Tiszatardos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Tiszatardos község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

            a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

            b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

            c) településképi követelmények meghatározásával;

            d) településkép- érvényesítési eszközök szabályozásával, és

            e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Tiszatardos településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Tiszatardos egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

            1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat

            2. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

3. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

4. Közérdekű molinó: olyan elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

            5. Reklámhordozó: az épület funkciójától független reklámüzenetek hordozója, megjelenítője, működtetője, a reklámeszköz közlésének továbbítója, eljuttatója a célszemélyhez.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. § (1) A helyi védelem feladata

            a) a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

            b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Tiszatardos helyi védelem alatt álló építészeti és zöldterületi örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy kezdeményezheti írásban Tiszatardos Község Önkormányzat Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre, illetve a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmazni kell:

            a) a kezdeményező nevét, elérhetőségét;

            b) a védendő, illetve a védelem alatt álló érték pontos megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

            c) a védendő, illetve védett érték pontos címét (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész), és

            d) a védelemmel, illetve a védelem megszüntetésével kapcsolatos kezdeményezés indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését vagy leírását.

(3) A kezdeményezéssel érintett építészeti örökségről – amennyiben az nem áll rendelkezésre – értékvizsgálatot kell készíttetetni.

(4) A védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a főépítész végzi.

(5) A Képviselő- testület az értékvizsgálat alapján egyedileg dönt a védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát, a kezdeményezőt, szükség esetén az érintett közművek és utak fenntartóit.

(7) A rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegének feltüntetést.

4. Nyilvántartási szabályok

5. § (1) A helyi védett értékekről a jegyző törzslapot készíttet és nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

            a) a védett érték megnevezését, pontos helyét és tulajdonosát,

            b) a védelem típusát,

            c) a védetté nyilvánítás indokolását,

            d) a védetté nyilvánítást elrendelő képviselő- testületi előterjesztést és az önkormányzati rendelet számát,

            e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét.

5. Az egyedi védelem meghatározása

6. § (1) Az egyedi védelem az 1. mellékletben meghatározott a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó

            a) építményekre, építményrészletekre,

            b) alkalmazott anyaghasználatra,

            c) tömegformálásra,

            d) homlokzati kialakításra,

            e) táj- és kertépítészeti alkotásra,

            f) egyedi tájértékre, növényzetre,

            g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

            h) utcabútorra

terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

6. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

7. § (1) A védett értéket az Önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – a tulajdonos előzetes értesítése mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

            a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos,

            b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben a védettség főbb elemei nem változnak meg.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

9. § Településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek:

a) a település belterületének a 2. melléklet szerinti lehatárolt területe,

b) a NATURA 2000 területek

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A tetőzet kialakítása során

            a) az utcával merőleges gerincű magastető alakítható, kivéve ahol a kialakult állapot szerint ez párhuzamos vagy egyedi tetőformát mutat,

            b) a tetőformát nem lehet megtörni kiugró tetőablakokkal és tetőfelépítményekkel, legfeljebb a tető felületének 20%-án, az épület utcafronti homlokzatával ellentétes oldalon, a telek belseje felé néző tetősíkon,

            c) új építés esetén a lapostető vagy terasz az alapterület legfeljebb 30%-án alakítható ki,

            d) a tető színezése során kizárólag homogén színezést lehet alkalmazni, a tarka színek nem megengedettek,

(2) A homlokzat színezése során

a) jellemzően tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazhatók, valamint az építőanyagok természetes színei, kivéve a vállalati arculat megjelenítésére szolgáló színek, logók, egyéb elemek,

b) a műemlékek, illetve a helyi védelem alatt álló épületek és építmények eredeti épületszínezése alkalmazható.

(3) A homlokzat anyaghasználatában természetes – vakolt felületek, tégla, kő, fa, fém és beton – anyagok alkalmazhatóak.

10. A településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) A homlokzat anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból nem meghatározó területeken nem alkalmazható a következőkben nem felsorolt szín

                        a) a fehér, a törtfehér szín és ezek árnyalata,

                        b) a földszínek, valamint

                        c) az anyagok természetes színei.

 (2) A homlokzat részleges felújítása során eltérő felületszínezés nem alkalmazható.

11. A helyi védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. § (1)Településképileg védett kategóriába tartozó elemek:

a) helyi egyedi védelemmel érintett értékek

b) helyi területi védelemmel érintett meghatározó területek

(2) A településképi szempontból védett elemeket érintő építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában a megbízott főépítésszel kötelező szakmai konzultációt kell lefolytatni.

12. A reklámhordozókra és hirdetési célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

13. § Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

14. § Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

            a) az Önkormányzat működési körébe tartozó információ,

            b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

            c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

            d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

            e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

15. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet. Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 1,0 m2-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t.

(6) Építmény homlokzatán csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

16. § (1) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t.

(2) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1 m-t.

(3) A cégérek, cégtáblák tartó- illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

            a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

            b) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

17. § (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.

(2) Cégjelzések, hirdető berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.

(3) Cégjelzés, hirdető berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetőek el.

(4) Üzletenként legfeljebb 1 cégtábla, 1 címtábla (a cég- és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként 1-1 cégér helyezhető el.

13. Egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésével kapcsolatos követelmények

18. § Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elsősorban terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.

19. § Közmű létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás- szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

20. § A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektromos hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a településképet nem meghatározó területek.

21. § (1) Önálló hírközlési sajátos építmény, illetve szélerőmű nem helyezhető el a belterületen, tájképvédelmi területen, régészeti lelőhelyi területen és műemléki környezetben, valamint ezen területek 50 m-es környezetében.

(2) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen légvezetékként nem helyezhető el.

22. § (1) Belterületen mobil átjátszó állomás nem létesíthető.

(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a műemléki környezet,

b) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

nem alkalmasak.

(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint

a) a zöldterületek,

b) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

c) a vízgazdálkodási területek,

d) a természetközeli területek,

nem vehetők igénybe.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

23. § (1) Klímaberendezés közterület felé néző homlokzatra nem szerelhető.

(2) Parapet- konvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése meglévő épületen műszakilag indokolt esetben, de új épületen nem létesíthető.

(3) Üzleti árnyékoló szerkezet tartószerkezetét a kirakatportálon vagy a falsíkon belül, rejtett módon kell felszerelni.

(4) Bankomat berendezés az épület homlokzatán olyan módon helyezhető el, hogy a berendezés mellett legalább 1,5 m-es szabad gyalogos járófelület maradjon.

(5) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken: ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón és puffer területen, tájképvédelmi területen, natura 2000 területen, helyi jelentőségű védett természeti területen, helyi területi védelem alatt álló területen és a helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

15. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele

a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,

b) védett épületen és annak ingatlanán történő,

c) a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos, építési tevékenység tekintetében kötelező.

(2) A szakmai konzultáció során a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározottak szerint szükséges eljárni.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.

25. § (1) A megbízott főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kötelező a helyi védelemmel érintett épületet, építményt érintő építési tevékenység esetében.

(3) A szakmai konzultáció kérelemre indul a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, mely lefolytatható személyesen és írásban egyaránt.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti- műszaki dokumentációját.

(5) A szakmai konzultáció során a megbízott főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:

            a) a kérelmező nevét, lakcímét, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,

            b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

            c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a megbízott főépítész lényeges nyilatkozatait.

(7) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét annak napjától számított 8 napon belül meg kell küldeni a kérelmező részére, továbbá a településképi bejelentési eljárás dokumentációjához csatolni kell.

(8) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a megbízott főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. Településképi bejelentési eljárás

26.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

a) településképi szempontból meghatározó területen található

aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,

c) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,

d) szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése, meglévő bővítése vagy átalakítása esetében.

27.§ (1) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben, valamint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről rendelet  26§ (b), (c) és (d) bekezdések foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.

28.§ (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

29.§ (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Önkormányzata Képviselő-testületéhez.

(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül hozza meg.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

17. Tájékoztatás és figyelemfelhívás

30.§ (1) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének, felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt írásbeli tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának, melyben rögzíti a jogsértést, illetve megjelöli annak megszüntetési határidejét.

(3) Amennyiben a tájékoztatás és felhívásban rögzített jogsértést a tulajdonos a megadott határidőig nem szünteti meg, akkor az önkormányzat hatósági döntéssel településképi kötelezési eljárást indít ellene.

18. A településképi kötelezési eljárás és településkép-védelmi bírság

31.§ A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:

aa) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,

ab) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

ac) az építmény vagy környezete nem felel meg a helyi építési szabályzat és a településkép védelmi rendelet előírásainak,

ad) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ae) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,

ae) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.

b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben;

c) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén;

d) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

e) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;

f) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében;

g) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.

32.§ (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester bírságot szabhat ki, mely adók módjára behajtható.

(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.

(3) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.

(4) A településkép-védelmi bírság

a) felső határa: természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 000 000 forint,

b) alsó határa 10 000 forint.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Tiszatardos Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.

33.§ A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja: közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

19. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

34. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő- testülete évente a költségvetési rendeletben határozhatja meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha

            a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,

            b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba lépés

35. § Ez a rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21. Hatályon kívül helyező rendelkezések

36. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszatardos Község Önkormányzat Képviselő- testületének 4/2013. (III. 20.) HÉSZ rendeletének a helyi építészeti értékek védelméről szóló részei.

              Kiss István                                                           Dr. Kovács Zoltán

            polgármester                                                                     jegyző