Gyanógeregye Község Önkormányzata Képviselő-testülete 21/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelete

Gyanógeregye község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2016. 12. 16- 2016. 12. 16

Gyanógeregye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

21/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Gyanógeregye község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról,

valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló

6/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendeletének módosításáról



Gyanógeregye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés  a) pontjában,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:


1.§ Gyanógeregye község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2007. (XII. 27.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§ (1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A belterület határát és a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza.”


2.§ A R. 6.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.§ (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.

(4) Terepszint alatti építmények közül pince, garázs helyezhető el a községben.”


3.§ A R. 7.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.§ (1) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

     f) a rendelet 23.§-ban meghatározottak.

(2) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon  az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(4) A hulladékgyűjtő szigetet növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani.

(5) Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterületről látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.”


4.§ A R. 11.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11.§ (1) A telek utcavonalán áttört és tömör kerítés létesíthető, áttört kerítés magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(2) Helyi védelem alatt álló utcaképben, kialakult esetben utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör fakapuzattal.

(3) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80  m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(5) Áttört kerítés: felületének legalább 80%-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.”


5.§ A R. 12.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.§ (1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy  legfeljebb 15,0 m-ben kell meghatározni.

(2) Épületeket a telken a 2. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen vagy a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető nem létesíthető, kivétel lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel. Gazdasági területen előkertben melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény gyalogos és járműforgalmi terv alapján helyezhető el.

(4) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság mértékénél. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.

(5) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(6) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(7) Lakókocsi, és sátor csak az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.”


6.§ A R. 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13.§ (1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Sajátos jellegük alapján: általános lakóterület: Lf jelű.

(2) Az Lf területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel

2. mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4. szálláshely szolgáltató épület

5. kézműipari építmény

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7. sportépítmény.

(3) A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

(4) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.

(5) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(6) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.”


7.§ A R. 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§ (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél az 5. melléklet szerint.

(2) A falusias lakóterületekre vonatkozó építési övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az Lf jelű övezetben az előírt legkisebb telek területénél 50%-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

(4) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.

(5) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.”


8.§ A R. 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16.§ (1) A területen az OTÉK előírásai alapján a következő építmények helyezhetők el:

a) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

  1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,
  2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
  3. igazgatási, egyéb irodaépület,
  4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
  5. sportépítmény.

b) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK előírtak figyelembevétel kivételesen elhelyezhető:

  1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó építési övezeti előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A 7,5 m építménymagasságnál magasabb építmények legfeljebb 20 m építménymagassággal is elhelyezhetők, amennyiben azt az épület funkciója és az alkalmazott sajátos technológia megköveteli.”


9.§ A R. 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18.§ (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

(2)A K-T temető területre vonatkozó építési övezeti előírás:

  1. beépítés módja:                                     szabadonálló
  2. beépítési %:                                          8 %
  3. legnagyobb építménymagasság:             4,5 m
  4. legkisebb zöldfelület aránya:                  70%
  5. szintterület sűrűség telekre:                    0,05.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(4) A temetőben 100 m2-ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).”


10.§ A R. 20.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20.§ (1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

  1. közúti közlekedési terület
  2. Km jelű közműterületbe sorolja.


(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) Építménymagasság a toronyépítmények kivételével legfeljebb 4,5 m.

(4) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(5) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.”


11.§ A R. 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§ (1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(3) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság víztorony kivételével 4,5 m.”


12.§ A R. 22.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§ (1) Az önkormányzat a beépített és beépítésre szánt területek közművesítettségét az OTÉK szerinti teljesen közművesített mértékben állapítja meg. [SzM1] Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont területeken van lehetőség.

(2) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

  1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
  2. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(3) Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

(5) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(6) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor vagy rekonstrukciójakor földkábelbe vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.”


13.§ A R. 23.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.”


14.§ A R. 23.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az építménymagasság toronyépítmények kivételével legfeljebb 4,5 m.”


15.§ A R. 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24.§ (1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

  1. gazdasági célú                           Eg jelű
  2. védelmi célú                             Ev jelű
  3. egészségügyi, turisztikai             Ee jelű

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4) Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

  1. erdő fenntartás
  2. vadgazdálkodás
  3. védelem
  4. szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.

(5) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(6) Védelmi (védő) célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

  1. Ev-i jelű vízvédelmi erdő
  2. Ev-j jelű műtárgyvédelmi erdő.

(7) A védelmi erdőterületek elsődlegesen a tájkép és természet megőrzését, a gazdasági tevékenységből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.

(8) Az Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a temető bővítése körül kell létesíteni. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok – kerülve az invázív fajokat– alkalmazandók.

(9) Az Ev-f jelű vízvédelmi a természeti állapotú vízpartok parti sávjának megőrzését és fenntartását szolgálja. A területen beépítés vadászles és a területfenntartását szolgáló építmény kivételével nem helyezhető el.

(10) A (6) bekezdésben felsorolt erdőterületeken az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A területen épületet elhelyezni nem lehet.

(11) Az Ee jelű egészségügyi-turisztikai erdőterületen a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítéssel.”


16.§ A R. 25.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25.§ (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

  1. jelű általános
  2. Má-B jelű bányászati célra vizsgálat alá vonható általános mezőgazdasági terület
  3. Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.”


17.§ A R. 26.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26.§ (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben :

  1. Beépíthető telek területe:
  1. lakóépület és vegyes rendeltetésű:     min. 2 ha telekterület esetén
  2. gazdasági épület:                             min. 6000 m2 telekterület esetén.
  1. Beépítettség max 3 %.
  2. Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m.
  3. Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) Gyanógeregye község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35 %-ot.”

(3) [SzM2] Általános mezőgazdasági övezet bányászati célra vizsgálat alá vonható területen Má-B:

  1. Beépíthető telek területe:
  1. lakóépület és vegyes rendeltetésű:     min. 2 ha telekterület esetén
  2. gazdasági épület:                             min. 6000 m2 telekterület esetén.
  1. Beépítettség max 3 %.
  2. Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m.
  3. Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
  4. Az Má-B jelű övezet területén bánya telek fektetést megalapozó kutatófúrást és előkészítést, bányászatot, bányanyitást és az ezeket előkészítő munkákat lehet végezni. Bányatelek lakóépülettől számított 300 m-en belül nem fektethető.


(4) [SzM3] Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:

  1. Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
  2. Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
  3. Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
  4. Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
  5. A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
  6. A kialakult  gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),
  7. A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
  8. A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.
  9. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
  10. Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.
  11. Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
  12. Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  300 m2 lehet.
  13. Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
  14. Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie.”


18.§ A R. 27.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27.§ (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

  1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

 (2) A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.”


19.§ A R. 28.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28.§ (1) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok,  fasorok):

  1. a meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, a tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali,
  2.  a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, a tervezett utcákban minden esetben kétoldali

fasor létesítendő.

(2) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(3) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

(4) Egyedi tájérték, településtörténeti emlék a Geregye falurész temetője.”


20.§ A R. 29.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29.§ (1) Az önkormányzat sajátos jogintézményként a településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetetési kötelezettséget írja elő.

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek szabályozási terven meghatározott területei tartoznak:

  1. 74; 75; 76; 77; 81; 82 hrsz lakóterület déli oldalán a gazdasági terület felől 30m szélességben;
  2. 055/1 hrsz tervezett gazdasági terület É-i és K-i határán 15 m szélességben.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:      

  1. terület gyepesítését,
  2. a telepítési sávban lakó- és mezőgazdasági terület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80%-án.

(4) Az ültetést telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat.”



21.§ A R. 31.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet:

a) 1. melléklete  a belterület határát, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát,

b) 2. melléklete a beépítési mintalapokat,

c) 3. melléklete Gyanógeregye község belterületi Szabályozási tervét,

d) 4. melléklete Gyanógeregye község külterületi Szabályozási tervét,

e) 5. melléklete a falusias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírásokat,

f) 6. melléklete a kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó építési övezeti előírásokat,

g) 7. melléklete a közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét

tartalmazza.”


22.§ A R. a következő 9/A.§-sal egészül ki:

„9/A.§ A község területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.”


23.§ A R. 23.§ a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

  1. közkert             Z-Kk jelű
  2. közpark            Z-Kp jelű
  3. zöldtér             Z-Zt jelű
  4. sport                Z-S jelű.”


24.§ A R. az 1-3. melléklettel és az 1. függelékkel egészül ki.


25.§ Hatályát veszti az R. 3.§-a, 5. §-a, 8.§-a, 9.§ (1)-(3) és (7) bekezdése, 10.§ (1), és (3)-(5) bekezdése, 19.§ (1) bekezdése, 30.§-a és a 31. § (1) bekezdése.


26.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



Sejber Tiborné

polgármester

Dr. Varga Krisztina

jegyző


Kihirdetési záradék:

A rendelet 2016. december 15. napján kihirdetésre került.




        Dr. Varga Krisztina

                                                                                                               jegyző