Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2019 (XII.9.) önkormányzati rendelete
Rábagyarmat Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 02. 17Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2019 (XII.9.) önkormányzati rendelete Rábagyarmat Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és a közös önkormányzati hivatal elnevezése, székhelye és hivatalos bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Rábagyarmat Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 9961 Rábagyarmat, Új utca 1.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület székhelye: 9961 Rábagyarmat, Új utca 1.
(3) A Képviselő-testület hivatalának feladatait a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) látja el. A közös hivatal székhelye: 9951 Rátót, Ady Endre utca 6.
(4) A Képviselő-testület, a polgármester és a közös hivatal hivatalos körbélyegzőjén középen Magyarország címere áll, a köríven pedig:
a) a Képviselő-testület bélyegzőjén: „Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testülete”
b) a polgármester bélyegzőjén: „Rábagyarmat Község Polgármestere”
c) a közös hivatal bélyegzőjén: „Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal” felirat olvasható.
(5) Az önkormányzat működési területe: Rábagyarmat község közigazgatási területe.
(6) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön rendeletben rendelkezik.
Az Önkormányzat feladat és hatáskörei
2. A Képviselő-testület hatásköreinek átruházása
2. § (1) A Képviselő-testület feladat és hatásköreinek átruházására, illetve visszavonására a polgármester, továbbá bármely települési képviselő tehet javaslatot.
(2) A feladat és hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) Amennyiben a feladat és hatáskör átruházásáról önkormányzati rendelet rendelkezik, akkor a hatáskör visszavonásának elhatározásával egyidejűleg gondoskodni kell a rendelet megfelelő módosításáról.
3. § A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő a polgármesterrel együtt,
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
3. A rendes ülés
5. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervben meghatározott számú, de évente legalább 6 rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseinek helye az önkormányzat székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület esetenként dönthet arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a polgármester által megbízott képviselő, ennek hiányában a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármesternek az ülések összehívásával, vezetésével kapcsolatos, e rendeletben szabályozott feladatait akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve mindkettejük tartós akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén a polgármester által megbízott képviselő, ennek hiányában a korelnök látja el.
(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.
(6) A Képviselő-testület szükség szerint a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatokkal együttes ülést tart. Az együttes ülés rendjét az együttes ülés megkezdését megelőzően esetenként a Képviselő-testületek együttesen határozzák meg. Az együttes ülés székhelyét a polgármesterek együttesen határozzák meg az ülés összehívását megelőzően.
4. A rendkívüli ülés
6. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(2) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legkésőbb a tervezett ülés időpontja előtt 3 nappal. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.
(3) A polgármester haladéktalanul gondoskodik az ülésnek az indítványban szereplő, de legkésőbb az azt követő ötödik napon belüli időpontra történő összehívásáról.
(4) Rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben, vagy ha a (3) bekezdésben foglalt határidőben történő összehívásnak akadálya van, a polgármester a testületet a napirend megjelölésével az ülés összehívására előírt formai követelmények mellőzésével összehívhatja. Ilyen esetben az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban ekkor is közölni kell.
5. Az ülések összehívása, a meghívottak köre
7. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a munkatervben meghatározott időpontra kell összehívni.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak legkésőbb az ülés hetét megelőző hét pénteki napjáig meg kell küldeni.
(3) A rendes testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell függeszteni.
8. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a helyi székhelyű társadalmi szervezetek képviselőit tevékenységi körüket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén.
(2) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a képviselők és a polgármester.
(3) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:
a) a jegyző,
b) a napirendi pontok szavazati joggal nem rendelkező előadói,
c) a helyi székhelyű társadalmi szervezetek képviselői tevékenységi körüket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén,
d) a polgármester által meghívott egyéb személyek az őket érintő napirendi pontok tárgyalása esetén.
(4) A nyilvános ülésen bármely érdeklődő megjelenhet, és a képviselő-testület hozzájárulásával legfeljebb 5 perces időkeretben felszólalhat. A hozzájárulás megadásáról a testület vita nélkül határoz.
9. § A határozatképtelen ülést 10 napon belüli időpontra változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A napirendi pontokhoz készült javaslatokat, előterjesztéseket ebben az esetben nem kell ismételten megküldeni.
10. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalását folytatja.
6. Közmeghallgatás
11. § (1) A közmeghallgatások számát, idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg munkatervének elfogadásakor. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.
(3) A közmeghallgatáson feltett közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a közmeghallgatást követő 15 munkanapon belül választ kell adni. Előbbi esetben szóban, utóbbi esetben írásban kell válaszolni.
7. Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és a tervezett munkaterven kívül felmerült döntést igénylő, illetve megtárgyalandó kérdés,
b) a rendelettervezet,
c) a határozat-tervezet,
d) beszámoló,
e) tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (5) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.
(4) A (3) bekezdés feltételeinek meg nem felelő előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
(5) A képviselő-testületi ülésen indokolt esetben - a rendeletalkotás kivételével - szóbeli előterjesztést is be lehet nyújtani.
(6) Az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület ülése előtt legalább 3 nappal korábban el kell juttatni a képviselőknek.
(7) Halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben az előterjesztést a képviselő-testület ülésén is be lehet nyújtani. A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztés napirendre vételéről.
(8) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(9) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.
8. Az ülésvezetés szabályai, a tanácskozás rendje, a döntéshozatal
13. § Az ülésvezető feladatai, jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) megadja a szót a hozzászólni kívánóknak,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, előterjesztéseket,
g) szünetet rendelhet el,
h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
i) rendre utasítja az ülést megzavaró személyeket,
j) bezárja az ülést.
14. § (1) Az ülések napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,
b) gazdasági, vagyoni ügyek,
c) választási, kinevezési ügyek,
d) a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök, munkatervben rögzített előterjesztései,
e) interpellációk, közérdekű bejelentések,
f) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi javaslatára eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni. Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatot tehet, melyet köteles megindokolni. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Az egyes napirendi pontok tárgyalásának menete az alábbiak szerint történik:
a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez, illetve írásos forma hiányában szóban ismertetheti előterjesztését,
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertetheti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatosan kérdések előterjesztése,
d) vita az előterjesztésről,
e) módosító javaslatok indítványozása,
f) döntés a módosító javaslatokról és az előterjesztésről.
15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül is engedélyezhet felszólalást.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(4) A jegyző a vita bármelyik szakaszában törvényességi észrevételt tehet.
(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni
16. § (1) Az előterjesztő, a polgármester, bármely képviselő, illetve a jegyző a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthetnek elő, akár írásban, akár szóban.
(2) Az előterjesztő és a módosító indítványt benyújtó – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztést, illetve a módosító indítványt a vita bezárásáig visszavonhatja. A visszavonás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
17. § A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.
18. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(2) A vita lezárása után a polgármester a módosító indítványokat az eredeti előterjesztést megelőzve bocsátja szavazásra. A módosító indítványokról azok előterjesztésének sorrendjében dönt a testület.
(3) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:
a) napirend elfogadása,
b) napirendi pont levétele,
c) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
d) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,
e) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,
f) interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,
g) tájékoztatók elfogadása, tudomásul vétele,
h) döntés elhalasztása,
i) titkos szavazás elrendelése.
(4) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
(5) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
19. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról, a szavazás eredményének megállapításáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűsítve közli, valamint — alakszerű határozat hozatala esetén — a határozat szövegét szó szerint ismerteti.
20. § (1) Titkos szavazás az Mötv.-ben felsorolt döntési kérdésekben tartható. A titkos szavazás elrendeléséről a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönt a Képviselő-testület. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, a szavazatok urnában való elhelyezésével. A titkos szavazásról a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza: a szavazás helyét, és idejét, a szavazás számszerű eredményét és a szavazás során felmerült körülményeket.
21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény vagy e rendelet előírja, továbbá, ha a Képviselő-testület egyszerű többséggel elrendeli. Név szerinti szavazást a polgármester és bármely képviselő indítványozhat. Nem rendelhető el név szerinti szavazás titkos szavazással egyidejűleg.
(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester abc-sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, a képviselő pedig „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaz.
(3) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, feltüntetve az egyes képviselők nevét és szavazatait.
9. A határozat
22. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évenként újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza:
a) a Képviselő-testület megnevezését,
b) a határozat meghozatalának idejét,
c) a „számú határozata” kifejezést,
(2) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
c) a végrehajtás határidejét.
(3) A határozatokat a meghozatalát követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
10. Az interpelláció
23. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után – a
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,
d) jegyzőtől (aljegyzőtől), önkormányzati ügyekben maximum 5 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát és címzettjét,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 8 napon belül meg kell kezdeni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.
(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
11. A jegyzőkönyv
24. § (1) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben felsoroltakon felül az alábbiakat tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) az ülés nyilvános, vagy zárt módját,
c) a határozathozatal módját (nyílt, titkos, minősített vagy egyszerű többség),
d) a rend fenntartása érdekében, a polgármester által tett intézkedéseket,
e) az elhangzott kérdéseket, az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket,
f) az ülés bezárásának időpontját.
(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket,
c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat,
d) az elfogadott rendeleteket,
e) jelenléti íveket,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
g) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,
Az önkormányzati rendeletalkotás
12. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
25. § (1) A jogszabály alapján kötelezően megalkotandó rendeleteken felül önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, rendelet vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) a jegyző.
(2) A rendelet tervezetét főszabályként a jegyző készíti elő. A tervezet előkészítésével bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is megbízható, akiknek bevonására a jegyző tesz javaslatot. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő készíti el.
(3) A Képviselő-testület határozattal szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg bármely rendelet elkészítéséhez.
26. § (1) A rendelettervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, mely ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
(2) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.
27. § (1) A bizottság, illetve egyéb véleményezésre jogosult szervek, személyek véleményezését, továbbá az esetleges közmeghallgatást követően a jegyző a rendelettervezetet előterjesztésként megküldi a képviselőknek.
(2) A rendelettervezethez írásban benyújtott vagy a Képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.
(3) A rendelet elfogadásakor a Képviselő-testület elsőként a módosító indítványokról dönt abban a sorrendben, ahogyan azok a rendelettervezetben egymás után következnek.
28. § (1) A rendeletek kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik.
(2) A jegyző a rendeletek kihirdetésén felül gondoskodik azok nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, egységes szerkezetbe foglalásukról. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.
13. A Képviselő-testület bizottságai
Bizottságok
29. § A Képviselő-testületnek egy állandó bizottsága van: - Ügyrendi Bizottság 3 fő
30. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülést követő első ülésén.
(3) A bizottság szükség szerint tart ülést.
(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnök teendőit a korelnök látja el.
31. § (1) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a bizottságok személyi összetételére vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:
a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatát,
b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,
c) a feladat elvégzésére megállapított határidőt, vagy feltételt.
(3) Az ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.
(4) Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzése után munkájáról köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a beszámoló elfogadásával szűnik meg.
32 §
33. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(2) A bizottság ülésére előterjesztést a
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a bizottság tagjai,
d) a jegyző tehetnek.
(3) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni. Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. A bizottság döntésében részt venni azonban csak a bizottság tagja jogosult, szavazati joggal kizárólag csak a bizottság tagja rendelkezik.
(5) A bizottság ülését követően 3 napon belül a határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni.
(6) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének feltüntetésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét és a határidőt.
(7) Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestert és a bizottság elnökét vagy tagját lehet végrehajtásért felelősként megjelölni.
34. § Az Ügyrendi Bizottság, feladat- és hatáskörét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
14. A polgármester
35. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen az Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot.
36. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.
(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
15. A közös hivatal, a jegyző
37. § (1) A jegyző:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülések, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a Képviselő-testület döntéseinek az érintettekkel történő közléséről, végrehajtásáról,
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, azok változásairól,
e) szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját,
f) ellátja a közös hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
g) ellátja a Képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a képviselők a bizottsági tagok kérésére jogértelmezési kérdésekben,
i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő látja el.
16. Önkormányzati társulások
38. § A társulásokkal kapcsolatos koordináció főbb módszerei:
a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai,
b) együttes testületi ülések tartása,
c) közös bizottságok szervezése meghatározott közös feladatok ellátására,
d) hivatalok közötti együttműködés biztosítása.
VIII. A lakossággal való kapcsolattartás formái
39. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) falugyűlés,
b) közmeghallgatás.
(2) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A falugyűlésen a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a falu közösségét a képviselő-testület munkájáról, valamint a község fejlesztésére vonatkozó tervekről, s azok megvalósításáról.
IX. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
40. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
17. Az önkormányzat vagyona
41. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos részletes előírásokat a Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.
18. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai, az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
42. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Ellenőrzésüket a Képviselő-testület a közös hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
(3) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
Záró rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rábagyarmat Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XII.03.) önkormányzati rendelet
1. melléklet a 9/2019. (XII. 9.) önkormányzati rendelethez1
1. A Képviselő-testület a szociális törvényben meghatározott hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
2. A közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló rendelet alapján a házszám megállapítására vonatkozó eljárás, a házszám megállapítása jegyzői hatáskörbe tartozik.
3. A képviselő-testület az önkormányzat illetékességi területén működő egyesületek részére nyújtott támogatások megállapítására vonatkozó hatáskörét 2024 évben a polgármesterre ruházza át.
4. A településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárások a polgármester hatáskörébe tartoznak,
2. melléklet a 9/2019. (XII. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Ellátja a képviselő-testület működéséhez kötődő titkos szavazás lebonyolítását, ismerteti annak rendjét és a titkos szavazás eredményét.
2. Közreműködik az SzMSz, hatályosulásának ellenőrzésében. Javaslatot tesz a módosítására.
3. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját közvetlenül segítő jegyzővel.
4. Javaslatot tesz a polgármester és alpolgármester illetményének megállapítására
5. Figyelemmel kíséri a tűzrendészeti feladatok ellátását, a közrend- és közbiztonság helyzetét.
6. Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzat által kötött szerződéseket, s az önkormányzat jogvitáit.
7. Figyelemmel kíséri a polgárőrség munkáját.
8. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a városi képviselők vagyonnyilatkozatát.
9. Vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségét.
10. Ellátja a méltatlansági ügyek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat
Az 1. melléklet a Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (X. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Rábagyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.