Felsőszölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelete
Felsőszölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 (I.25.) önkormányzati rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2007. 01. 25
Felsőszölnök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelete
2007.01.25.
Felsőszölnök Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
1. § (1) A Képviselő-testület Felsőszölnök község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.
(2) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területére, annak beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti.
[1][2](3) A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
a) a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak,
c) valamint a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak szerint szabad.
2. § [3](1) Jelen rendelet, valamint a 2-12. mellékletek szerinti szabályozási terv és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) I. rendű szabályozási elemek:
a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;
b) belterületi határvonal;
c) a szabályozási vonalak;
d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).
e) az építési hely határa;
(3) II. rendű szabályozási elemek:
védőterület, védősáv határa.
(4) Kötelező elemek:
a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
[4]b)
II. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE
3. § (1) A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:
(2) Beépítésre szánt területek övezetei:
a) Lakóterület,ezen belüli övezetek:
aa) Lf falusias lakóövezet;
ab) Vt településközponti vegyes terület;
ac) Vi idegenforgalmi-központi vegyes terület.
b) Gazdasági terület, ezen belüli övezetek: Gk kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;
c) Különleges terület, ezen belüli övezetek:
ca) Kte köztemető területe
cb) Ksz szennyvíztisztító területe
(3) Beépítésre nem szánt területek:
a) Közlekedési és közműterület, ezen belüli övezetek:
b) Zöldterület, ezen belüli övezetek:
bb) Zp közpark parkoló területtel, ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával
bc) Zu közpark ingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával
bd) Zs sportpálya területe
c) Erdőterület, ezen belüli övezetek:
ca) Eo oktatási erdőterület
cb) Ev védelmi célú erdőterület
d) Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek:
da) M általános mezőgazdasági terület
db) Mv korlátozott használatú mezőgazdasági terület
dc) Mk kert, kaszáló / legeltetett gyümölcsös, gyümölcsös terület
de) Mt turisztikai céllal is hasznosítható mezőgazdasági területterület
df) Mgy gyepterület, legeltetett, kaszáló terület
e) Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek:
ea) Vf folyóvizek medre és partja
Környezetvédelem Zöldfelületi értékvédelem
[5](1)
[6][7](2)
[8](3)
[9][10](4)
[11](5)
[12](6)
(8) A település a 10. számú légszennyezési zónába tartozik. A légszennyezőanyag-kibocsátás az adott területen a jogszabályokban előírt határértékeket nem haladhatja meg.
Kommunális hulladék ártalmatlanítása
[13](10) A rendelet hatálya alá eső területen bármely (veszélyes, termelési és kommunális szilárd) hulladék gyűjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet. Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható.
A gyűjtő edényzet helye olyan közlekedési vagy egyéb közterületről megközelíthető területen legyen kijelölve, ahol az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület használatát nem gátolja.
(11) A szelektív hulladékgyűjtő a 33/3 hrsz-ú Kp területen, valamint a 316/1 Zp területen helyezhető el.
(12) A fenti hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyűjthetők, tárolhatók és kezelhetők. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.
(14) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.
(15) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.
(16) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.
(17) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.
(18) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(19) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.
(20) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(21) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(22) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos.
(23) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.
A közművek elhelyezésének általános előírásai
(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.
(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai
[14](1)
Szennyvízkezelés, elhelyezés
(4) Ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató tevékenység során keletkező szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásainak betartásával kell elvégezni.
(5) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 20 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.
(6) Élővízfolyásba ipari eredetű tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok által előírt kezelést követően engedhető be.
(7) A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie az érvényes jogszabályi előírásoknak.
(8) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(9) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
(10) A felszíni víz védőtávolságán belül csak építménynek minősülő vízügyi létesítmények elhelyezése engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerinti gondoskodni.
(11) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó. A nyílt árkok karbantartására 3- 3 m, biztosítandó karbantartási célra.
(14) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon
a) 35 kV-ig 1-1 m;
b) 35 kV-120 kV között 1,5-1,5 m.
A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.
[15](15)
[16](16)
(19) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
Elektronikus hírközlés
[17](20)
[18](21)
(1) A tűzoltási és a műszaki mentési feladatok ellátását a működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltóság látja el.
(2) Az éjjeli-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított.
(3) Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tüzivíz biztosításról az önkormányzat köteles gondoskodni. A költségviselés az érintett tulajdonosokra átterhelhető.
[20](4)
(5) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az akadálytalan közlekedést.
(6) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal (OTSZ) együtt kell alkalmazni.
III. RÉSZ
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
Az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége
[21](1)
[22](2) A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.
Szabályozási tervvel rendelkező beépítésre szánt területek előírásai
(1) Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és “az egyes építési övezeteket elválasztó határvonallal” (építési övezetek egymástól való lehatárolása) valósul meg. Az SZ-1(I-IX.) szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti.
A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.
(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.
[24](3)
(4) Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZ-1(I-IX) tervlap szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási elemhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.
(5) Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övzetekben, ahol ezt a jelen rendelet 11. §-ának egyedi előírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is. Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat ír elő, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésű épületek, építmények az illeszkedés szabályát is figyelembevéve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és más vonatkozó jogszabályok egyidejű betartásával.
(6) Azon oldalhatáros építési övezeteken belül, ahol az “építési hely határa” oldalhatárra eső vonala egyben kötelező építési vonal is (HÉSZ 11. §), az épület egyes részeinek eltávolodása ettől a vonaltól legfeljebb 2,95 méterig lehetséges.
(7) Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az „építési hely határa vonalra” vagy az „építési helyen” belülre kerül, sem az OTÉK vonatkozó előírásai szerint meghatározott elő- oldal és hátsókert területe, sem az OTÉK vonatkozó szabályai szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.
(8) Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport és játszóeszközök, kerti pavilonok szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK vonatkozó előírásainak betartása mellett. Elhelyezésük a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatják, a tulajdonos jogos érdekeit nem sérthetik.
(9) Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett, lakóházban nem elhelyezhető háziipari, kereskedelmi épület, valamint különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti fedett kialakítású - nem helyezhető el.
Az épített környezet értékvédelme
[25](10)
[26](11)
[27](12)
[28](13)
[29](14)
Az egyes építési övezetek egyedi előírásai
[31](1) Az egyes építési övezetek egyedi előírásait a Rendelet
1. melléklete tartalmazza.
IV. RÉSZ
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
12. § Az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége
(1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és “övezeteket elválasztó határvonallal” (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZ-1(I.-IX. szelvény) szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti. A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.
Általános közlekedési és közműterület
[33](1) Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.
[34][35](2)
(3) Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak esetén kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
[36](4) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1 (I-IX.), jelű tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
[37](5)
(6) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(7) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 4. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.
[40](1) Felsőszölnök zöldterületi övezetei – közkert, közpark és sportpálya rendeltetésű területek. A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg
(2) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál:
(3) A közpark lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zu) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető.
[41](4) A közpark parkolóterülettel, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zp) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni, parkolóhelyek kialakítása csak murvás, kavicsos, mulcsos, nyírt gyepes vagy gyeprácsos formában megengedett úgy, hogy minden egyes parkolóhelyhez közvetlenül egy lombos fa kell hogy tartozzon. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető.
(5) A közpark épület elhelyezési lehetőséggel (Zé) területen emlékmű, kegyhely emelhető.
(6) A sportpálya (Zs) területen az OTÉK vonatkozó szabályozása szerinti épület vagy építmény helyezhető el.
[43][44](1) Rendeltetésük szerint:
a) oktatási erdőterület: (Eo);
b) védő erdőterület: (Ev).
(2) Az oktatási célú erdő területén elhelyezett építmény magassága - a kilátótorony kivételével – a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.
[47](1) Általános mezőgazdasági terület (M)
a) 6.000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;
b) 6.000 m2-nél kisebb méretű területen épületet, építményt elhelyezni 1,5 % beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya az OTÉK vonatkozó előírásai szerint lehetséges. Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni. Az
a)-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.
(2) Mezőgazdasági, kert, kaszáló, legeltetett gyümölcsös, gyümölcsös terület (Mk) Jellemzően szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Területhasználat szerint nem feltétlenül egynemű. A terület kertként, gyümölcsösként, kaszáló, legeltetett gyümölcsösként történő használata egyidejűleg is megengedett, illetve javasolt.
[48](3) Mezőgazdasági védőterület (Mv) A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető. Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.
(4) Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt) A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál. A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el. Az övezetben a turizmust szolgáló, bemutatógazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek:
a) rideg álattartást bemutató gazdaság: tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények, stb.;
b) lótenyésztés: tarkarmányfeldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó épület;
c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet: terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;
d) egyéb, nagykiterjedésű zöldterületet igénylő létesítmény: magyar őshonos gazdasági állatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, minigolfpálya és létesítményei – szálló- és vendéglátó épületek;
e) amennyiben az Mt övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.
f) ezen övezetben csak a helyi állattartáshoz vagy terményfeldolgozáshoz kapcsolódó helyi igény kielégítésénél nem nagyobb takarmányfeldolgozó, tároló stb., építmények helyezhetők el.
g) Az
a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 15%-a, de egy épülettömegben max. 1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 5,0 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő- oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.
h) Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani.
i) Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.
j) Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK vonatkozó előírásait – a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépítettségének kivételével – együttesen kell alkalmazni.
k) A beültetési kötelezettségként előírt növénykiültetésnek az övezetben létesített (mindenfajta) épület és építmény használatbavételi eljárása megkezdéséig meg kell valósulnia.
(5) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy) A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.
[50][51](1) Folyóvizek medre és partja (Vf)
Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.
V. RÉSZ
A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
VI. RÉSZ
A KIALAKULT ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ELŐRÁSOK
14. § (1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kell tekinteni. Kialakultnak kell tekinteni a fentieken kívül minden olyan épületet, építményt vagy helyzetet, amely helyi védelem alatt áll. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:
[53]a)
b) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.
c)
d)
e) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.
(3) Az előírásoknak meg nem felelő használatot meg kell szüntetni, ha az környezetzavaró. A használatot meg kell szüntetni akkor is, ha a használat a tulajdonos (bérlő, használó) hibájából vagy nemtörődömsége folytán egy évig szünetelt. A meg nem felelő használat joga tulajdonosváltás esetén megszűnik.
VII. RÉSZ
TELEPÜLÉSTERVEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI
15. § (1) Közérdekű korlátozások: A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 10. §-a alapján jelen rendelet “a magasabb jogszabályokban nem rendezett társadalmi viszonyok” tisztázására, a természeti és lakókörnyezet védelme érdekében a rendezési terv az alábbi korlátozást rendeli el: A község közigazgatási területén bányatelek-feltárásra alkalmas területet és bányászattal érintett területet nem jelöl ki. Ilyen terület kutatása, kijelölése bányanyitásra, illetve felszíni művelésű bányászati tevékenység folytatására csak kiemelt állami érdekből a rendezési terv előzetes módosítását követően, hatástanulmányokkal megalapozottan lehetséges. *1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról, 2003. évi tv. az OtrT-ről előírásai alapján
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet kihirdetésével egyidejüleg a 4./1982. Alsószölnök-Felsőszölnök együttes rendelete, melyet módosítot a 3/1998. sz. együttes rendelet, valamint a 6/1993. sz. Felsőszölnök Önkormányzatának rendelete hatályát veszti.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1.melléklet Az egyes építési övezetek egyedi előírásai, táblázat
b) 2.melléklet Sz1 Szabályozási tervlap jelkulcs és szelvénykiosztás (szabályozási tervlapokon Sz1/0 tervlapként hivatkozva)
c) 3.melléklet SZ1.I Szabályozási tervlap Felső János-hegy, Eisenberg határátkelő
d) 4.melléklet SZ1.II-M/2020 Szabályozási tervlap János-hegy
e) 5.melléklet Sz1-III-M2 Szabályozási tervlap Békaváros, Kalandon
f) 6.melléklet Sz1/III-M1 Szabályozási tervlap
g) 7.melléklet Sz1-IV Szabályozási tervlap Hampó-völgy
h) 8.melléklet Sz1-V Szabályozási tervlap Településközpont, Kakasdomb
i) 9.melléklet Sz1-VI Szabályozási tervlap Kakasdomb, Polova
j) 10.melléklet Sz1-VII Szabályozási tervlap Hármashatár-hegy, határátlépő
k) 11.melléklet Sz1-VIII Szabályozási tervlap Ezüst-hegy, Martinje-határátkelő
l) 12.melléklet Sz1-IX Szabályozási tervlap Kavicsbánya, Čepinci határátkelő
12. melléklet az 1/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelethez az 1/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelethez