Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2021. 06. 15Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Általános rendelkezések
1. §
A helyi építészeti értékek védelme
1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai
2. § (1) Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a vonatkozó előírások figyelembevételével Nagykörű azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
(2) Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a vonatkozó előírások figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása
3. § (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
4. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára. A véleményezési eljárásba bevonhatók a helyi társadalmi szervezetek.
(2) Az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület
a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a 3. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
5. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
6. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén
a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén
a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
3. A védett helyi érték fenntartása
7. § A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.
4. A helyi építészeti védelem megszüntetése
8. § (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,
c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
9. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.
(2) Az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület
a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a 3. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Egyedi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
5. A helyi építészeti védelem típusai
12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:
a) A településszerkezet megőrzése érdekében „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
d) Az utcakép vagy utcakép-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem típusai:
a) Épület vagy épület-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület“ megnevezésű védelem alá vonható.
b) Az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás“ megnevezésű védelem alá vonható.
6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek
13. § (1) A „T1“ megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban, amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.
(2) A „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó előírásoknak megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.
(3) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(4) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(5) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(6) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(7) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.
14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása
15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.
(2) A táblán fel kell tüntetni
a) a helyi védelem tényét,
b) a védett helyi érték megnevezését,
c) a helyi védelem kezdetének időpontját.
(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.
(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.
16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell nyilvántartani.
17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait az 1. melléklet tartalmazza.
18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a 3. melléklet tartalmazza.
Településképi szempontból meghatározó területek, településképi követelmények
8. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
19. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
9. Területi építészeti településképi követelmények
20. § Településképi szempontból meghatározó területen
a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,
b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és
c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.
10. Egyedi építészeti településképi követelmények
21. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:
a) településképi szempontból meghatározó területen a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez,
c) lakóterületen – az e bekezdésben foglaltak kivételével – a tetőhéjazat anyaga nem lehet sem fémlemez, sem hullámpala
d) a Nagykörűi Építési Szabályzatban kijelölt, Lf-8 jelű építési övezetben cserép vagy nád tetőhéjaláson kívül egyéb anyagú tetőhéjalás nem létesíthető,
e) a Nagykörűi Építési Szabályzatban kijelölt, Lf-10 jelű építési övezetben cserép vagy nád tetőhéjaláson kívül egyéb anyagú tetőhéjalás nem létesíthető,
f) a Nagykörűi Építési Szabályzatban kijelölt, Lk-1 jelű építési övezetben cserép vagy nád tetőhéjaláson kívül egyéb anyagú tetőhéjalás nem létesíthető,
g) a Nagykörűi Építési Szabályzatban kijelölt, Üh-1 jelű építési övezetben cserép vagy nád tetőhéjaláson kívül egyéb anyagú tetőhéjalás létesíthető.
h) lakóterületen a közterületi kerítés és kerítéskapu anyaga nem lehet más, mint fa, burkolt vagy vakolt vasbeton, tégla, kovácsoltvas vagy természetes kő.
(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen 35-50° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával.
c) településképi szempontból meghatározó terület lakóterületi részén lapostetős épület nem létesíthető,
d) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Lf-8 jelű építési övezetbe sorolt részén 40-45° tetőhajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma nem létesíthető,
e) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Lf-10 jelű építési övezetbe sorolt részén
ea) 40-45° tetőhajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma nem létesíthető,
eb) nem létesíthető olyan tömegformálású épület, ami nem környezetbe illő és a népi építészet helyi hagyományait követő,
f) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Lk-1 jelű építési övezetbe sorolt részén 40-45° tetőhajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma nem létesíthető,
g) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Üh-1 jelű építési övezetbe sorolt részén
ga) 40-45° tetőhajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma nem létesíthető,
gb) nem létesíthető olyan tömegformálású épület, ami nem környezetbe illő és a népi építészet helyi hagyományait követő.
(3) Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton homlokzati égéstermék-elvezető, parabola- vagy egyéb antenna, műszaki berendezés nem helyezhető el,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek,
c) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Lf-8 jelű építési övezetbe sorolt részén
ca) az épületek utcai homlokzatán az övezetre jellemző, méretében és megjelenésében a népi építészet helyi hagyományait követő nyílászárón kívül egyéb nyílászáró nem létesíthető,
cb) környezetbe illő, a népi építészet helyi hagyományait követő épület-színezésen kívül egyéb külső színezés nem létesíthető,
d) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Lf-10 jelű építési övezetbe sorolt részén környezetbe illő, a népi építészet helyi hagyományait követő épület-színezésen kívül egyéb külső színezés nem létesíthető,
e) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Lk-1 jelű építési övezetbe sorolt részén
ea) az épületek utcai homlokzatán az övezetre jellemző, méretében és megjelenésében a népi építészet helyi hagyományait követő nyílászárón kívül egyéb nyílászáró nem létesíthető,
eb) környezetbe illő, a népi építészet helyi hagyományait követő épület-színezésen kívül egyéb külső színezés nem létesíthető,
f) településképi szempontból meghatározó területnek a Nagykörűi Építési szabályzatban kijelölt, Üh-1 jelű építési övezetbe sorolt részén környezetbe illő, a népi építészet helyi hagyományait követő épület-színezésen kívül egyéb külső színezés nem létesíthető.
(4) Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható módon nem létesíthető különálló gépkocsitároló vagy lábakon álló kerti tető,
c) településképi szempontból meghatározó területen a közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:
a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,
b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,
c) az Önkormányzat a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.
11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
22. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.
(2) Amennyiben jogszabály nem zárja ki, akkor a vonatkozó előírások szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki és üzemeltethető
a) közterületi reklámhordozó,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás. A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.
23. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen
a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy
reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.
(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken
a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.
Településkép-érvényesítési eszközök
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
25. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett épület vagy épületrész közterületről látható megjelenését befolyásolja.
(2) A kérelmező a konzultációt
a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,
b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt
a polgármesterhez címezve köteles kérni.
(3) A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni
a) a tervezett tevékenység meghatározására,
b) az érintett helyszín lehatárolására,
c) a kérelmező minden releváns kérdésére,
d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.
(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.
(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal munkatársa.
14. Településképi véleményezési eljárás
26. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint
a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t.
(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon túl:
a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.
15. Településképi bejelentési eljárás
27. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen és helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.
(2) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(3) Amennyiben reklámok és reklámhordozók elhelyezésére kerül sor közterületen, a közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a polgármesteri határozat alapján és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével bocsátható ki.
16. Településképi kötelezés
28. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.
(2) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, akkor a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor
a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,
b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
17. Településképi bírság
29. § (1) Az, aki e rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege 1.000.000,- Ft lehet.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.
(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.
(5) A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.
(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi.
Záró rendelkezések
29/A. §
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Nagykörű Község Önkormányzatának Nagykörű Építési Szabályzatáról szóló 2/2009. (II. 25.) számú rendelete 9. § (1) bekezdés 2. mondata, 9. § (2)-(4) és (8)-(9) bekezdései, 12. §-a, 17. § (19) bekezdés m) pontjának alábbi szövegrésze:
A 12/2010. (XII. 11.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg
A 12/2020. (XII. 11. ) önkormányzati rendelet alapján a melléklet a 23., 24. 25. pontokkal egészült ki.
A 3. melléklet a Nagykörű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.