1. § (1) Jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ) előírásait az építésre- és településrendezésre vonatkozó, valamint az egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A HÉSZ az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

(4) A jelen Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ), illetve annak mellékletét képező szabályozási tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

2. § (1) Burkolt dominanciájú köztér: Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterületen vagy közhasználatra átadott területen létesült, legalább 25%-ban növényzettel fedett, közhasználatra szánt terület, maximum 2% beépíthetőséggel.

(2) Tájba illő épület: A történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követésével épült, a Településképi rendeletben meghatározott illeszkedési feltételeknek és a vonatkozó tájvédelmi szabványoknak (MSZ 20370:2003 és MSZ 20376-3:1999) és az országos tájvédelmi szabványoknak megfelelő épület.

(3) Telek be nem építhető része: A Szabályozási terven így jelölt területen épület nem építhető.

(4) Intenzív, háromszintes növényállomány: Tájhonos, nagy vagy közepes lombtömegű fával, cserjével, és talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett, környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.

(5) Kialakult beépítési mód: a SZT-en „K” jellel jelölt beépítési mód a meglévő épülettel rendelkező telekre értelmezendő, ahol további építéskor a meglévő épület beépítési módja alkalmazandó.

(6) Kialakult beépítési mérték (%): a SZT-en „K” jellel jelölt beépítési mérték a meglévő épülettel rendelkező telekre értelmezendő, ahol az építés mértéke a meglévő beépítettséget nem lépheti túl.

(7) Kötelező építési vonal: Az építési hely kötelező határa, amelyre az épület közterület felőli homlokzathosszának legalább 2/3-át kell elhelyezni.

3. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló rendelet tartalmazza.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv és az 1. függelék tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határán kell teljesülniük.

(3) A rekultiválandó és szennyezett felszínű területeket a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválni kell és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.

(4) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(5) Állattartó építmény és trágyatároló az élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

7. § (1) A település területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(6) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

8. § (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a település közigazgatási területén nem folytathatók.

9. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

10. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3) Egerszalók a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.

(4) Állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől külterületen 100 méteren, belterületen 25 méteren belül nem létesíthető. Meglévő állattartó épületek megtarthatók a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megtartásával.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

11. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

12. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

(7) Azon területeken, ahol a topográfiai viszonyok szükségessé teszik, övárkot kell kialakítani a helyi vizek megfogására.

(8) A település külterületén fedetlen, födém nélküli medence és nyílt tűzivíz tározó nem építhető.

(9) Egerszalók közigazgatási területe tájképvédelmi terület övezetében fekszik, ezért csak tájba illő épület (lásd: fogalom-meghatározások) építhető.

13. § (1) Külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen egyéni vízbeszerzéssel is biztosítható az ivóvíz ellátása, ha az, az illetékes szakhatóság igazolásával egészséges ivóvíz minőségének megfelel.

(2) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízellátó hálózat:

(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

(4) Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tűzivíz igény csökkentése szükséges.

14. § (1) Szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

(3) A szennyvízcsatorna kiépítése után arra rá kell csatlakozni, az alkalmazott szennyvíz közműpótlót fel kell számolni.

(4) A település felszín alatti vízminőség védelmi fekvése miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a nyers szennyvíz:

15. § (1) A felszíni vizek (vízfolyás, patak, víztározó, tó) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(2) A karbantartó sávot a patak, vízfolyás partvonalától – azaz a meder és a part találkozási vonalától – kell kijelölni, akkor is, ha a valóságban a vízfolyás földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad.

(3) A patak, vízfolyás meder telkének módosítása (szűkítése, bővítése, meder keresztmetszetbe, a vízlevezetésbe való beavatkozás (záportározó kialakítás), híd-építés, földhivatali térképen rögzített hely és a valóságban igénybevett terület összehangolása) csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (vízjogi létesítési engedély alapján).

(4) Csapadékvíz csatornát elválasztott rendszerben kell kiépíteni.

(5) Szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.

(6) Csapadékvíz más ingatlanra nem vezethető:

(7) Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből fékezetten lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.

(8) Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.

(9) Építési telken belüli csapadékvíz szikkasztás csak az érintett szakhatóság engedélyével valósítható meg (vízjogi létesítési engedély alapján).

(10) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

(11) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

(12) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel, illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.

(13) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(14) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a befogadóba.

(15) Lakó-, településközponti vegyes és kertes mezőgazdasági területi besorolású telken történő új beépítés, épületbővítés vagy a burkolt felületek növelése esetén a csapadékvíz helyi visszatartására a telken belül - a telek burkolt és a beépítettségbe beszámítandó módon beépített részének minden megkezdett nettó 50 m2-e után 1 m3 tárolókapacitásra méretezett - záportározót kell létesíteni. A záportározó kialakítása csak természetes vízszigetelésű nyílt, vagy földdel takart zárt (ciszterna) lehet. A keletkezett csapadékvíz biztonságos tárolásáról, szikkasztásáról és továbbvezetéséről gondoskodni kell. Továbbvezetés esetén a csapadékvizet csak késleltetve – a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint – kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

16. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a vonatkozó jogszabály nem tiltja szabadvezetékes hálózat létesítését, az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a kisfeszültségű elosztó-, a közvilágítási és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni, amelyre szükség esetén a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni.

(2) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre szánt területen az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni még akkor is, ha a közcélú hálózat oszlopsoron halad. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrással szerelt lámpatestek alkalmazhatóak.

17. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.

(3) Egerszalók a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.

(4) Állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől külterületen 100 méteren, belterületen 25 méteren belül nem létesíthető. Meglévő állattartó épületek megtarthatók a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megtartásával.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

18. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(3) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

19. § (1) Az egyes területfelhasználási egységek meglévő vagy tervezett rendeltetése és beépítési jellemzői alapján építési övezetekre és övezetekre tagozódik.

(2) Az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó részletes övezeti előírásokat jelen általános övezeti előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(3) A teljes egészében építési helyen kívül eső meglévő épület abban az esetben bővíthető, ha a bővítmény teljes alapterülete az építési helyre esik, és ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak. (4) Olyan épület, épületrész, amelynek csak egy része esik az építési helyen belülre, csak az építési helyen belül bővíthető, ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Olyan épület, épületrész, amelynek csak egy része esik az építési helyen belülre, csak az építési helyen belül bővíthető, ha egyébként megfelel az övezeti előírásoknak.

20. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken elhelyezhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, alakíthatók ki.

(5) A telekalakításra és beépítésre vonatkozó paramétereket a 3. melléklet, Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza.

(6) Az övezetekben elhelyezhető rendeltetéseket a 4. melléklet táblázata tartalmazza.

(7) A telekalakítás szabályai:

(8) Az építési övezetekben lakásonként legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell telken belül biztosítani.

(9) A be nem épített tömbök esetében, előírt oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket a telek északi/északnyugati oldalához, attól 1,0 méter távolságra kell elhelyezni, amennyiben a telek alakja a beépítést nem akadályozza.

(10) Bármely építési övezetben az építési telken belül kerti építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha annak alapterülete nem haladja meg a 45 m², és a tetőfelület legmagasabb pontja nem haladja meg a 3 métert.

(11) Ahol az építési hely által kijelölt terület az övezeti beépíthetőségi határértéknél kisebb, a beépítést az építési hely nagysága határozza meg.

21. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az övezet építési telkein a 4. melléklet szerint más rendeltetésű építmény is elhelyezhető.

(2) Ha az adott övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóövezetekben egy építési telken elhelyezhető:

(3) Lakóépület, vagy lakás legnagyobb bruttó alapterülete 250 m².

(4) A közterület és szomszédok felőli telekhatár mentén épített kerítés magassága legfeljebb 1,6 méter magas lehet.

(5) A szabályozási terven jelölt, „telek be nem építhető területe” megnevezésű telekrészeket is rendszeresen karban kell tartani, mely az ingatlan tulajdonosának feladata. E területeken építmény nem helyezhető el.

(6) Ahol a szabályozási terv meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet:

(7) A telek utcavonalától mért 60 m-nél távolabbi része is hátsókertként kezelendő.

(8) Saroktelken a telek hosszabbik oldalához tartozó előkert elhagyható.

22. § (1) A falusias lakóterület a hagyományos falu arculatát hordozó lakóterület, amely elsősorban szalagtelkes lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület telkein legfeljebb telkenként egy főépítmény helyezhető el, legfeljebb két rendeltetéssel, melyből legalább az egyik kötelezően lakás.

(3) Ha a telek területe nagyobb 2000 m²-nél, akkor a bruttó beépíthető terület legfeljebb 450 m².

23. § (1) A kertvárosias lakóterület szabályos osztású, laza beépítésű, összefüggő nagy kertes telkes lakóterület, amely elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK-ban előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(5) Az Lke₁^* övezetben egy telken – telekmérettől függetlenül – két lakóépület is elhelyezhető, épületenként legfeljebb 5 lakással. Az Lke₁ és Lke₄övezetben telekösszevonás nem lehetséges.

(6) Az Lke₁ és Lke₄övezetben telekösszevonás nem lehetséges.

24. § (1) A településközpont vegyes terület több, önálló, jellemzően vegyes rendeltetésű egységet magában foglaló övezet, amely lakó és helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a lakó rendeltetésű épületeken kívül:

(3) A Vt10 övezetben 1000 m²-enként 2 lakás alakítható ki az egyéb rendeltetéseken kívül. Az övezetben lakás csak az egyéb rendeltetéssel együtt, vagy annak használatbavétele után építhető.

25. § (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

26. § Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven „Gksz” jellel jelölt építési övezet, amely elsősorban a környezetre jelenős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

27. § A nem zavaró hatású ipari terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

28. § (1) Az üdülőházas üdülőterületen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az üdülő övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.

29. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) A hétvégi házas üdülőterületen területen közösségi szórakoztató épület, és lakás nem helyezhető el.

(3) A hétvégi házas övezetben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.

30. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

(2) A különleges övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.

31. § (1) Különleges beépítésre szánt terület – bánya a Szabályozási terven K_bánya jellel szabályozott övezet, amely nyersanyag kitermelésre szolgál. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó, a bánya működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben:

32. § (1) Az övezet a barlanglakások turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek célterületei.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető gazdasági rendeltetés kizárólag a működést szolgálhatja.

(3) Az övezetek beépítése csak teljes közművesítéssel lehetséges. De vezetékes gázellátás helyett alkalmazható egyéb hőenergia hordozó is.

(4) Az övezetben:

33. § Az övezet a település futball pályájának területe, amely a 4. mellékletben meghatározottak szerint egyéb rendeltetést is tartalmazhat.

34. § (1) A terület jellemzően pincékkel, borházakkal beépült különleges terület.

(2) A telekalakításnál, illetve épület-elhelyezésnél figyelembe kell venni a környező pincéket, azok megközelíthetőségét, a meglévő utakat, és a domboldal felszíni vízelvezetését is.

(3) Közterületen megjelenő pinceszellőzők kialakítása a közterület-használatot nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti.

(4) Különleges terület pincékkel terület beépítése csak teljes közművesítéssel lehetséges. De vezetékes gázellátás helyett alkalmazható egyéb hőenergia hordozó is.

35. § A területen hőforrást kiszolgáló, hasznosító létesítmények helyezhetők el: gyógyfürdő, gyógyszálló, kórház, szanatórium, kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató, lakó, üdülő, egyházi, szociális és egészségügyi, illetve technológiai épületek helyezhetők el, a 3. és 4. melléklet szerint.

36. § (1) Zöldterület (közpark, közkert – a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zkp jelű övezetben elhelyezhető

(3) A Zkp jelű övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el. A zöldterületen a beépítés legalább részleges közművesítés rendelkezésre állása esetén lehetséges, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(4) Zkp övezet telkein a zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

(5) A Zkk és Zkp jelű övezet telkein közpark létesítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(6) A Zkk jelű övezet telkein elhelyezhetők a pihenést szolgáló műtárgyak és köztárgyak.

(7) Zkk övezet telkein a zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.

(8) A Zkk jelű övezet telkein épület nem helyezhető el.

(9) Zöldterületek övezeteinek telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(10) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

37. § (1) Erdőterület a Szabályozási terve ’E’ jellel jelölt erdő művelési ágú, vagy a településrendezési terv szerint erdő övezetbe jelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint:

(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, új épület nem építhető.

38. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven ’Ev’ jellel jelölt terület, amely elsődlegesen a természeti környezet és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az Ev* jelű övezetben hírközlési torony, kilátó elhelyezhető.

(4) Meglévő épületek ez erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval és tájba illeszkedés igazoló látványterv alapján felújíthatók, korszerűsíthetők.

(5) A védelmi erdők területén az erdőgazdasági műveléshez, vagy a közérdekből szükséges infrastruktúra elemei- föld feletti villamos és hírközlési vezeték, antennatorony kivételével – akkor helyezhetők el, ha azok az erdő rendeltetését nem akadályozzák, és megjelenésük nem rontja a táj esztétikai látványát, tájképi értékeit.

39. § (1) Az egyéb erdőterület a Szabályozási terven ’Ee’ jellel jelölt terület, amelybe a gazdasági és egyéb rendeltetésű erdők tartoznak. A gazdasági erdőkben folytatott tevékenység elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Az egyéb erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint a gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén legfeljebb 120 m² bruttó alapterületű, s legfeljebb két lakásos lakóépület helyezhető el.

(3) Az Ee jelű övezet telkein az építés feltétele:

(4) Az egyéb erdőterület övezetében a hiányos közművesítettségi szinthez szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés.

40. § (1) Rekreációs erdőterület a Szabályozási terven „Er” jellel jelölt, egészségügyi-szociális, sport, turisztikai, valamint oktatási célokat szolgáló erdőterület.

(2) Az Er1 jelű övezetben épület nem építhető, kizárólag erdei berendezések (pihenőhelyek, esőbeállók, erdei berendezések, hulladékgyűjtők, padok, stb.) helyezhetők el.

(3) Az Er2 jelű övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

(4) Az Er3 jelű övezetben a telekalakítás és építés feltétele:

41. § A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a településfejlesztési és ingatlanfejlesztési szempontok figyelembevételével, a településterv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

42. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági terület övezetébe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep, szőlő és gyümölcsterületek tartoznak.

(2) Az övezet az épületek elhelyezésének és a terület használatának szempontjából:

(3) Az általános mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

43. § (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.

(2) Az Má-sz jelű övezetben a mezőgazdasági termelést, terménytárolást, feldolgozást és értékesítést szolgáló épület építhető legalább 2 hektár nagyságú területre, 20 méter előkert elhagyásával. A beépítés mértéke: 1,5 %, de a létesítendő épület alapterülete a 600 m² bruttó alapterületet nem haladhatja meg.

44. § (1) A szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Má-gy1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az Má-gy2 jelű övezetben a hagyományos legelő-, és gyepgazdálkodáshoz, állattartáshoz, valamint ezen tevékenységekből származó termékek feldolgozásához, tárolásához, árusításához kapcsolódó építmények helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(4) Az Má-gy3 jelű övezetben a hagyományos legelő-, és gyepgazdálkodáshoz, állattartáshoz, valamint ezen tevékenységből származó termékek feldolgozásához, tárolásához, árusításához kapcsolódó építmények helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(5) Az Má-gy2 és az Má-gy3 övezetekben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban minimum szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés megléte.

(6) Az Má-gy3 jelű övezetben az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval birtokközpont kialakítható, abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 20 ha (200 000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területének legalább 1 hektár (10 000 m²) nagyságúnak kell lennie. A birtokközpont maximális beépítettsége: 25 %.

(7) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, nem veszélyezteti, és a telek közútról, vagy önálló helyrajzi számú magánútról megközelíthető.

45. § (1) A Szabályozási terven Má-sző jellel jelölt terület a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó, elsősorban árutermelő szőlő és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.

(2) Az Má-sző1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az Má-sző2 jelű övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermeléshez, és ezen tevékenységekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, valamint a borturizmus vendéglátó építményei helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(4) Az Má-sző2 és az Má-sző3 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló rendelkezésre állása.

(5) Az Má-sző3 jelű övezet előírásai megegyeznek az Má-sző2 jelű övezet előírásaival, azonban az Má-sző3 jelű övezetben művelt szőlőültetvény esetén az övezeti előírásoknak megfelelő funkciójú birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 20 hektár (200 000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek nagyságága legalább 2 hektár (20 000 m²) kell legyen, beépítettsége maximum 30 %-os lehet, legfeljebb 1000 m2 bruttó alapterületű épületekkel. A birtoktest összterületének legfeljebb 1,5 %-a építhető be, de összesen, max. 4000 m² bruttó alapterület építhető.

(6) Az Má-sző3 jelű övezetben birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, nem veszélyezteti és a telek közútról, vagy önálló helyrajzi számú magánútról megközelíthető.

46. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt terület, amely a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység színtere.

(2) Az Mk jelű övezetben a gazdasági épület elhelyezésének feltételei:

47. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület a Szabályozási terven „Kb-…” jelű övezet.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területen a beépítés feltétele a villamosenergia ellátás, fúrt kút és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

48. § (1) Az övezet a külterületi beépítések területe.

(2) A Kb-kb jelű övezetekben:

(3) A Kb-kb1 övezetben egy épület legnagyobb bruttó alapterülete: 500 m²

49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese.

(3) Az övezet területén több fő funkciójú épület építhető.

50. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület az Egerszóláti bekötőút és a Laskó-völgyi víztározó között fekvő terület.

(2) Az övezetben kalandpark, vagy egyéb sportolási célú idegenforgalmi létesítmények helyezhetők el.

51. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTÉK 26. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) A közutak osztályba sorolása a következő:

(5) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(6) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki a Szabályozási terv szerint:

(7) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(8) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság külterületen:

(9) A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(10) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(11) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(12) Beépítésre szánt területen magánút legalább 12 méter széles kell, hogy legyen, amelynek keresztmetszetén belül biztosítani kell

(13) Beépítésre nem szánt területen magánút szélessége legalább 8 méter széles kell, hogy legyen.

52. § A Közme jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

53. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke.

(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások karbantartása érdekében a legalább 6 méter meder szélességű vízfolyások partélétől 6,0 - 6,0 m, a többi kisebb vízhozamú patakok mentén az önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén a partéltől számított 3,0 - 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyben a fenntartást akadályozó létesítmény nem helyezhető el, és növényzet nem telepíthető. A meglévő növényzet csak engedéllyel vágható ki.

54. § Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

55. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet 5. melléklet tartalmazza a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, a 6. melléklet a műemlékeket.

56. § Hatályát veszti az EGERSZALÓK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című 1/2017.(I.27.) önkormányzati rendelet.

57. § Ez a rendelet 2023. október 23-án lép hatályba.