Nagytevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (V. 26.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Hatályos: 2021. 10. 27- 2023. 01. 31

Nagytevel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (V. 26.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

2021.10.27.

Nagytevel Község Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti hatáskörében a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 13. §(1) bekezdés 8. és a 8a.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az ellátások iránti kérelmet az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani, vagy postai küldeményként a Közös Önkormányzati Hivatal bármelyik kirendeltsége címére is feladható. Az ellátás iránti kérelem szóban is benyújtható.

(2) Az ellátásokat a Közös Önkormányzati Hivatalnál ügyfélfogadási időben rendelkezésre álló, vagy a www.nagytevel.hu honlapról letöltött formanyomtatványon is lehet kérelmezni.

2. § Az e rendeletben meghatározott rendszeres és eseti pénzbeli ellátásokat bankszámlára is lehet utalni, valamint házipénztárból is kifizethetők.

3. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Korm. meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról , a családok támogatásáról szól 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtásig megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya által kiállított nyugdíjösszesítőt és a nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből – amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a NAV által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

c) közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását,

d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról

da) a kifizető igazolását,

db) a postai feladóvevényt,

dc) a jogosult átvételi elismervényét,

dd) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy

de) az önálló bírósági végrehajtó igazolását

e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot

f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzőkből való törlésről.

(2) A Szoctv.-ben szabályozott ellátásoknál a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a Szoctv. 10. § (2)-(3) bekezdése szabályozza.

(3) E rendelet végrehajtása során a Szoctv.4. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § (1) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(2) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen eggyüttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét – a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(3) Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

5. § (1) Nem nyújtható szociális ellátás – a Szoctv.-ben kötelezően előírtakat kivéve – annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn.

(2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre – a kérelmet el kell utasítani.

6. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező

a) részére megállapított rendszeres pénzellátásának kifizetése valamely ok miatt késik,

b) rendszeres jövedelme megszűnt,

c) a lakásfenntartási költségeinek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett,

d) a családjában élő gyermeke beiskolázásáról nem tud gondoskodni,

e) tartós betegsége, vagy rokkantsága miatt a családjában jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek,

f) megbetegedése miatt egyszeri, jelentős mértékű gyógyszerkiadása keletkezik,

g) kórházi kezelésre szorul,

h) családjában elemi kár, vagy baleset következett be,

i) bűncselekmény áldozatává vált és anyagi segítségre szorul, vagy

j) elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni.

(2) Létfenntartási gondoknak tekintendő

a) az élelmiszerek hiánya,

b) a megfelelő ruházat hiánya,

c) a tüzelőanyag hiánya,

d) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének és

e) a lakhatás elvesztésének veszélye.

7. § (1) Az települési támogatás megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

(2) A települési támogatás formái:

a) rendkívüli települési támogatás

b) születési támogatás

c) temetési támogatás

d) lakhatási támogatás

e) iskolakezdési támogatás;

f) mikulásnapi támogatás;

g) karácsonyi támogatás.

8. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni, vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás maximális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál.

(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától havonta és vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4) Elemi kár esetén e támogatás abban az esetben adható, amennyiben a családban élők 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdij mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, mértéke nem haladhatja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 400 %-át.

(5)1

9. § (1) Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkező szülők, akik életvitelszerűen Nagytevel községben laknak, újszülött gyermekük születését követően gyermekenként 50.000.-Ft összegű születési támogatásra jogosultak, amennyiben a családban élők 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A születési támogatást bármelyik szülő kérheti, a kérelemhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni.

(3) A születési támogatás iránti kérelem benyújtási határideje a gyermek születését követő 60. nap. A benyújtási határidő jogvesztő.

(4) Különélő szülők esetén a támogatás csak a gyermek gondozására jogosult Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkező szülőnek állapítható meg, ha életvitelszerűen Nagytevel községben lakik. Ebben az esetben a támogatást a gondozásra jogosult szülő kérheti, s a támogatást az ő kezeihez kell kifizetni.

(5) A támogatás megállapításához – az e rendelet 4. §-ában foglaltaktól eltérően – a havi jövedelemről büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozatot kell csatolni.

(6)2

10. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott feltéve ha: az eltemettető Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkező, és az elhunyt személy Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkezett, amennyiben a családban élők 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A temetési támogatás mértéke 50.000.-Ft.a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 4. §-ban foglaltak mellett a kérelmező nevére kiállított temetési költségeit igazoló számlák és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelem benyújtási határideje a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60. nap. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A támogatás megállapításához – az e rendelet 4. §-ában foglaltaktól eltérően – a havi jövedelemről büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozatot kell csatolni.

(6)3

11. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként lakhatási támogatás állapítható meg.

(2) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(3) A lakhatást elősegítő települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

12. § (1) Lakhatási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A lakhatási támogatás 1 hónapra jutó összege 4.000.-Ft.

(3) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5)4

(6) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(7) ) Lakhatási támogatás megállapításához csatolni kell

a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,

b) a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi számlák utolsó példányát.

13. § (1) Évente egy alkalommal települési támogatásként iskolakezdési támogatásban részesülhet minden Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkező általános iskolás, középiskolás és nappali tagozaton felsőfokú oktatásban részesülő tanuló, amennyiben a családban élők 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A támogatás mértékét minden évben a képviselő-testület határozza meg.

(3) A támogatás felvételekor be kell mutatni a hallgatói jogviszonyról szóló igazolást.

(4)5 A támogatás megállapításához- az e rendelet 4. §-ában foglaltaktól eltérően- a havi jövedelemről büntetőjogi felelősséggel kell nyilatkozni a támogatás átvételekor.

(5)6 A támogatás kérelemre és hivatalból is nyújtható.

14. § (1) Évente egy alkalommal – minden év december 6. napjáig – települési támogatásként mikuláscsomag ellátásban részesülhet minden Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkező 0-14 éves korú gyermek, amennyiben a családjában élők 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A mikuláscsomag összegének mértékét minden évben a képviselő-testület határozza meg.

(3)7 A támogatás megállapításához- az e rendelet 4. §-ában foglaltaktól eltérően- a havi jövedelemről büntetőjogi felelősséggel kell nyilatkozni a támogatás átvételekor.

(4)8 A támogatás kérelemre és hivatalból is nyújtható.

15. § (1) Évente egy alkalommal települési támogatásként karácsonyi települési támogatásban részesülhet, a támogatás fizetésének évében december 31-ig nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő, Nagytevel községben bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek, amennyiben a családban élők 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A támogatásként biztosított összeg mértékét minden évben a képviselő-testület határozza meg. Amennyiben nem kerül meghatározásra támogatási összeg, úgy támogatás nem igényelhető.

(3) A támogatás átadása minden évben december 1. és 24. napja között történik.

(4)9 A támogatás megállapításához- az e rendelet 4. §-ában foglaltaktól eltérően- a havi jövedelemről büntetőjogi felelősséggel kell nyilatkozni a támogatás átvételekor.

(5)10 A támogatás kérelemre és hivatalból is nyújtható.

16. § A természetben nyújtott szociális ellátások formái:

a) természetben nyújtott települési támogatás

b) köztemetés.

17. § (1) A rendkívüli települési támogatás természetben is nyújtható, - melynek formái:

a) tankönyv, illetve füzetcsomag

b) tartós élelmiszer

c) gyermekintézmények térítési díjának fizetése, illetve ahhoz történő hozzájárulás,

d) tüzelő támogatás

e) közüzemi díjak kifizetése, illetve ahhoz történő hozzájárulás

f) étkeztetés térítési díjának fizetéséhez történő hozzájárulás

(2) A támogatás természetbeni formában történő nyújtása esetén a támogatást megítélő határozatban erről rendelkezni kell.

18. § Az Szt. 48. §-a szerinti köztemetést átruházott hatáskörben a polgármester rendeli el.

19. § Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) családsegítés;

d) gyermekjóléti szolgáltatás.

20. § (1) Az Szt. 62. §-ában meghatározott személyek részére étkeztetést biztosít az önkormányzat.

(2) Az étkeztetési igény kérelemre, vagy hivatalból indul.

(3) Étkeztetésre jogosult az, aki:

a) az 58. életévét betöltötte vagy

b) fogyatékos vagy

c) állandó és tartós gondozásra szorul

d) hajléktalan és Nagytevel községben tartózkodik.

(4) Fogyatékossága miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege (testi,- értelmi fogyatékossága, pszichiátriai állapota) miatt önmaga étkeztetéséről gondoskodni nem tud.

(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjára vonatkozóan háziorvosi igazolás becsatolása szükséges.

(6) Az ellátás történhet saját elvitellel, illetve az étel házhozszállításával.

(7) Az étel kiszállítását az önkormányzat oldja meg a kérelemnek megfelelően a rászorulók részére.

(8) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(9) Az étkeztetés megállapításának hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

21. § (1) Az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Szt. 115. § (1) bekezdése alapján történik.

(2) Az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg: az (1) bekezdésében foglalt intézményi térítési díj összegét. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a jegyző állapítja meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

22. § (1) Az étkeztetés igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

a) az étkeztetés módjára;

b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

d) az ellátás megkezdésének időpontjára;

e)az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

(2) Az étkezési ellátást meg kell szüntetni az alábbi esetekben:

a) a jogosult halálával,

b) határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával,

c) a jogosult, vagy a törvényes képviselője kezdeményezésére,

d) amennyiben az étkezést az ellátott előzetes bejelentés nélkül tartósan (2 hónapot meghaladó időtartamban) nem veszi igénybe,

e) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne,

f) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.

(3) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester a (2) bekezdés d), e), f) pontja esetében határozattal dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. A (2) bekezdés a)-c) bekezdése esetében az ellátás megszűnése automatikusan történik külön határozat nélkül.

(4) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester a (2) bekezdés d), e), f) pontja esetében határozattal dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. A (2) bekezdés a)-c) bekezdése esetében az ellátás megszűnése automatikusan történik külön határozat nélkül.

23. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az Önkormányzat a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján látja el.

24. § Az önkormányzat házi segítségnyújtásról a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján gondoskodik.

25. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulás társulási megállapodása alapján a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye útján biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

26. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a Gyvt. rendelkezései az irányadóak.

27. § [1]