Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2014. 10. 27- 2019. 12. 11

Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk 1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Hivatalos megnevezések


1. §


(1) Az önkormányzat megnevezése, és székhelye: Nagyszakácsi Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) 8739 Nagyszakácsi, Kossuth utca 166.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) 8739 Nagyszakácsi, Kossuth utca 166.


A településről általában


2. §


(1) A község Somogy megye területén helyezkedik el, a hivatalosan megállapított neve: Nagyszakácsi.

(2) Az önkormányzati képviselő-testület működési területére vonatkozó adatok:

- a község közigazgatási területe: 2135 ha, belterülete: 207 ha.

- a község lakosainak száma 2014. január 1-én: 511 fő

(3) A település északon Somogyzsitfa, keleten Gadány, délen Tapsony, nyugaton pedig Nemesvid községekkel határos.

Az önkormányzat jelképei, azok használata.


3. §


(1) Az önkormányzat címere: Alakja csücskös talpú pajzs, színe zöld. A pajzs felső részén ötágú aranyszínű korona, alapja vörös és kék színű betétekkel. A pajzs közepén jobbra fordult, jobb mellső lábában ezüstszínű kardot tartó aranyszínű, vörös nyelvű oroszlán.

(2) Az önkormányzat zászlaja: A zászlóalap arányában a zászlórúd felől nézve: 1:2 arányú téglalap, fehér színű. Középen helyezkedik el az önkormányzat címere, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz arany hímzéssel, vége arannyal rojtozott.

(3) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat egyéb hivatali jelvényeket (pl. polgármesteri lánc) is alkothat.

(5) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományázására külön rendeletet alkot.

(6) Az önkormányzat honlapot üzemeltet, melynek elérhetősége: www.nagyszakacsi.hu

Az önkormányzat


4. §


(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága által megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.

(2) A Magyar Köztársaság, és Nagyszakácsi község címerét, illetőleg zászlaját a képviselő-testület üléstermében az alkalomhoz illően el kell helyezni.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) hivatalos levelezésén, és a határozatokon.

(4) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

a) a testület által adományozott okleveleken,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumain.

Az előbbieken túlmenően más pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

Bélyegző használata


5. §


(1) Az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, a közös hivatal és a jegyző kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Községi Önkormányzat * Nagyszakácsi

b) Községi Képviselő-testület * Nagyszakácsi

c) Községi Polgármester * Nagyszakácsi

d) Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal * Nagyszakácsi

e) Nagyszakácsi, Nemesdéd, Varászló, Vése * Jegyzője

(2) az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen a település címere található a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Nagyszakácsi Község Önkormányzata * Nagyszakácsi

II. Fejezet


A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


Az önkormányzati jogok


6. §


A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak, melyekben az önkormányzat önállóan jár el.

7. §


A helyi önkormányzat – törvények keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

Az önkormányzat hatósági jogköre és szervei


8. §


(1) Az önkormányzat saját területén a részére törvényileg biztosított hatáskörben közhatalmi jogokat gyakorol.

(2) Mint jogi személy vagyonnal bírhat, vagyoni jogokat szerezhet, ugyanígy kötelezettségeket vállalhat, a bíróság előtt pert indíthat és perbe vonható.

(3) Mint az állam végrehajtó hatalmának alsó fokú tagozata és közigazgatási szerve, foganatosítja az államnak a törvényekben kifejezett akaratát, valamint a Kormány és más felettes hatóságok rendelkezéseit.

(4) Önkormányzati jogkörében önállóan intézi belügyeit. Rendeleteket alkot, határozatokat hoz, és azokat saját elöljárói és közegei által végrehajtatja.

(5) Megállapítja szervezetét, választja képviseletét, tisztviselőit és kinevezi alkalmazottait.

(6) Megállapítja költségvetését, kiadásai fedezéséről a fennálló törvényes szabályok közt gondoskodik, helyi adókat vet ki és a közszolgáltatásokért díjat állapít meg.

(7) Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(8) Szükségesnek ítélt közműveket és intézményeket létesít, fenntart és továbbfejleszt, s ezek útján, avagy egyéb módon elősegíti a lakosság szellemi és gazdasági gyarapodását és kielégíti annak közművelődési, jóléti és társadalmi igényeit.

(9) Ápolja és felkarolja a helyi értékeket (népművészet, háziipar, helyi virágzó iparágak, műemlékek, természeti kincsek, szépségek megőrzése, feltárása, kihasználása, hozzáférhetővé tétele stb.) és érdekeket.

9. §


A hatósági jogköre kiterjed a község egész területére, és egybeesik a település határával, melyben benne foglaltatik a községhez tartozó puszták, külterületi lakott helyek területei is, és kiterjed e területi határon belül minden ott lakó és tartózkodó személyre, és minden ott létező vagyonra (dologra).

10. §


(1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a) közvetlenül is részt vehet vállalkozásokban,

b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt,

c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (bérleti jog, részvények stb.).

(2) Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szükség szerint, illetve ötmillió forint érték feletti vagyoni hozzájárulás esetén kötelezően szakértői véleményt kér vagy közgazdasági (jövedelmezőségi) elemzést végeztet. Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, nélkülük a napirend nem tárgyalható.

11. §


A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdek-képviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

12. §


Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására,

b) állandó bizottság,

c) a polgármester,

d) önkormányzati társulás,

e) jegyző

f) és helyi népszavazás hozhat.

III. fejezet


TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT


AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEZETE



A képviselő-testületének feladat- és hatásköre


13. §


Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására, valamint a jegyzőre átruházhatja, és a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

14. §


(1) Az önkormányzat jogi személy. A községi önkormányzat képviselő-testületének kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza. 

(2) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatait az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 13. § (1)-(2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően:

  1. A nem kötelező helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás.
  2. A képviselő-testület ciklusprogramjának elfogadása.
  3. Önkormányzati ingatlan és egyéb vagyontárgy értékesítése.
  4. Gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás és megszüntetés.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

  1. önszerveződő közösségek támogatása
  2. helyi hagyományőrző tevékenység támogatása

(5) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.

(6) A képviselő-testület kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

15. §


(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. A gazdasági programot a polgármester az önkormányzat alakuló ülését követő 6 hónapon belül nyújtja be a képviselő-testület részére. A gazdasági programban foglaltak megvalósíthatóságát a képviselő-testület az éves költségvetés összeállításakor vizsgálja. Az aktuális elemeket a költségvetésbe beépíti és a végrehajtásukról a költségvetési beszámoló keretében ad számot.

(2) A ciklus félidejében a gazdasági programot a képviselő-testület áttekinti és aktualizálja.

16. §


(1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését csak a fellebbezési eljárásban semmisítheti, vagy változtathatja meg, illetőleg a hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő ülésen beszámol.

17. §


Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzatok szervei (a jegyző, a polgármester, illetőleg a polgármesteri hivatal hatáskörrel felruházott ügyintézője) az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek.

E hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a hatáskörrel felruházott tisztségviselőjétől, köztisztviselőjétől a hatáskört nem vonhatja el.

18. §


(1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a közös hivatala útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a végrehajtásaikhoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározók.


IV. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


19. §


(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a Szervezeti és Működési Szabályzat függeléke tartalmazza.

A képviselő-testület megalakulása


20. §


(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi képviselő és polgármester választásának eredményéről.

(4) A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

A képviselő-testület összehívása


21. §


(1) A képviselő-testület általánosan az ügyek gördülékeny intézéséhez igazodva, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testület szükség szerint soron kívüli ülést is tarthat, ha a hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntést kell hozni.

(3) A testületi ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén halaszthatatlan ügyben a képviselő-testület összehívásáról az Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(5) A képviselő-testületek együttes ülését a polgármesterek hívják össze az előzőleg meghatározott helyszínre és időpontba.

(6) Az ülés meghívóját, az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelen lévőknek, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(7) Rendkívüli esetben a képviselő-testület ülése rövid úton (telefonon, táviratban, stb.) is összehívható. Ilyen esetben a rendkívüli ülés összehívását az ülés megkezdésekor indokolni szükséges.

(8) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, az ülés kezdésének időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőjét. A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(9) A képviselő-testület ülésének meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára valamint a község központjában álló hirdetőtáblára is ki kell függeszteni.

(10) A közmeghallgatás összehívását legalább az ülés előtt 5 nappal hirdetmények kihelyezésével is a lakosság tudomására kell hozni.

(11) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

  - a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselő, valamint az érintett magánszemély,

- napirend tárgyával érintett közalkalmazott, köztisztviselő

- jegyző,

- akit a polgármester felkér.

A testületi ülések ügyrendje


Az ülések nyilvánossága


22. §


(1) A testületi ülések - a 24. §-ban meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

Zárt ülés


23. §


(1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben,

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (2) bekezdésében felsorolt érintettek vehetnek részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

A rendes ülés napirendje


24. §


(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében - ezen bekezdés utolsó mondatában foglaltak kivételével - egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) tájékoztatók

b) rendeleti javaslatok

c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztéseket, hátrébb sorolva

d) interpellációk

e) kérdések

f) bejelentések

(4) A (3) bekezdés a) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke és a jegyző:

a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;

b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;

c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint összeállított és a meghívóban közölt tárgysorozat szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá, s ettől a szabálytól eltérésnek csak akkor lehet helye, ha az arra vonatkozó indítványt a testület magáévá teszi. Az indítvány felett vitának helye nincs.

Amíg valamely ügy határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem szabad.

Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.

A határozatot mindig a polgármester mondja ki.

(6) A testületi ülésen a tárgysorozatra felvett ügyek tárgyalása előtt felszólalásnak helye nincs.

Az előterjesztések rendje


25. §


(1) A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a polgármester és alpolgármester,

c) a képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző.

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot,

e) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(6) Az előterjesztések terjedelme - a határozati javaslat és a mellékleteken kívül - az öt oldalt nem haladhatja meg, kivéve

- a rendeletet és

- az éves és középtávú tervet.

Ez alól esetenként a polgármester adhat felmentést.

(7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Sürgősségi indítvány


26. §


(1) A polgármester, a képviselők több mint 1/3-a, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 1 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt.

Az összeférhetetlenség


27. §


(1) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

 (3) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, és döntésre előkészíteni.

Interpelláció


28. §


(1) Az önkormányzati képviselő a községi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt legalább 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be - a 27. §-ban foglalt határidő betartása esetén -, vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a 3 napos határidő teljesült. Az interpellációra az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) A polgármester minden ülés elején a testületi ülésnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(5) A válasz elhangzása után - az írásban adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak.

(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

Kérdés


29. §


(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdés a testületi ülésen is feltehető, nem kell írásban benyújtani azt. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje


30. §


(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester akadályozásának minősül az is, ha a szabályzat 34. §-ában megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

(3) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.

(4) A képviselő-testületi ülésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(5) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(6) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.

(7) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(8) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(9) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

A vitavezetés szabályai


31. §


(1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbéli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, illetve, hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.

(4) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama 5 perc.

(5) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. A települési képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(7) A vita során rendkívül indokolt esetben a polgármester megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.

(8) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(9) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal - a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.

(10) A vita lezárása után egy alkalommal, legfeljebb 2 percben személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket kívánja eloszlatni.

A döntéshozatal szabályai


32. §


(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasással, a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2) A határozatképesség tekintetében elnapolt napirendeket 5 munkanapon belül a képviselő-testület újra tárgyalja.

(3) Minősített többség szükséges az e rendelet 39. §-ában meghatározott kérdések szabályozásához.

33. §


(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A tárgyalás alá vett ügyben saját személyére nézve érdekelt tag az ülésen az ügy tárgyalása és a határozathozatal alatt jelen nem lehet, és az ülésteremben sem tartózkodhat. Ugyan ez alkalmazandó összeférhetetlenség megállapítása esetén is.

A szavazás módja


34. §


(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslat módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás


35. §


(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

36. §


(1) A képviselő-testület egynegyedének javaslatára név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

A titkos szavazás


37. §


(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat.

A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére, és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását az alakuló ülésen megválasztásra kerülő Ügyrendi Bizottság látja el.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a közös hivatal biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

(7) Amennyiben a képviselő-testületnek kettőnél több alternatíva, vagy személy közül kell választania és a szavazás során az egyik sem kapja meg a döntéséhez szükséges szavazatszámot, a szavazást tovább kell folytatni úgy, hogy a következő szavazásnál legkevesebb szavazatot kapott jelölt vagy alternatíva kiesik. A szavazást mindaddig kell folytatni, amíg már csak két alternatíva, vagy jelölt szerepel a határozati javaslatban. Erről a határozati javaslatról már csak egyszer lehet szavazni.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Határozathozatal


38. §


(1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő (Mötv. 66. §).

39. §


(1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) A megválasztott települési képviselők többségének, 3 képviselő egybehangzó szavazata szükséges:

a) Az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7., pontjában foglalt esetekben,

b) - a települési képviselő kizárásához, méltatlanság megállapításához,

    - fegyelmi ügyekben,

    - a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

    - a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásához,

    - másik megyéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez,

    - törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb kérdésekhez.

    - helyi népszavazás kiírásához,

c) SZMSZ alapján:

- a polgármesterrel, a jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,

- a képviselő-testület, által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz,

- az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,

- a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,

- a testületi ülésről készült hangfelvételek felhasználásához,

- a meghívóban nem szereplő napirend elfogadásához,

- átruházott hatáskör visszavonásához,

- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

- az 1.000.000 Ft összeg feletti, illetve 1 éven túli hitelfelvételhez.

Lakossági fórumok


40. §


(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

- a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,

- a közvetlen tájékoztatásra,

- közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

- közmeghallgatás

- falugyűlés

- állampolgári közösségek rendezvényei.

Közmeghallgatás


41. §


(1) A képviselő-testület egy alaklommal közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


42. §


(1) A képviselő-testület üléséről két példány jegyzőkönyv készül.

a./ az eredeti példányt irattári anyagként  a jegyző kezeli,

b./ a másolati példányt az üléstől 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak kerül megküldésre - annak mellékleteivel együtt - a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül, majd az irattárban kerül iktatott módon elhelyezésre.

(2) A jegyzőkönyv példányai mellé csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, jelenléti ívet az elfogadott rendeleteket, a név szerinti szavazás szavazólapját, titkos szavazás jegyzőkönyvét, valamint az írásban benyújtott hozzászólásokat.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a./ az ülés helyét, idejét

b./ a megjelent és távolmaradt képviselők nevét, folyamatosan a határozatképesség tényét,

c./ a tanácskozási joggal jelen lévők nevét,

d./ az érdeklődő állampolgárok számát,

f./ a javasolt, elfogadott, és tárgyalt napirendeket,

g./ napirendenként az előadó és a felszólaló nevét, a hozzászólások és a  kérdésre adott válaszok lényegét,

h./ a képviselő hozzászólását szó szerint tartalmazza, ha azt a képviselő kifejezetten kérte,

i./ a határozathozatal módját,

j./ a feltett döntési javaslatot, a szavazás eredményét, a hozott döntéseket,

k./ név szerinti szavazás esetén a képviselő által leadott szavazatot,

l./ a döntéshozatalból kizárt képviselő nevét, és a kizárás okát,

m./ a polgármester esetleges intézkedéseit,

n./ a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

o./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a rájuk adott válaszokat és a velük kapcsolatos határozatokat,

(4) a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvébe bárki betekinthet.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjai, a tárgyban közvetlenül érintett vagy annak hivatalos megbízottja, a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője, és a jegyző tekinthet be.

(7) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

V. fejezet


ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS


43. §


(1)  A képviselő-testület közhatalmat gyakorolva törvény keretei között jogszabályként önkormányzati rendeletet alkothat, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotás főbb szabályai:

a./ Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- a települési képviselők

- polgármester, alpolgármester, jegyző                             

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezető testületei.

b./ A rendelet tervezet elkészítése:

- a képviselő-testület a rendelet előkészítése során figyelembe vehető elveket, szempontokat állapíthat meg,

- a tervezetet a jegyző készíti el,

- az előkészítésbe az esetlegesen létrehozott ideiglenes bizottságot be kell vonni,

- indokolt esetben szakértő bevonásával is elkészíthető a rendelet tervezet, erre a jegyző tesz javaslatot,

- a képviselő-testület kezdeményezheti a rendelet tervezet közmeghallgatásra bocsátását.

c./ A rendelet tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

- a rendelet tervezetet az indokolással együtt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

- az előterjesztéssel egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatja a véleményezés során felvetett, de figyelembe nem vett javaslatokról is, a mellőzés indokaival,

- a rendelet hivatalos szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

- az önkormányzati rendeleteket évenként a naptári év elejétől folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszám után zárójelben fel kell tüntetni a rendelet elfogadásának hónapját és napját.

d./ A rendelet kihirdetése és közzététele:

- az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni, Nagyszakácsi, Kossuth u.166. szám alatt.

- a lakosság szélesebb rétegét érintő rendeletekről a helyi kereskedelmi egységekben, hirdetőtáblákon, helyi médiákban tájékoztatás helyezhető el.

- a rendelet alkalmazásában érintett szervek részére a rendeletet meg kell küldeni.

(3)  A rendeletek hatályosulásáról, felülvizsgálatukról ciklusonként egy alkalommal a jegyző beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

VI. fejezet


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ


44. §


(1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetőleg megválasztását követően az Mötv. 28. § (2) bekezdése szerinti esküt tesz.

(3) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl köteles:

a./ kapcsolatot tartani a település választópolgáraival, tájékoztatni őket a képviselő-testület     működése során hozott közérdekű döntésekről,

b./ olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c./ lehetőség szerint legalább a testületi ülést megelőző egy nappal bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni,

d./ a testület döntéshozatalánál a személyes érintettségét bejelenteni,

e./ a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni,

f./ megválasztásakor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot tenni.

(4) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körének felsorolása a 4. számú mellékletben található.

VII. fejezet


POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ


Polgármester


45. §


(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tiszteltdíját és egyéb juttatásait – a törvény keretei között – az Ügyrendi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

46. §


(1) A polgármester, mint az önkormányzat vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős. Az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl feladatai:

  • a község fejlődésének, a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
  • a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
  • a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
  • a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
  • a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, és a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.

(2) A polgármester képviseli az önkormányzatot és jogosult a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni, Előzetes képviselő-testületi hozzájárulás nélkül a polgármester 500.000,-Ft értékhatárig jogosult kötelezettségvállalásra.

Az ilyen önálló kötelezettségvállalásról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

Alpolgármester


47. §


(1) A képviselő-testület, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(4) A polgármester távollétében, annak felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője


48. §


(1) A jegyzőt a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásában és műkötetésében érintett települések polgármesterei lakosságszám-arányos többségi döntéssel nevezik ki határozatlan időre.

(2) A jegyzői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítését a székhely község, Nagyszakácsi község polgármestere irányítja. A pályázati felhívást a KSZK hivatalos honalapján közzé kell tenni.

49. §


(1) A jegyző az Mötv. 83. § (3) bekezdésében foglaltak alapján látja el feladatát.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testületek döntései határozzák meg.

(3) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatalt gesztor önkormányzatának polgármestere a Közös Hivatalról szóló megállapodásban rögzítettek szerint gyakorolja.

VIII. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


50. §


(1) A képviselő-testület tagjai közül háromtagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatáskörét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság megválasztott tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.

51. §


(1) A képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyek intézésére, felügyeletére eseti bizottságot alakíthat.

52. §


(1) A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagsága megszűnése után is fennáll.

(3) A bizottság munkáját a Közös Önkormányzati Hivatal segíti.

A hivatal feladatai:

a./ Gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

b./ Elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, melyet eljuttat törvényességi felülvizsgálatra,

c./ Az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési joga gyakorlása végett.

53. §


(1)  A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik a hivatal közreműködésével. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal kell a bizottság tagjai részére megküldeni.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

X. Fejezet


A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL


54. §


(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátásra Nemesdéd, Varászló, Vése községek képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.

(2) A hivatal elnevezése: Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal

A hivatal székhelye és címe: 8739. Nagyszakácsi, Kossuth u.166.

A hivatal létrehozásának időpontja: 2013. január 1.

(3) A Közös Hivatal létszámát, belső szervezeti tagozódását, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét az alapító megállapodás rögzíti.

(5) A Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

 a./ a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

c./ a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról;

d./ a Közös Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

XI. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TÁRSULÁSOKRA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


55. §


(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok  olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatási feladatokat, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatokat, belső ellenőrzési feladatok, egészségügyi alapellátási, mozgókönyvtári feladatok, az egészségügyi alapellátást, az orvosi ügyeleti szolgáltatást, a védőnői szolgáltatást társulások révén látja el.

(4) Az önkormányzat a 3. számú függelékben felsorolt társulások tagja.

XII. Fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA


56. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodásáról külön rendeletet alkot. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(2) A polgármester saját hatáskörében ötszázezer forint értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha feladatai ellátására más finanszírozási mód nem áll rendelkezésére.

57. §


(1) A képviselő-testület a költségvetéséről évente rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét, az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten, eseti döntés alapján, önként vállalt feladatokat vállal, ilyenek különösen, hogy:

a) támogatja a településen és a településen kívül működő civil szervezeteket,

c) jelentősebb eseményeken a település egész lakosságát érintő rendezvényeket szervez,

d) pályázatokat nyújt be a település fejlődését, az önkormányzat működését biztosító pályázati lehetőségekre.

Az önkormányzat vagyona


58. §


(1) Az önkormányzat tulajdonára és vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját az (1) bekezdés szerinti rendelet melléklete tartalmazza.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatás keretében tájékoztatja az állampolgárokat.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


59. §


(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött külön megállapodás rendezi éves ütemterv alapján.

(3) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi rendszer, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 61. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Gazdasági program


60. §


(1) A polgármester – az alakuló ülést követő 6 hónapon belül – gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A gazdasági program megvalósítását ciklusonként legalább egy alkalommal a képviselő-testület értékeli.

XIII. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


61. §


(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát megállapító 6/2011. (IV. 27.) számú rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

                              Kövér István sk.                                                                    Ács Attila sk.

                                 polgármester                                                                             jegyző