Csörötnek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat

a) megnevezése: Csörötnek Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat);

b) székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.;

c) hivatalos bélyegzője: kör alakú, melynek közepén Magyarország címere, körfelirata „Csörötnek Község Önkormányzata * Csörötnek *”;

d) hivatalos jelképei: a címer és a zászló;

e) hivatalos honlapja: www.csorotnek.hu.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület feladat- és hatásköre, összetétele

2. §

(1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A hatásköri címzettnek rendszeresen beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(3) A képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntésnek a képviselő-testület által történő felülvizsgálatát.

(4) Az önkormányzat képviseletét társulásban, gazdasági társaságban, más jogi személyben ellátó személy köteles a képviselő-testületet a jogi személy döntéshozó szervének ülését követő testületi ülésen tájékoztatni az ott hozott döntésekről.

(5) Az Önkormányzat közfeladat ellátását önként vállalhatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésére figyelemmel. A közfeladat önkéntes vállalása előtt meg kell vizsgálni

a) a közfeladatra vonatkozó igényt,

b) a feladatellátás jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, és tárgyi követelményeit,

c) a feladatellátás leghatékonyabb módját, valamint

d) a feladatellátás pénzügyi, vagyoni hatásait, különös tekintettel az Önkormányzat költségvetésére.

3. §

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, ebből 1 fő polgármester, 4 fő települési önkormányzati képviselő.

2. A képviselő-testület ülése

4. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább az Mötv. 44. §-ában meghatározott számú rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit a Kuntár Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében (Csörötnek, Vasúti út 7.) vagy a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó termében (Csörötnek, Vasúti út 5.) tartja.

(4) A képviselő-testület közmeghallgatását a Kuntár Lajos Művelődési Ház nagytermében (Csörötnek, Vasúti út 7.) tartja.

(5) A képviselő-testület lakossági fórum szervezéséről, helyéről, időpontjáról és témájáról szükség szerint dönt.

5. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők

a) a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal,

b) a rendkívüli ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával

kézhez kapják.

(3) A meghívó tartalmazza

a) az ülés időpontját,

b) az ülés helyét,

c) a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(5) A képviselő-testület ülésének meghívóját a (2) bekezdés szerinti időponttal egyidejűleg a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(6) A közmeghallgatást meghívóját annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően, hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a jegyzőt,

b) a napirend előterjesztőjét,

c) a napirend tárgya szerint feladatkörében érintett személyt,

d) a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezetek vezetőit a tevékenységüket érintő napirend tárgyalására.

6. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) megnyitja, berekeszti az ülést,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát,

e) szavazásra bocsátja a döntési javaslatot, és a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,

f) legfeljebb fél óra időtartamra szünetet rendelhet el,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(3) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feladatának ellátása során az ülésvezető

a) figyelmezteti a tárgytól eltérő hozzászólót,

b) rendre utasítja a méltatlan magatartást tanúsító személyt,

c) megvonja a szót,

d) a tanácskozás rendjét ismételten megzavaró személyt az ülésterem elhagyására kötelezheti,

e) felfüggesztheti az ülést,

f) berekesztheti az ülést.

(4) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg, melynek alapján a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja meg.

7. §

(1) Előterjesztést tehet

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(2) Az előterjesztés benyújtható írásban vagy szóban.

(3) A polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(4) Az önkormányzati képviselő által kezdeményezett önkormányzati rendelet megalkotására illetve határozat meghozatalára vonatkozó írásos előterjesztést a polgármester köteles a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszteni. Az ilyen előterjesztéshez a polgármester, a bizottság és a jegyző észrevételt tehet, amit a képviselő-testülettel ismertetni kell.

8. §

(1) A képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a napirendi pont elnapolását a napirendhez tartozó döntéshozatalig. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, ügyrendi döntést hoz.

(2) Az ülésvezető összefoglalja az előterjesztett és elhangzott javaslatokat, és azok alapján javaslatot tesz a döntéshozatalra.

(3) A döntéshozatal előtt a jegyzőnek a javaslat törvényességére vonatkozó álláspontjának ismertetése érdekében szót kell adni.

(4) Az ülésvezető elsőként a módosító indítványt teszi fel szavazásra. Amennyiben az nem kapja meg a szükséges többséget, az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bármely önkormányzati képviselő – a döntéshozataltól számított 3 hónapon belül – a szavazás megismétlését kezdeményezheti. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Ha a szavazás megismétlésére a döntés végrehajtását követően nincs lehetőség, az érintett képviselő tiszteletdíja egy havi időtartamra 25%-kal csökken.

(7) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges

a) a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez,

b) önkormányzati kitüntetés adományozásához,

c) gazdasági program, vagyongazdálkodási terv elfogadásához,

d) képviselő-testületi hatáskör átruházásához, visszavonásához.

9. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Titkos szavazással dönthet a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben:

a) zárt ülést köteles tartani,

b) zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, melynek elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) A titkos szavazás lebonyolítását a Jogi, Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) A titkos szavazás az önkormányzat hivatalos bélyegzőjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapnak szavazóurnába történő elhelyezésével történik. A szavazóurnát az (5) bekezdésben meghatározott bizottságnak az ülésen jelenlévő tagjai a titkos szavazást megelőzően – ellenőrzést követően – lezárják, majd a titkos szavazás lebonyolítását követően felbontják, és a leadott szavazatokat ismertetik. A titkos szavazáson használt szavazólapok zárt borítékban a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(7) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Az ülésen a szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles azt megismételni.

10. §

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de sorszámozott határozat nélkül dönt a napirend meghatározásáról és az ügyrendi kérdésekről.

(2) A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza

a) az elfogadott döntést,

b) a végrehajtásért felelős megnevezését és

c) a végrehajtás határidejét.

(3) A rendelettervezetet és a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző készíti el.

(4) A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a jegyző a (4) bekezdés szerinti módon, az elfogadását követő napon közzéteszi.

(6) A jegyző nyilvántartást vezet

a) a határozatokról,

b) a hatályos önkormányzati rendeletekről.

11. §

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat,

b) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

c) az ülésről távolmaradt önkormányzati képviselő nevét,

d) a határozatképességre utaló adatokat,

e) az ülésen a jelenlévő képviselők közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztés,

d) a megalkotott önkormányzati rendelet,

e) egyéb írásos indítvány,

f) a képviselő kérelmére írásban benyújtott hozzászólása.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi.

12. §

(1) Az együttes képviselő-testületi ülést az érintett önkormányzatok bármely polgármesterének kezdeményezésére össze kell hívni.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülésre az 5-11. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, figyelemmel valamennyi érintett önkormányzat szervezeti és működési szabályzatára. Az együttes képviselő-testületi ülésen az ülésvezető feladatait Csörötnek község polgármestere látja el. Távolléte esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő-testületek - testületenként - a jelenlévő képviselők többségének egybehangzó szavazatával választanak ülésvezetőt.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti aláírást.

III. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselő és a képviselő-testület szervei

3. A helyi önkormányzati képviselő jogállása

13. §

(1) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2) A képviselő

a) a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a közös önkormányzati hivataltól;

b) köteles az ülésről való távolmaradását előzetesen bejelenteni;

c) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, a titoktartási kötelezettsége a képviselői mandátumának lejárta után is fennáll;

d) önkormányzati rendelet megalkotását a polgármesterhez eljuttatott, indokolást is tartalmazó rendelet-tervezet írásbeli előterjesztésével, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó határozat meghozatalát a Képviselő-testület ülésén, a jelenlévő képviselők többsége által támogatott ügy tárgyalása kapcsán kezdeményezheti. Rendelet megalkotására vonatkozó indítvány a képviselő-testület ülésén nem terjeszthető elő.

(3) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben a képviselő-testület a 3/1999. (III. 9.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti döntést hozhatja.

4. Az összeférhetetlenségi eljárás

14. §

(1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-át kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(3) Az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatnak a Jogi, Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő átadását.

(4) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(5) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) az érintett képviselő nevét,

b) az összeférhetetlenség okának megjelölését,

c) az összeférhetetlenség fennállását bizonyító, rendelkezésre álló adatokat,

d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.

(6) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(7) A Bizottság a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek.

(8) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Bizottság

a) a rendelkezésre álló adatok alapján alakítja ki az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatos javaslatát a képviselő-testület számára, vagy

b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, arról haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(9) Az összeférhetetlenségi eljárás során a Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül

a) írásban nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, és

b) amennyiben szükséges intézkedjen az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerint.

(10) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Bizottság haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

(11) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(12) A az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(13) Ha a Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(14) A Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.

(15) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyben hozott határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell.

(16) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(17) Ha a képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben változatlan tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

15. §

(1) A 14. § rendelkezéseit a polgármesterre és az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

(2) Ha a 14. § (4) bekezdés szerinti kezdeményezés a Bizottság elnöke vagy tagja összeférhetetlenségének megállapítására irányul, a polgármester haladéktalanul összehívja a képviselő-testület rendkívüli ülését, amelyen javaslatot tesz a Bizottság személyi összetételének megváltoztatására.

(3) A 14.§-ban foglaltakat a méltatlansági eljárásra megfelelően alkalmazni kell.

5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

16. §

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóság-tartalmának ellenőrzése.

(2) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) az érintett képviselő nevét,

b) a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát,

c) a bejelentésben foglalt tények bizonyítására alkalmas, rendelkezésre álló bizonyítékokat,

d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.

(3) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Bizottság

a) a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy

b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, az eljárást megszünteti.

A nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezést a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Az vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül

a) írásban nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, és

b) amennyiben szükséges intézkedjen a vagyonnyilatkozat kifogásolt részének javításáról.

(5) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(8) A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatal csörötneki székhelyén a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben zártan, elkülönítve kell őrizni.

(9) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

6. A képviselő-testület szervei

17. §

(1) Csörötnek község polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a 26/2000. (IX. 27.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és a döntéshozatal elmaradása

a) az önkormányzat törvényben meghatozott kötelezően ellátandó önkormányzati feladatát,

b) kötelező közszolgáltatás biztosítását,

c) az önkormányzat lejárt fizetési kötelezettségének teljesítését,

d) az önkormányzat pénzügyi követelésének érvényesítését, vagy

e) a kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedéséhez kapcsolódó döntéshozatal (kivéve önkormányzati rendeletalkotás) vagy intézkedés határidőre történő teljesítését

közvetlenül veszélyezteti, a polgármester döntést hozhat.

(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, amennyiben a döntés elmaradása

a) az önkormányzat számára a költségvetésben nem tervezett fizetési kötelezettséget keletkeztetne,

b) az önkormányzati vagyon jelentős sérelmét eredményezné, vagy

c) a képviselő-testület döntésének végrehajtása érdekében szükséges intézkedést ellehetetlenítené.

(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásával meghozott döntéséről a polgármester a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

(6) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az Mötv. 42. §-ában meghatározott, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekre.

18. §

Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

19. §

(1) A Képviselő-testület állandó bizottságként a Jogi, Ügyrendi Bizottságot hozza létre. A Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választanak.

(3) A Bizottság feladata:

a) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben,

b) a polgármester felkérésére véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő pénzügyekben,

c) javaslatot tehet a polgármester jutalmazására, a képviselői tiszteletdíjak megállapítására,

d) lebonyolítja a titkos szavazásokat,

e) előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket,

f) a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,

g) figyelemmel kíséri és elősegíti a képviselő-testület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségei teljesítését,

h) nyilvántartja, kezeli és őrzi az Mötv. 39. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatokat, és végzi azok vizsgálatát.

(4) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.

(5) Az ülést a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az bizottság tagjai és a jegyző a meghívót és az előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával korábban kézhez kapják.

(6) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(7) A bizottság határozataira a 10. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

20. §

(1) Az Önkormányzat – Magyarlak Község Önkormányzatával és Kondorfa Község Önkormányzatával közösen – alapítói jogokkal felruházott irányító szerve a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnak. A közös önkormányzati hivatalt az említett önkormányzatok közösen tartják fenn és működtetik.

(2) A közös önkormányzati hivatal

a) neve: Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal,

b) székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.,

c) állandó kirendeltségei: 9962 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173. és 9943 Kondorfa, Alvég út 1.

(3) A közös önkormányzati hivatal két belső szervezeti egységei

a) az igazgatási csoport és

b) a pénzügyi csoport.

(4) A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje a következő:

Hétfő                     8.30-12.00, 12.30-16.00

Kedd                      8.30-12.00, 12.30-16.00

Szerda                    nincs ügyfélfogadás

Csütörtök               8.30-12.00, 12.30-16.00

Péntek                    8.30-13.30 óráig

21. §

(1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője helyettesíti külön helyettesítési intézkedés alapján.

(3) A jegyzői tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott – a képesítési követelményeknek megfelelő – közszolgálati tisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

22. §

(1) Az Önkormányzat tagja

a) a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásnak,

b) a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak.

(2) Az Önkormányzat az Mötv. 41. § (6) bekezdés alapján kötött szerződéses jogviszony keretében gondoskodik

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról, és

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

7. Együttműködések

23. §

(1) Az Önkormányzat – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – együttműködik a Csörötneki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80. §-ában meghatározottak szerint külön megállapodás rögzíti.

(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerint kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Ennek érdekében

a) a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába bocsátja a Csörötnek, Vasúti út 5. szám alatt nem lakás céljára szolgáló, tárgyi eszközökkel felszerelt helyiséget, melynek költségeit az Önkormányzat viseli;

b) a közös önkormányzati hivatal bevonásával a nemzetiségi önkormányzat részére adminisztratív segítséget nyújt, melynek körében ellátja

ba) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),

bb) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos levelezésének előkészítését, postázását,

bc) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,

bd) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat, és

be) közreműködik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete határozatainak végrehajtásában.

24. §

(1) Az Önkormányzat támogatja a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezeteket.

(2) A civil szervezetek működésének támogatásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. A pénzbeli támogatás megállapítása az éves költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig lehetséges, amennyiben az a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását nem veszélyezteti.

(3) A képviselő-testület kezdeményezheti valamely közfeladat civil szervezet általi ellátását, amelyre vonatkozó feladat-ellátási szerződés alapján a társadalmi szervezet részére feladat-finanszírozást szolgáló költségvetési támogatást nyújthat.

8. Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

25. §

(1) A képviselő-testület biztosítja a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodást.

(2) Az önkormányzat tevékenységéhez tartozó kormányzati funkciókat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről éves belső ellenőrzési terve alapján végzett vizsgálattal és esetenként külső szakértő bevonásával gondoskodik.

26. §

A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

27. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

28. §

Hatályát veszti a 10/2007. (VIII. 21.) önkormányzati rendelet.