Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 29- 2020. 07. 31Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mencshely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Mencshely Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulása, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § Mencshely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, aljegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mencshely Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
a) Az önkormányzat székhelye: 8271 Mencshely, Fő utca 21.
b) Az önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 431440
c) Az önkormányzat KSH számjele: 15431442-8411-321-19
d) Önkormányzat hivatalos körbélyegzője: középen Magyarország címere van, a köríven a Mencshely Község Önkormányzata felirat olvasható
e) Polgármester hivatalos körbélyegzője: középen Magyarország címere van, a köríven a Polgármester Mencshely felirat olvasható
f) A képviselő-testület megnevezése:
g) Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete
h) Az önkormányzat hivatala:
h) Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal
i) A hivatal székhelye: 8291 Nagyvázsony, Kinizsi utca 96.
j) Az önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 807227
k) Az önkormányzat KSH számjele: 15807229-8411-325-19 (a továbbiakban: hivatal)
l) Hivatal hivatalos körbélyegzője: középen Magyarország címere van, a köríven a Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal *Jegyző- felirat olvasható
(2) Az önkormányzat címerének leírása: Álló, kék csücskös talpú pajzs, pajzstalpán zöld hármas halom, melyen két egymással szembe forduló ágaskodó oroszlán áll, ellentétes mellső lábaikban visszájára fordított kereszteződő görbe karddal, illetőleg ragadozásra nyújtott mancsokkal. A pajzs felett lebegő zöld szalagon, arany betűkkel MENCSHELY felirat látható.
(3) Az önkormányzat zászlójának leírása: A zászlólap fekvő 1 : 2 arányú, zölddel saruzott arany textillap. A község színes címere az arany mező közepén foglal helyet. A zászlólap rúddal szemközti rövidebb éle arannyal rojtozott.
(4) Az Önkormányzat jelképének, címerének és a község névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
1. Az Önkormányzat feladata és hatásköre
7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
a) településfejlesztés, településrendezés,
b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
f) óvodai ellátás,
g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
i) lakás- és helyiséggazdálkodás,
j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
k) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
n) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
o) sport, ifjúsági ügyek,
p) nemzetiségi ügyek,
q) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
r) helyi közösségi közlekedés biztosítása,
s) hulladékgazdálkodás,
t) víziközmű-szolgáltatás (amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül).
(2) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
a) a közterületek használatával kapcsolatos döntéshozatal,
b) egyes szociális ellátások megállapításával kapcsolatos döntéshozatal,
c) az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott jogosítványok gyakorlása,
d) az állattartásról szóló rendeletben meghatározott jogosítványok gyakorlása,
e) „Bursa Hungarica” Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat kiírása,
f) döntés az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is - nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
g) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok a 34. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörök kivételével,
h) véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
i) dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,
j) dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről,
k) dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
l) a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése esetén e szervezetek bevonása.
(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(4) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára a – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, vagy szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
2. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. A képviselő-testület kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását, és kormányzati funkciónként a megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre, és társulására átruházhatja. A képviselő-testület hatáskört nem ruház át.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév november 30. napján beszámolni kötelesek.
(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
3. A képviselő-testület ülései, összehívása, vezetése
9. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév január 31. napjáig.
(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
c) az előkészítésért felelős megjelölését,
d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
e) az ülésre meghívandó személyeket,
f) a közmeghallgatás időpontját.
(4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
a) az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
b) a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
c) a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
d) az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
e) az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,
f) féléves és háromnegyed éves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
11. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület minden hó negyedik csütörtöki napján tart.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének, valamint az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül, ha a polgármester, illetve az alpolgármester folyamatosan legalább 10 napig nem tudja a feladatát ellátni.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább az ülést megelőző napon kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elsősorban elektronikus úton, indokolt esetben, a képviselő kérésére, a hivatalsegéd általi megküldéssel papír alapon történik.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább kettő képviselő kérte.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn, aljegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
b) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
c) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
d) a helyi nemzetiséget érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit is,
e) a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz,
f) a helyi önszerveződő közösség képviselőjét, amennyiben .
(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot értesíteni kell az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni.
15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
16. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 8 napon belül újból össze kell hívni. Az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
4. Az előterjesztés
17. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem.
(2) Az előterjesztés lehet írásbeli és szóbeli. A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.
(3) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(4) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző
e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint
g) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője.
(5) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot írásban akkor is elő kell terjeszteni, ha az előterjesztésre egyébként szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(6) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés címét és előadóját,
b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) a döntési javaslatot és indokait,
e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
5. Indítvány, sürgősségi indítvány, felvilágosítás kérés
18. § (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő,
d) a bizottság,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke
f) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője
(2) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az indítványt indoklással együtt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
(3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon írásban lehet benyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítvány napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.
19. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek, aljegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.
4. A tanácskozás rendje
20. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
(3) Az ülés napirendi javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül, számozott határozattal, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(5) A polgármester a napirend - meghívó szerinti írásos tervezetét - szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
(6) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.
(7) A jegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet.
21. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e,
c) megnyitja az ülést,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat,
g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,
h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést,
i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését,
j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét,
k) az ülést berekeszti.
(2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.
22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.
(2) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy az ülést berekesztheti.
6. A vita
23. § (1) Az polgármester vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása,
b) szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása,
d) a döntés kimondása.
(2) Minden napirend előterjesztése és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(3) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előterjesztést bármikor módosíthatja. Módosító javaslattal bármely képviselő-testületi tag, és a jegyző is élhet.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
(6) A szavazás előtt a jegyzőnek jeleznie kell, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.
(7) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.
(8) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.
6. A döntéshozatal
24. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza.
(3) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben:
a) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
c) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, vállalkozásba történő bevitele,
d) hitelfelvétel,
e) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
f) a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megváltoztatásakor,
g) gazdasági program elfogadás,
h) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához.
i) közfeladat önkéntes felvállalása,
25. § (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás.
(2) A nyílt szavazás - a név szerinti szavazást kivéve - kézfelemeléssel történik. A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel megválaszolható legyen.
(3) A polgármester az előterjesztett, és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, oly módon, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni. A szavazást addig kell ilyen módon folytatni, amíg a szavazásra feltett javaslat megkapja a javaslat elfogadásához szükséges szavazattöbbséget.
(4) Név szerinti szavazásról a képviselők egynegyedének indítványára külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a szavazás megkezdése előtt.
(5) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem", „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(6) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát, és mellette a képviselők aláírását. E jegyzőkönyvet a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez mellékelni kell.
(7) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel nélkül dönt.
(8) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik. Az érvényes szavazólapnak tartalmaznia kell az egyértelműen megválaszolható eldöntendő kérdést, az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom”, illetve személyi ügyekben a választható személyek felsorolását tartalmazó rubrikákat, amelynek X-szel történő bejelölésével a szavazat egyértelműen megállapítható, továbbá a képviselő-testület hivatalos pecsétjét.
(9) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottsága végzi, amennyiben a bizottság még nem került megválasztásra, vagy nincs jelen a testületi ülésen két tagja, akkor a testület által a tagjai közül választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.
(10) Elutasító döntés esetén ismételt szavazásra a jelen lévő képviselő-testületi tagok egybehangzó véleménye alapján egy alkalommal kerülhet sor.
26. § (1) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. A képviselő-testület dönt a kizárásról.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottsága hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
27. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, és a határozat tárgyát kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni.
7. Rendeletalkotás
28. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására minősített többséggel önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a képviselő,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete
f) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője.
(3) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti.
(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi.
(5) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre.
(6) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 30 napig tart. A rendeletet az önkormányzat internetes honlapján az elfogadását követő 15 munkanapon belül közzé kell tenni.
(7) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni és a rendeleteknek az önkormányzat internetes honlapján való folyamatos közzétételéről gondoskodni.
29. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
b) az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
c) az elérni kívánt célt,
d) az egyes szabályozási megoldások indokait,
e) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
f) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(2) A képviselő-testület rendeletét a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) az önkormányzat képviselő-testületének megnevezését,
b) a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
c) a tárgyi év megjelölését arab számmal,
d) zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
e) a rendelet címét.
(3) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett bizottság megtárgyalta, amennyiben van ilyen bizottsága a képviselő-testületnek.
30. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
8. Határozathozatal
31. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó ügyekben határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
a) határozat évente kezdődő arab sorszámát,
b) a tárgyi év megjelölését,
c) a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal, és a „számú képviselő-testületi határozat” szöveget.
(3) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(4) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.
9. A jegyzőkönyv
32. § (1) A képviselő-testület üléseiről a hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközzel rögzített szószerinti felvételt kell készíteni, amely alapján a tanácskozás lényegét tartalmazó (nem szószerinti), valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülés jegyzőkönyvének iktatószámát,
b) a napirend előtti felszólalásokat,
c) a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
d) a módosító javaslatokat,
e) a határozathozatal módját,
f) a polgármester intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, kérelmek, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyző törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor és külön jegyzőkönyv.
(4) Az ülésről hangfelvétel készül, amelyet 3 hónapig meg kell őrizni.
33. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyvét 2 eredeti példányban kell elkészíteni. Az első példány az Önkormányzati Hivatal irattárába kerül, a második példány a község könyvtárának kerül megküldésre évente bekötve.
(2) A zárt ülésen hozott olyan döntésekről, melyek közérdekű adatokat, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, összefoglalót kell készíteni a zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(6) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
(7) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe, és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ, A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ÉS A JEGYZŐ
10. A települési képviselő
34. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
(3) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.
35. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek bejelenteni,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
c) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
d) választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
(2) A települési képviselők, és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 5 000Ft.
36. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
37. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottságának, amely azt kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
38. § (1) A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga.
(2) A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be.
(3) A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselő-testület is.
(5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.
(6) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz.
2. A polgármester
39. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester fogadóórája: szerda 17.00-18.00 óra előzetes egyeztetés alapján.
(3) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(4) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát,
c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése,
f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(5) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
c) a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(6) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(7) Az (6) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(8) A polgármester illetményére, és növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi keretek között – a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot, amelyről a képviselő-testület dönt.
(9) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a személyét érintő ügy kivételével - az ügyben döntést hozhat:
(10) A polgármester a (9) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
3. Az alpolgármester
40. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület nem képviselő-testületi tag alpolgármestert nem választ.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíjára, és növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi keretek között – a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot, amelyről a képviselő-testület dönt.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával, látja el feladatait.
(5) Az alpolgármester feladata különösen:
41. § (1) A képviselő-testület Nagyvázsony és Pula községek Képviselő-testületeivel egységes hivatalt tart fenn – Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti, illetve gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében.
(3) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
c) írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
d) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
e) rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
f) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
c) gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
d) gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.
(5) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(6) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá, amellyel kapcsolatos előterjesztést a jegyző javaslata alapján kell elkészíteni.
(7) A jegyző vagy megbízottja Nagyvázsonyban hétfőn, szerdán, pénteken teljes munkaidőben, Mencshelyen minden hónap 4. szerdáján 10.00 – 11.15 óra között ügyfélfogadást tart.
(8) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónapra - a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak közül a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 247. § szerinti feltételeknek megfelelő végzettségű köztisztviselőt foglalkoztathat.
(9) A (8) bekezdésben meghatározottak szerint megbízott jegyző jogaira és kötelezettségeire e rendelet jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
42. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alakuló ülésén az alábbi állandó bizottságot hozza létre:Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság
(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő, akiket a testület a saját tagjai közül választ. A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(3) A bizottság feladatkörét részletesen a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására egyszerű szótöbbségű határozatával ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, idejét a képviselő-testület esetenként határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
a) a polgármester,
b) a bizottságok,
c) bármely képviselő.
(6) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.
(9) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
43. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(2) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
44. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként bizottsági ülésen gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke hívja össze.
(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 nappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt, aljegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével. Az ülésre szóló meghívó kiküldéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
a) tisztségviselők,
b) bármelyik képviselő,
c) a Hivatal illetékes szervének megbízottja,
d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
45. § (1) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
(2) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(3) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(4) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
46. § (1) A bizottságok üléseiről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A nemzetiségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, egy egyszerű szótöbbséggel választott jegyzőkönyvhitelesítő bizottsági tag, és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
NYILVÁNOSSÁG, KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI KAPCSOLATOK, TÁRSULÁSOK
47. § (1) Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű adatait az önkormányzat internetes honlapján teszi közzé.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető.
48. § (1) A képviselő-testület minden évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselő-testület tagjai, az esetleges napirenddel érintett tisztségviselők, a Hivatal vezetője, vagy megbízottja.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre 14 napon belül adott írásbeli válasz előkészítéséért a jegyző felelős.
49. § (1) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják:
a) falugyűlés
b) lakossági fórum.
(2) A fórum meghirdetését bármely képviselő a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
50. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
51. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló feltételeket a képviselő-testület külön rendeletében állapítja meg.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL
52. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Mencshely község közigazgatási területén a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mencshely települési nemzetiségi önkormányzat működik.
(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartást a polgármester látja el.
(4) Az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mencshellyel kötött, évente január 31-ig felülvizsgált együttműködési megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzat működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző segíti. A települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal végzi.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
53. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
54. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
55. § Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGY
56. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben hozandó döntéseket fenntartja magának.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
57. § (1) Ez a rendelet a hirdetést követő napon lép hatályba. Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013.(IV. 26.) önkormányzati rendelete.
(2) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ mellékletei, és függelékei:
1. melléklet Mencshely Község Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok felsorolása, illetve kormányzati funkciói
2. melléklet Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottsága feladatainak felsorolása
1. függelék Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsora
2. függelék Mencshely Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottsága tagjainak névsora
1. melléklet a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Településfejlesztés, településrendezés: a településrendezési eszközök szabályozásával, pályázati források segítségével látja el a településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat.
2. Településüzemeltetés: temető fenntartás, közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok, zöldterületek és egyéb közterületek fenntartása.
3. Egészségügyi alapellátás: a háziorvosi ellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő Nagyvázsonyi körzeti háziorvosi szolgálat – egészségügyi vállalkozó útján biztosítja. Az önkormányzat működési engedéllyel rendelkező háziorvosi rendelőt nem tart fenn. Védőnői szolgálat: a Nagyvázsonyi körzethez tartozik.
4. A fogorvosi ellátást a nagyvázsonyi székhelyű egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat ellátási szerződés szerint biztosítja.
5. A köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében a hulladékszállításra és kezelésére a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
6. Óvodai ellátás: Az óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről, nemzetiségi óvodai nevelés ellátás biztosításáról, az óvodai és iskolai intézményi étkeztetésről Nagyvázsony, Mencshely, Pula Önkormányzatok együttműködési szerződés keretein belül gondoskodnak.
7. A közművelődési feladatok ellátását közösségi tér, könyvtári szolgáltató hely biztosításával, szervezési tevékenységgel látja el.
8. Szociális, gyermekjóléti alapellátások, szolgáltatások: a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján a VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény útján biztosítja.
9. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásokat a falugondnoki szolgálat kivételével a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális intézmény útján biztosítja.
10. Helyi adókkal kapcsolatos ügyek, a helyi adókról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján - az adóigazgatási feladatokat az önkormányzat hivatala látja el.
11. Víziközmű szolgáltatás - ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés - víziközmű vagyon üzemeltetésére a Bakonykarszt Zrt.-vel üzemeltetési és szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
12. Nemzetiségi ügyek - Roma Nemzetiségi Önkormányzat Mencshely Képviselő-testületével kötött együttműködés keretében biztosítja.
13. Bölcsődei ellátás - Nagyvázsony, Mencshely, Pula Önkormányzatok együttműködési szerződés keretein belül gondoskodnak.
1. függelék az 1. melléklethez a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelethez
Korm. funkció száma |
Kormányzati funkció megnevezése |
841105 |
Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
061020 |
Lakóépület építése |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
084010 |
Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
2. melléklet a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Titkos szavazások lebonyolítása (SZMSZ 25. § (9) bekezdés)
2. Személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása (SZMSZ 26. § (2) bekezdés)
3. Képviselői összeférhetetlenség kivizsgálása (SZMSZ 37. § (2) bekezdés)
4. Javaslatot tesz a polgármester illetményére, és növelésére, valamint utalványozási jogkörére a törvényi keretek között (SZMSZ 39. § (8) bekezdés)
5. Javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjára, és növelésére, valamint utalványozási jogkörére a törvényi keretek között (SZMSZ 40. § (3) bekezdés)
6. A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése (SZMSZ 42. § (6) bekezdés)
1. függelék a 2. melléklethez a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Szabó Zoltán László polgármester
2. Henn László alpolgármester
3. Antal Lászlóné képviselő
4. Leitold Róbert Imre képviselő
5. Lendvai József képviselő
2. függelék a 2. melléklethez a 3/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Lendvai József bizottság elnöke
2. Antal Lászlóné bizottsági tag
3. Leitold Róbert Imre bizottsági tag