Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete
Várbalog község önkormányzatának vagyonáról
Hatályos: 2022. 06. 07 15:40Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (VI.6.) önkormányzati rendelete
Várbalog község önkormányzatának vagyonáról
Várbalog Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Várbalog Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
2. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) Forgalomképes minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik az (1)–(3) bekezdésekben foglalt vagyon közé. Az Önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(5) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.
Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok
3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a Képviselő-testület hatásköre.
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;
c) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, illetve a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;
d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;
e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;
f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;
g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.
(3) Az (2) bekezdés szerinti rendelkezés a Képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.
(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések, értékhatártól függően, e rendeletben meghatározottak szerint az Önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(5) Az (1), (2) bekezdésektől eltérően a polgármester jogosult
a) az 500 000 Ft értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére;
b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó 500 000 Ft értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;
c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;
d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tételére;
e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére.
(6) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely adott intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.
(7) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.
(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.
(9) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
4. §1 (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére az átminősítését követően kerülhet sor.
(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a polgármester.
(3) Az önkormányzati vagyont bruttó 25.000.000,- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános árverés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A vagyont értékesíteni, használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni bruttó 25.000.000 Ft értékhatár alatt a képviselő-testület egyedi döntése alapján nyilvános árverés útján is lehet.
(4) Az (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő önkormányzati vagyon értékesítése esetén - a (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a helyben szokásos módon értékesítési felhívást kell tizenöt napra közzétenni. Az értékesítési felhívásnak tartalmaznia kell az ingatlan címét, helyrajzi számát, területét, műszaki jellemzőit, az ingatlan per-, teher- és igénymentességének bármilyen korlátozását, vételárát, esetleges bánatpénz összegét, az ingatlan tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó feltételek. A bánatpénz megfizetésére, beszámítására és visszafizetésére vonatkozó szabályok tekintetében jelen rendelet 4/C. § és 4/E. § (3)-(6) bekezdései alkalmazandóak.
(5) Az (4) bekezdéstől eltérően értékesítési felhívást nem kell közzétenni telekkiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, ha kizárólag az adott ingatlanhoz csatolható, telekhatár-rendezés, kisajátítás, csere esetén.
A vagyonkezelés szabályai
4/A. § (1) A vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(2) A vagyonkezelési jog értékét a képviselő-testület az adott vagyon tekintetében piaci értéken, egyedileg határozza meg.
(3) A vagyonkezelői szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget, vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet, vagy más ellenszolgáltatást
ír elő.
(4) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja, köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során:
a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani;
b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni;
c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket eleget tenni;
d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírtakat teljesíteni.
(5) Az Önkormányzat a vagyonát ingyenesen a következő közfeladatok esetén adhatja kezelésbe:
a) óvodai ellátás,
b) alapfokú nevelés, oktatás,
c) szociális, gyermekvédelmi ellátás
d) egészségügyi ellátás
e) államigazgatási, önkormányzati ügyek ellátása,
f) közművelődési, kulturális feladatok ellátása,
g) sportcélú feladatok ellátása
h) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
i) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem.
(6) A vagyonkezelés ellenőrzésének
a) módja:
aa) az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,
ab) a vagyonkezelők képviselő-testületi ülésen történő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.
b) tárgya:
ba) a vagyonkezelő megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
bb) a vagyonkezelő gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,
bc) a vagyonkezelő az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti-e.
(7) Vagyonkezelői jog létesíthető az 1., 2., 3. és 4. mellékletben felsorolt önkormányzati vagyonra.
4/B. §2 (1) Önkormányzati vagyon értékesítésekor - figyelemmel e rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltakra - nyilvános árverést kell tartani.
(2) Az árverés kihirdetéséről, lebonyolításáról a polgármester (továbbiakban: Kiíró) gondoskodik.
(3) Az árverési felhívást (továbbiakban: hirdetmény) Várbalog Község honlapján, hirdetőtábláján kell megjelentetni, valamint lehetőség szerint más sajtótermékben is meg kell hirdetni.
(4) Az árverési eljárásban azon természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (továbbiakban: ajánlattevők) vehetnek részt, akik/amelyek
a) jelen rendelet 6. melléklete szerinti jelentkezési lapot határidőben nyújtották be,
b) nincs az önkormányzat felé adó-és egyéb tartozásuk, és az erről szóló igazolásokat a jelentkezési lappal együtt megküldik, valamint
c) ha az ajánlati biztosíték befizetését (továbbiakban: bánatpénz) legkésőbb az árverés megkezdéséig igazolja.
(5) Nem vehet részt a nyílt liciten az a természetes személy, szervezet, illetőleg képviselőjük, aki maga is ajánlattevő vagy
a) annak közeli hozzátartozója,
b) annak munkaviszonya alapján felettese, vagy alkalmazottja,
c) annak más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,
(6) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az ingatlan címét, helyrajzi számát, területét, műszaki jellemzőit,
b) az ingatlan per-, teher- és igénymentességének bármilyen korlátozását,
c) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
d) árverés helyét, időpontját,
e) az árveréssel kapcsolatos további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát,
f) a vagyontárgy megtekintésének időpontját,
(7) A Kiíró a jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény közzétételétől számított 10 munkanapnál rövidebb időtartamban.
(8) A Kiíró jogosult a hirdetményt a jelentkezési határidő előtt visszavonni, de erről a hirdetmény közlésével megegyező módon a jelentkezési határidő eljárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.
(9) A kikiáltási ár alapját a vagyon becsült forgalmi értéke képezi. Az ingatlanforgalmi értékbecslésben szereplő forgalmi értéktől eltérően a képviselő-testület magasabb mértékben is meghatározhatja a kikiáltási árat.
4/C. §3 (1) A hirdetményben előírtak szerint az eljárásban való részvételt bánatpénz megfizetéséhez lehet kötni. Ennek összege a kikiáltási ár 10%-a.
(2) A bánatpénzt legkésőbb az árverés megkezdésééig Várbalog Község Önkormányzatának bankszámlájára kell befizetni.
(3) Az árverésen való részvétel feltétele, hogy a bánatpénz összege Várbalog Község Önkormányzata bankszámla számára legkésőbb az árverés időpontjáig beérkezzen.
(4) A Kiíró a bánatpénz után - a visszafizetési határidő elmulasztásának esetét kivéve - kamatot nem fizet.
(5) A nyertes ajánlattevő esetében a bánatpénz az ajánlattevő által fizetendő ellenértékbe beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a bánatpénzt elveszti. Az elveszett bánatpénzt az önkormányzatot illeti meg.
(6) A Kiíró a bánatpénzt a hirdetmény visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 10 munkanapon belül visszafizetni.
4/D. §4 (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben közzétett határidőig, az ott megjelölt módon a jelentkezését leadta, és az egyéb részvételi feltételeknek megfelel.
(2) Aki az árverési szabályoknak megfelelően jelentkezett, az árverésen meghatalmazottja útján is képviseltetheti magát. Ebben az esetben a meghatalmazott köteles magát közokirattal igazolni, valamint meghatalmazást bemutatni a Kiírónak.
(3) Az árverés levezetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) Az árverésről árverési jegyzőkönyvet kell vezetni.
(5) A licitlépcsők mértéke a kikiáltási ár 10.000 Ft-ra kerekített 1%-a, de minimum 10.000 Ft.
(6) Negatív licit nem lehetséges.
(7) Az árverés nyertese az, aki a többi érvényes ajánlathoz képest a legmagasabb összegű - de az aktuális kikiáltási árat elérő vagy meghaladó - érvényes ajánlatot teszi.
(8) Ajánlatot kézfelemeléssel az árverés levezetője által megjelölt licitlépcsőkre tehető.
(9) A licitálásba bármikor be lehet szállni, illetve a licitálásból bármikor ki lehet szállni.
(10) Az árverés a licitösszeg háromszori bejelentését követően lezárásra kerül, ezt követően ajánlattételre nincs lehetőség.
(11) Az eredmény az árverés lezárását követően azonnal megállapításra kerül.
(12) Azok közül, akik a kikiáltási árat, vagy az azt meghaladó ajánlatot többen is tartják -és nincs aki azt meghaladó ajánlatot tesz -, az árverés nyertesét sorsolással kell kiválasztani.
4/E. §5 (1) A Kiírónak az adásvételi szerződést az árverés nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a hirdetményben szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelel a Kiíró számára.
(2) Adásvételi szerződés csak a jelentkezési lapon szereplő személlyel köthető.
(3) Az árverésen kialakult végösszeg és a bánatpénz közötti különbség készpénzben történő megfizetésére nincs mód.
(4) Adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 munkanapon belül kell megkötni az árverés nyertes személlyel, szervezettel. A nyertes ajánlattevő köteles a szerződés megkötéséhez szükséges adatait a pályázat Kiírójának megadni, az árverésen vállalt feltételek szerinti szerződést megkötni.
(5) A nyertes ajánlattevő köteles az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül az általa megjelölt licitösszeg és a letétbe helyezett bánatpénz közötti összeg különbözetét az adásvételi szerződésben meghatározott bankszámlára befizetni.
(6) Ha a nyertes ajánlattevő a megjelölt határidőkig a fizetési és/vagy szerződéskötési kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződéskötési jogosultságát és az általa megfizetett bánatpénz teljes összegét elveszíti.
Vagyon ingyenes megszerzése
5. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, a (2) bekezdés kivételével a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 1 millió forintot meghaladja az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Záró rendelkezések
6. § (1) E rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Várbalog Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (III.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyonról.
5. melléklet6
A 4. § a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4/B. §-t a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 4/C. §-t a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 4/D. §-t a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 4/E. §-t a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5. mellékletet a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 6. mellékletet a Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.