Kőtelek Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 14.) önkormányzati rendelete

Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 08 16:15

Kőtelek Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 14.) önkormányzati rendelete

Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 08 16:15

Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

1. Az önkormányzat elnevezése és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Kőtelek Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye: 5062 Kőtelek, Szabadság út 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Kőtelek község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat hivatalának elnevezése és székhelye: Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal (5062 Kőtelek, Szabadság út 1.)

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.

(2) Kőtelek Községi Önkormányzat címerének és zászlójának leírását külön rendelet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.

(4) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

a) Kőtelek Községi Önkormányzat

b) Polgármester Kőtelek

c) Kőteleki Közös Önkormányzati Hivatal

(5) Kőtelek Községi Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,

d) az önkormányzat nevében megkötött szerződéseken, munkaügyi dokumentumokon.

(6) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

2. Az önkormányzati jogok

3. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

4. § Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, azonban vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

5. § A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

6. § Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, jegyző, társulás, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

3. Feladat és hatáskörök

7. § (1)2 Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, valamint törvényben meghatározottak szerinti társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(5) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, a társulásoknak – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § bekezdésében foglaltakon túl:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás és kinevezéshez kapcsolódó személyi alapbér, tiszteletdíj megállapítása,

b) az önkormányzat ingatlanvagyon elidegenítése,

c) az önkormányzat egyhavi bérköltségét meghaladó hitelfelvételről való döntés.

(7) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

(8) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

(9) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

4. Munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyásra a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. A képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

2. közmeghallgatás időpontja, napirendje,

3. az előkészítésben résztvevők megjelölése,

4. a napirend előterjesztőjének megjelölése,

5. az előterjesztések elkészítésének határidői,

6. a meghívottak felsorolása.

(4) A képviselő-testület megválasztásának évében a munkaterv a gazdasági programmal együtt is előterjeszthető.

(5) A munkaterv összeállítására vonatkozó javaslatokat legkésőbb a munkaterv beterjesztését megelőzően 15 nappal lehet benyújtani.

(6) A munkaterv összeállítására javaslatot tehet:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői.

5. A Képviselő-testület összehívása

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, ünnepi és rendkívüli ülést tart:

a) A képviselő-testület – az Mötv. 43. § rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja.

b) A képviselő-testület rendes ülését mindig csütörtöki napokon tartja, nem előre meghatározott időpontokban, az önkormányzat székhelyén.

c) A képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.

d) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyal meg minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

10. § (1)3 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén ezen hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja. Ha a képviselő-testület ülését a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv azért hívja össze, mert a polgármester a települési képviselők egynegyedének illetőleg a képviselő-testület bizottságának indítványára nem hívta össze az ülést, annak levezetésére a képviselő-testület által a tagjai sorából egyszerű többséggel megválasztott levezető elnök köteles.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton is meg lehet küldeni a képviselő-testület tagjainak.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

11. § (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a település honlapján.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:

a) az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

aa) a jegyzőt;

ab) az érintett napirendi pont vonatkozásában a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;

b) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével: a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) A Képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni a jegyzőt.

(3a) A polgármester döntése alapján a zárt ülésre meghívható:

a) az érintett személy,

b) a szakértő,

c) a közös önkormányzati hivatal ügyintézője.

(4) Nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor vehet részt zárt ülésen.

6. Az előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet-és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a) Első rész:

aa) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása;

ab) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre;

ac) lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása;

ad) különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket

ae) alátámasztó gazdasági számítások bemutatása;

af) tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

b) Második rész:

ba) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével);

bb) indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére;

bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése;

bd) végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős;

b) több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni.

13. § (1) Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottságok elnökei,

d) a jegyző,

e) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 5 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

7. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülésére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testült üléséről a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztve tájékoztatja a lakosságot.

15. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetését a polgármester és alpolgármester figyelmen kívül hagyva megállapítandó korelnök látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet a jelenléti ív alapján.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

8. Tanácskozási rend

16. § A képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző rendes testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

9. A hozzászólások és a vita

18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 5 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 3 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 5 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

19. § A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll – a hozzászólást, javaslatot, indítványt stb. megszakítva is – a törvényességet illetően észrevételt tenni.

10. Ügyrendi kérdés

20. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 5 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 5 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

11. A szavazás rendje

21. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

22. § (1) Minősített többség szükséges az alábbiak esetében:

a) rendeletalkotás;

b) a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz és érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból való kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) önkormányzati képviselő kizárása a döntéshozatalból;

g) összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;

i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

j) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene - a tisztségének megszüntetésére irányuló - kereset benyújtása;

k) közfeladat önkéntes vállalása, vagy vállalásának megszüntetése,

l) az Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvétele.

(2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Összeférhetetlensége, távolléte, tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben az ő személyével szemben is kizárási ok merült fel, a tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jelen lévők közötti korelnök. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4)4 A titkos szavazást a képviselő-testület rendeli el egyszerű többséggel. A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6)5 A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazást a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza, amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra úgy külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról az alábbi adatokat szükséges jegyzőkönyvben rögzíteni:

a) a szavazás helyét és napját (amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra),

b) a szavazás során felmerült körülményeket,

c) a szavazás eredményét,

d) a jegyzőkönyvvezető nevét (amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra)

e) a polgármester és a jegyző aláírását.

(8) A szavazás eredményét a szavazatok összeszámláló személy ismerteti a képviselő-testülettel.

24. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

12. A határozat alakszerűsége

25. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját). A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozat-kivonatot az ülést követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

13. Indítvány

26. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára

b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselő-testület az indítványban javasoltakról a vitát követően dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, elfogadása esetén a Képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, alpolgármestert, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot, a jegyzőt kéri fel.

14. Az interpelláció

27. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a) polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

d) jegyzőtől,

önkormányzati ügyekben maximum 3 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 8 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 5 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban, illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét

b) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

15. A jegyzőkönyv

28. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját;

b) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

c) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

e) az előterjesztéseket;

f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

h) a döntéshozatalban résztvevők számát;

i) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

k) a szavazás számszerű eredményét;

l) a hozott döntéseket.

(3) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyveket az erre rendszeresített elektronikus kapcsolattartási felületen, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal részére.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati hivatalban van lehetőség.

(7) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni.

16. Az önkormányzati rendeletalkotás

29. § (1) A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottságok elnökei,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(5) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(6) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

30. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján megjelenítve ki kell hirdetni.

(5) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a rendelet számát és tárgyát;

b) meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

17. A lakossággal való kapcsolattartás formái

31. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b) közmeghallgatás,

c) fórum.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogathatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

18. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

32. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön rendeletben határozza meg.

19. A közmeghallgatás

33. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

20. A fórum

34. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

21. Az önkormányzati képviselő

35. § (1) A képviselő Kőtelek település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

36. § (1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában, a testületi üléseken való megjelenés;

c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

d) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e) köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit;

f) kapcsolattartás a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

g) személyes érintettség bejelentése;

h) köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek;

i) köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január hó 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

37. § (1) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a távollétét előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolja.

22. A képviselő-testület bizottságai

38. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre, melynek feladatait a 3. melléklet tartalmazza:

a) Egészségügyi és Szociális Bizottság,

b)6 Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

39. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag - hívja össze és vezeti, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.

(2) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább három nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 13. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

41. § A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

42. § (1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

23. A polgármester

43. § (1) Kőtelek Községi Önkormányzat vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Kőtelek Község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(5) A képviselő-testületi határozatok, jegyzőkönyvek szabályzatok és önkormányzati rendeletek elektronikus úton történő másolatkészítésére a polgármester, alpolgármester, jegyző jogosult.

(6) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a Képviselő-testület jóváhagyása nélkül nem dönthet. A polgármester a költségvetési évben, bruttó 1.000.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a soron következő testületi ülésen a képviselőket tájékoztatni köteles.

44. § (1) A polgármester feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját;

b) összehívja és vezeti a testület üléseit;

c) képviseli az önkormányzatot; kapcsolatot tart más település önkormányzataival; kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel;

d) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;

e) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

g) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

h) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

j) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

44/A. § (1) A polgármester az Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv.42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – dönt

a) pályázatokkal kapcsolatos hiánypótlások teljesítése, nyilatkozatok megtétele,

b) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

c) a mindenkori költségvetési rendeletben rá ruházott határkör szerinti előirányzatok felhasználásáról,

d) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti azonnali, halaszthatatlan intézkedést kell hozni,

e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

f) hatósági, cégeljárási, és önkormányzat által alapított alapítvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felhívás teljesítése.

(2) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak szerint dönthet.

(3)7 A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöki feladatokat ellátó képviselőjének adja át, részére juttatja el.

(4)8 A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöki feladatokat ellátó képviselőjének adja át.

24. Az alpolgármester

45. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban részesül.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek vagy

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésének napján, valamint

c) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(4) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

25. A közös önkormányzati hivatal

46. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a képviselő-testület hagyja jóvá.

26. A jegyző

47. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző:

1. gondoskodik a képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztések előkészítéséről;

2. biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési, valamint ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását, s az ülések technikai feltételeit;

3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

4. gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

5. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

6. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

7. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

8. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és jogszabályban meghatározott helyekre való továbbításáról;

9. gondoskodik a képviselő-testületi rendeletekről, határozatokról készült nyilvántartás vezetéséről;

10. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályi változásokról;

11. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

12. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

13. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

14. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

15. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

16. ellátja az iratkezelés felügyeletét;

17. köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

18. rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

19. A képviselő-testületi, bizottsági döntésekről, jegyzőkönyvekből kivonatokat készít.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(5) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselője látja el.

27. Az önkormányzat gazdasági alapjai

48. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a vagyonrendelet állapítja meg.

(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

49. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)9 A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

50. § (1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a) a fejlesztési elképzeléseket,

b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;

c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit;

d) az adópolitika célkitűzéseit;

e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat;

f) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit;

g) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

28. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

52. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzéséről belső ellenőrzés útján gondoskodik, melyet szerződés alapján erre szakosodott vállalkozó vagy gazdasági társaság lát el.

(2) A közös önkormányzati hivatalnál a jegyző gondoskodik a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről.

(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

29. Társulások

53. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 4. melléklet tartalmazza.

54. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3)10 Kőtelek Községben az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenyeségi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein:

a) Kőteleki Polgárőr Egyesület

b) Kőteleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület

c) Szabó János Horgászegyesület

d) Kőteleki Sportegyesület

e) Herbakör

f) Rozmaring Dalkör

g) Kőteleki Földtulajdonosok Egyesülete

h) Wild-Farm Vadásztársaság.

54/A. § Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § - ában meghatározottak szerint biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket.

30. Felterjesztési jog

55. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikérheti a témakör szerint érintett bizottság véleményét.

56. § Ez a rendelet 2022. április 1-jén lép hatályba.

57. §11

2. melléklet

Átruházott hatáskörök
Polgármesterre átruházott hatáskörök:
1. dönt a közterület-használatra vonatkozó engedély tárgyában.
2. Dönt a lakhatási támogatás, iskolakezdési támogatás, időskorúak támogatása, települési gyermeknevelési támogatás, karácsonyi települési támogatás iránti kérelmekről.
3. Dönt az elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmekről.
4. Dönt a köztemetés elrendeléséről.
5. Halaszthatatlan esetekben dönt a rendkívüli települési támogatás iránti igényekről (a következő képviselő-testületi ülésen való beszámolási kötelezettség mellett).
6. Dönt a szociális tüzelőanyag támogatás iránti kérelmekről.
7. Javaslatot tehet kitüntető díj adományozására.
8. Átadja a kitüntető díjat és az azzal járó pénzjutalmat.
9. Engedélyezi a képviselői költségek kifizetését.
10. Felel az önkormányzat vagyonáról évente készítendő leltár elkészítéséért, melyet az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.
11. Jogosult az önkormányzat használatában lévő vagyontárgyak, valamint a nem önálló költségvetési szervként működő intézmények vonatkozásában lévő vagyontárgyak tekintetében bérleti szerződés vagy használati megállapodás megkötésére (a jogügyletről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell).
12. Rendszeresen ellenőrzi az önkormányzati vagyon használóját, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.
13. Végzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét.
14. Gondoskodik a képviselő-testület által megállapított pénzügyi támogatás kifizetéséről a helyi önszerveződő közösségek részére.
15. Településképi véleményezési eljárást folytat le, mely keretén belül jogosult településképi bírság kiszabására.
Jegyzőre átruházott hatáskörök:
1. jogosult az önkormányzat használatában lévő vagyontárgyak, valamint a nem önálló költségvetési szervként működő intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében bérleti szerződés vagy használati megállapodás ellenjegyzésére,
2. gondoskodik az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának negyedévenként esedékes kifizetéséről.
3. A köztisztviselők vonatkozásában tanulmányi szerződés megkötésére jogosult, a felvételi eredmények ismeretében.
4. Ellátja a helyi táji, természeti védelem hatósági feladatait.
5. Ellátja a helyi művi értékvédelem szakigazgatási és hatósági feladatait.
6. Lefolytatja a közösségi együttélés alapvető szabályai elmulasztása miatt indult közigazgatási hatósági eljárást.
7. Eljár az ingatlanok házszámának megállapítása ügyében.
8. Jogosult a köztisztálkodási rendelkezések betartásának ellenőrzésére.
Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:
1. Dönt a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmekről.
2. Megállapítja a szociális földprogramban való részvételi jogosultságot.

3. melléklet

Bizottságok feladatai
I. A bizottságok általános feladatai:
1. feladatkörében előkészítik a testület elé kerülő döntéseket, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
2. Folyamatosan feldolgozzák – a jegyző tájékoztatás alapján – a működési körükbe tartozó jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket és határozatokat.
3. Részt vesznek a korábbi testületi döntések (rendeletek és határozatok) felülvizsgálatában, indítványozhatják azok módosítását, hatályon kívül helyezését.
4. Munkájukról meghatározott módon, de legalább kétévenként beszámol a Képviselő-testületnek.
II. Bizottságok sajátos feladatai
A) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
1. Közreműködik a Szervezeti és Működési Szabályzat, az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, végrehajtásuk ellenőrzésében, javaslatot tesz azok módosítására.
2. Részt vesz a közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódásának, működési rendjének (munkarendjének) kidolgozásában.
3. Véleményezi a képviselő-testület hatáskör átruházására irányuló előterjesztést, valamint a munkatervben megjelölt egyedik előterjesztéseket.
4. Elvégzi a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
5. Ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a képviselő-testülethez és bizottságok tevékenységéhez kapcsolódó munkáját.
6. Véleményezi az önkormányzati intézmények alapítására, tevékenységük módosítására, megszüntetésükre irányuló tervezeteket, valamint a vezetői megbízásokra tett javaslatot.
7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.
8. Vizsgálja és ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket és vizsgálja a képviselői összeférhetetlenséget, lefolytatja a méltatlansági eljárást.
9. Kidolgozza, előkészíti a község közép- és hosszútávú gazdasági-fejlesztési koncepcióját, javaslatot tesz a fejlesztési irányokra.
10. Feltárja az elérhető támogatási, pályázati és piaci fejlesztési forrásokat, együttműködési formákat. Javaslatot tesz konkrét fejlesztési célokra és azok megvalósítási konstrukciójára.
11. A község működésével és a fejlesztési célokkal összefüggő költséghatékonysági, működtetési, fenntartási költségelemzést végez, és megvalósítási javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé.
12. Előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetés tervezetét és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, az éves munkaterv pénzügyi megalapozottságát. Ezen előterjesztések kizárólag a Bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a testület elé.
13. Ellenőrzi az önkormányzat működésének pénzügyi folyamatait, erről évente beszámol a testületnek.
B) Egészségügyi és Szociális Bizottság
1. Figyelemmel kíséri a település területén az oktatási, közművelődési, sport, egészségügyi és szociális ellátottság helyzetét, véleményezi a testület ilyen tárgyú előterjesztéseit.
2. Elemzi a munkanélküliségből, a foglalkoztatási feszülségekből eredő szociális gondokat, javaslatot dolgoz ki a megoldásukat segítő eszközrendszerre.
3. Figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok helyzetét, különös tekintettel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra.
4. A mindenkor hatályos jogszabályok (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) alapján átruházott hatáskörben dönt a szociális rendeletben meghatározott kérdésekben.
5. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza. 13

4. melléklet

Kőteleki Községi Önkormányzat részvételével működő társulások jegyzéke
1. Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
2. Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása
1

A bevezető a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 7. § (1) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § (1) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 23. § (4) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 23. § (6) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 38. § (2) bekezdés b) pontja a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 44/A. § (3) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

8

A 44/A. § (4) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

9

A 49. § (2) bekezdése a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

10

Az 54. § (3) bekezdését a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

11

Az 57. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

Az 1. melléklet a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

13

A 3. melléklet cím szövege a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

Az 5. mellékletet a Kőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.