Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 16Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zalaszentmihály Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §. (1) bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában meghatározott feladatkörében, és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja
Általános rendelkezések
1. § (1)1 Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalaszentmihály Községi Önkormányzata
(2)2 Az önkormányzat képviselő-testülete: Zalaszentmihály Községi Önkormányzata Képviselő-testülete.
(3) Az önkormányzat hivatala: Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).
(4)3 Az önkormányzat székhelye: 8936 Zalaszentmihály, Jókai Mór utca 3.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Zalaszentmihály község közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.zalaszentmihaly.hu
2. § Az önkormányzat címerének, és zászlajának leírását, és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
3. § A képviselő-testület, a polgármester, a Közös Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címere használható.
Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei és szervezete
4. § (1) Az önkormányzat feladatait az Mötv. 10. §-a tartalmazza.
(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait e rendelet 1.melléklete tartalmazza.
(6) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatok körét az Mötv. 42. §-a szabályozza.
(7) Polgármesterre átruházott hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(8) A polgármester az (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásáról minden képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testület tagjait.
(9) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, viszont bármikor visszavonható.
Az Önkormányzat szervezete, az Önkormányzat szervei, működése, feladat és hatáskörei
Képviselő-testület és működése
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő települési önkormányzati képviselő, 1 fő polgármester. A képviselő-testület 1 fő képviselő alpolgármestert választ.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.
(4) A megválasztott polgármester és a képviselő-testületi tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
(5) A polgármester és a képviselők névsorát jelen rendelet 3. melléklet tartalmazza.
A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció
6. § (1) A képviselők jogállását az Mötv. előírásai szabályozzák.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalnál bejelenteni.
7. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz, kirendeltség-vezetőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén: 8936 Zalaszentmihály, Jókai út 3. szám alatt tartja.
(3) Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.
A képviselő-testület összehívása, meghívó
9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülésére meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni- a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül:
10. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés kezdeti időpontját és helyét,
b) a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,
c) a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) Amennyiben a testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontok a 10. sorszámot meghaladják, úgy a képviselő-testületi ülés meghívóját, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(4) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(5) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát a Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet megtekinteni.
11. § A lakosságot a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni.
Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány
12. § (1) Előterjesztésnek minősül:
1. minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
2. rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
4. a képviselő-testület tagja,
5. a jegyző,
6. polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
ae) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
bc) az esetleges részhatáridők rögzítése.
13. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:
1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
4. a képviselő-testület tagja,
5. a jegyző.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
1. sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél,
2. ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására,
3. amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 13. § (5) bekezdésében foglaltakat.
(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság Elnöke vezeti.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.
(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.
(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során
1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
2. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
3. előterjeszti az ülés napirendjét,
4. javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyére,
5. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
6. ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
Napirend előtti témák és a napirend
15. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
Zárt ülés szabályai
16. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetekben minősített többségű szavazattal zárt ülés tartását rendelheti el.
(2) Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti.
(3) A zárt ülésen hozott határozatokról - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester ad tájékoztatást. A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) Zala Megyei Kormányhivatal,
c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,
d) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(4) A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
18. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(4) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
19. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel „tartózkodom”-mal adja meg.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani: az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.
(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni
(4) A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.
20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.
(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
(5) A titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
A tanácskozás rendje
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
22. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatására a Szociális és Ügyrendi Bizottság jogosult.
(3) A bizottság eljárása során meghallgatja az érintett képviselőt. A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.
(4) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
23. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: / ( ….. ) önkormányzati határozat.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
24. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester,
d) a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat,
b) a rendelettervezetet az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el,
c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással és hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….…../….. (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hivatalában, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.
(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
A jegyzőkönyv
25. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell csatolni.
(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni
(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a rendeletet,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
(10) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(12) Az Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.
Együttes képviselő-testületi ülés szabályai
26. § (1) Zalaszentmihály, Pölöske, Búcsúszentlászló, Nemessándorháza, Nemesszentandrás Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek együttes ülését – Zalaszentmihály, Pölöske, Búcsúszentlászló, Nemessándorháza, Nemesszentandrás községek polgármestereivel történt előzetes egyeztetést követően – Zalaszentmihály község polgármestere hívja össze Zalaszentmihály községbe.
(2) Zalaszentmihály község polgármesterének akadályoztatása esetén Zalaszentmihály, Pölöske, Búcsúszentlászló, Nemessándorháza, Nemesszentandrás Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek együttes ülését Búcsúszentlászló község polgármestere hívja össze.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.
(4) Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.
(5) Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön-külön szavaznak, és hoznak határozatot.
A Képviselő-testület bizottságai
27. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Szociális és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.
(3) A Szociális és Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság ügyviteli feladatainak ellátását az Önkormányzati Hivatal biztosítja.
28. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
(4) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(6) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
29. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(3) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 16. §-ában meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
30. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
Lakossági fórumok
31. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület szükség szerint is elrendelheti a közmeghallgatást, ahol fontosabb témában, döntés előtt kikéri és meghallgatja az állampolgárok és szervezetek véleményét, javaslatait.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot, a társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetmények útján.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
32. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, valamint jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést, részfalugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés helyéről, idejéről és tárgyáról a lakosságot legalább 5 nappal a gyűlés előtt tájékoztatni kell.
(3) A falugyűlést a polgármester vezeti. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A települési képviselők juttatásai
33. § (1) A települési képviselők juttatását külön rendeletben kell szabályozni.
(2) A települési képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása az Mötv-ben meghatározottak szerint csökkenthető, vonható meg.
A polgármester, az alpolgármester
34. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester hivatali munkarendje a közös hivatal munkarendjével azonos.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját
b) összehívja és vezeti a testület üléseit
c) képviseli az önkormányzatot
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
e) biztosítja a demokratikus közakarat érvényesülését
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.
(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös hivatal közreműködésével látja el.
35. § A polgármester feladatait az ágazati jogszabályok szabályozzák.
36. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
(4) Helyettesíti a polgármestert legalább 30 napot meghaladó tartós távollétében.
A közös hivatal, a jegyző
37. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Zalaszentmihály, Pölöske, Búcsúszentlászló, Nemessándorháza, Nemesszentandrás Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeivel közösen közös hivatalt működtet.
(2) A közös hivatal elnevezése: Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A közös hivatal székhelye: 8936 Zalaszentmihály, Jókai Mór utca 3.
(4) A közös hivatal kirendeltségei és címei:
a)4 Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal Búcsúszentlászlói Kirendeltsége (8925 Búcsúszentlászló, Petőfi Sándor utca 17.)
b)5 Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal Pölöskei Kirendeltsége (8929 Pölöske, Petőfi Sándor utca 115.)
(5) A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat- és hatásköreit a közös hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás - és a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A közös hivatali megállapodás szabályozza a közös hivatal fenntartásának költségeihez való hozzájárulás szabályait is.
(6) A közös önkormányzati hivatal kialakításáról szóló megállapodást a 6. melléklet tartalmazza, a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatát a 7. melléklet tartalmazza.
38. § (1) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat Zalaszentmihály község polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és kirendeltség vezetői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok polgármestereivel történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.
(3) A közös hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.
(4) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 81–83. §-ai határozzák meg.
(5) A jegyzőt a kirendeltség-vezető helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
Társulások
39. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) Az önkormányzat által kötött társulások felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Helyi népszavazás
40. § (1) A helyi népszavazásra vonatkozó eljárási szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény tartalmazza.
(2) Helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-a kezdeményezhet.
(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal hívja meg a polgármester az aláírást gyűjtők képviselőit.
(4) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére és kitűzésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
A gazdasági program
41. § (1) A képviselő-testület gazdasági programja megbízatása időtartamára szól. A gazdasági programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
42. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
43. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre,
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. Az Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
44. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a Zalaszentmihályi Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a Numerikus Szumma Kontroll Kft. belső ellenőre útján látja el, illetve biztosítja.
45. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait az Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
46. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik a Numerikus Szumma Kontroll KFT-n keresztül.
Záró rendelkezések
47. §6
48. §7
49. § Ez a rendelet 2022. március 3-án lép hatályba.
Az 1. § (1) bekezdése a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdés a) pontja a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdés b) pontja a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 48. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Zalaszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.