Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) rendelkezéseivel összhangban rögzíti a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon, mint forgalomképtelen törzsvagyon, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, illetve a forgalomképes üzleti vagyon körét. A törzsvagyonba tartozó egyes vagyonelemeket az Nvt. és más törvények – különösen az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) – állapítják meg. Az Nvt. felhatalmazása alapján a képviselő-testület önkormányzati rendeletben bővítheti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2021. november 2-i Köf.5027/2021/4. határozatában elvi megállapításként rögzítette, hogy az önkormányzati vagyonrendeletben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyon megállapítása a beazonosíthatóság szempontjából kellő konkrétsággal kell, hogy történjen, a vonatkozó törvények felhatalmazása keretei között.

A tervezet e kötelezettségnek kíván eleget tenni oly módon, hogy egyes önkormányzati tulajdonú ingatlanokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánít (a Vr. hatályos 5. § (3) bekezdésétől eltérően), továbbá törvényi rendelkezések és a Vr. figyelembe vételével meghatározza a korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, és tételesen rögzíti ezeket az 1. mellékletben. A képviselő-testület így tudja biztosítani a jogbiztonság, a normavilágosság és a transzparencia követelményeinek való megfelelést.

A rendelet alkalmazásához az Önkormányzat részéről személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Törvény az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyont nem állapít meg. A képviselő-testület az 1. melléklet 1. pontja szerinti ingatlanok esetében tartja indokoltnak az önkormányzati tulajdonjog hosszú távú fenntartását.

Ágazati törvény csak az önkormányzat működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó levéltári anyagot sorolja a forgalomképtelen vagyonhoz.

Az önkormányzati vagyon tekintetében korlátozottan forgalomképes minősítést az Nvt., más törvény(ek) és önkormányzati rendelet tartalmazhat. A Vr. hatályos 6. §-a tévesen csak a Vátv.-re hivatkozik. A Vátv. a védett természeti terület, a víziközművek és a kulturális javak esetében rendelkezik azok korlátozott forgalomképességéről. Azonban ezen kívül például a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. § (8) bekezdés szerinti muzeális könyvtári dokumentumok szintén korlátozottan forgalomképesek.

A korlátozottan forgalomképes vagyoni kört a tervezet részben az Nvt. és a Vátv. rendelkezéseihez igazodóan nevesíti, részben a képviselő-testület döntése alapján kerül meghatározásra. Utóbbiak közé tartoznak a sporttelep, a buszváró(k), a köztéri műalkotások, emlékművek, emléktáblák, az erdők és a természetes vizek partján lévő beépítetlen ingatlanok. Az erdők korlátozott forgalomképességének megállapításakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (3) bekezdése szolgált mintául. A természetes vizek partján lévő beépítetlen ingatlanok esetében a képviselő-testület a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. §-ára volt figyelemmel. Eszerint a törvény hatálybalépését követően a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdekű célokra tartja fenn, ezért az államtól, illetőleg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhető. A helyi önkormányzat a korlátozás alól - a települési érdekekre figyelemmel - önkormányzati rendeletben felmentést adhat. Az önkormányzat vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő kötelező feladataira tekintettel ugyanakkor a forgalomképesség korlátozása továbbra is indokoltnak tűnik.

A felsorolásból kikerültek a közművek és a védett természeti területek. Ezek továbbra is a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartoznak, de a forgalomképesség szempontjából besorolásukat az Nvt. 5. § (5) bekezdés a) pontja és a Vátv. 20. § (2) bekezdése, illetve a Vátv. 7. § (4) bekezdése teszi meg. Ezek önkormányzati rendeletben történő megismétlése ellentétes a jogalkotási törvénnyel.

A Vr. 7. § (2) bekezdésének módosítása az újraszabályozott 6. § (2) bekezdés miatt szükséges.

A Vr. az 1. melléklettel egészül ki, amely helyrajzi számonként tartalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és a korlátozottan forgalomképes ingatlanokat.

Hatályba léptető rendelkezés.