Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 09. 27Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szemenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szemenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 9685 Szemenye Fő utca 80.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szemenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Szemenye község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat hivatala: Kámi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye 9841 Kám, Kossuth Lajos utca 26. (a továbbiakban: Hivatal).
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
3. § Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, a középen a magyar címer, a köríven pedig „Szemenye Község Önkormányzata” felirat található.)
A képviselő-testület feladat és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szervezetek támogatása,
b)1 helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása. . További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(5)2 A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között tudomásul veszi, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A Képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülése
5. § (1) A képviselő-testület munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést.
6. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját,
b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja,
c)3 a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásakor.
7. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezésével kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
8. § A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezésével nyilvánosságra kell hozni.
9. § (1)4 A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.
(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
Napirend előtti témák és a napirend
10. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(4) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(5)5 A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
12. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
A tanácskozás rendjének fenntartása
13. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
d) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Nyílt szavazás
14. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.
(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.
(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.
(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
Név szerinti szavazás
15. § (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
Titkos szavazás
16. § (1) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás lefolytatása az Összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vizsgáló bizottság feladata.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.
(5) A titkos szavazás eredményét az Összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vizsgáló bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A titkos szavazásról felvett jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének melléklete.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét.
(7) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.
(8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás végeredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést.
17. § (1) Az egyedi és normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: ...../...... (... ...) számú határozat
18. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) a polgármester, az alpolgármester; a jegyző;
c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői;
d) önkormányzati társulás tagjai;
e) választópolgárok.
(2) A rendeletalkotás kezdeményezését a képviselő-testület ülésén szóban lehet előterjeszteni vagy írásban a polgármesternél kezdeményezni.
(3) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: -a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.
(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
19. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
Képviselő személyes érintettsége
20. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vizsgáló bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti
(5)6 Az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az Mötv-ben előírt kötelezettségeinek megszegése esetén a képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
A Képviselő-testület bizottsága
21. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából, 2 tagból és elnökből álló három fős Összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vizsgáló bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság feladatai:
a) Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, közreműködik a titkos szavazás lebonyolításában.
b) Döntésre előkészíti a képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit;
c) Biztosítja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát, megtekinthetőségét;
d) Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, továbbá a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt kezdeményezett eljárást. Az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
Ideiglenes bizottság
22. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos eljárás
23. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja az Összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vizsgáló bizottság elnöke részére.
(3) A bizottság az átvételt követő 15 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.
(4) A bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.
(5) A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A polgármester
24. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
A jegyző
25. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Rábahídvégi Kirendeltségének vezetője látja el.
A közös önkormányzati hivatal
26. § A Képviselő-testület az Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Kám, Egervölgy, Csehimindszent, Csehi, Csipkerek, Mikosszéplak, Alsóújlak, Gersekarát, Rábahídvég, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.”
A társulások
27. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
a)7 Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás (Vasvár), jogállása: jogi személy, feladata: szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása.
b)8 Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (Szombathely), jogállása: jogi személy, feladata: hulladék gyűjtése
c)9 Kám, Szemenye, Egervölgy Óvodafenntartó Társulás (Kám),jogállása: jogi személy, feladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. tv. 8. §-ban meghatározott feladatokat látja el.
d)10 Alsóújlaki Intézményfenntartó Társulás (Alsóújlak), jogállása: jogi személy, feladata: intézményi, szociális és szünidei étkeztetés biztosítása.
Közmeghallgatás
28. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt, közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább öt nappal tájékoztatni.
Záró rendelkezések
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
30. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014.(XII.31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet11
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás-és működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
5. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
6. 041232 Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás
7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
10. 042180 Állat-egészségügy
11. 045120 Út, autópálya építése
12. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
13. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
14. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
15. 064010 Közvilágítás
16. 066010 Zöldterület-kezelés
17. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
18. 072111 Háziorvosi alapellátás
19. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
20. 082044 Könyvtári szolgáltatások
21. 082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
22. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
23. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
24. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
25. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
26. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2. melléklet12
1. Közérdekű foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
2. Közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása
3. Elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;
4. A szociális rendelet szerint dönt a települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, egyéb települési támogatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, térítési díj megállapítása iránti ellátási ügyekben , valamint dönt a szociális tűzifarendelet szerinti támogatás megállapításáról.
5. Tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben.
6. Dönt a közútkezelői feladatok ügyében önkormányzati vagyon érintően.
7. Dönt A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatáskörökben.
8. Dönt Településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben.
A 4. § (3) bekezdés b) pontja a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § c) pontja a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdését a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 20. § (5) bekezdését a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 27. § a) pontja a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § b) pontja a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § c) pontja a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § d) pontja a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 6. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.