Egerszalók Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, A településfejlesztési koncepcióról, az integrált  település-fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott, a helyi sajátosságoknak megfelelő, érintett államigazgatási szervek, a megyei főépítész és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelő, ott szereplő partnerek véleményét kikérve a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A Szabályzat hatálya, és alkalmazása

1.§

1. A rendelet az M=1:4000 méretarányú SZT-b és M=1:8.000 méretarányú SZT-k tervlap-szelvényekre érvényes.
2. A rendelet hatálya Egerszalók község közigazgatási területére terjed ki.
3. A rendelet hatálya alá tartozó területen e rendelet előírásait a 2013. január 1-től hatályos Országos településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet és a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.
4. A belterület határvonalát a Képviselő-testület a SZT alapján határozza meg.
5. Területet belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.
6. A jelen Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ), illetőleg annak mellékletét képező szabályozási tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

Fogalom-meghatározások

2.§.

Burkolt dominanciájú köztér: Zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt közterületen vagy közhasználatra átadott területen létesült, legalább 25%-ban növényzettel fedett, közhasználatra szánt terület, maximum 2% beépíthetőséggel.

Jelentős zavaró hatás: különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőző-veszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységből eredő hatás.

Kialakult: meglévő állapot, mely a hagyományok, az illeszkedés, a korábban érvényben volt, illetve jelenleg is érvényben levő településrendezési, építészeti és egyéb előírások alapján – telekmegosztás, telekalakítás, telekösszevonás, épület- , építmény-, objektum elhelyezés, beépítési mód, útkialakítás, növénytelepítés, közmű elhelyezés, stb. - jött létre.

Kialakult telekméret: a SZT-en „K” jellel jelölt telekméret esetén a meglévő, kialakult telek megtartandó, telekalakítás csak szabályozási vonal esetében, annak mentén lehetséges.

Kialakult beépítési mód: a SZT-en „K” jellel jelölt beépítési mód a meglévő épülettel rendelkező telekre értelmezendő, ahol további építéskor a meglévő épület beépítési módja alkalmazandó.

Kialakult beépítési mérték (%):a SZT-en „K” jellel jelölt beépítési mérték a meglévő épülettel rendelkező telekre értelmezendő, ahol az építés mértéke a meglévő beépítettséget nem lépheti túl.

Kötelező építési vonal: Az építési hely kötelező határa, amelyre az épület adott homlokzathosszának legalább 2/3-át kell elhelyezni.

Közhasználat céljára megnyitott magánterület: a magántulajdonban lévő területek SZT-en jelölt része, amelyet a tulajdonosa szerződéssel közhasználat céljára köteles átadni,közhasználat elől el nem zárható, azonos feltételekkel bárki használhat.

Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

Lapostető: a HÉSZ szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.

Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással.

Pavilon (pavilon jellegű építmény): a HÉSZ alkalmazása szempontjából a pavilonföldszintes, 12 m²bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m épületmagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető(árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

Tájba illesztés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.

Takaró fásítás: Az építmények eltakarására szolgáló, legalább három oldali, minimum 5 méter széles, 2 szintű (fa, cserje) fás növényzet.

Turisztikai infrastruktúra: az összes olyan közösen, azaz nyilvánosan használható létesítményt értjük, amelyek turisztikai tevékenységet tesznek lehetővé és nem tartoznak a turisztikai szuprastruktúrához:

• a turizmustól függő szűkebb infrastruktúra, azaz az idegenforgalom miatt szükséges , továbbá az ott lakók szükségleteit meghaladó ellátási és köztisztasági infrastruktúra,
• a szorosabb értelemben vett turisztikai infrastruktúra:
  • turisztikai közlekedési eszközök (és speciális közlekedési eszközök: függő vasutak, fogaskerekű vasutak),
  • a helyi turizmus létesítményei: a vendégek pihenését és sporttevékenységét szolgáló létesítmények (séta- és túra utak, szabadtéri strand és fedett fürdők, parkok, sípályák, jég- és műjégpályák, fitnesz és más sportlétesítmények, (horgászat, kerékpározás, torna, lövészet, gyermek játszóterek, kis sportpályák (kuglipálya)
  • gyógyhelyi létesítmények (azaz a természeti tényezőknek gyógyászati eszközként történő felhasználását szolgáló létesítmények) ívó és sétafolyosók, gyógypark, meleg vizű fürdők, gáz-, és iszapfürdők, inhalációs kezelések, mozgásszervi kezelések (gyógyfürdő, gyógytorna, sport) utak tereptúrákhoz.
  • klimatikus gyógyhelyen^[1] épületek és létesítmények (klímakúrára alkalmas terápiás lehetőségekkel: gyógyház, tájképileg kedvező helyen lévő fekvőcsarnok, nagy park és erdő, tereptúra gyakorlatokhoz jelzett gyógyutakkal, sport, játék és pihenőpázsitok, mozgásterápiai létesítmények
  • szórakozóhelyek: gyógyhelyi társalgó játékkaszinó, zenés táncos helyek, kongresszusi termek, más nyilvános helyiségek (társalgók, olvasóhelyiségek),
  • kongresszusi központok,
  • ellátási és információs szolgálatok.

II. FEJEZET

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. §.

1. Közterületen általában csak olyan műtárgyakat, utcabútorokat lehet elhelyezni, ami a község építészeti és természeti környezetébe illik.
2. A Szabályozási terven levő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglévő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad.
3. A SZT-en szabályozási vonallal érintett telkek esetében az építés feltétele a szabályozási vonal szerinti telekalakítás, melyet a használatba vétel időpontjáig kell megvalósítani.

III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Az épített környezet értékeinek védelme

4. §.

1. Az SZT-n jelölt telket műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
2. Az SZT-n jelölt, műemlék szomszédságában jelölt telkek műemléki környezetbe tartoznak. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
3. Az SZT-ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott építményeket helyi védettség érinti a vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében.
4. Az SZT-ben lehatárolt régészeti lelőhelyeket régészeti védettség érinti. A régészeti védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. 
5. Az SZT-n lehatárolt, nyilvántartott régészeti lelőhelyeken bármiféle földmunka csak régészeti felügyelet mellett végezhető. A földmunkával járó beruházások megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell.
6. Amennyiben a település területén tervezett építkezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni, és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

Településkép, látványvédelem

5.§.

1. A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét.
2. A területen magasépítmény nem helyezhető el. Az építési övezetekben, övezetekben meghatározott épületmagasság technológiai indokból, gazdasági épületek esetében, a szükséges minimális mértékben túlléphető. Technológiai indok az elhelyezhető létesítmény funkciójából eredő, avagy technikai, műszaki szükségszerűség.
3. A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.
4. A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati, szín megoldások nem alkalmazhatók.
5. A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerűformákat kell alkalmazni.
6. Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során a meglevő településképbe, vagy környezetbe nem illő berendezéseket, vezetékeket el kell távolítani.
7. Az utcavonalon történő beépítések esetén a járdára előlépcső csak akkor nyúlhat, ha a szabad járdaszélesség legalább 1,50 m nagyságú. A szabad járdaszélességbe a faveremrács, a fa körüli zöldágy, a villanyoszlop nem vehető figyelembe.
8. A közterületről látható (utcai és oldalkert felőli) homlokzatok felújítása csak teljes  körű lehet, részleges nem.

IV. FEJEZET

A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Táj-, és természetvédelem

6.§.

1. Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
2. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.
3. Külterületi utak mentén a szabályozási terven ábrázoltak szerint őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
4. Beépítésre szánt területen 0,5 hektárnál nagyobb zöldfelülettel rendelkező telek esetén, illetve üdülőterületek övezeteiben, különleges idegenforgalmi, rekreációs és különleges beépítésre nem szánt területek idegenforgalmi övezetek telkeire kertépítészeti terv készítendő.

Védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt természeti területek és értékek

7.§.

1. A település területén a Bükki Nemzeti Park védőzónájába tartozó védett és védelemre javasolt természeti területek, ex lege védett területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a tájképvédelmi területek (továbbiakban védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
2. A településen a helyi védelemre javasolt természeti értékek elhelyezkedését a Szabályozási terv , felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.
3. A helyi védelemre javasolt természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
4. Helyi védelemre javasolt, illetve helyi védett fák környezetében nem helyezhető el az azokat, valamint a gyökérzónájukat károsító építmény.
5. Külterületen tájképvédelmi területen csak tájba illő épület (lásd: fogalommagyarázat) helyezhető el.
6. Külterületen tájképvédelmi területen villamosenergia-ellátási- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet, abban az esetben, ha a terepszint alatti elhelyezés helyi védelemre javasolt, illetve helyi védelem alatt álló fákat nem veszélyezteti, vagy károsítja. 
7. Védett területen antennatorony nem létesíthető. Föld feletti villamosenergia és hírközlési vezeték helyett csak földkábeles vezetés létesíthető.
8. Kiemelt értékű szőlő termőhely: A SZT-en jelölt, kiemelkedő értékű, szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó I. osztályú területeken igény esetén a szőlőtelepítés – javasolt művelési ágtól függetlenül – engedélyezhető, támogatandó.

V. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

8.§.

1. A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
   1. a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
   2. a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
   3. kizárja a környezetkárosítást,
   4. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
2. Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határán kell teljesülniük.
3. A rekultiválandó és szennyezett felszínű területeket a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválni kell és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.
4. Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.
5. Állattartó építmény és trágyatároló az élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

A termőföld védelme

9.§.

1. A település területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
2. Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
3. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
4. Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
5. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
6. A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

A levegő védelme

10.§

1. A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
2. Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a település közigazgatási területén nem folytathatók.

Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

11.§.

1. A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
3. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme

12.§

1. A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
2. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.
3. Egerszalók a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.
4. Állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől külterületen 100 méteren, belterületen 25 méteren belül nem létesíthető. Meglévő állattartó épületek megtarthatók a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megtartásával.
5. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.

A zaj elleni védelem

13.§.

1. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
2. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket az 5. számú függelék tartalmazza.

VI. FEJEZET

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

Közműlétesítmények és közműhálózatok

általános előírásai

14. §

1.  A meglévő és a tervezett közüzemű:

1. vízellátás,
2. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
3. energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, megújuló energiahordozó),
4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

2. A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
3. A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

1. településképi megjelenésre,
2. környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
3. a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre

4. Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
3. a csapadékvizek elvezetéséről,
4. közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről,
5. magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

5. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

1. a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,
2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
3. új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

6. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

1. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba)  8 m-t meghaladó 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb)  12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg.

7. Azon területeken, ahol a topográfiai viszonyok szükségessé teszik, övárkot kell kialakítani a helyi vizek megfogására.

Vízellátás

15.§

1. Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető.
2. Külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.
3. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tűzivíz igény csökkentése szükséges.

Szennyvízelvezetés

16.§

1. Szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel szabad építeni.
2. A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.
3. Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
   1. a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
      1. a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni,
         • az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni,
         • a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
      2. a külterületen keletkező szennyvizek (napi 5 m³-t el nem érő esetben is) tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
         • ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos)
         • ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
         • ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
         • ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
   2. a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
      27. a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
          • ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó rendelkezésre áll (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos),
          • ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
          • ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
          • ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
          • ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
4. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
   1. hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel
   2. előzetes megállapítás nélkül:
      27. bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m
      28. bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
5. Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül:
   1. új beépítésre szánt területfelhasználás (környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági és különleges területfelhasználás kivételével) nem jelölhető ki
   2. a már beépített lakó-, üdülő-, vegyes, különleges, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) hasznosítású telken építési tevékenységet végezni csak a műtárgy védőtávolság okozta terhelésének a megszüntetését követően lehet a c) bekezdésben leírtak figyelembe vételével:
      27. vagy a beépített telek telekhatáráig kell csökkenteni a műtárgy védőtávolság igényét (a műtárgy zajvédetté és bűzzáróvá tételével, távvezérlésének megoldásával),
      28. vagy a műtárgy kiváltását kell megoldani.
   3. már beépített lakó-, üdülő-, vegyes, különleges, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) hasznosítású telken az b) bekezdésben leírtak megvalósításáig a már meglevő beépítés esetén annak karbantartása, rekonstrukciója, belső átalakítása a jelenlegi kubatúrán belül lehetséges, ezeket túllépően építési tevékenység nem végezhető
   4. már kijelölt beépítésre szánt területen a b) bekezdésben leírtak megvalósításáig új építési tevékenység a teleknek csak azon a részén valósítható meg, amely már a védőtávolságon kívül helyezkedik el
      79. ha az így igénybe vett építési hely a szabályozási tervben rögzített előírásoknak, feltételeknek megfelel.

Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

17.§

1. A felszíni vizek (vízfolyás, patak, víztározó, tó) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv:
   1. az állami kezelésű felszíni vizek mentén 6-6 m-es sáv
   2. a záportározók, víztározó mentén 6 m-es sáv
   3. a nyílt árkok, patakok, tavak mentén minimum 3 m-es sáv.
2. A karbantartó sávot a patak, vízfolyás középmeder vízállásától lehet kijelölni, ha a vízfolyás középmeder vízállása nem került kijelölésre, akkor a földhivatali térképen rögzített meder telkének határától kell kijelölni, akkor is, ha a valóságban a vízfolyás földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad.
3. A patak, vízfolyás meder telkének módosítása (szűkítése, bővítése, meder keresztmetszetbe, a vízlevezetésbe való beavatkozás (záportározó kialakítás), híd-építés, földhivatali térképen rögzített hely és a valóságban igénybevett terület összehangolása) csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (vízjogi létesítési engedély alapján).
4. A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.Szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.
5. Csapadékvíz más ingatlanra nem vezethető:
   1. a csapadékvíz csak a közterületen lévő csapadékvíz csatornába (akár zárt csapadékcsatornába, akár nyílt vízelvezető árokba, akár élővízbe) vezethető az út, illetve az élővíz kezelőjének hozzájárulása és befogadói nyilatkozata alapján,
   2. a csapadékvíz elvezetés, amennyiben a telkek gravitációs elhelyezkedése szükségessé teszi a magántelken történő átvezetést, az csak szolgalmi jogi megállapodással és bejegyzéssel történhet.
6. Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből fékezetten lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.
7. Meglévő csapadékvíz csatorna, nyílt vízelvezető árok, élővíz kezelői hozzájárulás vagy befogadói nyilatkozat hiányában 25 m² vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m²-enként) valamint 25 m² burkolt felületenként (kötelező zöldfelület feletti területről) 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges, amely túlfolyójából fékezetten vezethető ki a közterületi befogadóba a csapadékvíz.
8. Építési telken belüli csapadékvíz szikkasztás csak az érintett szakhatóság engedélyével valósítható meg (vízjogi létesítési engedély alapján).
9. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
   1. a kocsibehajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet
   2. telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével)
   3. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
   4. a vízszállítás akadálymentes legyen,

Villamosenergia ellátás

18.§

1. Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
   1. műemléki környezetben
   2. helyi értékvédelmi területen, utca-képvédelmi területen
   3. távlatilag sétáló utcává alakítandó utcában
   4. tájképvédelmi területen
   5. új hálózat építése esetén a belterületen és külterület beépítésre szánt területén

a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

2. Külterületi beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
3. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
5. Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

Földgáz ellátás

19.§

1. Földgázvezetéket közterületen és telek előkertjében is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
2. Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telek előkertjébe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalára szerelhető.
3. Égéstermék elvezető szerelt kémény utcai homlokzatra nem szerelhető.

Megújuló energiatermelő létesítmények

20.§

1. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

a) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

      aa) magastetős épületnél a tetősíkba, vagy attól max 20^o-kal eltérően telepíthető,

      ab)  lapostetős épületnél a tetősíktól max 45^o-kal eltérően telepíthető

b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

     ba)  hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem   

            haladhatja meg,

    bb)   hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen az előző két bekezdés teljesítésével sem

             telepíthető

•             műemléki környezetben
•             helyi védelemre kijelölt területen belül
•             egyéb védelem alatt álló területeken
•             tájképvédelmi területen.

Vezetékes elektronikus hírközlés

21.§

1. A belterület új beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
2. Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, ott is új elektronikus hírközlési hálózatokat a racionális területgazdálkodás érdekében csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.
3. Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető
   1. ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető
   2. ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

22.§

1. Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit belterületen, külterület beépítésre szánt területén:
   1. a gazdasági területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő (lakóépületen, lakótelken kívüli) építményre telepíthető,
2. Külterületen, beépítésre nem szánt erdőterületen, mezőgazdasági területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb.) létesíthető.

VII. FEJEZET

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Kerítések

23.§

1. Belterületen előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli ketések 0,4 m és 2,0 m magasság közötti felületét legalább 50 %-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani. A kerítések max. 2,0 m magasak lehetnek.
2. Beépítésre nem szánt területen kerítés csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető, amennyiben az adott övezet előírásai másképp nem szabályozzák.
3. Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörés, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.
4. A kerítés közterület felőli megjelenése minden esetben igazodjék az épület architektúrájához.
5. A patakok telkével határos ingatlanok esetében a telkek patak-menti kerítései csak könnyen elbontható anyagból készüljenek, hogy a mederhez való megközelítés és hozzáférés a karbantartás idején biztosítható lehessen, valamint a hirtelen lezúduló nagy vizek elleni védekezést ne akadályozhassák.
6. A patak és a patak menti telkek közös telekhatárától a kerítést min. 6m-re kell elhelyezni, a patak karbantartási sávjának biztosítása érdekében.

Támfalak és támfallétesítmények

24.§

1. A területen meglévő domborzati viszonyokat óvni kell. Ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak a legindokoltabb mértékben, a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet.
2. A támfal létesítése során a meglévő fás növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.
3. A támfal településképben jelentkező felületét a környezethez igazodó természetes anyagokkal kell kialakítani.
4. A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.

Általános övezeti előírások

25.§

1. A terület a felhasználás és a beépítés jellemzői alapján építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik.
2. Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
3. Az építési övezet, övezet teljes jele: a beépítés jellemző módja, a megengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%), a megengedett legnagyobb épületmagasság, a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)
   1. Az első betűjel az OTÉK szerinti területfelhasználás jellemző módjának rövidítése (L-lakó) A második betűjel a beépítés jellemzője, illetve a terület rendeltetése (f-falusias)
   2. A betűjeleket követő számjel az egyes helyi építési övezetek, övezetek további megkülönböztetésére szolgál
   3. A beépítés jellemző módja: SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló; Z: zártsorú.
4. Az építési övezetek, övezetek jellemzőit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.
5. Amelyik telken építési hely került kijelölésre, ott a beépítési mód meghatározásánál és az épületek elhelyezésénél az tekintendő irányadónak.
6. Amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, vagy a szabályozási terv kötelező építési vonalat nem jelöl, az előkert legkisebb mélysége a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.
7. Meglévő épület akkor is bővíthető, ha a beépítési módja a tervezett beépítési módtól eltérő, de a bővítmény  a tervezett beépítési mód irányába mutat.

II. RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VIII. FEJEZET

Szabályozási elemek

26.§

1. A Szabályzat, illetve a mellékletét képező Szabályozási Tervlapok (SZT-k, SZT-b) meghatározzák:
   1. az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését,
   2. a beépítési módot,
   3. a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét,
   4. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
   5. az épületmagasság legnagyobb mértékét,
   6. a zöldfelület legkisebb mértékét,
   7. a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket,
   8. az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetést, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetést, valamint azt a rendeltetést, amely nem helyezhető el,
   9. a terepszint alatti építés mértékét és helyét,
   10. egyéb sajátos építési követelményeket.

1. Tartalmazza továbbá
   1. a kötelező szabályozási elemeket:

aa) szabályozási vonal

ab) övezethatár

ac) építési hely

ad) telek be nem építhető része

ae) telek közhasználat elől el nem zárható területe

af) szabályozási szélesség

ag) kötelező megszüntető jel

2. a javasolt szabályozási elemeket:

ba) tervezett telekhatár

bb) javasolt megszüntető jel

3. a bel- és külterület határvonalát,
4. a létesítmények védőterületét (védősávok és védőterületek), védőtávolságát,
5. a védett építmények megjelölését.

Területfelhasználási egységek

27.§

1. A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetekre tagolódik.
2. A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
   1. Lakóterület
      1. falusias lakóterület, jele:                                         Lf
      2. kertvárosias lakóterület, jele:                                  Lke
   2. Vegyes terület
      1. településközpont, jele:                                            Vt
   3. Gazdasági területek
      1. kereskedelmi, szolgáltató terület, jele:                   Gksz
      2. ipari terület, jele:                                                     Gip
   4. Üdülőterület
      1. üdülőházas üdülőterület, jele:                                Üü
      2. hétvégiházas üdülőterület, jele:                             Üh
   5. Különleges területek
      1. Bánya, jele:                                                            K_bánya
      2. Idegenforgalmi terület, jele:                                    K_{idegenforgalom}
      3. Sportterület, jele:                                                    K_sport
      4. Pincékkel, jele:                                                       K_pincékkel
      5. Gyógyfürdő, jele:                                                   K_{gyógyfürdő}
      6. Rekreációs központ, jele:                                       K_rekreáció
3. A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
   1. Közlekedési területek                                                           
      1. Közúti közlekedési terület:                                                KÖu,sraffozás
   2. Zöldterület (közpark, közkert), jele:                                       Zkp, Zkk
   3. Erdőterületek:

1. Védelmi (védett és védőerdő), jele:              Ev
2. Gazdasági, jele:                                         Eg
3. Közjóléti, jele:                                            Ek
   4. Mezőgazdasági területek:

1. Általános mezőgazdasági terület – szántó,

jele:                                             Má-sz

2. Általános mezőgazdasági terület – gyep,    

jele:                                            Má-gy1, Má-gy2

3. Általános mezőgazdasági terület

– szőlő, gyümölcsös, jele:           Má-szö1, Má-szö2, Má-szö3

4. Kertes mezőgazdasági terület, jele:              Mk
   5. Vízgazdálkodási terület:

1. Vízgazdálkodási, jele:                                    V
2. Vízbázis, jele:                                                Vb
   6. Különleges beépítésre nem szánt terület:
3. Temető terület, jele:                                      Kb-t
4. Nagykiterjedésű sportolási

célú terület, jele:                                               Kb-sp

5. Külterületi beépítés, jele:                               Kb-kb
6. Kalandpark, jele:                                           Kb-k
7. Rekreációs központ, jele:                              Kb-rekreáció

IX. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

A beépítésre szánt területek általános előírásai

28.§

1. Területfelhasználás
   1. A terület építési övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.
   2. A területen csak építési telken lehet építeni. A rendezésnek legkésőbb a tényleges felhasználás megkezdéséig meg kell történnie.
2. A telekalakítás általános szabályai:

1. A területen kialakítható telekméreteket – a kialakítható új telkek legkisebb területét - az övezeti előírások tartalmazzák.
2. Meglevő telek megosztható, ha a létrejövő telkek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, de a teleknagyság-hiány nem nagyobb,mint az építési övezetben meghatározott teleknagyság 5 %-a.
3. Amennyiben a c.) pont szerinti telekalakítást útszabályozás is érint, a telekosztás engedélyezhető az építési övezetben meghatározott teleknagyság további 5 %-ának engedménye mellett.

3. Az építmények rendeltetése

1. A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.
2. A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli.

4. A telkek beépítési módja:

1. Oldalhatáron álló (O)
2. Szabadon álló (SZ)
3. Zártsorú (Z).

5. Építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely)

1. Az építési helyet – az általános előírások mellett – a Szabályozási Terv esetenként építési hely egyedi kijelölésével szabályozza.

6. Építmények létesítése és átalakítása

1. Új építmény létesítése az övezetben meghatározott beépítési mértékéig megengedett, amennyiben

1. a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel,
2. a településképi illeszkedés biztosított,
3. a közműellátás a HÉSZ-nek megfelelően biztosított.
4. a HÉSZ-ben előírt, illetve a SZT-en jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják.

2. Meglévő épület bővítése az építési övezetben meghatározott beépítési mértékig megengedett, amennyiben

1. a bővítő beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel,
2. a településképi illeszkedés biztosított,
3. a HÉSZ-ben előírt, illetve a SZT-en jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják.

3. Ahol a SZT meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet
   1. a meglévő épület teljes bontása esetén ez az építési hely veendő figyelembe,
   2. a meglévő épület bővítése esetén bővítés csak az új építési helyen belül megengedett.

7. Építmények részleges vagy teljes bontása
   1. A területen védett, vagy védettséggel érintett építmény bontása csak a védelemmegszüntetését követően megengedett.
8. A beépítésre szánt területeken újonnan nyeles telek nem alakítható ki.
9. Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum az építési övezetben megadott terepszint feletti beépítés mértékéig építhető, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

Lakóterületek általános előírásai

29.§

1. A lakóterületek övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció.
2. A lakóterületen nem helyezhető el:
   1. üzemanyagtöltő állomás
   2. parkolóház
3. Meglévő lakóterületek övezeteiben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új telek irányadó szélessége min. 18m, amely 15 m-ig csökkenthető, ha a telekszerkezet ezt indokolja.
4. Szabadon álló beépítési mód esetén telket alakítani meglévő és új lakóterületeken min. 18 m telekszélességgel lehet.
5. Oldalhatáron álló beépítés esetén a minimális oldalkert a megengedett épületmagassággal megegyező, de minimum 4 m.
6. Előkertnek a kialakult lakóterületeken az oldalsó szomszédos 3-3 ingatlan előkertjéhez kell illeszkednie. Új lakóterületeken az előkertet vagy a szabályozási tervben ábrázolt építési hely szerint, ennek hiányában: sík terep esetén 5m-en, egyéb esetben pedig a terepviszonyoknak megfelelően kell kialakítani.
7. Hátsókert meglévő lakóterületeken minimum 6 m kell legyen, de a telek utcavonalától mért 60 m-nél hosszabb része is hátsókertként kezelendő.
8. A lakóövezetben lakóépület kizárólag magastetővel épülhet, a fő tetőidom hajlásszöge30-45% közötti lehet, amennyiben az adott övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
9. Lakóövezetben ú.n. „Manzard-tetős” épület nem építhető.
10. Az övezetekben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület(ek)et a telek határához kell építeni, amennyiben a telek szélessége meghaladja 16 m-t, azokat a telekhatártól 1m-es, ú.n. csurgótávolságra is el lehet helyezni.
11. Homlokzati színezésénél elsősorban a „föld” színeket (fehér, okker, drapp, tégla vörös) kell használni; burkolata pedig természetes anyag (pl. kő, fa, kisméretű/klinker tégla, vagy terméspala) lehet, amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.
12. A lakóépület tetőfedése műanyag, hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, vagy bitumenes zsindely nem lehet.
13. A lakóépület jellemző tetőgerinc iránya igazodjék a tömbben kialakulthoz.
14. A lakóövezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges.

Falusias lakóterület

30.§

1. A falusias lakóterületen elhelyezhető:
   1. lakóépület, maximálisan 2 lakóegységgel,
   2. mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
   3. kereskedelmi, szolgáltató,
   4. szállás jellegű,
   5. igazgatási, iroda,
   6. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
   7. közösségi, kulturális, szórakoztató és
   8. sport építmény.
2. Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

Kertvárosias lakóterület

31.§

1. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
   1. egy telken legfeljebb kétlakásos lakóépület, ha az adott övezet előírása másképp nem rendelkezik,
   2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
   3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
   4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
   5. a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshelyépület,
   6. sportépítmény
2. Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:

3. Az Lke₁^* övezetben egy telken több lakóépület is elhelyezhető, épületenként maximum 5 lakással.

4. Az Lke₁ és Lke₄ övezetben telekösszevonás nem lehetséges.

5. Az Lke₃ övezetre nem vonatkozik a tetőhajlásszögre vonatkozó korlátozás. Az övezetben a telkek utcafronti részére elhelyezett garázs, szeméttároló, stb. épületeket a lakóépületekkel megegyező esztétikai minőségben kell megépíteni.

6. Az Lke₃ övezetben a lakótól eltérő funkciójú épület az utcafronton, a lakóépülethez csatlakozóan helyezhető el. Ebben az esetben a lakóépület előkertjére az övezeti előírás nem vonatkozik.

Településközpont vegyes terület

32.§

1. Az építési övezetben elhelyezhetők - a lakó rendeltetésen kívül:
   1. hitéleti, oktatási, szociális intézmények,
   2. közösségi célt szolgáló épületek,
   3. kereskedelmi,  szolgáltató, szálláshely szolgáltató épületek
   4. irodaépületek.
2. A településközpont vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Ipari gazdasági terület

35.§ 

1. A nem zavaró hatású ipari terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el:
   1. ipari termelőüzemek,
   2. kutatóhelyek,
   3. raktárak, tárolóépítmények,
   4. energiaszolgáltatás létesítményei,
   5. irodaépületek, szociális és közösségi célú létesítmények
   6. sportépítmények,
   7. gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási létesítmények
   8. üzemanyagtöltő.
2. Az ipari terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. Az övezet területén épített épületegyüttes(ek) körül  takaró fásítás létesítendő a kistájra jellemző honos ill. régi kultúrfajokkal.

Üdülőházas üdülőterület

36.§

1. Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
2. Az Üü övezetben üdülőépület mellett még
   1. elhelyezhető:

1. a terület rendeltetésével összhangban álló és azt közvetlenül szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények
2. sportépítmények,
3. szolgálati lakások
   2. nem helyezhetők el:

1. lakóépületek
2. üzemanyagtöltő állomások

3. Az Üü jelű övezetekben:
   1. antennatorony nem létesíthető,
   2. villamosenergia-ellátási, és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet.
   3. 1 méternél magasabb támfalat növényzettel (lecsüngő, eléültetett, vagy kúszó növényzettel) takartan kell kialakítani.
4. Az övezetben az épületek magastetővel alakítandók ki.
5. A huzamos tartózkodásra szolgáló épületek tetőfedése műanyag, hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, vagy bitumenes zsindely nem lehet.
6. Az üdülő övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.
7. Az üdülőházas üdülőterület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Hétvégi házas üdülőterület

37.§

1. A hétvégi házas területen elsősorban a legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
2. Az Üh övezetben üdülőépület mellett elhelyezhetők a terület rendeltetésével összhangban lévő, azt szolgáló épületek, építmények, valamint sportépítmények.
3. Az övezetben az épületek magastetővel alakítandók ki.
4. A hétvégi házas övezetben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.
5. Az övezetben kialakítható új telek minimális szélessége: 14,0 m.
6. A hétvégi házas üdülőterület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Különleges területek

38.§

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.

2. A különleges övezetekben teljes közművesítettség kiépítése szükséges, de zárt szennyvíztározó építhető.

Különleges terület – bánya

39.§

1. Különleges beépítésre szánt terület – bánya a Szabályozási terven K_bánya jellel szabályozott övezet, amely nyersanyag kitermelésre szolgál. Az övezetben kizárólag a rendeltetéshez kapcsolódó, a bánya működéséhez szükséges építmények helyezhetők el, az alábbi előírások betartásával:

2. Az építési övezetben:
   1. a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret a kialakult, amely nem osztható és nem bővíthető;
   2. az övezet területein az építmények elhelyezése és kialakítása a biztonsági előírások betartásával történhet.

Különleges terület – idegenforgalmi terület

40.§

1. A K_{idegenforgalom} jelű idegenforgalmi különleges területek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek intenzívebb célterületei.
   1. Az építési övezetben elhelyezhetők:

1. a pihenést, testedzést, gyógyturizmust szolgáló építmények
2. kereskedelmi, szállásférőhely szolgáltató, egyéb szolgáltató épület
3. szolgálati lakás
4. kizárólag a működéséhez szükséges gazdasági célú épület

​

2. nem helyezhetők el:

1. egyéb gazdasági célú épület
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

​

2. Az idegenforgalmi különleges területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. 1 méternél magasabb támfalat növényzettel (lecsüngő, eléültetett, vagy kúszó növényzettel) takartan kell kialakítani.
4. Az övezetek beépítése csak teljes közművesítéssel lehetséges. De vezetékes gázellátás helyett alkalmazható egyéb hőenergia hordozó is.
5. A K1_{idegenforgalom} övezetben:
   1.  geodéziai felmérések alapján a barlanglakások bemutatás céljából visszaépíthetők,
   2. kiszolgálófunkció csak meglévő épületben létesíthető,
   3. önálló parkolót kialakítani nem lehet.

Különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület

41.§

1. Az övezetben elhelyezhetők:
   1. elsősorban sport és kapcsolódó létesítményei
   2. vendéglátás és szálláshely létesítményei
   3. szolgálati lakás
2. A különleges sportterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. A K2_sport övezetben:
   1. a golfpálya vendégeinek kiszolgálását, kényelmét, a rekreációs időtöltését szolgáló létesítmények (klubház, üzletek, étterem, wellness-fittness termek, állatsimogató, stb.), sportpályák (tenisz- és golfakadémia), kertészeti eszközökkel kialakítandó zöldfelületek, kerti tavak, sétautak, kiszolgáló utak, parkolóhelyek, valamint a működéshez, karbantartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.

2. a létesítmények elhelyezése beépítési terv alapján történhet. A tervnek az épületek helyének meghatározásán és építészeti kialakításán kívül tartalmaznia kell a terület közlekedési hálózatát, az utakat, a parkolókat, a közműellátás és a csapadékvíz-elvezetés megoldását, a golfpálya elrendezését, a zöldfelületek kertépítészeti kialakítását, a természeti értékek védelmét.

3. A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Az építési telek fölött áthaladó villamosvezetékeket közterületre kell áthelyezni. A villamos- és a hírközlési vezetékeket a Golf és rekreációs falu területén belül és a völgyfeltáró út tervezett két körforgalmú csomópontja között terepszint alatt kell vezetni a tájképvédelem érdekében. A beruházás megvalósításához szükséges közmű-építés- és -fejlesztés, valamint a meglévő közművezetékek közterületre való áthelyezésének költsége a befektetőt terhelik.

Különleges terület - pincékkel

42.§

1. A terület jellemzően pincékkel, borházakkal beépült különleges terület.
2. Az övezetben elhelyezhető funkciók: lakás, lakóépület, vendéglátó egység, élelmiszer kereskedelem, szolgáltatás
3. Az építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

4. A telekalakításnál, illetve épület-elhelyezésnél figyelembe kell venni a környező pincéket, azok megközelíthetőségét, a meglévő utakat, és a domboldal felszíni vízelvezetését is.
5. A borházak tetőidoma 35-45⁰ közötti hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtető lehet, oromfalas kialakítással.
6. Közterületen megjelenő pinceszellőzők kialakítása a közterület-használatot nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti.
7. Különleges terület pincékkel terület beépítése csak teljes közművesítéssel lehetséges. De vezetékes gázellátás helyett alkalmazható egyéb hőenergia hordozó is.
8. A K1_pincékkel jelű övezetben
   1. az építési telek területén belül az épület elhelyezésére szolgáló területet
      a következők szerint kell meghatározni:

       aa)    az előkertet nem kell kialakítani, utcafronti beépítés szükséges, illetve, ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, az épületet arra kell elhelyezni

Különleges terület - gyógyfürdő

43.§

1. A területen hőforrást kiszolgáló, hasznosító létesítmények helyezhetők el: gyógyfürdő, gyógyszálló, kórház, szanatórium, kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató, lakó, üdülő, egyházi illetve technológiai  épületek helyezhetők el.

2. Az övezetben elhelyezhető funkciók: lakás, lakóépület, vendéglátó egység, élelmiszer kereskedelem, szolgáltatás

3. Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

4. A meglévő növényzetet /pl. erdő, mohagyep / védeni kell!

Különleges terület - rekreációs központ

44.§

1. A völgyfeltáró úttól délre, a Demjéni út, a gyógyfürdőhöz vezető út és a gyógyfürdő komplexum területe által határolt különleges terület.
2. Az építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. A K1_rekreáció jelű építési övezetben szociális és egészségügyi létesítmények, valamint gépjárművek helyezhetők el.
4. A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Az építési telek fölött át-haladó villamosvezeték kiváltása földkábellel, illetve közterületi áthelyezéssel történjen. A telken belül a villamos- és a hírközlési vezetékeket terepszint alatt kell vezetni. A beruházás megvalósításához szükséges közműépítés- és fejlesztés, valamint a meglévő közművezetékek közterületre való áthelyezésének költsége a befektetőt terheli.

IX. FEJEZET

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Zöldterület

45.§

1. Zöldterület (közpark, közkert – a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
2. Zkp jelű övezetben elhelyezhető
   1. a pihenést és testedzést szolgáló építmény, játszótér
   2. vendéglátó épület,
   3. a területfenntartásához szükséges építmény és közművek.
3. A Zkp jelű övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el. A zöldterületen a beépítés legalább részleges közművesítés rendelkezésre állása esetén lehetséges, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
4. Zkp övezet telkein a zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
5. A Zkk és Zkp jelű övezet telkein közpark létesítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.
6. A Zkk jelű övezet telkein elhelyezhetők a pihenést szolgáló műtárgyak és köztárgyak.
7. Zkk övezet telkein a zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia. 
8. A Zkk jelű övezet telkein épület nem helyezhető el.
9. Zöldterületek övezeteinek telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.
10. Zöldterület övezeteinek telkein csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények telepíthetők.
11. A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Erdőterület

46.§

1. Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.
2. Az erdőterületek rendeltetésük szerint
   1. Védelmi (védett és védőerdő)   (Ev)
   2. Gazdasági                              (Eg)
   3. Közjóléti                                 (Ek)

erdők lehetnek.

3. Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, új épület nem építhető.
4. Az erdőövezetekben kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.

Erdőterület – védelmi erdők övezete (Ev)

47.§

1. A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
2. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Meglévő épületek a tájba illeszkedést igazoló látványterv alapján felújíthatók, korszerűsíthetők.
3. A védelmi erdők területén az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra elemei– föld feletti villamos és hírközlési vezeték, antennatorony kivételével – akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

Erdőterület – gazdasági erdők övezete (Eg)

48.§

1. A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
2. Gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén maximum 120 m² bruttó alapterülettel, s legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el.
3. Az övezet telkein az építés feltételei:

a)    a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha),

b)    a beépítés módja: szabadonálló,

c)    a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%,

d)    a megengedett maximális épületmagasság: 5,5 m,

e)    közművesítettség mértéke: legalább hiányos.

4. Gazdasági erdőterület övezetében legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele. De legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.

Erdőterület – közjóléti erdők övezete (Ek)

49.§

1. Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
2. Közjóléti erdőterület övezeteiben természetvédelmi céllal összeegyeztetve elhelyezhetők a pihenést, az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló, valamint oktatási, ismeretterjesztési, szállás és vendéglátó, illetve állattartó és ezekhez kapcsolódó építmények. Elhelyezhetők emellett a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások kizárólag fő rendeltetés szerinti épület megléte esetén, maximum 120m² bruttó alapterülettel, s legfeljebb 2 lakóegységgel.
3. A közművesítettség mértéke: legalább hiányos.
4. Az Ek-1 övezetben a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m² (10ha).
5. Az Ek-2 jelű övezetben épület nem építhető, kizárólag utak és parkerdei berendezések (pihenőhelyek, esőbeálló, padok, tájékoztatótáblák, hulladékgyűjtők, stb.) helyezhetők el.
6. Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Mezőgazdasági terület

50.§

1. A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:
   1. általános mezőgazdasági terület  övezete (Má)
   2. kertes mezőgazdasági terület  övezete   (Mk)
2. Mezőgazdasági területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani.
3. Mezőgazdasági területen a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le.

Általános mezőgazdasági terület

51.§

1. Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven (Má) jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep és szőlő- és gyümölcsterületek tartoznak.
2. Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából
   1. általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)
   2. általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy1, Má-gy2)
   3. általános mezőgazdasági terület – árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztés területe (Má-szö1, Má-szö2, Má-szö3)

     rendeltetésűek.

3. Általános mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető.

Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz)

52.§

1. A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.
2. Má-sz jelű övezetben a mezőgazdasági termelést, terménytárolást, feldolgozást és értékesítést szolgáló épület építhető az OTÉK 29.§-a szerint 1 ha feletti területre, 20 méter előkert elhagyása mellett lehet. A beépítési százalék mértéke 1,5%, de a létesítendő épület alapterülete max. a  600 m²-t nem haladhatja meg.
3. Az épületek magassága max. 7,5 méter lehet.

Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy1, Má-gy2)

53.§

1. A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
2. Má-gy1 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
3. Má-gy2 övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó, valamint az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás építményei helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:
   1. a beépíthető legkisebb telekméret 50.000m² (5 ha),
   2. a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m
   3. a beépítés módja: szabadonálló
   4. A beépítettség mértéke legfeljebb 2%;
   5. legnagyobb megengedett épületmagasság 6,0 m;
   6. legnagyobb megengedett épületmagasság lakóépület esetében 5,0 m;
   7. terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 0,1%,
4. Má-gy2 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
5. Má-gy2 övezetben az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval és építményekkel birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha a „mezőgazdasági birtoktest” legalább 20 ha (200.000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m² (1ha) nagyságú kell, hogy legyen. A maximális beépítettség 45%.
6.  Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, és a telek közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető.
7. A birtokközpont épületegyüttese körül legalább 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos ill. kultúrfajokkal.

Általános mezőgazdasági terület – szőlő, gyümölcsös (Má-szö)

54.§

1. A szabályozási terven Má-szö jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.
2. Má-szö1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

3.  Az Má-szö2 övezetben kizárólag a szőlő- és gyümölcstermeléshez, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, valamint a borturizmus vendéglátó építményei helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

1. a beépíthető legkisebb telekméret és paraméterek:

          aa) szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén: 100.000 -100.000 m²-ig (1-10 ha-ig)

          ab) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50m

          ac) a beépítés módja: szabadonálló

          ad) a beépítettség mértéke: legfeljebb 2%, de max. telkenként 1400m²

ae) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0m

af) a terepszint alatti beépítés mértéke: legfeljebb 5%, de max. telkenként 1400m².

2. szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén: 100.000 m² felett (10 ha felett)

          ba) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50m

          bb) a beépítés módja: szabadonálló

          bc) a beépítettség mértéke: legfeljebb 2%, de max. telkenként 2500m²

          bd) a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0m

          be) a terepszint alatti beépítés mértéke: legfeljebb 5%, de max. telkenként 2500m².

4. Az Má-szö2  és Má-szö3 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló biztosítása.
5. Az Má-szö3 övezet előírásai megegyeznek az Má-szö2 övezetével. Ezen kívül, szőlő termesztés esetén az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval és építményekkel birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 20ha (200.000m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2ha (20.000m²) kell, hogy legyen, maximális beépítettsége 40%, épületenként max. bruttó 800m² alapterülettel. A birtoktest összterületének max. 1,5%-a építhető be, de max. 4500 m².
6. Má-szö3 övezetben birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti és a telkek közútról, vagy önálló hrsz-on nyilvántartott magánútról megközelíthetők.
7. Má-szö3 övezetben a birtokközpont épületegyüttese körül legalább 10m széles takaró erdősáv létesítendő a Bükk-aljára jellemző tájhonos, illetve kultúrfajokkal.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

55.§

1. A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység helyszíne.
2. A kertes mezőgazdasági terület Mk övezetében a kertészeti termelést (növénytermesztés), szőlőtermesztést, a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló és ezen funkciókhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető. Állandó tartózkodást szolgáló lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
3. A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható magánút min. szélessége 6,0 m.
4. Az Mk jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:
   1. az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 500m²
   2. az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret 1000m²
   3. a beépíthető legkisebb telekszélesség: 14 m
   4. a beépítés módja: szabadonálló
   5. legnagyobb beépíthetőség: 5%
   6. az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 120 m² lehet.
   7. legnagyobb épületmagasság: 4,0 m
   8. terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 5%.
   9. legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban  legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
5.  Az Mk jelű övezetben lakóépület 3000m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 5%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
6. Az Mk jelű övezetben épített kerítés kizárólag lábazat nélküli, áttört kapuzatú és kialakítású lehet.

Vízgazdálkodási terület (V, Vb)

56.§

1. Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, az állandó és időszakos vízfolyások, patakok  telke, valamint Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
2. Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
3. A vízfolyások karbantartása érdekében a legalább 6 méter meder szélességű vízfolyások partélétől 6,0 - 6,0 m, a többi kisebb vízhozamú patakok mentén az önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén a partéltől számított 3,0 - 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyben a fenntartást akadályozó létesítmény nem helyezhető el, és növényzet nem telepíthető. A meglévő növényzet csak engedéllyel vágható ki.

Különleges beépítésre nem szánt területek

57.§

1. A különleges beépítésre nem szánt területen önálló gépkocsitároló épület nem helyezhető el.
2. A különleges beépítésre nem szánt övezetekben legalább hiányos közművesítettség kiépítése szükséges.

Különleges beépítésre nem szánt terület - temető (Kb-t)

58.§

1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
2. A Kb-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
   1. a kialakítható legkisebb telekméret                          2500 m²;
   2. a beépítés módja                                                    szabadonálló;
   3. a beépítettség maximális mértéke:                           5%;
   4. legnagyobb megengedett épületmagasság:                6,0 m;

          e.  a beépítés legalább részleges közművesítéssel lehetséges.

3. Az övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese.
4. Az övezet területén több fő funkciójú épület építhető.
5. A temető telekhatára mentén, telkén belül min. 5 m széles, háromszintű növénytakarás biztosítandó.

Különleges beépítésre nem szánt terület – kalandpark (Kb-k)

59.§

1. Különleges beépítésre nem szánt terület az Egerszóláti bekötőút és a Laskó-völgyi víztározó között fekvő terület.
2. Az övezetben kalandpark, vagy egyéb sportolási célú idegenforgalmi létesítmények helyezhetők el.
3. Az övezetben az építmények az alábbi előírások betartásával helyezhetők el:
   1. a kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m²,
   2. a beépítés módja: szabadonálló;
   3. a beépítettség max. mértéke: 3%;
   4. a legnagyobb megengedett épületmagasság: 6,0m;
   5. minimális zöldfelület: 80%.

Különleges beépítésre nem szánt terület – külterületi beépítés (Kb-kb)

60.§

1.  Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

2. Az övezetben 1 ha (10.000 m²) alatti méretű telken építeni nem lehet.

Különleges beépítésre nem szánt terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület^[1]

61.§

1.  Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

2. A Kb-sport1 jelű övezetbe tartoznak a jellemzően az ökológiai hálózathoz tartozó gyepek, erdők, illetve erdősült területek, ahol a természetközeli állapot megőrzésére, a tájidegen fajok őshonos fajokra való cseréjére kell törekedni. A területen sétautak, tanösvény, a golfpálya játékterei, átvezethetők. Az övezetben épület nem építhető.
3. A Kb-sport2 jelű építési övezet
   1. a golfpálya területe, ahol főfunkcióként az egyes pályaszakaszok alakíthatók ki. Az övezetben épület nem építhető.
   2. Az övezetben az erdei fafajokhoz tartozó fák tervezett kivágását be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. Azokon a területeken, ahol a beruházás üzemtervezett erdőterületet érint, az erdő igénybevételi eljárást is le kell folytatni.
   3. elhelyezhetők a golfpálya vendégeinek kiszolgálását, kényelmét, a rekreációs időtöltését szolgáló létesítmények (klubház, üzletek, étterem, wellness-fittness termek, állatsimogató, stb.), sportpályák (tenisz- és golfakadémia), kertészeti eszközökkel kialakítandó zöldfelületek, kerti tavak, sétautak, kiszolgáló utak, parkolóhelyek, valamint a működéshez, karbantartáshoz szükséges építmények.
   4. a létesítmények elhelyezése beépítési terv alapján történhet. A tervnek az épületek helyének meghatározásán és építészeti kialakításán kívül tartalmaznia kell a terület közlekedési hálózatát, az utakat, a parkolókat, a közműellátás és a csapadékvíz-elvezetés megoldását, a golfpálya elrendezését, a zöldfelületek kertépítészeti kialakítását, a természeti értékek védelmét.
   5. A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Az építési telek fölött áthaladó villamosvezetékeket közterületre kell áthelyezni. A villamos- és a hírközlési vezetékeket a Golf és rekreációs falu területén belül és a völgyfeltáró út tervezett két körforgalmú csomópontja között terepszint alatt kell vezetni a tájképvédelem érdekében. A beruházás megvalósításához szükséges közmű-építés- és -fejlesztés, valamint a meglévő közművezetékek közterületre való áthelyezésének költsége a befektetőt terhelik.

4. A Kb-sport3 jelű építési övezetben a golfpálya és a rekreációs falu valamennyi kiszolgáló és kiegészítő létesítménye, a különböző típusú szálláshelyek és az azokhoz tartozó közösségi létesítmények elhelyezhetők.

Különleges beépítésre nem szánt terület - rekreációs központ

62.§

1. Az övezet a völgyfeltáró úttól délre, a Demjéni út, a gyógyfürdőhöz vezető út és a gyógyfürdő komplexum által határolt laza beépítésű különleges terület.
2. Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

3. A Kb-rekreáció jelű övezetben (tisztásként, ill. gyepként nyilván-tartott területek) szociális és egészségügyi létesítmények, valamint a rendeltetésszerű használathoz szükséges számú parkoló építhető.

Közlekedési területek (KÖu, sraff)

63.§

1. A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. A közlekedési területen elhelyezhetők az OTEK 26. §-ban szereplő funkciók.
3. A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges.
4. A közutak osztályba sorolása a következő:

• Országos mellékút: 2416 j. Gyöngyös-Verpelét-Eger összekötő út (meglévő) K.V.B, B.V.b-C (Széchenyi István út, Kossuth Lajos út)
• Országos mellékút: 24128 j. Egerszólát bekötőút (meglévő) K.V.B, B.V.c-C (Kossuth Lajos utca)
• Országos mellékút: 24129 j. Demjén bekötőút (meglévő) K.V.B, B.V.c-C (Ady Endre út)
• Külterületi feltáró utak, kiszolgáló utak: K.VI.C
• Belterületi gyűjtő utak: (meglévő) B.V.c.C
• Lakó utak: Az összes egyéb belterületi út (meglévő) B.VI.d.C
• Tervezett lakó utak: B.VI.d.B, B.VI.d.C
• Tervezett önálló kerékpárút: K.VII.B, B.VII.B
• Tervezett gyalogút: B.VIII.C

5. A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

•  2416 j. Gyöngyös-Verpelét-Eger összekötő út (meglevő szélesség): 15,0-40,0 m
•  24128 j. Egerszólát bekötőút (meglevő szélesség): 12,0-21,0 m
•  24129 j. Demjén bekötőút (meglevő és tervezett szélesség): 7,0-30,0 m
• A meglévő gyűjtőutak kialakult szabályozása megtartandó, a szabályozási tervlap szerint rendezendő
• Az új gyűjtőutak szabályozási szélessége: 22,0 m;
• A kiszolgáló és lakóutak kialakult szabályozási szélessége általában megtartandó, mely általában 8,0 - 30,0 m., kivéve a szabályozási terven szereplő korrekciókat.
• Az új kiszolgáló utak szükséges szabályozási szélessége: min. 8,0-16,0 m;

6. Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki a Szabályozási terv szerint:

• 24128 jelű országos mellékút mentén
• 24129 jelű országos mellékút mentén
• Az Eger-Egerszalók összekötő önkormányzati út mentén
• Az Eger-Egerszalók összekötő utat a 2416 j. úttal összekötő tervezett gyűjtőút szabályozási szélességén belül
• Laskó-patak mentén, a tervezett gyűjtőút és a Laskóvölgyi víztározó között
• A 2416 j. út mentén a tervezett gyűjtőút és a Laskó-patak menti kerékpáros létesítmény között
• A gyógycélú területek feltáró útja mentén
• A 950 hrsz-ú úton (A Laskó-patak és a Széchenyi István út között)
• A 1453/6 hrsz-ú úton (A Laskó-patak és az Ady Endre út között)
• A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

7. A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalog­járdákat kell kiépíteni.
8. A   beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a      közút      kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság            külterületen:

• országos mellékút esetén az úttengelytől mért 50-50 m.
• külterületi feltáró utak számára az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

9. A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTEK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.
10. A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
11. Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

X. FEJEZET

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

Burkolt dominanciájú köztér

64.§

1. A településközpont fejlesztése céljából a „Burkolt dominanciájú köztér”  lehatárolása a SZT-en látható.
2. A lehatárolt terület a Képviselő-testület által elfogadott Közterület alakítási terv szerint alakítandó ki.

XI. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Alkalmazási rendelkezések

65.§

1. Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

Belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe vonandó területek szabályozása

66.§

1. A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, tömbönként, szakaszosan hajtandó végre.
2. Belterületbe vonásra, más célú hasznosításra tervezett termőföld területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően csatolható belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe, addig a jelenlegi művelési águknak megfelelő mezőgazdasági hasznosítást fenn kell tartani.
3. A belterületbe-vonásra kijelölt területeken a belterületbe-csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásaiknak megfelelően, de építési tevékenység nem.

Záró rendelkezések

67.§

1. Ezen rendelet 2017. év március hó 01.napján lép hatályba.
2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Egerszalók Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2/2003.(III.15.) önkormányzati rendelete. 
3. A Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni, a folyamatban lévő eljárásokban nem kell érvényesíteni.

                                  Polgármester sk.                                                                Jegyző sk.

MELLÉKLETEK:

Egerszalók Község Helyi Építési Szabályzatához

1. számú melléklet: SZT-b sz. Belterületi szabályozási terv
2. számú melléklet: SZT-k sz. Külterületi szabályozási terv

FÜGGELÉKEK:

Egerszalók Község Helyi Építési Szabályzatához

1. számú függelék: Régészeti lelőhelyek száma, érintett ingatlanok hrsz-a
2. számú függelék: Műemlékjegyzék
3. számú függelék: Helyi jelentőségű védett épületek
4. számú függelék: Helyileg védett természeti értékek
5. számú függelék: Zajterhelési határértékek
6. számú függelék: Természetvédelem