Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 04Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somodor Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7454 Somodor, Kossuth Lajos utca 109.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Somodor község közigazgatási területe.
(5)1 A hivatal megnevezése, pontos címe: Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal Somodori Ügyfélfogadási Hely, 7454 Somodor, Kossuth Lajos utca 109.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) címe: www.somodor.hu
3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
4. § Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
5. § Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számának meghatározását külön rendelet tartalmazza.
6. § A települési képviselők száma a Polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a Jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, továbbá a község honlapján teszi közzé. A képviselők névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. § A település hazai és nemzetközi kapcsolatai: külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
8. § (1) A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) Maga is részt vesz a vállalkozásokban.
a) A helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel (pl. a helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Amennyiben a települési önkormányzat a működési területen lévő termelő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg gazdasági elemzést végeztet.
(3) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörbe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Olyan ügyekben – a Polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(4) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a Polgármester – hozhat. Törvény a Polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
(5) Önkormányzati hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
9. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Somogy megyei Önkormányzatokkal, Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Társulásaival, valamint a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselők és a Jegyző feladata.
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
10. § (1) Somodor Községi Önkormányzat ellátja az Mötv 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Önként vállalt önkormányzati feladatok: közművelődési és kulturális programok támogatása; rendezvények, közösségi programok szervezése; a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.
(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
11. § A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
12. § Az Mötv 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, valamint a gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
13. § Somodor Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma
14. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést, és 1 alkalommal közmeghallgatást tartani.
(3) A Képviselő-testület a rendes üléseinek éven belüli konkrét számát és időpontját az általa határozattal elfogadott éves munkatervében hagyja jóvá. Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet minden év január 31-éig a Polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a Jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, az ülésen tárgyalandó napirendeket, az előterjesztő megnevezését, a közreműködőket.
(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek, a helyi civil szerveztek vezetőinek, az érintetteknek, intézményvezetőknek, valamint a Járási Hivatal Vezetőjének.
(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztést a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A tanácskozási joggal résztvevők részére meghívót, és a kapcsolódó napirendi pontok előterjesztéseit kell megküldeni.
(8) Az ülés időpontjáról a lakosságot a meghívó és a tervezett napirend hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, a honlapon történő közzététellel kell tájékoztatni.
15. § A Polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a képviselőket, a napirend tárgya szerint érintett önkormányzati intézmények vezetőit, akiknek jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges, a közös önkormányzati hivatal napirend tárgya szerint érintett ügyintézőjét.
(3) A Képviselő-testület és a bizottságok ülésére meg kell hívni a napirend tárgya szerint érintett és a feladatköréhez kapcsolódó helyi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek vezetőit.
(4) A bizottságokat érintő napirend esetén a bizottság nem képviselő tagjait meg kell hívni.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
17. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület ülésének meghívóját, a település hirdetőtábláját, a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglaló személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
b) Zárt ülést rendelhet el – minősítet többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott Alpolgármester és a Jegyző, Aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az erre vonatkozó nyilatkozatot a Polgármester kéri meg, amelyet csatolni kell az előterjesztéshez. Amennyiben a nyilatkozat megkérése nem lehetséges, az érintettnek legkésőbb a Képviselő-testület ülésén kell nyilatkoznia, amely nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A Polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét, s annak fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri,
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
d) előterjeszti az ülés napirendjét.
(6) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(7) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van. Határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Erre az időre a Polgármester az ülést felfüggesztheti. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem járt sikerrel, újabb ülést kell összehívni 5 napon belüli időpontra az elmaradt napirendek tárgyalására.
(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összeívása esetén az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
Az együttes ülés szabályai
18. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a Polgármesterek hívják össze a meghívóban szereplő helyszínre.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a Társulási Tanács elnöke kezdeményezheti.
(3) Az együttes ülésen a Képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Mötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az irányadók.
(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a Képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a Képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.
(6) Együttes ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több Képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.
(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett Képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a Képviselő-testületek állapodnak meg.
Az előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. Előterjesztést nyújthat be:
a) a Képviselő-testület tagja,
b) a bizottság,
c) a Jegyző,
d) a Polgármester vagy a Jegyző által felhatalmazott vagy felkért személy, illetve szervezet vezetője,
e) a munkatervben meghatározott személy.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, elektronikusan, kivételes esetben szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:
a) a rendeletalkotás
b) szervezet kialakítása
c) gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása
d) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy
e) polgári törvénykönyvből eredő jogügylet
f) intézményalapítás, megszűnés, átszervezés.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit/, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők /részhatáridők/ megjelölésével.
(8) Az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármestereknek, ha valamilyen okból az előterjesztést nem tudja előkészíteni.
A sürgősségi indítvány
20. § Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan képviselő-testületi vagy bizottsági ülésre előkészített előterjesztés, amely a képviselőknek – a rendkívüli ülést kivéve – az előterjesztés kiküldésére előírt általános szabályok szerint nem került kiküldésre, de annak tárgyalását tárgyára vagy a döntés határidejére, fontosságára, indokára tekintettel a Polgármester, a Képviselő-testület tagja, vagy a Jegyző kéri.
Vita és szavazás
21. § (1) A Polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A kérdésekre adott válaszok után a Polgármester megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot.
(6) E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a Jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.
(10) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(11) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több, mint felének az igen szavazatát, a javaslatot a Képviselő-testület elutasította.
(12) Minősített többség szükséges:
a) Az Mötv 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
b) Az SZMSZ-ben meghatározott ügyekben:
ba) gazdasági program elfogadása.
bb) ingatlanértékesítés
bc) 1.000.000 forint feletti hitelfelvétel
bd) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
(13) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazáson belül lehet név szerinti nyílt szavazás, és nem név szerinti nyílt szavazás.
(14) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi, Szociális és Oktatási Bizottság tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot három főre kiegészíti.
(15) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik.
(16) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(17) A titkos szavazás során felhasznált szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.
(18) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazással kapcsolatos teendőket ellátó bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás eredményét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a titkos szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.
(19) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt a törvény előírja,
b) azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza.
(20) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(21) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak. Ilyen ügyek:
a) az önkormányzat vagyonával kapcsolat ügyek,
b) hitelfelvétel,
c) a település jogi státusát érintő ügyek.
(22) A név szerinti szavazás eredményét testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. Külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(23) A képviselő-testület nem járul hozzá hogy határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben döntéshozatal elmaradása esetén a polgármester döntést hozzon.
A Képviselő-testület döntései
Rendelet és határozat
22. § (1) A helyi önkormányzat Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, valamint a 32. cikk (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet alkot.
(2) A rendeletalkotás főbb szabályai:
a) a.) Önkormányzati rendelet alkotását a Polgármesternél kezdeményezhetik:
aa) a települési képviselők,
ab) a Képviselő-testület bizottsága,
ac) a Polgármester,
ad) a Jegyző,
ae) a települési kisebbségi önkormányzat testülete,
af) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek döntéshozó testülete.
b) b.) A rendelet-tervezet előkészítése, előzetes hatásvizsgálat:
ba) - a Képviselő-testület a rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg,
bb) - a rendelet előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit és erről a Képviselő-testületet tájékoztatja.
bc) - a rendelet előkészítésével megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság, szakértő.
bd) - szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
be) - a Jegyzőt akkor is be kell vonni az előkészítésbe, ha a rendelet-tervezetet a bizottság vagy szakértő készíti el.
c) A rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel
ca) - Az önkormányzati rendelet előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni. - a tervezet módosításához a javaslatokat a testületi ülés előtt legkésőbb 3 nappal kell a körjegyzőhöz írásban /javaslattal együtt/ eljuttatni.
cb) - ennek elsődleges forrásai:
cc) · Szabályozandó tárgy szerint érintett szervek,
cd) · szakemberek véleménye,
ce) · A lakossági közvélemény-kutatás.
cf) - A Polgármester a Jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
d) A tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
da) A Jegyző /illetve más előterjesztő/ az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
db) A rendelet hiteles, végleges szövegét a Jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a Polgármester és a Jegyző írják alá.
dc) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal és a kihirdetés idejével kell ellátni a következők szerint:Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testület…/20…(kihirdetés hónapja és napja) önkormányzati rendelete a ……………………… -ról.
e) e.) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele
ea) - Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, hirdetőtáblára helyezéssel.
eb) - A Hivatalban és a községi könyvtárban a rendelet 1-1 példányát el kell helyezni, a honlapon közzé kell tenni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan.
ec) - A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez 1 példányt meg kell küldeni. A Jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
f) f.) Az önkormányzati rendelet végrehajtása és az utólagos hatásvizsgálat:
fa) - Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a Polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
fb) - A Képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja.
fc) - A Hivatal köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotba vezetni.
(3) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadás évét, hónapját és napját: Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ……/20… (…) képviselő-testületi határozata.
(4) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(6) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvben történő rögzítéssel dönt:
a) a napirendek elfogadásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról
d) szavazás módjáról,
e) sürgősségi indítványról,
f) zárt ülés elrendeléséről
Kérdés, interpelláció
23. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti.
(3) A Képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –
a) a Polgármestertől,
b) az Alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a Jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást lehet kérni /interpelláció/, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – a kérdezettnek érdemi választ kell adni. Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni. Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kerül sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az interpelláció tárgyának kivizsgálására az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálását is elrendelheti, ezzel megbízhatja a Polgármestert, Alpolgármestert, vagy valamelyik bizottság elnökét, valamint képviselőt is. A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságok elnökeire vagy valamelyik képviselőre bízza. Az interpellációkról a Jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartás vezet.
Tanácskozás rendjének fenntartása
24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a Polgármester, Alpolgármester, vagy a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:
1. Figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
2. Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a Polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Jegyzőkönyv
25. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a Jegyző kezel.
(3) A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, az erre rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül
(4) A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát, a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével, közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe, és ülésének jegyzőkönyvébe. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetében is biztosítani kell. Ennek feltételeit az önkormányzat hivatali helyiségében kell megteremteni.
(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét, a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve, hogy azt nem jelezte
c) a tanácskozási joggal részt vevők nevét,
d) az elfogadott napirendet,
e) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, képviselő kérésére véleményének rögzítését,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét, a határozat vagy a rendelet szövegét,
h) a Polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
i) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat.
(7) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(8) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá.
(9) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe, és az ülésének a jegyzőkönyvébe.
(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(11) Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmeket önkormányzati ügyekben a Polgármester, államigazgatási ügyekben a Jegyző teljesíti az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.
(12) A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről, azokhoz csatolt dokumentumokról térítési díj ellenében a Jegyzőtől másolat kérhető. Hivatalos másolatnak csak az így kiadott iratok minősülnek.
A közmeghallgatás
26. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a Jegyző, valamint a Jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot legalább 15 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.
(5) A közmeghallgatást a Polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A települési képviselő
27. § (1) A települési képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv vonatkozó rendelkezései szerint esküt tesz.
(3) A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
(4) A képviselők főbb jogai és kötelezettségei azonosak.
a) a Képviselő-testület ülésén – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a Képviselő-testület ülésén a Polgármestertől (Alpolgármestertől), a Jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a Polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a Jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet;
f) a Polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
A képviselő-testület bizottsága
28. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot (továbbiakban: Bizottság) hozza létre: Ügyrendi, Szociális és Oktatási Bizottság, létszáma: 3 fő.
(3) A bizottság tagjaira az Mötv. Képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(5) A Bizottság feladata a települési képviselők vagyon-nyilatkozatainak nyilvántartása, és az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata, az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzése, a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos ügyekben történő döntéshez javaslattétel, valamint átruházott hatáskörben önkormányzati segély megállapítása, titkos szavazás lebonyolításával járó feladatok elvégzése, titkos szavazás lebonyolításával járó feladatok elvégzése.
(6) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(7) A bizottság működésnek ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A Polgármester
29. § (1) A Polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A Polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. A Polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A Polgármester az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a Jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak, médiának.
Az Alpolgármester
30. § (1)2 A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül.
(2)3 Az Alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A Polgármestert helyettesítő Alpolgármesterre megfelelően irányadók a Polgármesterre vonatkozó szabályok.
A Közös Önkormányzati Hivatal
31. § (1)4 A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kaposmérő Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Kaposfő Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Jákó Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Kiskorpád Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye: 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.
(2)5 A hivatal megalakításának ideje: 2020. január 1.
(3) A hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működését a hivatalt alapító együttműködési megállapodás rögzíti
A Jegyző
32. § (1) A közös önkormányzati hivatal vezetője a Jegyző.
(2) A Jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A Jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A Jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település Polgármestere gyakorolja.
(4) A Jegyző az Mötv. 81 §. (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai: tájékoztatást nyújt a testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól; gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről; biztosítja az önkormányzati rendeletek, és határozatok érintettekkel való megismertetését, a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet; a bizottság döntéseiről nyilvántartást vezet; gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról; gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kifüggesztéséről.
(5) Az Aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A társulások
33. § (1) Az önkormányzatok feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület megyei közgyűléssel és más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
a) Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése..
b) A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházások és településfejlesztési tervek összehangolása.
c) A lakosság közügyek intézkedésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon való megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
1. A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására.
2. Testületi ülések együttes tartása.
3. Közös /ideiglenes/ bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
Gazdasági program
34. § (1) A Polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül – a testület megbízásának időtartamára – gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé.
(2) A gazdasági program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait.
(3) A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
35. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el.
(3) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.
Záró rendelkezések
36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.
(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet6
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és |
013320 |
Köztemető-fenntartás és –működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
063020 |
Víztermelés-, kezelés-, ellátás |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város- községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése, és |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés - Közösségi és társadalmi részvétel |
082092 |
Közművelődés – Hagyományos közösségi kulturális |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
102031 |
Idősek nappali ellátása |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104042 |
Család-, és gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és |
A 2/2020.(III.25.) ÖR 1.§-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 30. § (1) bekezdése a Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2/2020.(III.25.) ÖR 2.§-ával megállapított szöveg.
A 2/2020.(III.25.) ÖR. 2.§-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet címe a Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet címe a Somodor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.