Gulács  Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

2/2016. (I.12.) önkormányzati  rendelete

a temetőkről és a temetkezés rendjéről

Gulács Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.  13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.  6.§ (4) bekezdésében, 40.§ -ában, 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

^[1] A rendelet célja Gulács közigazgatási területén a köztemető üzemeltetése, az elhunytak emlékének méltó megőrzése, a halottak nyughelye előtti egyházi vagy polgári szertartás végzése és a kegyeleti szolgáltatások kulturált színvonalon történő ellátásának biztosítása.

2. § (1) Gulács közigazgatási területén található temető

a) Gulácsi  Köztemető  az ingatlan-nyilvántartásban 58 hrsz. alatt  nyilvántartott 1 ha 9628 m² terület, valamint az 59 hrsz. alatt nyilvántartott 6353 m² terület,  amelynek tulajdonosa a Református Egyház , fenntartója és üzemeltetője Gulács község Önkormányzata, továbbá a 014 hrsz-ból vásárolt önkormányzati terület.

b) Kegyeleti emlékhely:  Az I. és II. világháború alatt külföldön elhunyt Gulácsi Polgárok  emlékhelye a Gulács 178 hrsz. alatt felvett ingatlanon. ^[2]

(2)A köztemetőt az önkormányzat üzemelteti.

2.A temetési helyekre és temetkezésre vonatkozó szabályok

3. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 18. § (1) bekezdésének megfelelően a következők szerint határozza meg:

a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év,

b) urnasírhely esetén 10 év,

c) sírbolt esetén 60-100 év

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama

a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés esetén 25 év,

b) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év,

Az újraváltás díja a megváltási díj időarányosan csökkentett részével egyenlő.

(3) Sírhely-előreváltás csak a polgármester engedélyével lehetséges.

(4) Abban az esetben, ha a temetési helyek előírt használati ideje lejárt, de a temető üzemeltetője – a fenntartó hozzájárulásával – a temetési helyeket magába foglaló sírhelytáblákat ismételt temetésre vagy egyéb célra felhasználni nem kívánja, lehetséges azok újraváltása.

4. § (1) A temetési hely felett – a 10. §-ban szabályozott díszsírhely kivételével – az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlására a Ttv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

^[3]A temetőt sírhelytáblákra (parcellákra), sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket az önkormányzat jelöli ki. Az új sírhelytáblák kijelölése során külön parcellát kel kijelölni a felnőtt sírhelyeknek, urnás sírhelyeknek, valamint a szociális temetések számára szociális parcellát, abban az urnás temetések számára szociális temetkezési helyet. Sírhely sorokra és a sorokat arab számmal megjelölt temetési helyekre kell felosztani.

(2) A sírhelyeket a temetés alatt álló sírhelytáblákban folytatólagos sorrendben kell felhasználni. Kivételesen a korábban kialakított sorokban levő és megfelelő méretű temetési helyre is ki lehet jelölni a sírhelyet.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében jelölt temetőben kialakított vagy kialakítandó sírhelyek megoszlása a következő lehet:

a) egyes sírhelyek,

b) kettős sírhelyek

c) urnasírhelyek,

d) urnafülkék,

e) urnasírbolt,

f) sírbolt.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt temetési helyek az 5. §-ban részletezett, utakkal határolt sírhelytáblákban alakíthatók ki, az alábbi előírások szerint:

a) A sírgödör mélysége 2,0 méter mélységben. Ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik a sírgödör mélysége a vízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön.

b) A hamvakat tartalmazó urnát  urnasírba temetni vagy sírhelybe rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 1,2 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

c) A sírhelyek méretei:

ca) felnőtt egyes sírhelyek hossza: 2,1 méter, szélessége: 0,9 méter, mélysége: 2,0 méter, sírok egymástól való távolsága: 0,6 méter.

cb) felnőtt kettős sírhelyek hossza: 2,1 méter, szélessége: 1,9 méter, mélysége: 2,0 méter, sírok egymástól való távolsága: 0,6 méter,

cc) urnasírhely hossza 0,6 méter, szélessége: 0,6-0,8 méter, mélysége : 1,2 méter

(3) A temetési helyeket – a sírbolthelyek kivételével – kifalazni, betonnal kibélelni, oldalirányú üreggel ellátni tilos.

7. § (1) A temető területén a sírhely, sírjel építése, elhelyezése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. Sírjelek, síremlékek felállításához, felújításához, átépítéséhez, lebontásához – bemutatott részletes terv alapján – a temető üzemeltetője járul hozzá és a (3) bekezdésben foglaltak alapján meghatározza a síremlékek alapozási méreteit. A sírjel nem foglalhat el a (3) bekezdésben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(3) A síremlékek földfeletti kiképzésének adatai:

a) A földfeletti állandó kiképzés méretei:

aa) felnőtt egyes sírok hossza: 2,1 méter, szélessége: 0,9 méter, magassága: 0,3 méter,

ab) felnőtt kettős sírok hossza: 2,1 méter, szélessége: 1,9 méter, magassága: 0,3 méter,

ac) urnasírhelyek hossza: 0,6 méter, szélessége: 0,6-0,8 méter, magassága: 0,15 méter.

b) A sírok földfeletti kiképzésének méretadatai nem vonatkoznak a rajtuk elhelyezett emléktáblák, emlékoszlopok és azok kiegészítő tartozékai, például vázák méreteire. Ennek eseti elbírálása – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – az Üzemeltető feladata.

c) A járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. A járda elkészítéséhez a kivitelező és az üzemeltető együttműködési megállapodása szükséges.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt síremlékek hosszának és szélességének méreteitől kivételes esetben – pl. az elhunyt termete – el lehet térni. Erre irányuló kérelmet a temető üzemeltetője engedélyezheti.

(5) A síremlékek fennmaradásának időtartamával kapcsolatosan a temetési helyekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temető vagy temetőrész megszüntetése, majd kiürítése elrendelése időpontjának lejárta után a síremlékek további sorsa vonatkozásában a Vhr. 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Az előreváltott temetési helyeken elhelyezett síremlékek, valamint síremlékkel rendelkező sírbolthelyek eladási szándékát az önkormányzatnak  előzetesen be kell jelenteni.

^[4] Hamvakat tartalmazó urnák eltemetése, elhelyezése a parcella vázlat alapján kialakított sírhelytáblákban történik.

(2) Az urnasírhelynek a 3. §-ban meghatározott nyugvási ideje lejárta után a sírokban elhelyezett hamvakat tartalmazó urnákat közös sírba kell elhelyezni. A közös sír kialakításáról és a folyamatos elhelyezésről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Az urnasírhelyek  méretei:

a) urnasírhelyek, szélessége: 0,6-0,8 méter, mélysége: 1,2 méter.

3.Szociális temetés

10.§ (1) A szociális temetkezésekre az önkormányzat az 01 parcella 01 sor 91-105 sírhelyig és a 07  parcella 7-8-9-10-11 sorát jelöli ki. Az önkormányzat a szociális temetést a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24/A. §- ban meghatározott feltételek szerint biztosítja.

(2) A szociális temetés iránti kérelmet a eltemettetésre kötelezett a Tarpai Közös Önkormányzati Hivatal Gulácsi Kirendeltségénél nyújthatja be.

4. A temető működési rendje

11. § (1) Az önkormányzat a temetéssel, a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos ügyek intézésére a községháza épületében ügyfélfogadást tart. Az ügyfélfogadás helyi időpontja és időtartama azonos a hivatal ügyfélfogadási időpontjával, melyet a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

12.§ ^[5](1)  A temető egész nap látogatható.

(3) A köztemetőben 12 éven aluli gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat. A szülő felügyeletének hiánya vagy a nem kellően hatékony felügyelet miatt bekövetkezett esetleges balesetekért az üzemeltetőt felelősség nem terheli.

13. § (1) A temető üzemeltetésével kapcsolatos előírások betartásáról, betartatásáról, a közönség kivonatolt tájékoztatók kifüggesztésével történő tájékoztatásáról az Üzemeltető a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-ában foglaltak szerint gondoskodik.

(2) A kegyeleti jogok gyakorlása céljából az önkormányzat a Ttv. 18. §-ában előírt nyilvántartásokat vezeti. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. Az önkormányzat a sírboltkönyv és a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyilvántartási ideje alatt köteles felvilágosítást adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek. Köteles továbbá a köztemetőről térképet vagy vázrajzot készíteni, amelyen folyamatosan fel kell tüntetni a betelt és a még felhasználható temetési helyeket.

14. § (1) Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a temető létesítésének és működtetésének feltételéül előírt infrastrukturális és egyéb körülmények megfelelő állapotban tartásáról, így különösen a köztemetők

a) útjainak javításáról ,

b) zöldfelületeinek karbantartásáról,

c) a hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról,

d) vízvételi lehetőségről.

(2) Az elhasználódott és feleslegessé vált tárgyak megsemmisítése az önkormányzat feladata, amennyiben a sírhellyel rendelkező személy nem ismert.

(3) A temetési helyek gondozása – állagmegóvás, díszítés, növények ültetése, más karbantartási feladatok végzése – a rendelkezési jogosult kötelessége.

15. § (1) A köztemető őrzéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A temetőben maradandóan elhelyezett tárgyak, sírjelek, síremlékek és tartozékaik őrzése nem az önkormányzat kötelezettsége. A temetőben maradandóan elhelyezett tárgyakat csak indokolt esetben és az önkormányzat írásos hozzájárulásával lehet bárkinek elszállítani.

(3) A temetési helyek földfeletti kiképzéséhez, síremlékek, sírboltok létesítéséhez szükséges építési anyagokat, segédszerkezeteket, építőipari gépeket a temető területén az erre a célra kijelölt helyen lehet tartani. Az építési tevékenységekből visszamaradt anyag, törmelék, segédszerkezet sírhelyek közötti tárolása csak az önkormányzat által engedélyezett módon és időtartamra lehetséges.

(4) Tilos a temetőben

a) a halottak kegyeletét sértő magatartást tanúsítani, különösen hangoskodni és egyéb megbotránkoztató tevékenységet folytatni,

b) szemetet, egyéb hulladékot elszórni,

c) a temetőkben hiányos öltözetben megjelenni,

d) a temető üzemi épületeit és azok tartozékait, a sírokat és síremlékeket, azok növényzetét rongálni, beszennyezni.

(4) A sírgondozás során összegyűlt mindenfajta hulladék, szemét, növényi maradvány, valamint gaz, virág, koszorú hulladék a kihelyezett szemétgyűjtő konténerekben tárolandó.

(5) Temetőben gyertyát gyújtani tűzmegelőzés figyelembe vételével szabad.

(6) A temető területén a temetési helyeken síremlék, sírjel állításával kapcsolatos munkavégzés csak a rendelkezési jogosulttól származó írásbeli nyilatkozat birtokában lehetséges. A munkavégzést a munkák megkezdését megelőzően az önkormányzatnak be kell jelenteni. A sírhely gondozásával kapcsolatos egyéb tevékenység, amennyiben azt nem vállalkozásszerűen végzik, nem bejelentés-köteles.

(7) A temetési hely melletti területen, azaz nem a sírhelyhez tartozó területen tárgyak, fás szárú növények, zúzott vagy darált kőzúzalék elhelyezése tilos. A kihelyező az önkormányzat írásos felszólítása után 30 napon belül köteles elvégezni ezek eltávolítását. Amennyiben az eredeti állapot visszaállítása határidőn belül nem történik meg, akkor az önkormányzat gondoskodik erről. A felmerülő költségeket az önkormányzat a sírhely felett rendelkező számára továbbszámlázza.

(8) A temető területén a síremlékek, sírok építése során keletkezett építési törmeléket, fel nem használt építőanyagot, sírjeleket, a vállalkozási és a temetkezési szolgáltatással összefüggésben keletkezett veszélyes hulladékot a megrendelő által kivitelezéssel, szolgáltatással megbízott vállalkozó, temetkezési szolgáltató még a munkavégzés napján köteles a köztemető területéről elszállítani vagy elszállíttatásáról gondoskodni. A vállalkozó vagy temetkezési szolgáltató mindezen anyagok további elhelyezéséről és ártalmatlanításáról is köteles gondoskodni.

(9) A temetőkbe látogatók panaszaikat a 12. § (1) bekezdésében meghatározott irodában elhelyezett panaszkönyvbe jegyezhetik be. Az önkormányzat köteles a bejegyzett indokolt panaszokat a törvényes határidőn belül kivizsgálni, erről a panasztevőt tájékoztatni és a jogos panasz okát megszüntetni.

5. Temetési szolgáltatások

16. § (1) Temetkezési szolgáltatások alatt a Ttv. 25. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek értendők.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt temetkezési szolgáltatások közül a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával az önkormányzat személyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező. Ezeket az önkormányzat által biztosított szolgáltatásoknak nevezzük, melyre vonatkozó díjtételeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Újratemetés díját a rendelet 1. mellékletében szereplő díjtételekből kell értelemszerűen képezni.

(4) Az önkormányzat vezeti a temetési helyekről a nyilvántartásokat, a sírboltokról szóló nyilvántartására a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. A sírboltkönyvbe és a nyilvántartó könyvbe annak személyes adattartalma miatt csak az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult tekinthet be. A sírhely ügyében, különösen megváltás vagy újraváltás esetén az eltemettető vagy a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyesen vagy meghatalmazottja járhat el.

(5) A Ttv. 25. § (1) bekezdésben felsorolt temetkezési szolgáltatások zavartalan biztosításáról az  önkormányzat  köteles gondoskodni közvetlenül vagy közvetve, a Ttv. 30. §-a szerinti feltételeknek megfelelő temetkezési szolgáltató közreműködésével.

(6) A temetőben végzendő minden munkát az önkormányzat részére be kell jelenteni. A temetkezési szolgáltatónak, a temetőben vállalkozásszerű tevékenységet végző vállalkozónak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez előírt szakképesítéssel, és a közegészségügyi, valamint baleset- és tűzvédelmi előírásokra vonatkozó ismerettel.

17. § (1) A temetőben munkát végző vállalkozó és temetkezési szolgáltató ez irányú tevékenységét az önkormányzattal együttműködve köteles végezni.

(2) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők, különösen az építőipari vagy kertészeti tevékenységet ellátók minden olyan megkezdett nap után, amelyen vállalkozói tevékenységüket végzik, temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni, melynek összegét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

18. §  (1) Ravatalozni és ravatalozással egybekötött szertartást végezni csak a ravatalozó-teremben vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó nyílt, a ravatalozó épület előtt kijelölt és kiépített területen lehet. A ravatalra helyezett halott – kivéve a fertőző betegségben elhunyt és a roncsolt testű halott – koporsója az eltemettető kívánságára, a temetési szertartás megkezdéséig a ravatalozóteremben nyitva tartható. A köztemetőben lévő ravatalozó helyiséget a temetési szertartás megkezdése előtt egy órával kell kinyitni.

6. A közköltségen történő temetés

19. § (1) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az elhunyt személy kórboncolása nélkül

a) szolgáltatások + kellékek + sírhely összesen: 100.000. Ft, + ÁFA

A kórboncolás nélküli közköltséges temetés díja magában foglalja a Gulács helységnévtábláján belüli szállítás költségeit. Gulács helységnévtábláján túli területeken az elhunyt szállítási díjához megtett kilométerenként 345,- Ft/km + ÁFA díjtétel hozzáadandó.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az elhunyt személy kórboncolásra szállításával Tarpáról a DEOEC-re:

a.) szolgáltatások + kellékek + sírhely összesen: 155.810. Ft, + ÁFA

A kórboncolással történő közköltséges temetés díja magában foglalja a Gulács helységnévtábláján belüli szállítás költségeit. Hajdúböszörmény helységnévtábláján túli területeken az elhunyt szállítási díjához megtett kilométerenként 345,- Ft/km + ÁFA díjtétel hozzáadandó.

7. Temető lezárása, kiüresítése

20. § (1) Temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely lezárását, kiürítését tartalmazó hirdetményt a ravatalozó előtt ki kell függeszteni.  A kiürítést tartalmazó hirdetményt a Közös Hivatal hirdetőtábláin is ki kell függeszteni.

(2) Kiürített temetőben lévő sírboltok és síremlékek esetében a 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, míg a műemlék jellegű síremlékek esetében az építésügyi és örökségvédelmi hivatal területileg illetékes szervét is tájékoztatni kell. Amennyiben az építésügyi és örökségvédelmi hivatal területileg illetékes szerve a síremléket műemléknek nyilvánítja, úgy gondoskodik annak megfelelő áthelyezéséről.

(3) Abban az esetben, ha megszűnt és kiürített temetőben lévő sírjel elszállításáról a rendelkezésre jogosult a meghatározott időpontig felhívásra nem gondoskodik vagy rendelkezésre jogosult már nincs, a megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével a sírjelet a temető az Üzemeltető értékesítheti. A síremlékek értékesítésének követelményeit az Üzemeltető javaslatára a fenntartó határozza meg.

8. Záró rendelkezések

21. § A rendelet 2016. január 12. 15:00 órakor napján lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a temetőről és a temetkezési tevékenységről szóló 6/2009.(VI.18.) Kt. rendelet és az azt módosító 14/2015.(IX.24.) számú önkormányzati rendelet.

22.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Vassné Szűcs Róza                                                                          Ujvári Judit

jegyző                                                                                                polgármester

1.melléklet a 2/2016.(I.12.) önkormányzati rendelethez

Az igénybevétel jellegétől függő nettó díjösszegek forintban

2.melléklet az 2/2016. (I.12.) önkormányzati rendelethez

FENNTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről

Gulács Község  Önkormányzata (4842. Gulács, Rákóczi u. 12. képviseletében: Ujvári Judit  polgármester,

(Közszolgáltató) másrészről a

Református Egyház  (képviseli: Hézser Enikő lelkipásztor) 4842. Gulács, Rákóczi u. 2. (Tulajdonos)

(együttesen: felek) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:

1.) A fenntartási megállapodásban szereplő felek megállapítják, hogy a temetőkről és temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII tv., valamint az e törvény végrehajtásáról szóló145/1999. (X. 1.) Korm. számú rendelet mind az önkormányzatok, mind a temetőtulajdonosok számára köztelezettséget ír elő. Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV tv. 8.§. (4) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladatai közé sorolja a köztemető fenntartását, és Gulács  településen a temető részben egyházi tulajdonban van, szükséges az érintett felek megállapodása.

2.) Felek rögzítik, hogy a 58 és 59 hrsz. alatt,Református Egyház Gulács néven nyilvántartott, működő temető a Református Egyház Gulács  tulajdonát képezi. A Gulács Köztemetőben( 58 és 59 hrsz közös határvonalán van) álló ravatalozó és hűtő közszolgáltató tulajdonában van.

3.) Tulajdonos – felekezethez való tartozás, és egyéb megkülönböztetés nélkül – a tulajdonában lévő működő temetőben biztosítja közszolgáltató részére köztemetési feladatai ellátását úgy, hogy esetenként a soron következő temetési helyet bocsátja a Közszolgáltató rendelkezésére.

4.) Közszolgáltató a ravatalozó használatára, kegyeleti szolgáltatást nyújtóval szerződést köt.

5.) A temetési hely megváltása és egyéb díjak beszedése a Közszolgáltató jogköre.

6.) A temető üzemeltetésével összefüggő valamennyi költség a Közszolgáltatót terheli.

7.) Közszolgáltató, a temetőn átvezetett ivóvíz hálózat szolgalmi joga megteremtésére, a vízhálózat kezelőjével külön szerződést köt.

8.) Az esetlegesen felmerülő vitás kérdések kivizsgálásában Közszolgáltató képviseletében eljáró polgármester, valamint a tulajdonos képviseletében eljáró lelkipásztori jogkörrel bíró egyházi vezető kötelesek egymással egyeztetni.

9.) A megállapodás határozatlan időre szól.

10.) A felmerülő jogviták rendezésére felek – figyelemmel a bíróságok hatásköri és illetékességi szabályaira – a tulajdon helye szerinti bíróság illetékességét jelölik meg.

11.) Alulírott szerződő felek a megállapodást elolvasták, tartalmát közösen értelmezték, azt akaratukkal mindenben megegyezőnek találtuk.

Gulács, 2016. január 27.

   Ujvári Judit                                                                           Hézser Enikő

   polgármester                                                                           lelkipásztor