1. § (1) E rendelet hatálya Mónosbél teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Mónosbél Helyi Építési Szabályzata előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

3. § (1) A település igazgatási területének határa a Belterület Szabályozási Terve szerint kerül megállapításra.

(2) A település az igazgatási határt nem módosítja.

4. § (1) A belterület határvonalának lehetséges módosítását a Belterület Szabályozási Terve ill. a Külterület Szabályozási Terve tünteti fel. A belterületbe vont területek felsorolását az 3. számú melléklet tartalmazza. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2) A beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

(3) A még belterületben nem lévő beépítésre szánt területek belterületbe vonásáról, illetve a belterületen lévő beépítésre nem szánt területek belterületből való kizárásáról minősített többségű külön határozatban kell intézkedni.

(4) A tervezett területhasználat szerinti infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról a belterületi határ változásáról szóló rendelet megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

5. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

6. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területftl-használási kategóriákba sorolandók:

7. § (1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a 4. számú melléklet szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2)¹

(3) Ha a kiszolgáló és lakóút céljára (4/3. sz. melléklet) történő lejegyzés lakóterület kialakítása érdekében történik, a lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmeznie.

(4)²

(5) A településrendezési kötelezettségek közül

(6) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

(7) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

(8) A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv. 22 § (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.

(9)³

(10) A településrendezési kötelezettségnek a tulajdonostól elvárható mértéken túli teljesítéséhez - a beépítésre vonatkozó kötelezettség kivételével – az önkormányzat a képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott mértékben hozzájárul.

(11) A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az Étv. 29. § (2) bekezdés szerint köteles eljárni.

(12) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

8. § (1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás közútról ill. magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett jelen előírás, a Szabályozási Tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) Az új építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége – zártsorú beépítés kivételével - legalább 18,0 m.

(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki, beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.

(5) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

9. § (1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)⁴

(3) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket, - csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(4)⁵

(5)⁶

(6) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(7) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az OTÉK 32. § szerinti építmények elhelyezhetők.

(8)⁷

10. § (1)⁸

(2)⁹

(3)¹⁰

(4)¹¹

(5)¹²

(6)¹³

(7) Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó- és településközponti vegyes különleges és gazdasági területek esetében meglévő lakótelepek rehabilitációja során (beleértve a lakótelepeken vagy környezetükben lévő garázstelkek kialakítását is), továbbá lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000 (XI.08.) FVM rendelet szerint), ¹⁴melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.. A telekalakítások és telekosztások csak a Szabályozási Tervnek és a HÉSZ-nek megfelelően végezhetők.

(8) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

(9)¹⁵

(10) Az építési és bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabály által meghatározott módon kell eljárni.

(11) A mélyműveléses bányák helyén (aláfejtett területeken) az építési engedélyezési eljárásoknál geotechnikai dokumentációt kell készíttetni.

11. § (1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

(2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.

(3) A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.

(4)¹⁶

12. § (1)¹⁷

(2)¹⁸

(3)¹⁹

(4)²⁰

(5)²¹

(6)²²

(7)²³

(8) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető

(9) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

(10) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

13. § (1) A település külterületén rekultivációt igénylő terület a Középorom területén található felhagyott bányaterület.

(2) Mivel a kijelölt terület Természeti területre és tájképvédelmi övezetbe tartozik, ezért az újrahasznosítás prioritása a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti értékek védelme. Ha a természeti értékek lehetővé teszik, a földtani értékek bemutatása, illetve erdősítés lehet az újrahasznosítás célja.

(3) A rekultiváció, illetve a helyreállítás elsődleges célja az erózió csökkentése kell legyen, oly módon, hogy elősegítse a természetesen lezajló regenerálódási folyamatokat, a várható (már megkezdődött) spontán szukcessziót katalizálja, ennek megfelelően a beavatkozás inkább kezelés jellegű legyen (főként biztonságtechnikai intézkedések, vízrendezés, talajréteg kialakítása, esetleg erózió elleni növénytelepítés stb.).

(4) A bánya újrahasznosítása, tájrendezése előtt ökológiai értékvizsgálatot kell végezni, hogy a roncsolt területen kialakultak-e védelemre érdemes élőhelyek. Amennyiben kialakultak értékes élőhelyek, erről az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot értesíteni kell, és a további munkálatokat csak a BNPI egyetértésével lehet folytatni.

16. § (1) Az övezetbe a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt területek, vagy felszín alatti térrészek, az onnan kitermelhető vízkészlet meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményei, továbbá azok hidrogeológiai védőterületei és a kijelölt hidrogeológiai védőterületek kívüli feszíni szennyeződésre érzékeny területek tartoznak.

(2) Az övezetben keletkező szennyvizek tisztítását, az állattartó telepek szennyvizeinek és trágyakezelésének szakszerű megoldását biztosítani kell.

(3) Az övezetben hígtrágyás technológiájú állattartás nem engedélyezhető.

(4) Az övezetben kommunális hulladéklerakó nem létesíthető. A már meglévő, illetve illegális, a vízbázisokat veszélyeztető, kommunális hulladéklerakókat meg kell szüntetni. A vízbázisokra potenciális veszélyt nem jelentő kommunális hulladéklerakók a térségi hulladéklerakó- és kezelőtelepek kialakításáig üzemeltethetők.

(5) Az övezetben nem lehet vízzáró szennyvízgyűjtőt alkalmazni! A csatornázatlan területeken y a szennyvíz tisztításáról a hatósági előírások szerint egyedileg kell gondoskodni vagy ki kell építeni a szennyvízcsatorna-hálózatot.

17. § (1) Az övezet kiterjedése: Külterületen a felszíni vizek partvonalától számított 50 m, belterületen 10 m széles védőterület.

(2) Az övezetben kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható.

(3) Az övezetben új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő épület nem bővíthető.

(4) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni

18. § (1) Az egyes védőidomokban, védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

(2) A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe.

(3) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos.

19. § (1) A környezetvédelmi hatóság a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (továbbiakban: légszennyező forrás) az el-érhető legjobb technika alapján, a jogszabályban, illetőleg az egyedi hatósági eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapít meg.

(2)²⁶

(3) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján.

(4)²⁷

(5) Lakóterületen nem engedélyezhető olyan ipari, kereskedelmi kisvállalkozás amelyzavaró hatással lehet a lakókörnyezetre.

(6) A kibocsátási határértékek túllépése, vagy a levegő-tisztaságvédelmi követelményeknek a környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, melynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy betilthatja, és a hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti.

(7) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

(8) Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő be-rendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tarlóégetés csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges.

(9)²⁸

20. § (1) Mónosbél teljes közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezetébe tartozik.

(2) Az övezetben létesítmény csak akkor alakítható ki, ha annak üzemi technológiai eredetű szennyezőanyag-kibocsátása nincs.

(3) A fűtési eredetű szennyezőanyag kibocsátás az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó jogszabály szerint engedélyezhető.

(4) Egyéb vonatkozásban az övezet területén a kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

26. § (1) Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt (Bükki Nemzeti Park) álló területek felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek felsorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3)³⁴

(4)³⁵

(5)³⁶

27. § (1) Az övezet területén levő gyepterületeket fenn kell tartani, területük nem erdősíthető.

(2) Új épület létesítéséhez, meglévő épület felújításához a BNPI hozzájárulása szükséges. Új épület létesítése, a meglévő épületek felújítása csak a térség építészeti hagyományainak megfelelően, tájba illő módon történhet.

(3) A külterületen levő épületek csak erdészeti, vadászati, turisztikai, kutatási-oktatási céllal hasznosíthatók. Kivétel a szabályzat elfogadását megelőzően más céllal hasznosított épületek.

(4) Az előző pontban felsoroltaktól eltérő céllal hasznosított épületek és a hozzájuk tartozó telek más célú felhasználására engedély csak a meghatározott használati célok szerint adható.

(5) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.

(6) Az övezetben új nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető. A meglevőhálózat felújítása, rekonstrukciója csak földkábellel vagy a védett területek kiváltásával történhet.

(7) Az övezetben új közép-és kisfeszültségű légvezeték csak földkábelben vezethető. A meglevő vezetékek felújítása, rekonstrukciója is csak földkábellel történhet.

(8) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.

(9) Az övezetben a településrendezési terv által mezőgazdasági területként, erdőterületként, vízgazdálkodási területként szabályozott területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el. Épületek homlokzatán csak az épület funkciójának megfelelő reklám létesíthető.

(10) Erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása illetve fenntartása.

(11) A Bükk-hegységben hagyományos gazdasági tevékenységek – a mészégetés és szénégetés - csak a Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt területeken folytatható.

(12) Az övezetben vadaskert nem létesíthető.

(13) A Bükki Nemzeti Park területe egyben Sérülékeny környezetű karsztvízbázis övezete is. Ezért:

(14) A Bükki Nemzeti Park területe egyben Zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny övezet, ezért:

28. § (1) Az édesvízi mészkőbánya területét 2006. dec. 31-ig helyi védelem alá kell vonni. A védetté nyilvánító rendeletben biztosítani kell a terület földtani, botanikai és zoológiai értékeinek hosszútávú védelmét.

(2) A védett terület pontos kijelölése a védetté nyilvánításhoz szükséges előkészítő munkarészekben során történik.

(3) A mészkőbánya területén semmiféle épület nem létesíthető.

29. § (1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység, változtatás csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a BNPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

30. § (1) Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

(2) A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(3) Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

31. § (1) Mónosbél területén a Natura 2000 területek egyéb jogszabály által is védett területeken kerültek kijelölésre (BNP).

(2) Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a BNPI hozzájárulása szükséges.

(3) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természet-védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.

(4) Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.

(5) Natura 2000 területen a BNPI - vagy a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság - engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

(6) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

32. § (1) Tájképvédelmi övezet a nemzeti parkot övező változatos természeti adottságú, és ezáltal hagyományosan gazdag és sokrétű tájhasználatú övezet, amely egyben a nemzeti park védőövezeteként is funkcionál. Mónosbél teljes közigazgatási területével része a megyei, illetve a Bükki Nemzeti Park és térsége területrendezési tervének egyeztetési anyagában kijelölt tájképvédelmi övezetnek.

(2) Erdőterületen csak a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, turizmussal, a kutatással-oktatással, a gyógyászattal és az erdőhöz kötődő sportolással összefüggő épületek helyezhetők el. Az övezetben kereskedelmi szállásépület is kialakítható.

(3) Erdőterületen épület csak akkor helyezhető el, ha az épület az erdő ökológiai hálózatban betöltött szerepére károsan nem hat.

(4) Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek csak nemzetgazdasági érdekből létesíthető.

(5) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

(6) Tájképvédelmi övezetben felszínen nem létesíthetők olyan termékvezetékek, távvezetékek, amelyek tájképi és településképi szempontból zavaró hatásúak és megváltoztatják a táj karakterét.

(7) Az övezet területén nem létesíthető tájképi szempontból zavaró szélkerék, szélerőmű.

(8) Az övezetben a meglévő fasorok, mezsgyék védelmét biztosítani kell.

33. § (1) Mónosbél területe része a Bükki Nemzeti Park védőterülete elnevezésű Érzékeny Természeti Területnek.

(2) Az övezetbe – a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

(3) Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

36. § (1) A település területén fekvő, országos védelemben részesülő objektumok ill. területek felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2)³⁹

(3)⁴⁰

(4)⁴¹

37. § (1)⁴²

(2)⁴³

(3)⁴⁴

(4)⁴⁵

(5) Helyi egyedi védelem alá vonandó épületek

(6) Vizimalom (Barátkert)

41. § (1) Mónosbél község területén belül építési telket alakítani a Településrendezési Terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ másként nem rendelkezik.

(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) A falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6)⁴⁹

(7)⁵⁰

(8) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges.

(9) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

(10) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(11) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(12) A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/O.1.03.4) ahol

42. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)⁵¹

(3)⁵²

(4)⁵³

44. § A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

45. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)⁵⁴

(3)⁵⁵

(4) Az övezetben a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 300 m²-re számítva) 100 m²-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű fa telepítése szükséges.

47. § (1) A település gazdasági területei ipari területek egyéb ipari területek (Gip) és mezőgazdasági üzemi területek (Gm).

48. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Azoknál az üzemi létesítményeknél, a terv védőerdő, illetve háromszintes intenzív védő zöldsáv létesítését írja elő, a védőerdőt, illetve zöldsávot annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő, illetve zöldsáv legkisebb szélessége 10 m. A védelmi célú növénytelepítés kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(4) Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(5) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(6)⁵⁶

(7) Az övezetben a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 300 m²-re számítva) 100 m²-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű fa telepítése szükséges, a védő zöldsávon felül.

50. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(4) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők. Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.

(5)⁵⁷

(6) A Csikós – Kovács kúria mögötti területen tervezett különleges sportterület esetében bármiféle fejlesztés megvalósításának feltétele a történeti kúria-kert rekonstrukciója. A kert helyreállításához és fejlesztéséhez táj- és kertépítész szakember által készített kertészeti kiviteli terv szükséges. A terület fejlesztése, kiépítése során cél, hogy a műemlék kúria feltáruló látványa minden oldalról zavartalan legyen.

(7) A temető területén a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 500 m²-re számítva) 100 m²-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű, vagy min 2 kistermetű fa telepítése szükséges.

(8) A sportterületen a telek területének számított minimális zöldfelületén (pl. 1000 m²-es telken 500 m²-re számítva) a gyepes sportpályák területét leszámítva 100 m²-ként minimum 1 közepes, vagy nagyméretű, vagy min 2 kistermetű fa telepítése szükséges.

(9) A szennyvíztisztító környezetrendezése védő zöldsáv, illetve erdősáv telepítésével valósulhat meg.

52. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4)⁵⁸

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

53. § (1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A területek és telek beépítésének feltétele a közműhálózat kialakítása.

(5) Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

54. § (1)⁵⁹ A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

55. §⁶² Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

56. § Az alövezetben elhelyezhető:

57. § (1) Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közparkok, közkertek övezetébe nem sorolhatók.

(2) Fásított parkolók létesítése indokolt esetben engedélyezhető. A fásított parkoló kialakítása során két parkolóhelyenként minimum egy fa telepítése kötelező.

(3) Az övezet növénykiültetését, berendezését kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(4) Az övezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

58. § (1)⁶³

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

59. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(2)⁷⁶

(3)⁷⁷

(4)⁷⁸

(5)⁷⁹

60. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(3)⁸⁰

61. § (1) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területén csak a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény helyezhető el. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni max. 5%-os beépítettséggel.

(2) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőben kizárólag a szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják.

(3)⁸¹

(4)⁸²

62. § (1)⁸³

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) Mónosbél teljes külterülete része a Heves megyei Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi övezetnek. Ennek megfelelően az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az övezeti előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra.

(4) Az jelenleg mezőgazdasági rendeltetésű területeken indokolt esetben erdő telepítése lehetséges. A telepített új erdőkre HÉSZ erdőterületekről szóló 21. §-ának előírásait kell alkalmazni. Ezen kívül mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

63. § (1)⁸⁸

(2) A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

64. § (1) Az övezetbe az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:

65. § (1) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető.

(2) Az alövezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál (10.000 m²) kisebb nem lehet.

(3) Az 5-ha-nál nagyobb, de 10 ha-t el nem érő területeken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).

66. § (1) A szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával. A 20 ha-nál nagyobb összefüggő szántóterületeket fasorokkal, erdősávokkal kell tagolni.

(2) Az övezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges:

(3) Az övezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet.

67. § (1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

68. § (1) Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.

(2) A vízfolyások mellett mederfenntartási munkák folytatásához belterületen a partéltől számított 6,0-6,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.

(3)⁸⁹

(4)⁹⁰

(5) Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(6) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(7) Parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – ha azt a 1996. évi LIII. törvény, az OTÉK által meghatározott hatóság, valamint a vízügyi-, természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával – lehet elhelyezni. Parti sávban kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható.

69. § (1) A vízműterület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül, olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.

(2) Az övezet, illetve belső védőterületének kezelése és fenntartása az a vízmű üzemeltetőjének feladata.

70. § (1) A különleges területek övezeti besorolása:

71. § (1) Jelen rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni.

(2)⁹¹

(3) A rendelet mellékletei: