Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2005. (IV.5.) önkormányzati rendelete

„Nikla helyi építési szabályzatá”-ról

Hatályos: 2017. 08. 03- 2018. 10. 31

Nikla Község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényre (a továbbiakban BTSZ) és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:



  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.


(1) A rendelet hatálya Nikla Község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Kft 2004. július, jsz.: 13/2003) megfelelően szabad.


(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben a BTSZ és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.


(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterület, a belterület és a beépítésre szánt terület határvonala

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.


(5) [1]


(6) [2]


(7)  [3]


(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek. 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek nem építhetők.


(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, a beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.


(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során biztosítani kell azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.


(11) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken minden, egyéb területeken a bruttó 300 m2 -es családi ház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Feltöltött területek beépítését talajmechanikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.


(12) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait. A felszín alatti létesítményeket a talajvíz várható szintjének ismeretében kell létrehozni.


(13) [4]


(14) [5]


(15) [6]


(16) Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb – a hátsókert felőli részen – kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


(17) [7]


(18) [8]


(19) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.


(20) Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését.


(21) Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak az 1.sz. mellékletben meghatározott távolságok figyelembevételével szabad.



II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.


(1) A település igazgatási területének

        a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

aa., falusias lakóterület (Lf)

                           ab., ipari gazdasági terület, ezen belül

- egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmű, víztározó, vízműkút, szennyvízátemelő) (Gip-kv) területe,

- jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M) és a fűrészüzem (Gip-F) területe

                          ac., különleges terület, ezen belül

                                 - temető, kegyeleti park (Kü-T)

                                 - sportterület (Kü-S)

                                 - idegenforgalmi fogadóhely (Berzsenyi emlékmúzeum) (Kü-I)

                                 - idősek lakóparkja (Kü-Id)


         b./ beépítésre nem szánt területei – övezetei:

ba., közlekedési és közműterület, ezen belül:

                           - közút (KÖu)

bb., zöldterület, ezen belül:

                           - közpark (Z)

bc., erdőterület, ezen belül:

                           - gazdasági (Eg)

                           - védelmi (Ev)

bd., mezőgazdasági terület, ezen belül:

                           - általános mezőgazdasági terület (Má)

                           - általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c2)

                           - kertes mezőgazdasági terület (Mk)

                           - kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c2)

be., vízgazdálkodási terület

                           - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)


(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.



III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek


Falusias lakóterület

3.§.


(1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti

b.,nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.


(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, Hódoshát belterület szabályozási terv, Takácshegy belterület szabályozási terv, Táncsics utca szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:


Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum

Telekterület minimum

Lf1

O

30

5,5

500

Lf2

O

30

5,5

1000

Lf3

O

30

5,5

1800

Lf4

O

30

5,5

2000

Lf5

O

25

5,5

2500

Lf6

O

20

5,5

3000

Lf7

O

20

5,5

4000

Lf8

O

20

5,5

6000

Lf9

SZ

K

K

K

Lf10

K

100

K

K


(Az Lf9 övezeti előírásban szereplő K (kialakult állapot szerinti, 30%-ot meghaladó) beépítettség, valamint az Lf10 övezeti előírásban szereplő kialakult 100%-os beépítettség OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 15-3/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.)


Szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.


(3) A lakóterület építési telkein – egy épülettömegben – 1-2 egységes lakóépületek építhetők.


(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d.,az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet

e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével

f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36.§. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35.§. (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 15-3/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.)

        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

               biztosítani.


(5) [9]Az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírásoktól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők. A 107/1 hrsz-ú ingatlanon meglévő épület közösségi célú hasznosítás érdekében felújítható, korszerűsíthető és az alacsonyabb sík, a meglevő magassági síkig bővíthető.


(6) A 283/6 hrsz-ú ingatlan – volt Berzsenyi kúria – déli telekhatárán környezetvédelmi okok miatt 2 m magas tömör kerítés építendő, illetve a szomszédos fűrészüzem zajkibocsátása miatt szükséges zajvédelmet saját területen belül kell biztosítani.


(7) A központi belterületen, Hódosháton és Takácshegyen lévő falusias lakóterületen

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.


(8) A Táncsics utcában lévő falusias lakóterületeken

            a., legalább a részleges közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.


(9) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.


(10) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.


(11) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv, Hódoshát belterület szabályozási terv, Takácshegy belterület szabályozási terv, valamint Táncsics utca szabályozási terv tartalmazza.



Ipari gazdasági terület

4.§.


(1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.


(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmű, víztározó, vízműkút, szennyvízátemelő) (Gip-kv) területe,

-jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M) és a fűrészüzem (Gip-F) területe.


(3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


    Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum


Gip-M


  SZ


  30


  7,5


4000


Gip-F


  SZ


  30


  7,5

10000








A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi.


(4)[10]


(5) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.


(6) A központi belterületen lévő ipari gazdasági területen (fűrészüzem):

            a./ a teljes közműellátás, és

            b./ a burkolt út

      biztosítandó.


(7) A külterületen lévő ipari gazdasági területen

            a./ legalább a részleges közműellátás, és

            b./ a burkolt út

      biztosítandó.


(8) Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(9) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.


(10) A területen a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.


(11) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Különleges terület

5.§.


(1) A település területén különleges területek a temetők (Kü-T), a sportterület (Kü-S), az idegenforgalmi fogadóhely (Berzsenyi emlékmúzeum) (Kü-I), és az idősek lakóparkja (Kü-Id).


(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó és akként kezelendő.


(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba történjen, urnafal csak a ravatalozóhoz csatlakoztatva alakítható ki.


(4) A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként és/vagy élősövényként alakítható ki.


(5) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.


(6) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:



Jel


    Beépítési mód


 Beépítési %

  maximum


  Építménymag.

   maximum


  Telekterület

  minimum

    Zölddel való fedettség (%)


Kü-T


SZ


10


5,5


K

50


Kü-S


SZ


10


5,5


K

50


Kü-I


SZ


10


5,5


K

50


Kü-Id


SZ


30


7,5


140000

45


A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra (pl. sportcsarnok, harangtorony, stb) vonatkozó előírások indokolttá teszik.


(7) [11]


(8) A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.


(9) A belterületen lévő különleges területeken:

            a., a teljes közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.


(10) A külterületen lévő különleges területeken:

            a., legalább a részleges közműellátás, és

            b., a burkolt út

      biztosítandó.


(11) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.


(12) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

6.§.


(1) A település külterületén a beépítésre nem szánt területeken – a közműlétesítmények telkeinek kivételével – 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.


(2) Ahol új épület építését a BTSZ nem engedi, a meglévő épületek bővítése a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően – ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek – legfeljebb nettó 25 m2-rel, egy alkalommal engedélyezhető.


(3) A beépítésre nem szánt területeken 10 m-nél magasabb építményeket – e rendelet 18 §. (8) bekezdés előírásaira is figyelemmel – a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.


(4) Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén – környezeti hatásvizsgálat alapján – engedélyezhető.



Közlekedési és közműterület

7.§.


(1)  A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.


(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.


(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.


(4) A külterületi utak mentén – egyoldali - fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.


(5) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.


(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.



Zöldterület

8.§.


(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.


(2) A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.


(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.


(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.


(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.



Erdőterület

9. §.


(1) Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 6.§., az OTÉK 28.§. előírásai közül a gazdasági (Eg) és a védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a beépítettség a gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,3 % lehet.


(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.


(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.


(4) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


(5) Az erdőterületen lévő 081/20 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők, felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m2-rel bővíthető.


(6) Az Eg-1 és az Ev-1 övezeti jelű – védelemre javasolt – erdőterületeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.


(7) Az Eg-2 és az Ev-2 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.


(8) Az Ev-3 övezeti jelű – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – erdőterületen művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.


(9) Az Ev-4 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – erdőterületen a (7) és (8) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.


(10) Az Eg-5 és az Ev-5 övezeti jelű – védelemre javasolt, valamint ökológiai hálózat által érintett – erdőterületen a (6) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.


(11) Az Ev-6 övezeti jelű – védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – erdőterületen a (6) és (8) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.


(12) [12]


(13) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.



Erdőterület, II. osztályú szőlőkataszteri terület

10.§.


(1) Az Eg-1-c2 és az Ev-1-c2 övezeti jelű – védelemre javasolt – erdőterületekre e rendelet 9.§. (1)-(6) bekezdés előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az Állami Erdészeti Szolgálat, valamint az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges.



Mezőgazdasági terület

11. §.


(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 6.§. és az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.


(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

               -általános mezőgazdasági terület (Má)

               -általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Má-c2)

               -kertes mezőgazdasági terület (Mk)

               -kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület (Mk-c2)


(3) A mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.


(4) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) kerámia- és betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.


(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



Általános mezőgazdasági terület

12.§.


(1) Az Má övezeti jelű területen e rendelet 11.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

a.,szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg

b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg

c.,szőlőműveléssel hasznosított területen – a d., pontban foglaltak kivételével – 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg

d.,szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja, csak az egyik telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni

e.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.


(2) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 80 %-án meghatározó.


(3) Állattartó épületet tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.


(4) Az Má övezeti jelű területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.


(5) Az Má-1 övezeti jelű – védelemre javasolt – területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.


(6) Az Má-2 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – területeken

a.,csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók

b.,a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.


(7) Az Má-3 övezeti jelű – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.


(8) Az Má-4 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken a (6) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.


(9) Az Má-5 övezeti jelű - ökológiai hálózat által érintett, valamint védelemre javasolt – területen az (5) és (6) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.


(10) Az Má-6 övezeti jelű – védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területen az (5) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.



Általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület

13.§.


(1) Az Má-c2 övezeti jelű általános mezőgazdasági, II.osztályú szőlőkataszteri területekre e rendelet 11.§. és a 12.§. (1),(3) és (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet

b.,a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó

c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélye szükséges

d.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.


(2) Az Má-1-c2 övezeti jelű – védelemre javasolt – általános mezőgazdasági, II.osztályú szőlőkataszteri területekre e rendelet 11.§. és a 12.§. (1) és (3)-(5) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet

b.,a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó

c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélye szükséges

d.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.


(3) Az Má-6-c2 övezeti jelű – védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – általános mezőgazdasági II.osztályú szőlőkataszteri területekre e rendelet 11.§. és a 12.§. (1) és (3)-(5) és (11) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet

b.,a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó

c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélye szükséges

d.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.



Kertes mezőgazdasági terület

14.§.


(1) Az Mk övezeti jelű területen e rendelet 11.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

a.,a korábbi szabályozás alapján már kialakított, legalább 1500 m2-es telkek beépíthetők

b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 4 m-t, és a legnagyobb homlokzatmagasság nem lehet több 6 m-nél

c.,a közigazgatási terület összes kertes mezőgazdasági területének legfeljebb 20 %-a nagyságrendjéig – a Takácshegy és a Csipihegy kertgazdasági területein – ha a helyi vízellátás biztosított, valamint a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott, legalább 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető, illetve a meglévő lakóépület felújítható, korszerűsíthető, a 3 %-os beépítettségig bővíthető. A kertes mezőgazdasági területen lévő 1117/a hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m2-rel bővíthető. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg az 5,5 m-t.

d.,a 720 m2-nél nagyobb, de 1500 m2-nél kisebb telken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.


(2) A területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.


(3) Az Mk-0 övezeti jelű – belterületi kert– területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.


(4) Az Mk-1 övezeti jelű – védelemre javasolt – területen a művelési ág megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.



Kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőkataszteri terület

15.§.


(1) Az Mk-1-c2 övezeti jelű területekre e rendelet 11.§. és a 14.§. (1)és (4) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet

b.,a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó

c.,a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyző engedélye szükséges

d.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyző nyilatkozatával kell igazolni.



Vízgazdálkodási terület

16.§.


(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.


(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.


(3) A vízfolyások és a tó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.


(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.



V. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

17.§.


(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.


(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.



VI. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

18.§.


(1) A központi belterületen, Hódosháton, valamint Takácshegyen és az idősek lakóparkja területén a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a., a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b., a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c., a közüzemi szennyvízelvezetés

d., a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés  megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.


(2) A Táncsics utcában valamint a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

  a.,a közüzemi villamos-energia szolgáltatás,

 b.,a közüzemi ivóvíz szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz    mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

 c.,az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás

 d.,a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.


(3) A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés kötelező.


(4) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítő helyre kell szállítani.


(5) [13]


(6) A külterületen a beépítésre nem szánt területeken – amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra – új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.


(7) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének alapfeltétele a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.


(8) A belterületeken, egyéb lakóterületeken, a kertgazdasági területeken, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken, az ökológiai hálózat területén, valamint a művi- és természetvédelem alatt álló területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt –táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések más területeken is csak önkormányzati egyetértéssel helyezhetők el.



Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

19.§.


(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása jelenleg – a marcali térségi kommunális hulladéklerakóba – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.


(2) Az esetleges állati tetemeket a 198 hrsz-ú ingatlanon lévő dögkonténerbe, onnan ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.



VII. FEJEZET

Környezetvédelem

20.§.


(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

  a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást.


(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.


(4) A település teljes igazgatási területe felszíni szennyeződésérzékenységi szempontból felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny, ahol csak korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.

A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.


(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az. összekötő utak menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.


(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


(8) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.


(9) A falusias lakóterületeken az alábbi, - “telepengedély”-hez kötött –tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].



Természet- és tájvédelem 

21.§.


(1) A településen a helyi védelem alatt álló, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.


(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. előírásait kell alkalmazni.


(3) [14]


(4) [15]


(5) [16]


(6) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó


(7) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.



Művi értékek védelme

22.§.


(1) [17]


(2) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított helyi művi értékeket, valamint a helyi értékvédelmi területet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.


(3) [18]


(4) A helyi értékvédelmi területen a kialakult beépítési mód és épülettömeg megtartása, illetve az ezekhez való igazodás és illeszkedés biztosítandó.


​(5) [19]


(6) [20]


(7) [21]


(8) [22]


(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.



VIII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

23.§.


(1) [23]


(2) [24]


(3) [25]


(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.



Záró rendelkezések

24.§.


(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.


(2) [26]


(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.


(4) E rendelet 2005. április 5-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nikla összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 1/1996.(III. 05.) számú önkormányzati rendelet.



         Brunnerné Szita Henrietta                         Dr.Fülöpné Kesztyüs Ágota     

                      körjegyző                                                  polgármester



Kihirdetve: Nikla, 2005.április 5.


         Brunnerné Szita Henrietta

                      körjegyző





Kihirdetve: 2009. július 01.


                Dr. Dégi Zoltán

                    körjegyző





Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:


Nikla, 2017. július 19.


Hajdu Szabina

                                                                                                                                     jegyző


[1]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[4]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[9]

Az 5/2012.(VI.01.) önkormányzati rendelet.1.§- ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos 2012. június 01.napjától

[10]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[11]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[12]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[13]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[14]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[15]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.


[20]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[21]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[22]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[23]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[24]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[25]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.

[26]

Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (VII. 19.) Ör. 1.§ -a. Hatályos 2017. augusztus 3. napjától.