Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 (I.25.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2022. 05. 12

Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 (I.25.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2022.05.12.

Alsószölnök Község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A Képviselő Testület Alsószölnök község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területére, annak beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti.

(3)1 A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

a) a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak,

b) az SZ1, SZ2 és U1 jelű szabályozási tervlap

c) valamint a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet szerint szabad.

1/A. §2 (1) Fogalom magyarázat

(2) E rendelet alkalmazásában Elsődleges beépítési terület: A beépítésre szánt területhasználati egységen belül e rendelet 5. mellékletét képező szabályozási tervlapon ábrázolt építési telek rész, amely a kialakult állapot megőrzését és fejlesztését szolgálja.

2. § (1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.

(2) I. rendű szabályozási elemek:

a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;

b) belterületi határvonal;

c) a szabályozási vonalak;

d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).

e) az építési hely határa;

(3) II. rendű szabályozási elemek: védőterület, védősáv határa.

(4) Kötelező elemek:

a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;

b)3

3. § (1) A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

a) Beépítésre szánt területek építési övezetei:

aa) Lakóterületek: Lf falusias lakóövezet; Vt településközponti vegyes terület; Vi idegenforgalmi központ vegyes terület;

ab) Üdülőterület (Ü..): Üh üdülőházas üdülőterület;

ac) Gazdasági terület (G..): Gk kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;

ad) Különleges terület (K..): Kte különleges terület - köztemető területe.

b) Beépítésre nem szánt területek övezetei:

ba) Közlekedési terület (K..): Ku közlekedési és közműterület – útterület; Kp közlekedési és közműterület - parkoló terület;

bb) Zöldterület (Z..): Zk zöldterület – közpark területe; Zu zöldterület – közpark ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával; Zp zöldterület – közpark parkoló területtel, ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával; Zs zöldterület - sportpálya területe;

bc) Erdőterület (E..): Eo erdő - oktatási erdőterület; Ev erdő - védelmi célú erdőterület;

bd) Mezőgazdasági terület (M..): M mezőgazdasági terület – általános mezőgazdasági terület; Mk mezőgazdasági terület – kert, kaszáló / legeltetett gyümölcsös, gyümölcsös terület, Mv mezőgazdasági terület – mezőgazdasági védőterület; Mgy mezőgazdasági terület – gyepterület; Msz mezőgazdasági terület. –.szőlőtermesztő terület; Mt mezőgazdasági terület – turisztikai céllal is hasznosítható mezőgazdasági terület;

be) Vízgazdálkodási terület (V..): Vf vízgazdálkodási terület – folyóvizek medre és partja; Vv1 vízgazdálkodási terület – vizes élőhely rehabilitációs terület; Vv2 vízgazdálkodási terület – Rába-völgy revitalizációs terület.

(1a)

4. § (1)4

(2)5

(3) A beépítésre szánt területeken fa kivágása - d=50 cm átmérő felett - nem közterületen (telken belül) is csak előzetes engedély alapján történhet. Kivágásra egyidejű pótlási kötelezettség mellett kerülhet sor.

(4)6

(5) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

(6)

(7) A település a 10. számú légszennyezési zónába tartozik. A légszennyezőanyag-kibocsátás az adott területen a jogszabályokban előírt határértékeket nem haladhatja meg.

(8)

(9)7

(10) A szelektív hulladékgyűjtő a 255. vagy az 50. hrsz-ú Zp területen helyezhető el.

(11)8

(12)9

(13)10

(14) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(15) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(16) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(17) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(18) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztató tábla, stb. építmény.

(19) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(20) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(21) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos.

(22) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

5. § (1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4)11

6. § (1)12

(2)

(3) Ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató tevékenység során keletkező szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásainak betartásával kell elvégezni.

(4) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 20 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

(5) Élővízfolyásba ipari eredetű tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok által előírt kezelést követően engedhető be.

(6)

(7) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(8) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(9) A felszíni víz védőtávolságán belül csak a karbantartáshoz szükséges építmény helyezhető el. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerint gondoskodni.

(10) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó. A nyílt árkok karbantartására 3- 3 m, biztosítandó karbantartási célra.(Vonatkozó jogszabályi előírások alapján.)

(11)

(12)

(13)

(14)13

(15)14

(16)

(17) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m. A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(18) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(19)15

(20)16

7. §17

8. § (1) A tűzoltási és a műszaki mentési feladatok ellátását a működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltóság látja el.

(2) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított.

(3) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról az önkormányzat köteles gondoskodni. A költségvisel és az érintett tulajdonosokra átterhelhető.

(4)18

(5) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára az akadálytalan közlekedést.

(6) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.

9. § (1)19

(2)20 A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.

10. §21 (1) Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és “az egyes építési övezeteket elválasztó határvonallal” (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul meg. Az SZ-1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti. A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

(3)22

(4)23

(5)24

(6)25

(7)26

(8)27

(9)28

(10)29

(11) Amennyiben vagyonvédelmi szempontból kerítés építése válik szükségessé, annak létesítése az alábbi „A”, „B”, „C” változat szerint lehetséges:

a) „A” jelű ÁTTÖRT kerítés:

aa)30

ab) A kerítés vagy a telekhatáron vagy az „építési hely határa” vonalán, illetve azon belül létesíthető

ac) Kerítés magassága: max. 1,60 m.

b) „B” jelű ÁTTÖRT kerítés:

ba)31

bb) A kerítés csak az „építési hely határa” vonalán vagy azon belül létesíthető. A telekhatáron a feltáró utak 5-5 méteres sávjában a fentiekkel megegyező anyaghasználatú kapuzat építése megengedhető.

c) „C” jelű kerítés:

ca)32

cb) Kerítés magassága max. 1,8 m

cc) Telekhatáron vagy telekhatáron belül bárhol.

(13) Falusias lakóterületen (Lf), településközponti vegyes területen (Vt), temető (Kte) területén és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el. Egyéb területen a létesítés feltételei ( a vonatkozó jogszabályokon kívül): önálló építményként létesíthető, a közúti megközelítést biztosítani kell, létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(14) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell.

(15)33

(16)34 A beépítésre szánt területen belül új építés esetén lakóépület és állattartó épület között min. 16,0 m telepítési távolság tartandó.

(17)35 A lakó építési övetekben legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(18)36 A vegyes építési övetekben legfeljebb négy lakó rendeltetési egység helyezhető el, legfeljebb két épület tömegben.

(19)37 Az elsődleges beépítési terület határán kívül az építési övezetben megengedett huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek közül csak egy rendeltetési egység helyezhető el.

11. §38 (1) Az egyes építési övezetek egyedi előírásait a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(1a)

12. § (1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és “övezeteket elválasztó határvonallal” (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZ-1 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti. A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(1a)

12/A. § (1)39 Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

(2)40 A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása előírásait a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak esetén az ebből adódó zaj és rezgésvédelmi problémák kapcsán kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(4) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1 jelű tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(5)41 Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(6) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(7) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 4. § (1)-(5) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

12/B. § (1)42 Alsószölnök zöldterületi övezetei – közkert, közpark és sportpálya rendeltetésű területek. A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(2) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál:

(3) A közpark lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zu) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető.

(4) A közpark parkolóterülettel, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zp) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni, parkolóhelyek kialakítása csak murvás, kavicsos, mulcsos, nyírt gyepes vagy gyeprácsos formában megengedett, úgy hogy minden egyes parkolóhelyhez közvetlenül egy lombos fa kell hogy tartozzon, jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető.

(5) A közpark épület elhelyezési lehetőséggel (Zé) területen emlékmű, kegyhely emelhető.

(6) A sportpálya (Zs) területen az OTÉK vonatkozó pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el.

12/C. § (1)43 Az erdőterület rendeltetése szerint:

a) oktatási erdőterület: (Eo);

b) védett és védő erdőterület: (Ev).”

(2) Az oktatási célú erdő területén elhelyezett építmény magassága - a kilátótorony kivételével - a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.

12/D. § (1)44 Általános mezőgazdasági terület (M):

a) 6.000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 6.000 m2-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5 % beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya az OTÉK vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(1a) A fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni. Az a)-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia. Növénytelepítéshez a jelen rendelet 1. sz. mellékletében előírt cserje és fafajok használhatók fel.

(2) Mezőgazdasági, kert, kaszáló-, legeltetett gyümölcsös, gyümölcsös terület (Mk) jellemzően kaszáló gyümölcsös, gyümölcsös, kert, esetenként lugasos szőlő művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Területhasználat szerint nem feltétltnül egynemű. A terület kertként, gyümölcsösként, kaszáló, legeltetett gyümölcsösként történő használata egyidejűleg is megengedett, illetve javasolt.

(3) Mezőgazdasági védőterület (Mv) A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható. Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el. Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni.

(4) Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt) A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál. A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el. Az övezetben a turizmust szolgáló, bemutatógazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek:

a) rideg állattartást bemutató gazdaság: tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények, stb.;

b) lótenyésztés: tarkarmányfeldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó épület;

c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet: terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;

d) egyéb, nagykiterjedésű zöldterületet igénylő létesítmény: magyar őshonos gazdasági állatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, minigolfpálya és létesítményei – szálló- és vendéglátó épületek;

e) amennyiben az Mt övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.

f) ezen övezetben csak a helyi állattartáshoz vagy terményfeldolgozáshoz kapcsolódó helyi igény kielégítésénél nem nagyobb takarmányfeldolgozó, tároló stb., építmények helyezhetők el.

(5) A (4) bekezdés a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 15%-a, de egy épülettömegben max.: 1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 5,0 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő- oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet. Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani! Az engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/vagy a helyben szokásos módon azt a községben közzétenni. Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. A növénytakarás lehetőleg őshonos, vegyes növényzettel alakítandó ki, jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint. Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat – a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépítettségének kivételével – együttesen kell alkalmazni. A beültetési kötelezettségként előírt növénykiültetésnek az övezetben létesített (mindenfajta) épület és építmény használatbavételi eljárása megkezdéséig meg kell valósulnia. Az övezetben tartható állatok fajta- és mennyiségi korlátait az önkormányzat állattartási rendelete szabályozza a hatályos szakági jogszabályok figyelembevételével.

(6) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy) A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

(7) Mezőgazdasági, szőlészeti céllal hasznosított terület(Msz) A szőlészeti céllal hasznosított terület a szőlőtermesztés és feldolgozás, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. Ezen övezetben csak a terményfeldolgozáshoz kapcsolódó helyi igény kielégítésénél nem nagyobb feldolgozó, tároló stb., építmények helyezhetők el, mely épületek, építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 10%-a, de egy épülettömegben max.: 80 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 4,5 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő- oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.

12/E. § (1)45 Folyóvizek medre és partja (Vf) Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága:4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

(2)46 Vizes élőhely rehabilitációs terület (Vv1) folyó és állóvizek medre és kibővített parti sávja

a) A Grajka-patak és Szakony patak völgyében olyan ökológiai jelentőségű, turisztikailag is preferált vegyeshasználatú jellemzően vízgazdálkodási terület, ahol az eddigi területhasználat (gyep és erdő) mellett számos kisebb-nagyobb állóvíz, lápos terület is létesülhet. Továbbá - amennyiben ezt egyéb hidrológiai szakvélemény is alátámasztja -, települési szándék szerint 1db maximum 10000m2átlagos vízfelületű záportározó létesíthető patakmedrenként, de maximum az e célra igénybe vett Vv1 terület 30%-ában úgy, hogy a fennmaradó területen a lehető legnagyobb növény- és állatpopulációnak élőhelyet biztosító vizes élőhely alakítandó ki.

b) Az övezeten belül a szükséges műtárgyak és a karbantartáshoz elengedhetetlen építmények elhelyezhetők, az övezetben elhelyezhető épület

ba) által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,

bb) építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

c) A területbe bármilyen beavatkozás a települési önkormányzat, és az Őrségi Nemzeti Park együttes beleegyezésével történhet. A Vv1 területeken tervezett munkálatok esetében az Őrségi Nemzeti Parkot véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

d) Beavatkozásig a jelenlegi művelés folytaható.

(3) 47 Rába-völgy revitalizációs terület (Vv2) folyó vizek kibővített parti sávja

a)

b) A Rába folyó öntési területe olyan ökológiai jelentőségű, vegyeshasználatú, jellemzően vízgazdálkodási terület, ahol a kialakult területhasználat (ártéri szántó, gyep és erdő) továbbra is megengedett.

c) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

13. §48

14. § (1)49 Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Kialakultnak kell tekinteni a fentieken kívül minden olyan épületet, építményt vagy helyzetet, amely helyi védelem alatt áll. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

a)

b) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

c)

d)

e) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

(2) Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.

(3) Az előírásoknak meg nem felelő használatot meg kell szüntetni, ha az környezetzavaró. A használatot meg kell szüntetni akkor is, ha a használat a tulajdonos (bérlő, használó) hibájából vagy nemtörődömsége folytán egy évig szünetelt. A meg nem felelő használat joga tulajdonosváltás esetén megszűnik.

15. § (1) Közérdekű korlátozások: A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. Tv. 10. §-a alapján jelen rendelet “a magasabb jogszabályokban nem rendezett társadalmi viszonyok” tisztázására, a természeti és lakókörnyezet védelme érdekében a rendezési terv az alábbi korlátozást rendeli el: 1.1 A község közigazgatási területén bányatelek-feltárásra alkalmas területet és bányászattal érintett területet nem jelöl ki. Ilyen terület kutatása, kijelölése bányanyitásra, illetve felszíni művelésű bányászati tevékenység folytatására csak kiemelt állami érdekből a rendezési terv előzetes módosítását követően, hatástanulmányokkal megalapozottan lehetséges. *1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról, 2003. évi tv. az OtrT-ről előírásai alapján

(1a)

16. § (1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejüleg a 4/1982. Alsószölnök-Felsőszölnök együttes rendelete,melyet módosított a 3/1998. együttes rendelet, valamint a 4/1992. sz. Alsószölnök Községi Önkormányzat rendelete hatályát veszti.

1. melléklet50

1

Módosította: 7/2009. (VI.10.) ÖKT.r.1.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2009. VI.10-től

2

Az 1/A. §-t az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.02. 25 -től

4

A 4. § (1) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.02. 25 -től

6

A 4. § (4) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 4. § (9) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 4. § (11) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 4. § (12) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 4. § (13) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

11

Az 5. § (4) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

12

Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.02. 25 -től

13

A 6. § (14) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 6. § (15) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 6. § (19) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 6. § (20) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 7. §-t az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

18

Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.02. 25 -től

19

Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.02. 25 -től

20

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

21

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

22

Hatályon kívül helyezte a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.02. 25 -től

23

Módosította: 7/2009. (VI.10.) ÖKT.r. 1.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2009.VI.10.-től A 10. § (4) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 10. § (5) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 10. § (6) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 10. § (7) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 10. § (8) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 10. § (9) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

29

A 10. § (10) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 10. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontját az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 10. § (11) bekezdés b) pont ba) alpontját az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 10. § (11) bekezdés c) pont ca) alpontját az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 10. § (15) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

34

A 10. § (16) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

35

A 10. § (17) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

36

A 10. § (18) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

37

A 10. § (19) bekezdését az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

38

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

39

Módosította: 12/2007.(VIII.31.) ÖKT.r. 1§. (2) Hatályos: 2007.IX.01-től

40

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

41

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 5. §. (3) módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

42

Módosította: 12/2007.(VIII.31.) ÖKT.r. 2.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2007.IX.01-től

43

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

44

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

45

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

46

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

47

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

48

A 13. §-t az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

49

A rendelet szövegét a 3/2017 (II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. 02. 25 -től

50

Az 1. mellékletet az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 4. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

51

A 3. melléklet az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

Az 5. melléklet az Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.