzultáció szükséges dokumentumait benyújthatja az építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, illetve az általa megbízott tervező.

(4) A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a jegyző részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt, egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.

(5) A konzultációra alkalmas dokumentáció tartalma

a) épület esetén helyszínrajz, a rendeltetés megjelölése, a méreteket bemutató alaprajzi vázlat, tömegvázlat,

b) építmény esetén helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat.

(6) A konzultáció és a tájékoztatás eredménye olyan – a hatályos településképi rendeleten és településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni

a) a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),

b) az irányadó (orientáló jellegű), valamint

c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos), tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó)

elemeket.

(7) A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – a főépítész gondoskodik.

(8) Konzultáció előzetes tájékoztató jelleggel is kérhető.

VI. Fejezet3

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

1. A kötelező véleményezési eljárás esetei

13. § (1) - (2)

2. A véleményezési eljárás részletes szabályozása

14. § (1) - (5)

15. § (1) - (5)

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények

16. § Bejelentési eljárással érintett

a) a nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítése talapzatával együtt,

b) a kerítés,

c) közterületi homlokzaton a napkollektor, napelem és klíma berendezés kültéri egységének, égéstermék elvezetőjének és egyéb gépi eszközöknek az elhelyezése,

d) a cégérek, feliratok elhelyezése a meghatározó karakterű települési területen.

2. A bejelentési eljárás részletes szabályai

17. § (1) A bejelentési eljárás kérelemre indul. A bejelentési dokumentációt a polgármester részére kell digitálisan, és egy példányban papír alapú dokumentációban benyújtani.

(2) A dokumentáció tartalmazza (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően, amennyiben értelmezhető)

a) az érintett homlokzatot,
b) az érintett alaprajzot,
c) a helyszínrajzot, tereprajzot,
d) a műszaki leírást, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és időtartamra vonatkozó leírással,
e) a kiegészítő látványtervet, fotót, fotomontázst.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően - az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel, vagy anélkül – elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) nem felel meg a Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően az előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.
(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(6) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelmező részére 15 napon belül adja meg.
(7) A polgármester véleményét a főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – készíti elő.
(8) A polgármester határozata ellen a Képviselő-testülethez 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a Képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.
VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. § . (1) A településképi követelmények megtartását a főépítész ellenőrzi. A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.

(2) A településképi követelmények megtartása érdekében a főépítész kezdeményezi a polgármesternél kötelezési eljárás hivatalból történő lefolytatását.

(3) A főépítész közreműködik a kérelemre indult eljárás lefolytatásában és javaslatot tesz a kötelezésre vonatkozó hatósági határozat tartalmára.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 13-15. § 2019. január 1-én lép hatályba.

(3) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

20. § (1) Hatályát veszti a „község teljes közigazgatási területének” helyi építési szabályzatáról szóló 10/2007 (IX. 28.) önkormányzati rendelet

- 1. § (2) bekezdésének „csak és kizárólag e rendelet” szövegrésze,
- 5. § (1) bekezdésének „hirdetőtábla, illetve oszlop, torony” szövegrésze,
- 7. § (2) 6. pontjának „Hullámpala nem lehet” szövegrésze
- 7. § (3) 6. pontjának „Hullámpala nem lehet” szövegrésze
- 7. § (4) bekezdés 6. pontjának „Hullámpala nem lehet” szövegrésze,
- 7. § (5) bekezdés 6. pontjának „Jellemzően magastető· lehet, 38-42° közti hajlásszögű tetőzettel”, „max.9,0/12,0·· m” és „Cserépfedés lehet” szövegrésze,
- 7. § (5) bekezdésének 7. pontja,
- 7. § (6) bekezdés 6. pontjának „Jellemzően magastető· lehet, 38-42° közti hajlásszögű tetőzettel”, „max.10,0/12,0··m” és „Cserépfedés lehet” szövegrésze,
- 7. § (6) bekezdésének 7. pontja,
- 7. § (6) bekezdés 9. pontjának „Helyi védett épületek az övezetben: Petőfi S. u. 41. sz. 487. hrsz./ 57. sz.478 hrsz./77. sz. 468. hrsz./ Iskola u. 2. sz.539. hrsz./ Jókai M. u. 5. sz. 496. hrsz./ 12. sz. 566 hrsz./ 50. sz. 595. hrsz./ Mező I. u. 5. sz.405 hrsz./ 27. sz.394 hrsz./” szövegrésze,
- 8. § (2) bekezdésének 7. pontja,
- 8. § (2) bekezdés 9. pontjának „Helyi védett épületek az övezetben: Kossuth L. u. 39. sz. 86.hrsz. régi iskola/ Templom tér 85.hrsz. templom” szövegrésze,
- 10. § (5) bekezdés 6. pontjának „Hullámpala nem lehet” szövegrésze,
- 12. § (9) bekezdése,
- 13. § (3) bekezdésének a) pontja,
- 18. § (4) bekezdésének a) pontja,
- 19. § (9)–(12) bekezdése.
1

A Rendelet III. Fejezetének 3. alcímét Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte.

2

A Rendelet 8.§-át Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte.

3

A Rendelet VI. Fejezetét Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte.