1. § E rendelet hatálya Horvátzsidány község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

2. § A község területén a szabályozási terv

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők és helyezhetők el:

(2) A pavilon legnagyobb épületmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

6. § A településen a természetes terepfelszín megtartására kell biztosítani.

7. § (1) A területen biztosítani kell az erdőterületek növelését és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartását. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében létesíthető.

(2) A tájképvédelmi területen bányanyitás nem valósítható meg.

8. § (1) A föld védelme érdekében mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet. Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(2) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, és az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított 100 m-en belül.

(4) Kommunális szennyvíz beépítésre szánt területen a közüzemi csatornába vezethető. Külterületi beépítésre nem szánt területen, a közüzemi csatorna hiányában, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(5) Közüzemi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezése és ártalmatlanítása a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

(6) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet. Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

9. § (1) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt – építmény védőtávolságra vonatkozó előírások figyelembevételével helyezhető el.

(2) Az aktív felszínmozgás-veszélyes geotechnikai szakvélemény alapján végezni, a területek stabilitásának megőrzése érdekében.

10. § (1) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített - a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel.

(2) A telken belüli védőfásítás

(3) A telken belüli kötelező fásítás területein a növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő, honos fajok alkalmazásával kell biztosítani.

(4) A hátsókert területét növényzettel fedetten kell kialakítani, melyen belül épület nem helyezhető el.

11. § (1) Beépítésre szánt területen teljes közművesítettség biztosítandó.

(2) Beépítésre nem szánt területen az övezetek hiányosan közművesítettnek minősülnek.

12. § (1) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, és fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(4) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 3-3 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására legalább 1 m-es sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, és olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig.

13. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével létesíthető.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is létesíthető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az előírt térmérték 75 %-át, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6 m szélességű területet kell biztosítani a várható tényleges forgalom és az infrastruktúra elhelyezésének figyelembevételével, méretezés alapján meghatározva.

(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható, a kialakítandó telek minimumát az alkalmazott technológiai és a műszaki paraméterek határozzák meg.

(5) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(6) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok irányadó jellegűek.

14. § (1) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb épületmagasság értékeit nem lépheti át az építmény közterület felőli homlokzati oldal párkánymagassága.

(2) Kialakult telekméret esetén a telek területe csak úgy változtatható, hogy a tömbben előforduló jelentősen eltérő nagyságú telkek területe egymáshoz közelítsen.

15. § (1) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok, valamint nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Így nem veszélyeztetheti a szomszéd ingatlanát és nem korlátozhatja annak építési jogát.

(2) A település beépítésre szánt részén a terepszint alatti építmény és terepszint feletti építmények összes alapterülete nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét.

(3) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10%-át.

16. § A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

17. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi rendeltetési előírásokat jelöl ki:

18. § (1) A lakótelkek és vegyes területek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál 1,5-1,5 m-es körzetében a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(2) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, kötelező építési vonalnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy falusias lakóterületen kialakult esetben a meglévő előkert vonalát követi, új beépítés esetén 5 m, de kialakult esetben legfeljebb 10 m.

(3) Az épületet az építési vonalon kell elhelyezni úgy, hogy a homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 2/3 mértékben külső síkjával a telek homlokvonala vagy más határvonala felé érintkezzen.

19. § A falusias lakóterületen a beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

20. § (1) Állattartásra szolgáló építmény, továbbá trágya- és trágyalétároló nem létesíthető a telekhatártól mért 20,0 m-re, az oldalsó telekhatártól mért 2,0 méteres távolságon belül.

(2) Amennyiben az ingatlanon az állattartás nem csak zárt körülmények között történik, az állattartó köteles kerített gazdasági udvart kialakítani. A gazdasági udvart az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 méteres távolságra, lakóépülettől 6 m-re lehet kialakítani.

(3) A szilárd trágya tárolására zárt, fedett, szivárgásmentes trágyatárolót és a trágyalé gyűjtésére zárt, fedett, szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni. A trágya tárolása átmeneti tárolóban vagy gyűjtőben történhet.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról és elszállításáról gondoskodni kell.

(5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartás során keletkezett szennyvíz (trágyalé) a szomszédos ingatlanra vagy közterületre ne folyhasson át.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó víz ne keletkezzen.

21. § (1) A K-te jelű különleges temető területen az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

(2) A Ksz jelű különleges szabadidő építési övezetben kemping, szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó épület, terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.

22. § A közlekedési és közműterület terület-felhasználási kategóriájú területen:

23. § (1) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási célból szabad.

(2) Az erdőgazdasági övezetben kilátó építmény elhelyezhető, maximum 15 méteres magassági határon belül.

24. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben technológiai jellegű építmény legfeljebb 12,5 m magassággal helyezhető el.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban: Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

(3) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) közterület, vagy magánút felőli határvonalától legalább 10 méter előkerttel, a minimális 10 méter mély hátsókert, és Má jelű övezetben 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb épületmagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

25. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

26. § (1) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, és telekalakítást végezni:

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonalon keresztszárnnyal is bővülhetnek.

27. § A rendelet

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti Horvátzsidány község Képviselő-testületének a Horvátzsidány község szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2002.(IV.28.) önkormányzati rendelete.