Sorkifalud Község Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2018. (XI.23.) önkormányzati rendelete
Sorkifalud község településképének védelméről
Hatályos: 2019. 01. 01Sorkifalud Község Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2018. (XI.23.) önkormányzati rendelete
Sorkifalud község településképének védelméről
Sorkifalud Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága minimum 50% nagyságú felület.
2. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Fényreklám: bármilyen háttér világítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.
6. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: azok az ingatlanok, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény telkével határosak.
7. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
8. Helyi védettségű építészeti örökség: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
9. Hitéleti emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási célú építészeti objektum, építmény, jel (ilyenek különösen a kopjafák, feszületek). A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
10. Információs eszköz: minden olyan a helyi tájékoztatás számára szolgáló berendezés (műtárgy, tábla, műalkotás), amely reklámnak nem minősülő információs tartalmat is megjelenít, ezért közérdeket szolgál.
11. Közterületről látható: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 15 méteres sávja, valamint az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
12. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
13. Más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
14. Műszaki okból nem megvalósítható: olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.
15. Őshonos növényzet: a tájegységre és azon belül a kistájra jellemző növénypopulációk összefoglaló neve.
16. Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett, földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely egyaránt tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is.
17. Tájidegen növényfaj: tájidegennek számít miden az őshonos vegetáció kiszorítására képes növény.
18. Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, vagy hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
19. Új építésű épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem épült meg, vagy olyan, a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amelynek jelentős mértékű átalakítása során a földszinti padlószint 20 cm-t meghaladó mértékben változik, vagy a felmenő tartószerkezetek nagyobb része elbontásra vagy átalakításra kerül.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, fajtái, az önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását és a védelem terjedelmét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védelem megszüntetésre bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott, értékvizsgálattal alátámasztott kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát;
b) a kezdeményezőt;
c) más jogszabály alapján is védett, védendő érték esetében a hatáskörrel bíró, területileg illetékes hatóságot;
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot;
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét;
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A partnerségi egyeztetés szabályai és az e rendelet alapján lefolytatott eljárást követően dönt a képviselő-testület e rendelet módosításáról és teszi meg a jogszabályban előírt egyéb feladatokat.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
5. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni kivéve, ha műszaki okból nem megvalósítható. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése műszaki okból nem megvalósítható a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős,
c) engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
d) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek, valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(11) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész – az építmény egy bizonyos hányada – építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(16) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(17) Védett épületen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(18) A helyi védettségű építészeti érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, megjelölése
6. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
6. Közterületekre vonatkozó településképi követelmények
8. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorait, vagy azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat átlagosan 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.
(2) Az (1) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(3) A közmű felépítmények (pl. gázfogadó állomások, szennyvíz átemelők, tüzivíz tárolók, transzformátorházak) eltakarásáról a kezeléshez szükséges hely biztosítása mellett növényzettel gondoskodni kell.
(4) Hulladékgyűjtő edényzet közterület felől látható helyen nem helyezhető el vagy takarásáról növényzettel, falazott szerkezettel (pl. kerítésbe építve) gondoskodni kell.
7. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
9. § (1) Új közművezetékek, járulékos közmű-létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(2) A község ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek alkalmasak, kivéve a védett területrészeket.
(3) A településrendezési eszközökben vegyes-, valamint zöldterületi területhasználati egységbe sorolt területeken, valamint a hitéleti emlékek 100 méteres környezetében a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, vagy rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(5) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, széltorony a község belterületén, valamint a szakrális emlékek 500 méteres környezetében nem helyezhető el.
(6) Belterületen az ipari gazdasági, közlekedési- és közműterületek kivételével nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
8. Reklámokra és reklámhordozókra elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
10. § (1) A település teljes közigazgatási területén tilos reklám, reklámhordozó elhelyezése.
(2) Közterület felett kifeszített vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre – maximum 12 hét – helyezhető el.
(3) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.
9. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
11. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok:
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(6) Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
(7) Egy épületben működő több rendeltetési egység esetében az épület utcai homlokzatán egymással összhangban kialakított módon, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel.
(8) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság
c) anyaghasználat és
d) a színvilág
tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
(9) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.
(10) Tilos az épület homlokzatát és a közterület felőli kerítést árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
10. Információs eszközök elhelyezésére vonatkozó építészeti követelmények
12. § (1) Információs eszköz kizárólag közterületen, közútterületen vagy közforgalom előtt megnyitott közlekedési területen helyzhető el.
(2) Információs eszközök - az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű tájékoztató táblájának kivételével - épület homlokzatán, kerítésen, közmű műtárgyon nem helyezhető el.
(3) Egymás közelében elhelyezett információs eszközök anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.
(4) A közterületen, közútterületen elhelyezett információs eszköz – az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével – az alábbi befoglaló méretekkel létesülthet:
a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,
b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm
c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m. Több tábla elhelyezése esetén azok az 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, kerüljenek.
(5) Információs eszköz (3) bekezdésben előírt egységes megjelenésre is tekintettel az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:
a) impregnált fa;
b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium;
c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.
RÉSZLETES TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
11. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek fajtái
13. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:
a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész,
b) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakulóban lévő kertvárosias településrész,
c) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek,
d) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakuló gazdasági területek.
12. Településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész területére vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2) A területen csak egyedi telkeken létesíthető kerítés, a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.
(3) Az (2) bekezdésben megengedett kerítés közterület felőli szakasza fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.
(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(5) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(6) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(7) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(8) A (7) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(9) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(10) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(11) A közterületek utcabútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
13. Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész területére
15. § (1) A közterület felőli homlokzat(okon) felé gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában nem létesíthető.
(2) Új építésű épület esetén a homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(3) Gerendaház, faház, vagy deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(4) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(5) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(6) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
14. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakulóban lévő kertvárosias településrész területére vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton, vagy közterületről látható módon nem létesíthető.
(2) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.
(3) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(4) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
15. Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakulóban lévő kertvárosias településrész területére
17. § (1) Az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat, ne váltson ki ellentétes hatást a már megépült szomszédos épületek által képviselt építészeti karakterrel szemben, annak érdekében, hogy az érintett építmények harmonikus megjelenése emelje az épített környezet minőségét.
(2) A településrészen - a kapuzatok, kerékpár- és hulladék tárolók, közműépítmények kivételével -áttört kerítés létesíthető vagy őshonos növényzetbe rejtett drótfonat kerítés, mindkét esetben a rendezett tereptől mért legfeljebb 1,80 m magassággal.
(3) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(4) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
16. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek, területére vonatkozó településképi követelmények
18. § Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
17. Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, gazdasági területek területére
19. § Az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat.
18. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakuló gazdasági területek, területére vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(2) A kialakuló ipari területek beépítése előtt a településképi karakter és az úthálózatot kísérő növénypopuláció meghatározására, valamint a közterületek felőli látvány alakítása érdekében Közterület alakítási terv készítendő, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) 30/A. § szerint a Célmegvalósító finanszírozásával is elkészíttethető.
19. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek
21. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek a táj- és természetvédelmi területek, amelyek lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
20. A településképi szempontból meghatározó, táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
23. § (1) Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(4) Az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(6) Kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett őshonos növényzet felhasználásával.
(7) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
(8) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
Településkép-érvényesítési eszközök
21. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településképi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.
25. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 3. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban foglaltakat, így:
a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.
(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.
(3) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.
22. A településképi bejelentési eljárás
26. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben.
(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.
(3) Az eljárást e célra rendszeresített, az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.
27. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
c) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
(2) A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek. A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
d) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
e) kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig, vagy a működés befejezéséig,
f) adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet.
(3) A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében
ba) alaprajzok,
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
d) a bejelentés tárgyától függően
da) színezett modellkép,
db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
dc) helyszínre illesztett látványterv
e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.
23. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai
28. § (1) Településkötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(2) Az eljárás lefolytatása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján történik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét.
(4) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:
a) Az eljárás lefolytatására okot adó körülmény észlelésétől vagy tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell indítani az eljárást, az ingatlan tulajdonosának egyidejű értesítése mellett.
b) A jogszabályokban foglaltak megszegése esetén – amennyiben a felszólítást követően önkéntesen nem került sor a jogszabálysértés megszüntetésére, a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege:
ba) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000,- Forint,
bb) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000,- Forint,
bc) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően jogi személy esetén legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 500.000,- Forint, természetes személy esetén 0-200.000 Forint,
bd) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként jogi személy esetén legalább 500.000,- forint, legfeljebb 1.000.000,- Forint, természetes személy esetén legfeljebb 200.000 Forint.
(5) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § A rendelet:
a) 1. melléklete az értékvédelmi tervlap szelvényeket,
b) 2. melléklete a helyi egyedi védett értékek jegyzéke és adatlapja,
c) 3. melléklete a településképi szakmai konzultáció kérelemnyomtatványát,
d) 4. melléklete a településképi bejelentési eljárások eseteit,
e) 5. melléklete a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelemnyomtatványt,
tartalmazza.
30. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sorkifalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 16/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelete.