A költségvetési szervek tervezését, előirányzat módosítását, gazdálkodásának rendjét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megalkotott 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr) szabályozza. Az Áht. 34. §-a határozza meg az előirányzatok módosításával, megváltoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek megfelelően az önkormányzat a bevételi és kiadási előirányzatait felemelheti, illetve csökkenheti.

Az Áht. 34. §-a alapján:

„34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)-(4) bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.”

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. A költségvetés megalkotásának kötelezettsége nem csak az államháztartási törvényben, hanem az Alaptörvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben is szabályozott. Nem kérdés, hogy a költségvetés megalkotásának kötelezettsége rendeleti formában magasabb szintű jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges.

Ezen túl nyilván azért is, hiszen a gazdálkodás rendszerét, a tervezett bevételeket, a teljesíthető kiadásokat határozza meg.

Az államháztartásról szóló törvény előterjesztésben idézett 34. § (4) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.

Az államháztartási törvény, valamint annak végrehajtási rendelete a költségvetés tartalmi elemeit szabályozza, így ezek a rendelet tervezet összeállításának alapjai.

A módosítással a rendelet költségvetési főösszeget meghatározó, valamint a kiemelt előirányzatokat tartalmazó szakasza, valamint a mellékletei módosulnak.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a értelmében, a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzése során felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A rendelettervezet társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása:

Az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásának alapja a költségvetési rendelet. Ennek alapján teljesíthetőek a kiadások, vállalható kötelezettség, és követhető nyomon, hogy a bevételek hogyan alakulnak. A rendelet elfogadása tehát az alapja a szabályos, kiegyensúlyozott, takarékos gazdálkodásának, az Önkormányzat működéséhez tehát elengedhetetlenül fontos.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása, egészségi következménye nincs.

A rendelettervezet megalkotásának szükségessége: a rendeletmódosítás elmaradása törvénysértő állapotot eredményezne.