Csörötnek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat

a) megnevezése: Csörötnek Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat);

b) székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.;

c) hivatalos bélyegzője: kör alakú, melynek közepén Magyarország címere, körfelirata „Csörötnek Község Önkormányzata * Csörötnek *”;

d) hivatalos jelképei: a címer és a zászló;

e) hivatalos honlapja: www.csorotnek.hu.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület feladat- és hatásköre, összetétele

2. §

(1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A hatásköri címzettnek rendszeresen beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(3) A képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntésnek a képviselő-testület által történő felülvizsgálatát.

(4) Az önkormányzat képviseletét társulásban, gazdasági társaságban, más jogi személyben ellátó személy köteles a képviselő-testületet a jogi személy döntéshozó szervének ülését követő testületi ülésen tájékoztatni az ott hozott döntésekről.

(5) Az Önkormányzat közfeladat ellátását önként vállalhatja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésére figyelemmel. A közfeladat önkéntes vállalása előtt meg kell vizsgálni

a) a közfeladatra vonatkozó igényt,

b) a feladatellátás jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, és tárgyi követelményeit,

c) a feladatellátás leghatékonyabb módját, valamint

d) a feladatellátás pénzügyi, vagyoni hatásait, különös tekintettel az Önkormányzat költségvetésére.

3. §

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, ebből 1 fő polgármester, 4 fő települési önkormányzati képviselő.

2. A képviselő-testület ülése

4. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább az Mötv. 44. §-ában meghatározott számú rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit a Kuntár Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében (Csörötnek, Vasúti út 7.) vagy a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó termében (Csörötnek, Vasúti út 5.) tartja.

(4) A képviselő-testület közmeghallgatását a Kuntár Lajos Művelődési Ház nagytermében (Csörötnek, Vasúti út 7.) tartja.

(5) A képviselő-testület lakossági fórum szervezéséről, helyéről, időpontjáról és témájáról szükség szerint dönt.

5. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők

a) a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal,

b) a rendkívüli ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával

kézhez kapják.

(3) A meghívó tartalmazza

a) az ülés időpontját,

b) az ülés helyét,

c) a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(5) A képviselő-testület ülésének meghívóját a (2) bekezdés szerinti időponttal egyidejűleg a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(6) A közmeghallgatást meghívóját annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően, hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a) a jegyzőt,

b) a napirend előterjesztőjét,

c) a napirend tárgya szerint feladatkörében érintett személyt,

d) a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezetek vezetőit a tevékenységüket érintő napirend tárgyalására.

6. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) megnyitja, berekeszti az ülést,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát,

e) szavazásra bocsátja a döntési javaslatot, és a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,

f) legfeljebb fél óra időtartamra szünetet rendelhet el,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(3) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feladatának ellátása során az ülésvezető

a) figyelmezteti a tárgytól eltérő hozzászólót,

b) rendre utasítja a méltatlan magatartást tanúsító személyt,

c) megvonja a szót,

d) a tanácskozás rendjét ismételten megzavaró személyt az ülésterem elhagyására kötelezheti,

e) felfüggesztheti az ülést,

f) berekesztheti az ülést.

(4) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg, melynek alapján a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja meg.

7. §

(1) Előterjesztést tehet

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(2) Az előterjesztés benyújtható írásban vagy szóban.

(3) A polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(4) Az önkormányzati képviselő által kezdeményezett önkormányzati rendelet megalkotására illetve határozat meghozatalára vonatkozó írásos előterjesztést a polgármester köteles a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszteni. Az ilyen előterjesztéshez a polgármester, a bizottság és a jegyző észrevételt tehet, amit a képviselő-testülettel ismertetni kell.

8. §

(1) A képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a napirendi pont elnapolását a napirendhez tartozó döntéshozatalig. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, ügyrendi döntést hoz.

(2) Az ülésvezető összefoglalja az előterjesztett és elhangzott javaslatokat, és azok alapján javaslatot tesz a döntéshozatalra.

(3) A döntéshozatal előtt a jegyzőnek a javaslat törvényességére vonatkozó álláspontjának ismertetése érdekében szót kell adni.

(4) Az ülésvezető elsőként a módosító indítványt teszi fel szavazásra. Amennyiben az nem kapja meg a szükséges többséget, az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bármely önkormányzati képviselő – a döntéshozataltól számított 3 hónapon belül – a szavazás megismétlését kezdeményezheti. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Ha a szavazás megismétlésére a döntés végrehajtását követően nincs lehetőség, az érintett képviselő tiszteletdíja egy havi időtartamra 25%-kal csökken.

(7) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges

a) a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez,

b) önkormányzati kitüntetés adományozásához,

c) gazdasági program, vagyongazdálkodási terv elfogadásához,

d) képviselő-testületi hatáskör átruházásához, visszavonásához.

9. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Titkos szavazással dönthet a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben:

a) zárt ülést köteles tartani,

b) zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, melynek elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) A titkos szavazás lebonyolítását a Jogi, Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) A titkos szavazás az önkormányzat hivatalos bélyegzőjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapnak szavazóurnába történő elhelyezésével történik. A szavazóurnát az (5) bekezdésben meghatározott bizottságnak az ülésen jelenlévő tagjai a titkos szavazást megelőzően – ellenőrzést követően – lezárják, majd a titkos szavazás lebonyolítását követően felbontják, és a leadott szavazatokat ismertetik. A titkos szavazáson használt szavazólapok zárt borítékban a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(7) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Az ülésen a szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles azt megismételni.

10. §

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de sorszámozott határozat nélkül dönt a napirend meghatározásáról és az ügyrendi kérdésekről.

(2) A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza

a) az elfogadott döntést,

b) a végrehajtásért felelős megnevezését és

c) a végrehajtás határidejét.

(3) A rendelettervezetet és a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző készíti el.

(4) A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a jegyző a (4) bekezdés szerinti módon, az elfogadását követő napon közzéteszi.

(6) A jegyző nyilvántartást vezet

a) a határozatokról,

b) a hatályos önkormányzati rendeletekről.

11. §

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat,

b) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

c) az ülésről távolmaradt önkormányzati képviselő nevét,

d) a határozatképességre utaló adatokat,

e) az ülésen a jelenlévő képviselők közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztés,

d) a megalkotott önkormányzati rendelet,

e) egyéb írásos indítvány,

f) a képviselő kérelmére írásban benyújtott hozzászólása.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi.

12. §

(1) Az együttes képviselő-testületi ülést az érintett önkormányzatok bármely polgármesterének kezdeményezésére össze kell hívni.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülésre az 5-11. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, figyelemmel valamennyi érintett önkormányzat szervezeti és működési szabályzatára. Az együttes képviselő-testületi ülésen az ülésvezető feladatait Csörötnek község polgármestere látja el. Távolléte esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő-testületek - testületenként - a jelenlévő képviselők többségének egybehangzó szavazatával választanak ülésvezetőt.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti aláírást.

III. Fejezet

A helyi önkormányzati képviselő és a képviselő-testület szervei

3. A helyi önkormányzati képviselő jogállása

13. §

(1) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2) A képviselő

a) a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a közös önkormányzati hivataltól;

b) köteles az ülésről való távolmaradását előzetesen bejelenteni;

c) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, a titoktartási kötelezettsége a képviselői mandátumának lejárta után is fennáll;

d) önkormányzati rendelet megalkotását a polgármesterhez eljuttatott, indokolást is tartalmazó rendelet-tervezet írásbeli előterjesztésével, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó határozat meghozatalát a Képviselő-testület ülésén, a jelenlévő képviselők többsége által támogatott ügy tárgyalása kapcsán kezdeményezheti. Rendelet megalkotására vonatkozó indítvány a képviselő-testület ülésén nem terjeszthető elő.

(3) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben a képviselő-testület a 3/1999. (III. 9.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti döntést hozhatja.

4. Az összeférhetetlenségi eljárás

14. §

(1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-át kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(3) Az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatnak a Jogi, Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő átadását.

(4) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(5) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) az érintett képviselő nevét,

b) az összeférhetetlenség okának megjelölését,

c) az összeférhetetlenség fennállását bizonyító, rendelkezésre álló adatokat,

d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.

(6) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(7) A Bizottság a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek.

(8) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Bizottság

a) a rendelkezésre álló adatok alapján alakítja ki az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatos javaslatát a képviselő-testület számára, vagy

b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, arról haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(9) Az összeférhetetlenségi eljárás során a Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül

a) írásban nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, és

b) amennyiben szükséges intézkedjen az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerint.

(10) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Bizottság haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

(11) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(12) A az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(13) Ha a Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(14) A Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.

(15) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyben hozott határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell.

(16) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(17) Ha a képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben változatlan tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

15. §

(1) A 14. § rendelkezéseit a polgármesterre és az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

(2) Ha a 14. § (4) bekezdés szerinti kezdeményezés a Bizottság elnöke vagy tagja összeférhetetlenségének megállapítására irányul, a polgármester haladéktalanul összehívja a képviselő-testület rendkívüli ülését, amelyen javaslatot tesz a Bizottság személyi összetételének megváltoztatására.

(3) A 14.§-ban foglaltakat a méltatlansági eljárásra megfelelően alkalmazni kell.

5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

16. §

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóság-tartalmának ellenőrzése.

(2) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) az érintett képviselő nevét,

b) a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát,

c) a bejelentésben foglalt tények bizonyítására alkalmas, rendelkezésre álló bizonyítékokat,

d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.

(3) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Bizottság

a) a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy

b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, az eljárást megszünteti.

A nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezést a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Az vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül

a) írásban nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, és

b) amennyiben szükséges intézkedjen a vagyonnyilatkozat kifogásolt részének javításáról.

(5) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(8) A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatal csörötneki székhelyén a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben zártan, elkülönítve kell őrizni.

(9) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

6. A képviselő-testület szervei

17. §

(1) Csörötnek község polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a 26/2000. (IX. 27.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és a döntéshozatal elmaradása

a) az önkormányzat törvényben meghatozott kötelezően ellátandó önkormányzati feladatát,

b) kötelező közszolgáltatás biztosítását,

c) az önkormányzat lejárt fizetési kötelezettségének teljesítését,

d) az önkormányzat pénzügyi követelésének érvényesítését, vagy

e) a kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedéséhez kapcsolódó döntéshozatal (kivéve önkormányzati rendeletalkotás) vagy intézkedés határidőre történő teljesítését

közvetlenül veszélyezteti, a polgármester döntést hozhat.

(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, amennyiben a döntés elmaradása

a) az önkormányzat számára a költségvetésben nem tervezett fizetési kötelezettséget keletkeztetne,

b) az önkormányzati vagyon jelentős sérelmét eredményezné, vagy

c) a képviselő-testület döntésének végrehajtása érdekében szükséges intézkedést ellehetetlenítené.

(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásával meghozott döntéséről a polgármester a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

(6) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az Mötv. 42. §-ában meghatározott, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekre.

18. §

Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

19. §

(1) A Képviselő-testület állandó bizottságként a Jogi, Ügyrendi Bizottságot hozza létre. A Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választanak.

(3) A Bizottság feladata:

a) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben,

b) a polgármester felkérésére véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő pénzügyekben,

c) javaslatot tehet a polgármester jutalmazására, a képviselői tiszteletdíjak megállapítására,

d) lebonyolítja a titkos szavazásokat,

e) előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket,

f) a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,

g) figyelemmel kíséri és elősegíti a képviselő-testület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségei teljesítését,

h) nyilvántartja, kezeli és őrzi az Mötv. 39. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatokat, és végzi azok vizsgálatát.

(4) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.

(5) Az ülést a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az bizottság tagjai és a jegyző a meghívót és az előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával korábban kézhez kapják.

(6) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(7) A bizottság határozataira a 10. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

20. §

(1) Az Önkormányzat – Magyarlak Község Önkormányzatával és Kondorfa Község Önkormányzatával közösen – alapítói jogokkal felruházott irányító szerve a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnak. A közös önkormányzati hivatalt az említett önkormányzatok közösen tartják fenn és működtetik.

(2) A közös önkormányzati hivatal

a) neve: Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal,

b) székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.,

c) állandó kirendeltségei: 9962 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173. és 9943 Kondorfa, Alvég út 1.

(3) A közös önkormányzati hivatal két belső szervezeti egységei

a) az igazgatási csoport és

b) a pénzügyi csoport.

(4) A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje a következő:

Hétfő                     8.30-12.00, 12.30-16.00

Kedd                      8.30-12.00, 12.30-16.00

Szerda                    nincs ügyfélfogadás

Csütörtök               8.30-12.00, 12.30-16.00

Péntek                    8.30-13.30 óráig

21. §

(1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője helyettesíti külön helyettesítési intézkedés alapján.

(3) A jegyzői tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott – a képesítési követelményeknek megfelelő – közszolgálati tisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

22. §

(1) Az Önkormányzat tagja

a) a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásnak,

b) a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak.

(2) Az Önkormányzat az Mötv. 41. § (6) bekezdés alapján kötött szerződéses jogviszony keretében gondoskodik

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról, és

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

7. Együttműködések

23. §

(1) Az Önkormányzat – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – együttműködik a Csörötneki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80. §-ában meghatározottak szerint külön megállapodás rögzíti.

(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerint kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Ennek érdekében

a) a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába bocsátja a Csörötnek, Vasúti út 5. szám alatt nem lakás céljára szolgáló, tárgyi eszközökkel felszerelt helyiséget, melynek költségeit az Önkormányzat viseli;

b) a közös önkormányzati hivatal bevonásával a nemzetiségi önkormányzat részére adminisztratív segítséget nyújt, melynek körében ellátja

ba) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),

bb) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos levelezésének előkészítését, postázását,

bc) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,

bd) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat, és

be) közreműködik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete határozatainak végrehajtásában.

24. §

(1) Az Önkormányzat támogatja a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezeteket.

(2) A civil szervezetek működésének támogatásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. A pénzbeli támogatás megállapítása az éves költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig lehetséges, amennyiben az a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását nem veszélyezteti.

(3) A képviselő-testület kezdeményezheti valamely közfeladat civil szervezet általi ellátását, amelyre vonatkozó feladat-ellátási szerződés alapján a társadalmi szervezet részére feladat-finanszírozást szolgáló költségvetési támogatást nyújthat.

8. Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

25. §

(1) A képviselő-testület biztosítja a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodást.

(2) Az önkormányzat tevékenységéhez tartozó kormányzati funkciókat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről éves belső ellenőrzési terve alapján végzett vizsgálattal és esetenként külső szakértő bevonásával gondoskodik.

26. §

A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

27. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

28. § ^[1]

1. melléklet a 2/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) Dönt a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet 4. §-ában meghatározott ügyekben.

b) Eljár az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

c) Munkaszerződést köt közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal.

d) Dönt a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztatóval, közfoglalkoztatás tárgyában kötendő együttműködési megállapodás megkötéséről, ha az az önkormányzat számára anyagi kötelezettséget nem jelent.

e) Jóváhagyja az Önkormányzat, mint szociális szolgáltató személyes gondoskodás szociális alapszolgáltatásai körébe tartozó étkeztetés szervezeti és működési szabályzatát és szakmai programját.

f) Dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. §-ában, 7. §-ában, 12. §-ában, 14. §-ában, 29/B. §-ában, 34. § (3)-(4) és (6) bekezdésében, 35-37. §-ában, 39. §-ában, 41-42/A. §-ában és 43. §-ában meghatározott ügyekben.

g) Az egyes ingatlanok esetében dönt az környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. §-a szerinti elővásárlási jog bejegyeztetéséről.

h) Dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök betétkénti elhelyezéséről, értékpapír vásárlásáról.

i) Jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek filmforgatási célú használatára vonatkozó hatósági szerződést.

j) Dönt a gyermekek védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

2. A jegyzőre átruházott hatáskörök:

a) Dönt a külön önkormányzati rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos ügyekben.

b) Első fokon eljár az állattartás helyi szabályairól szóló 6/2016. (VII. 22.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati hatósági ügyben.

3. A Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:

a) A Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde intézmény esetében intézkedik a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a fenntartó illetve az önkormányzat számára meghatározott feladatok ellátásáról, gyakorolja a fenntartó jogait és kötelezettségeit.

b) A Városi Gondozási Központ útján gondoskodik a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás és a közösségi pszichiátriai ellátás biztosításáról.

c) A Család- és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd útján gondoskodik a család- és a gyermekjóléti szolgálat alapellátási feladatok biztosításáról.

d) Kijelöli az 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja és az 1997. évi XXXI. törvény 29. § (3) bekezdése szerinti önkormányzatot.

e) Gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján.

f) Ellátja a társulási megállapodásban meghatározott további feladatokat.

2. melléklet a 2/2017. (II. 16.) önkormányzati rendelethez

Csörötnek Község Önkormányzatának kormányzati funkciói