Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Hidegség község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 02. 15Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Hidegség község Helyi Építési Szabályzatáról
Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következő rendeletet alkotja:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Hidegség teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályoknak és hatósági előírásoknak (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) A beépítésre nem szánt terület szabályozási és övezeti tervét a külterületi szabályozási terv (a továbbiakban: SZT-1 terv), a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) A beépítésre szánt terület szabályozási és övezeti tervét a belterületi szabályozási terv (a továbbiakban: SZT-2 terv), a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A kialakítandó utak kötelező szabályozási szélességét és kialakítandó elemeit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A település területén található védett műemlékek jegyzékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(7) A település területén található régészeti lelőhelyek jegyzékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(8) A település területén található Natura 2000 területek jegyzékét a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) A kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, amelyek megváltoztatásához a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, valamint bizonyos esetekben a településszerkezeti terv módosítása szükséges. A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a kötelező szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b) az építési helyet abban az esetben, amennyiben a telek megosztás, vagy összevonás nélkül (az utak szélesítésére történő lejegyzések kivételével) kijelölhető az adott területen,
c) a kötelező építési helyhez tartozó kötelező építési vonalakat,
d) az előírt elő-, oldal- és hátsókertek méretét,
e) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket,
f) az övezeti határokat,
g) a védőterületeket,
h) a kötelező megszüntetéseket.
(2) A terven szaggatott vonallal jelölt javasolt szabályozási vonalat, javasolt telekhatárokat, a javasolt megszüntetéseket és a javasolt egyéb szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni. A javasolt szabályozási elemek a szabályozás lehetséges, településképi szempontból javasolt változatára utalnak, vagy pontosításuk tovább tervezést - telekalakítás, elvi építési engedélyezés - igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve a terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(3) A szabályozás egyes elemeit az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következőképpen kell értelmezni:
a) kötelező építési hely: a kötelező szabályozás által előírt területkorrekció után megmaradó telekterület elő-, oldal- és hátsókerttel, továbbá egyéb védőtávolságokkal csökkentett része, amelyen épület, építmény elhelyezhető a szabályozási terv többi utasításának figyelembevételével;
b) kötelező megszüntetés: kötelező hatályú a megszüntető jel magánterület-közterület határán, a közterület számára történő területátadások (utak számára történő lejegyzések) esetén;
c) javasolt telekhatár: az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, illetve a tovább tervezés során pontosítandó és azt követően kötelezővé váló szabályozási javaslat; - a javasolt telekosztási rendtől eltérni csak akkor lehet, ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható;
d) javasolt megszüntetés: magánterületek közös határát megváltoztató, az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó szabályozási javaslat;
e) övezeti határ: a kötelező érvényű terv szerinti övezeti besorolás a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, illetve az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását, az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését szolgálja (amennyiben övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen módosul);
f) be nem építhető terület: a telken belül jelzett területen építményt elhelyezni nem lehet, a meglévők nem fejleszthetők.
3. A telekalakítás szabályai
3. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) A kialakult telekosztású övezetben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
(3) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.
(4) Ahol az SZT-2 terv javasolt telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatárral.
(5) Lakó területfelhasználású övezetben amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 600 m2-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.
(6) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható.
(7) Közlekedési területen építmény számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.
(8) Rendezett a telek, amennyiben a helyi építési szabályzat, továbbá annak 1. és 2. melléklete szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása.
(9) Telekösszevonás esetén a létrejött telekállapotban az utcakép és épített környezet rendezett megtartása érdekében az építési hely geometriájára az övezeti előírások paraméterei érvényesek.
4. A telek beépítés általános szabályai
4. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZT-2 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.
(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.
5. Kerítés építés
5. § (1) Ahol az SZT-2 terv meglévő, megmaradó közterületi határvonalat jelöl, az utcai kerítés erre a vonalra építendő. Azokban az esetekben, amikor a telket feltáró közterület szélessége nem éri el a 12,0 m-t, a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.
(2) Külterületen, általános mezőgazdasági övezetben vadkár elleni védelmi kerítés és legelővédelmi kerítés kivételével kerítés csak gazdasági épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.
(3) Külterületen, erdőgazdasági területen vadvédelmi kerítés kivételével kerítés csak épület építésével egyidőben, vagy annak megléte esetén, az épület körül és az udvarként kivett terület határán építhető.
(4) Vízgazdálkodási területen kerítés nem építhető.
6. Haszonállattartó épületek építése
6. § Haszonállat tartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:
a) településközponti vegyes terület,
b) kertvárosi lakóterület.
7. Közművek előírásai
7. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább
a) az ivóvíz vezeték,
b) a szennyvíz vezeték,
c) a gázvezeték,
d) a távbeszélő földkábel,
e) a villamos energia vezeték,
f) a telefon vezeték,
g) a kábel TV vezeték,
h) a nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik térszín alatt
elhelyezhetők legyenek.
(2) A vízvezeték-hálózatot körvezetékes módon kell kiépíteni.
(3) Az építési övezeteket – kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közúti árokba nem vezethető.
Tilalmak és korlátozó elemek külön jogszabályban elrendelten
8. § (1) Közlekedési létesítmények védőterületei:
a) országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0–50,0 m,
b) országos főutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0–50,0 m,
c) vasútvonal szélső vágányától mért 50,0–50,0 m.
(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás és összefüggő árokrendszer 6,0-6,0 m.
(3) Közművek védőterülete:
a) a föld feletti szabadvezeték esetében 20 kV-os elektromos vezeték szélső szálától mért 5,0-5,0 m, vagy 2,5–2,5m (felfüggesztéstől függően),
b) nagyközépnyomású gázvezeték csőtengelytől mért 9,0-9,0 m széles területsáv.
(4) A telkeket érintő szennyvíz gerincvezeték, ivóvíz gerincvezeték, távbeszélő földkábel, optikai vezeték mellett építmény 2,0-2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.
(5) A régészeti lelőhelyek építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.
(6) A település területén alkalmazni kell az Országos Területrendezési Terv övezeteinek előírásait.
(7) A település teljes területe világörökségi helyszín.
Az épített és természeti értékek és környezeti elemek védelme
8. Épített értékek
9. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZT-1 és SZT-2 tervek jelölik, valamint a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelemre javasolt építményeket az SZT-1 és SZT-2 tervek jelölik.
(3) A régészeti lelőhelyeket az SZT-1 és SZT-2 tervek jelölik, felsorolásukat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
9. Természeti értékek
10. § (1) A NATURA 2000 területeket az SZT-1 és SZT-2 tervek jelölik, felsorolásukat a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(2) A természeti területbe, a védett természeti területekbe, az országos ökológiai hálózatba, valamint a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket az SZT-1 és SZT-2 tervek tartalmazzák.
(3) A külterületi építmények, védőfásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani.
10. Környezetvédelem
11. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a közigazgatási területen sérülékeny ökológiai rendszernek tekintendő:
a) a Fertő-Hanság nemzeti Park területe,
b) a NATURA 2000 területek.
(2) A település területén a mindenkor hatályos jogszabály légszennyezettség ökológiai határértékeit kell alkalmazni.
12. § (1) A település felszíni víz szempontjából általánosan védett terület.
(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának saját telkén belül gondoskodnia kell.
13. § (1) A beépítésre szánt területen kötelező a hulladékelszállítás a községileg szervezett, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.
(2) A beépítésre szánt területen kötelező a szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
11. A település területfelhasználása
14. § (1) Hidegség község igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
(2) Beépítésre szánt területek:
a) kertvárosias lakóterület (Lke),
b) falusias lakóterület (Lf),
c) településközponti vegyes terület (Vt),
d) különleges beépítésre szánt terület (K)
da) határőrház és környezete (K-1),
db) Papkert (K-2),
dc) Ilona major (K-3).
(3) Beépítésre nem szánt területek:
a) közúti közlekedési terület (Köu),
b) közkert zöldterület (Zkk),
c) erdőterület (E)
ca) védelmi erdő,
cb) gazdasági erdő,
d) mezőgazdasági terület (Má)
da) korlátozás nélkül használható általános mezőgazdasági terület,
db) korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület (V),
f) természetközeli terület (Tk),
g) különleges beépítésre nem szánt terület (Kbn)
ga) sportpálya terület (Sp),
gb) köztemető terület (T),
gc) vadászház (Kbn-1).
12. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
15. § Az épület kötelező módon előírt oldalhatáron álló elhelyezése esetén az épületet az adott oldalhatártól mért 1,0 méteren belül kell elhelyezni.
Beépítésre szánt területek
13. Lakóterület
16. § (1) Lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hidegségen a lakóterület lehet
a) kertvárosias lakóterület,
b) falusias lakóterület.
(3) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában a vonatkozó jogszabályban foglaltakat kell megtartani.
14. Kertvárosias lakóterülete
17. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül –
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy darab, egylakásos lakóépület építhető.
(3) A kertvárosias lakóterületen melléképítményként gépjármű- és egyéb tároló építhető.
(4) A kertvárosias lakóterületen új épület építésénél, lakásszám növekedést eredményező rendeltetés módosításnál az újonnan kialakuló lakásonként egy személygépjármű elhelyezését kell telken belül biztosítani.
18. § (1) A kertvárosias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lke-1.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 700 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítésének módja oldalhatáron álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 30% (max. 300 m2),
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 45%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,6.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert 5,0 m,
c) minimális oldalkert 6,0 m,
d) minimális hátsókert 8,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
19. § (1) A kertvárosias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lke-2.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 800 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás 16,0 m,
c) maximális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás 24,0 m.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja szabadon álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 20%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 45%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,6.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert - az SZT-2 terv szerint - 5,0 vagy 10,0 m,
c) minimális oldalkert 4,0 m,
d) minimális hátsókert – az SZT-2 terv szerint - 8,0 vagy 12,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
15. Falusias lakóterület
20. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató, és
g) sportrendeltetést is tartalmazhat.
(2) A falusias lakóterületen telkenként egy darab, egylakásos lakóépület építhető.
(3) A falusias lakóterület telkein lakóépület megléte vagy egyidejű építése esetén
a) főépítmények közül a mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület,
b) melléképítmények közül haszonállattartó épület, gépjármű és egyéb tároló építhető.
(4) A melléképítmény épületmagassága nem haladhatja meg a főépítmény magasságát.
21. § (1) A falusias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lf-1.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 600 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja oldalhatáron álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 30%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 40%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,5.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert kialakult vagy SZT-2 terv szerint,
c) minimális oldalkert 6,0 m,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
22. § (1) A falusias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lf-2.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 700 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja zárt sorú,
b) megengedett maximális beépítettsége 30%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 40%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,5.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert kialakult vagy SZT-2 terv szerint,
c) minimális oldalkertre vonatkozó előírás nincs,
d) minimális hátsókert 6,0 m vagy SZT-2 terv szerint.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
23. § (1) A falusias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lf-3.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 600 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja szabadon álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 20%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 45%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,5.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert 5,5 m,
c) minimális oldalkert 3,0 m,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
24. § (1) A falusias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lf-4.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 750 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás 16,0 m.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja oldalhatáron álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 20% (max. 300 m2),
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 40%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,5.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert – az SZT-2 terv szerint - 5,0 vagy 10,0 m,
c) minimális oldalkert 8,0 m,
d) minimális hátsókert – az SZT-2 terv szerint - 8,0 vagy 10,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
25. § (1) A falusias lakóterületek övezeti jele a belterületi szabályozási terven Lf-5.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 600 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás 12,0 m.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja zárt sorú,
b) megengedett maximális beépítettsége 30%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 40%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 0,5.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert SZT-2 terv szerint,
c) minimális oldalkertre vonatkozó előírás nincs,
d) minimális hátsókert 8,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
16. Településközponti vegyes terület
26. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
27. § (1) A településközponti vegyes terület övezeti jele a belterületi szabályozási terven Vt-1.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 1 100 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja oldalhatáron álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 50%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 10%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 2,0.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert kialakult vagy 5,0 m,
c) minimális oldalkertre vonatkozó előírás nincs,
d) minimális hátsókert az SZT-2 terv szerint vagy 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 6,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
28. § (1) A településközponti vegyes terület övezeti jele a belterületi szabályozási terven Vt-2.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 500 m2
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítésének módja zárt sorú,
b) megengedett maximális beépítettsége 45%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 10%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 2,0.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert kialakult vagy 5,0 m,
c) minimális oldalkert vonatkozó előírás nincs,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
29. § (1) A településközponti vegyes terület övezeti jele a belterületi szabályozási terven Vt-3.
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 1 000 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja zárt sorú,
b) megengedett maximális beépítettsége 45%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 10%,
d) legnagyobb szintterület sűrűsége 2,0.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert kialakult vagy 5,0 m,
c) minimális oldalkert vonatkozó előírás nincs,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
17. Különleges terület
30. § A különleges területek általános előírásait az OTÉK 24. §-a tartalmazza.
31. § (1) A különleges terület övezeti jele a külterületi szabályozási terven K-1 (régi határőrház és környezete).
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe kialakult,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja szabadon álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 15%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 50%.
(4) Az övezet telkein
a) legfeljebb egy főépület alakítható ki,
b) minimális előkert 5,0 m,
c) minimális oldalkert 4,0 m,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
32. § (1) A különleges terület övezeti jele a belterületi szabályozási terven K-2 (Papkert).
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 20 000 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítési módja szabadon álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 10%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 60%.
(4) Az övezet telkein kialakítható
a) több főépület,
b) minimális előkert 5,0 m,
c) minimális oldalkert 4,0 m,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
33. § (1) A különleges terület övezeti jele a külterületi szabályozási terven K-3 (Ilona major).
(2) Az övezetben kialakítható telkek
a) minimális területe 20 000 m2,
b) minimális utcai homlokzatvonalra vonatkozó előírás nincs.
(3) Az övezet telkeinek
a) beépítésének módja szabadon álló,
b) megengedett maximális beépítettsége 20%,
c) megengedett minimális zöldfelületi fedettsége 40%.
(4) Az övezet telkein kialakítható
a) több főépület,
b) minimális előkert 5,0 m,
c) minimális oldalkert 4,0 m,
d) minimális hátsókert 6,0 m.
(5) Az övezet telkein elhelyezhető épületek
a) megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m,
b) terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a maximális beépítés +10%-a.
Beépítésre nem szánt területek
18. Közlekedési területek
34. § (1) A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) közút (Köu),
b) vasút (Va).
(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető.
(4) A közúthálózat elemei számára a beépítésre szánt területek mentén az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:
a) a Köu K1 övezeti jelű, kialakult szabályozási szélességű 8518 számú Fertőendréd–Sopron összekötő út (Petőfi Sándor utca) és
b) a Köu K2 övezeti jelű, kialakult szabályozási szélességű 8525 számú Nagycenk-Hidegség összekötő út (Fő utca) országos mellékutak esetén legalább 11,0 métert,
c) a Köu K3 övezeti jelű, kialakult szabályozási szélességű meglévő lakó és kiszolgáló utak esetén legalább 9,0 métert,
d) a Köu 1 övezeti jelű tervezett lakó- és kiszolgáló utak esetén legalább 12,0 métert,
e) a Köu 2 övezeti jelű tervezett lakó- és kiszolgáló utak esetén legalább 16,0 métert,
f) a Köu KGy övezeti jelű, kialakult szabályozási szélességű meglévő gyalogutak esetén legalább 3,0 métert,
g) a Köu KH övezeti jelű útkategóriába sorolt, de szilárd útburkolattal nem rendelkező, kialakult szabályozási szélességű közlekedési infrastruktúra elem (meglévő határsáv) esetén legalább 31,0 métert.
(5) A lakó és vegyes területfelhasználású területen magánút nem alakítható ki.
35. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.
(2) A közutak telkének kialakítása a tervezett telkek értékesítése előtt egyben, vagy azok értékesítése során, hozzájuk ütemezve történhet.
(3) Az út hossztengelyére merőleges szakaszolás során az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően történik az út kialakítása azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250 m-nél hosszabb nem lehet.
(4) Abban az esetben, ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül, a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható.
(5) A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.
(6) Az út hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás során
a) kerékpárút,
b) kerékpáros és gyalogos út,
c) gyalogjárda,
d) árok
kialakítása történik.
36. § A vasúti területen csak a vasúti közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
19. Zöldterület
37. § (1) Zkk jelű övezetekre vonatkozó előírások:
a) szabályozási terv jele Zkk,
b) beépítés módja SZ (szabadonálló),
c) maximális építménymagasság 3,5 m,
d) maximális beépítettség 3%.
(2) A Zkk övezetben elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, szórakoztatást, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. A szabadtéri színpad ideiglenes építményei esetében, amelyek csak használat idején hagyhatók a helyszínen, a megengedett legnagyobb építménymagasság meghaladhatja az egyébként rögzített 3,5 métert.
(3) A Zkk övezetben elhelyezhetőek nem épület jellegű köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.).
(4) Zöldterületeken terepszint alatti beépítés – a meglévők megtartásán túl – nem létesíthető.
(5) A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész háromszintű növényzetként alakítandó ki.
20. Erdőterület
38. § Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) védő erdő (Ev),
b) gazdasági erdő (Eg).
21. Mezőgazdasági területek
39. § (1) Az mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület,
b) Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület, amely a mezőgazdasági parcella azonosító rendszerben állandó, érzékeny gyepként feltüntetett terület, és amelyen épületet elhelyezni nem lehet,
c) Má-3 általános mezőgazdasági terület, amely a látványvédelemmel érintett általános mezőgazdasági terület övezete, ahol a szerkezeti tervben rögzített tájképi látványok megőrzése érdekében épületet elhelyezni nem lehet.
(2) Tanya épület és tanyás gazdálkodás célját szolgáló épületek a település mezőgazdasági területein nem építhetők.
22. Vízgazdálkodási területek
40. § Vízgazdálkodási terület (szabályozási terv jele: V) a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás.
23. Természetközeli területek
41. § (1) A természetközeli területek (szabályozási terv jele: Tk) a Fertő tó természetvédelmi és tájképi szempontból fokozott védelmet igénylő területeit foglalják magukban (nádas-mocsaras területek).
(2) A természetközeli terület övezetben nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növény-állományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) A természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.
24. Különleges beépítésre nem szánt területek
42. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) sportpálya a Fertő utcában (Sp),
b) köztemető területe (T),
c) vadászház (Kbn-1).
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el a vonatkozó országos jogszabályok szerint.
(3) Az Sp jelű övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.
Záró rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet 2023. február 15-én lép hatályba.
(2) A rendeletet a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.