Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelete

Felsőmarác község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 02. 14

Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelete

Felsőmarác község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.02.14.

Felsőmarác község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőmarác község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9918 Felsőmarác, Fő út 100.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9931 Ivánc, Kossuth u. 119. (a továbbiakban: Hivatal).

(4) Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetve a Hivatal útján gyakorolja.

(5) Az Önkormányzat illetékessége Felsőmarác község közigazgatási területére terjed ki.

(6) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A nyilvánosság biztosítása

3. § (1) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - kölcsönös érdekek alapján együttműködik a felsőmaráci székhelyű társadalmi szervezetekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Képviselő-testület feladata.

(2) A Képviselő-testület a lakosság önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás során tanácskozási jogot biztosít a község illetékességi területén bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezetek képviseletére jogosult személy részére a Képviselő-testület üléseire, az őket érintő napirendek vonatkozásában, amennyiben azt az adott szervezet külön írásban kéri.

(3) A Képviselő-testület eseti döntéssel határozza meg fenti (2) bekezdésben említett társadalmi szervezetekkel való, e rendeletben nem szabályozott együttműködési formák részleteit egy-egy konkrét, az adott szervezetet is érintő kérdéskör tekintetében.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

4. §1

III. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

5. §2 (1)3

(2)4

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő - rendes testületi ülésen beszámol.

(4)5

(5)6 A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:

a) közterület használat engedélyezése;

b) mindenkori költségvetési rendelet alapján kiemelt előirányzatonként egymillió forint értékhatárig az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek módosítása és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás végrehajtása;

c) a mindenkori költségvetési rendelet alapján a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése;

d) a mindenkori költségvetési rendelet alapján a szabad pénzeszközként lekötött betét három millió forint értékhatárig való visszavonása;

e) szociális törvény szerinti köztemetéssel kapcsolatos feladatok ellátása;

f) köztemetés térítési költsége alóli mentesítési kérelem elbírálása;

g) települési támogatás – temetési támogatás – elbírálása;

h) az Önkormányzat követeléseiről való lemondás 100.000,- Ft egyedi érték alatt;

i) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezési eljárás lefolytatása, a településkép-védelmi bírság kiszabása, valamint a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület működése, összehívása

A Képviselő-testület ülése

6. § (1)7 A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés, valamint közmeghallgatás keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés helye az felsőmaráci Önkormányzat székhelyének épülete.

(2)8 A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes képviselő-testületi ülést tart.

(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározottakon felül összehívott ülése a rendkívüli testületi ülés.

(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

A testületi ülés összehívása

7. § (1)9 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

A meghívó

8. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(a) állandó meghívottként:
(aa) a képviselőket,
(ab) a jegyzőt,
(ac) akit a polgármester megjelöl.
(b) eseti meghívottként:
(ba) a napirendi pont előterjesztőjét,
(bb) az önkormányzati intézmények vezetőit,
(bc) a napirend előterjesztésében érdekelt bizottság nem képviselő tagjait,
(bd) a településen bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezetképviseletére jogosult személyt e minőségében
(be) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.
(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.
(5) A meghívó tartalmazza:
(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;
(b) a napirendi pontok felsorolását;
(c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.
(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

A Képviselő-testületi ülés előterjesztései

9. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

(3) Írásban kizárólag a rendelet-tervezeteket kell előterjeszteni.

A tájékoztatók és beszámolók

10. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban történik.

Az előterjesztők

11. § (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy -alkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a költségvetési- és zárszámadási rendelet esetében a polgármester.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

A polgármester munkaprogramja, a Képviselő-testület munkaterve

12. § (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot terjeszt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet legkésőbb tárgyév február 28. napjáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját, az előrelátható napirendeket,
(b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket;
(c) mindazon egyéb javaslatokat, melyeket a javaslat tételre jogosult személyek vagy szervek adtak és amelyeket a Képviselő-testület napirendre tűzésre érdemesnek tartott.

A Képviselő-testület ülése

13. § (1)10 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint tart.

(3) A zárt ülést az ülés elnökének bejelentésére vita és szavazás nélkül kell megtartani.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében előírt személyek vesznek részt.

(5) Az ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

Zárt ülés elrendelésének módja

14. § (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.

(2) Ki kell mondani, hogy a zárt ülésre a testületi ülése elején, végén vagy pontosan melyik nem zárt ülési napirend megtárgyalása után kerül sor.

(3) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

V. Fejezet

A Képviselő-testületi ülés rendje

A jelenlét megállapítása

15. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) A Képviselő-testületi ülés határozatképességét az Mötv. 47. §-ának rendelkezései szerint kell megállapítani.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a polgármester hívja össze. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

A napirendi pontok elfogadása

16. § A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

A testületi ülés lefolytatása

17. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
(5) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező - megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel, ha ehhez a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozzájárul. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.

Az ülés rendjének fenntartása

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A képviselő kizárása

19. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület által megállapításra kerül, hogy a Képviselő-testület valamely tagja nem tett eleget a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, úgy – a Képviselő-testület minősített szótöbbségű döntése alapján – a polgármester, a polgármester esetében az alpolgármester írásban figyelmezteti.

A szavazás módja

20. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű és minősített szótöbbséggel hozza, az Mötv. 50. §-ában előírtak figyelembevételével.

(3) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) az Mötv. 48. § (1) bekezdése szerint hozza.

(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

Név szerinti szavazás

21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni

(a) ha azt a törvény írja elő;
(b) az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Az ülés elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

Titkos szavazás

22. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3) A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.

(5) A titkos szavazást követően a szavazatszámlálásra létrehozott ad-hoc bizottság tagjai együttesen megszámolják a szavazatokat, az eredményt az elnök ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

A képviselő-testületi határozat

23. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követően a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző megküldheti azt az illetékesnek a jegyzőkönyv hitelesítését megelőzően is, amennyiben azt aláírásukkal a jegyzőkönyv aláírására jogosultak leszignálják.

(3a)11 (4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.

VI. Fejezet

Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

24. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(a) a Képviselő-testület tagja,
(b) az önkormányzati bizottság elnöke,
(c) a jegyző,
(d) a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(2) 12 A rendeletalkotási, illetve módosítási javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki azt haladéktalanul a jegyzőhöz juttatja. A polgármester, és a jegyző az indítványát közvetlenül a képviselő-testülethez nyújtja be.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.
(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezetet vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a polgármester a jegyzőt értesíti.
(5) 13
(6) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot.
(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(8) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosítása

25. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.

A jegyzőkönyv

26. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyző 2 példányban jegyzőkönyvet készít az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.

(2)14

(3)15

(4)16

VII. Fejezet

A települési képviselő

27. § (1) A települési képviselőt az Mötv-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) Valamennyi települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(4) A települési képviselő főbb kötelezettségei:

(a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában, felelősségteljes közéleti szerepvállalás;
(b) a Képviselő-testület munkájának az ülésen való részvétellel és véleményezéssel történő segítése;
(c ) az ülésen való részvételének akadályoztatása esetén e ténynek az ülést összehívó személy részére történő bejelentése;
(d) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
(e) felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
(f) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll;
(g) kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
(h) a személyes érintettség bejelentése.
(5) 17
(6) 18
(7) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. által előírt képzésen nem vesz részt, úgy kéthavi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonhatja.
(8) Amennyiben a települési képviselő legalább egymást követő két ülésen nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, annyi hónapra nem kap tiszteletdíjat, ahány hónapban hiányzott.
VIII. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó bizottság

28. § (1) A Képviselő-testület - meghatározott feladatok ellátására - állandó bizottságot választ. A bizottság tagjainak létszáma 3 fő.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, működésére az Mötv. 57. § - 61. §-aiban valamint e rendeletben foglalt szabályok az irányadóak.

(3) A bizottság tevékenységéről 3 évenként beszámol a Képviselő-testületnek.

(4) A Képviselő-testület állandó jelleggel az alábbi bizottságot hozza létre:

(a) Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság.

Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

29. § (1) A Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság állandó bizottságként működik, melynek feladatait a Képviselő-testület tagjai látják el.

(2) Tagjainak száma 3 fő, működésére jelen rendeletben foglalt szabályok az irányadóak.

(3) A Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság feladatai:

(a) a vagyonnyilatkozat tételére köteles személyektől a vagyonnyilatkozatok átvétele,
(b) az átvett vagyonnyilatkozatok jogszabályi előírásokban meghatározott módon történő ellenőrzése,
(c) az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, s annak alapján a Képviselő-testület részére döntés céljából történő előterjesztés.

A Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság feladatai és eljárása

30. § (1) A Vagyonnyilatkozatot, Méltatlanságot és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 30 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2)19 A fenti (1) pontban meghatározott határidő túllépése esetén a Bizottság - elnökének aláírásával - írásban szólítja fel az érintett képviselő-testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ez irányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3) A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét.

(4) A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

(5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni – a betekintés céljának indoklásával egyidejűleg - a Bizottság elnöke felé, aki 30 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt a betekintés kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről. A betekintés során a Bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell.

(7) A betekintés során másolat, felvétel a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből nem vihető ki.

(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a Bizottság elnökénél ezirányú szándékát vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy kérelméről való döntés során a fenti (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a Bizottság által megadott időpont nem megfelelő kérelmező számára, s ezt a megadott időpont előtt jelzi a Bizottság elnöke részére, úgy azt követően 10 napon belül újabb időpontot kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

Az ellenőrzési eljárás lefolytatása

31. § (1) A Bizottság a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló, alapos indokkal és bizonyítékkal alátámasztott írásbeli kezdeményezés esetén - megvizsgálja, s ha a képviselő-testületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 10 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.

(4) Amennyiben a Bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a Bizottság elnöke e tényről értesíti a polgármestert. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármestert kell értesíteni.

(5) A Bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) Bejelentés esetén a Bizottság ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Bizottság korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8) A Képviselő-testület soron következő ülésére köteles meghívni a Bizottság elnökét, s az ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatást önálló napirendi pontként megtárgyalni, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíteni.

Az összeférhetetlenség, méltatlanság

32. § (1) Az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A polgármester a kezdeményezést 5 napon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok

33. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és e rendelet keretei között - maga állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a 29. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

(a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait,
(b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,
(c) feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.
IX. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző

A polgármester

34. § (1)20 A polgármester megbízását főállásban látja el.

(2)21

(3) A polgármesternek feladatait az Mötv. 67. §-a rögzíti.

(4) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(a) fogadja az Önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet;
(b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;
(c ) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;
(d) dönt az Önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezéséről az állami hozzájárulások kivételével,
(e) dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,
(f) az Önkormányzat alkalmazottainak egy havi munkabére és járulékai erejéig történő munkabérelőlegéről,
(g) a költségvetési tartalék terhére – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg utalványozhat,
(h) ellátja a mindenkor hatályos jogszabályi előírások által részére meghatározott feladatokat.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatait az Mötv. 61. §-a szabályozza.

Az alpolgármester

35. §22 (1)23 A képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.

(3)24

A jegyző, aljegyző

36. §25 (1)26

(2)27

(3)28 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a közös hivatal székhelyén dolgozó igazgatási ügyintézője látja el.

(4) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

A Hivatal

37. §29

X. Fejezet

A társulások

A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok

38. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

XI. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Lakossági fórumok, közmeghallgatás

39. §30

40. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

41. §31 (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.

(2) Lakossági fórum szervezhető a község önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, lakossága, gazdálkodó szervek részére.

(3) A lakossági fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a meghívónak az Önkormányzat hirdetőtábláján való közzétételével a rendezvény előtt legalább 3 nappal kell értesíteni.

(5) A fórumot a polgármester vezeti. A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

XII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

42. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

43. §32

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, az 1. számú mellékletrendelkezéseit 2013. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Felsőmarác község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2013. (IV.09.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet 3334

Felsőmarác Község Önkormányzata alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

A

B

1

Kormányzati funkció kódja

Kormányzati funkció megnevezés

2

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

3

013320

Köztemető-fenntartás és - működtetés

4

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

5

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

6

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

7

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

8

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

9

064010

Közvilágítás

10

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

11

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

12

082044

Könyvtári szolgáltatások

13

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

14

082093

Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

15

082094

Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

16

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

1. függelék35

1

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

2

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

3

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

4

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

5

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

6

Az 5. § (5) bekezdése a Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

8

Módosította: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.07.12.

9

A 7. § (1) bekezdése a Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 13. § (1) bekezdése a Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (X. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

11

Kiegészítette: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

12

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

13

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

14

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

15

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

16

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

17

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

18

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

19

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

20

Módosította: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.07.12.

21

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

22

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

23

Módosította: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.07.12.

24

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

25

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

26

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

27

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

28

Módosította: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.07.12.

29

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

30

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

31

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

32

Hatályon kívül helyezve: 7/2019. (VII.11.) önkormányzati rendelet alapján. Hatálytalan: 2019.07.12-től

33

Módosította: 4/2019. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.03.27.

34

Az 1. melléklet a Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

35

Az 1. melléklet 1. függeléket a Felsőmarác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.