Damak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (V. 29.) önkormányzati rendelete

Damak község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2009. 09. 10

Damak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (V. 29.) önkormányzati rendelete

Damak község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről

2009.09.10.

Damak község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Damak község Helyi Építési Szabályzatát és elrendeli annak alkalmazását. Damak község Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya]

(1) E rendelet hatálya Damak Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Damak község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

2. § A belterület és a belterületi határ módosítása]

(1) A belterület határvonalát a Belterület Szabályozási Terve (1. sz. melléklet, rajzszám: TRT_02) tünteti fel. A határvonal az érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre. A rendelet hatályba lépéséig folyamatban lévő belterületbe vonásokat az építéshatósági eljárás során figyelembe kell venni annak ellenére, hogy a Szabályozási Terven esetlegesen nem szerepel.

(2) A Belterületi határvonal lehetséges változásainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a 3. sz. melléklet (rajzszám: TRT_4) jelöli. A tervben kijelölt területek belterületbe vonását az Önkormányzat kezdeményezheti.

(3) A belterületbe vonás feltételei:

a) a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez;

b) szigetszerű belterületbe vonás csak legalább 5 hektár nagyságú terület esetén kezdeményezhető;

c) a belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet.

(4) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(5) Azon területeket, melyek nem szerepelnek az előirányzott belterületbe vonandó területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehet belterületbe vonni.

(6) A tényleges belterületbe vonás előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki, gazdasági, üzemeltetési és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait és költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az Étv-ben meghatározott mértékig a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja.

(7) A tervezett területhasználat HÉSZ szerint előírt infrastrukturális ellátásáról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, illetve az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról és tervi előkészítéséről, valamint a terület üzemeltetési feltételeiről a belterületi határ változásáról szóló határozat megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. § (1) Damak község igazgatási területén építési használat szerint:

a) Beépítésre szánt területek, valamint

b) Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a Szabályozási tervek (külterületi, belterületi) határozzák meg, és határolják le.

4. § A beépítésre szánt területek területfelhasználása]

(2) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG	JELE
Lakóterületek	L
Falusias lakóterület	Lf
Vegyes területek	V
Településközponti vegyes terület	Vt
Gazdasági területek	G
Ipari terület	Gip
Üdülőterületek	Ü
Hétvégi házas terület	Üh
Különleges területek	K
Temető területe	K/te
Kegyeleti park területe	K/kegy
Szabadidőközpont területe	K/szk

(3) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

5. § A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása]

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG	JELE
Közlekedési és közműterületek	Kö
Közutak területe	Köu
Országos mellékút	Köu/1
Kiszolgáló út	Köu/2
Kiemelt kiszolgáló út	Köu/3
Gyalogút	Köu/4
Zöldterületek	Z
Közpark	Z/kp
Erdőterületek	E
Védelmi célú erdőterület	Ev
Gazdasági célú erdőterület	Ee
Mezőgazdasági területek	M
Általános mezőgazdasági területek	Má
Szántóterület	Má/sz
Gyepterület	Má/gy
Major	Má/ma
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek	Mkf
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület az ökológiai hálózatban	Mkf/öh
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület természeti területen	Mkf/T
Vízgazdálkodási területek	V
Állandó vízfelület	Vá/f
Vízbeszerzési terület	V/b
Csatornák (csatornák, vízelvezető árkok)	Vi/cs

(2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

6. § Szabályozási elemek]

(1) A kötelező szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

(2) A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei:

a) A beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határvonala;

b) A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala - tervezett szabályozási vonal;

c) Szabályozási szélesség – a tervezett szabályozási vonalak közötti minimális közterület keresztmetszeti szélessége;

d) A területfelhasználási mód, az építési övezet és az övezet határa;

e) A területfelhasználási, az építési övezeti és az övezeti besorolás, ezen belül:

1. Az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése;

2. A beépítés feltételei;

3. A beépítési mód;

4. A legnagyobb beépítettség mértéke;

f) A funkcionális korlátozások;

g) A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza;

h) A telken belül kialakítandó zöldterület minimális mérete;

i) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság legkisebb mérete;

j) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az építési övezeti előírás, és/vagy a Szabályozási terv külön meghatározza;

k) A terepszint alatti építmények előírásai;

l) A területre, az építményekre, a természeti környezetre, és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

m) Az egyes területfelhasználási egység és építési övezet minimális közművesítésének előírásai.

(3) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alább felsoroltakat:

a) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet.

b) Az építési övezet határa egy tömbön belül a szabályozási terv módosítása nélkül akkor változhat, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

7. § A telekalakítás szabályai]

(1) Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a meglévő, illetve kialakított közútról vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett a Szabályozási terv, a HÉSZ, magasabb rendű jogszabályok, valamint Telekalakítási terv alapján végezhető.

(2) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(3) A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján kapott felhatalmazás szerint a közterületek konkrét kialakításáról és annak költségmegosztásáról, támogatásáról külön önkormányzati határozatban rendelkezik.

(4) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában – zártsorú beépítés kivételével – az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 14,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki.

(6) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.

(7) A szabályozási terven jelölt út céljára történő kötelező lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építéshatósági eljárás során kell elvégezni.

8. § A telkek beépítésének feltételei]

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható ki.

(3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztosítani kell.

(4) A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági-, és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek, illetve az ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek szolgalmi jog bejegyzésével.

(5) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ adta keretek között épület építésére kerül sor, úgy a megközelítést jelen rendelet ezen paragrafusának (3) bekezdése szerint kell biztosítani.

(6) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély, vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(7) Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása

(8) A közművesítés kötelező mértéke:

a) A falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

b) A településközponti vegyes, gazdasági és üdülő területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

c) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.

d) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.

e) Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(9) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(10) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;

b) Köztárgyak;

c) A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;

d) A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

III. Fejezet

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYAI

9. § Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai általános esetekben]

(1) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén, csúszásveszélyes területeken az építési hatóság bármely építési övezetben az építéshatósági eljárás során elrendelheti az építési engedély kérelem kiegészítését egyedi talajmechanikai szakvélemény és felszíni vízrendezési terv készítésével.

(2) A 10%-nál nagyobb lejtésű területen rétegvonalas, magassági adatokat is tartalmazó helyszínrajz készítendő (legalább M=1:250 léptékben) a tereprendezés, támfalak, teraszok, kerítések, burkolatok és azok anyagainak jelölésével, valamint a 20 cm-nél nagyobb átmérőjű fák ábrázolásával.

(3)¹

(4)²

(5) Ahol az érvényben lévő magasabb szintű rendelet szerint telekalakítási tervet kell készíteni, a tervet beépítési javaslattal is ki kell egészíteni. A telekalakítási tervet a magasabb szintű előírások szerint kell engedélyeztetni.

10. § Elvi építési engedély köteles tevékenységek]

(1) Az elvi építési engedély köteles tevékenységeket magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák.

11. § Tervek véleményezése]

(1) Az építéshatósági eljárás során a magasabb rendű jogszabályokban előírtak szerint szükséges az illetékes Tervtanács véleménye.

12. § Az illeszkedés szabályainak alkalmazása]

(1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást.

IV. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

13. § Az övezeti jelek értelmezése]

(1) Az övezeti jelek az alábbiak szerint határozandók meg:

a) A területfelhasználás kategóriája;

b) A beépítési módja beépítésre szánt területeknél;

c) A telekterület minimális nagysága (m²);

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke (m) beépítésre szánt területeknél;

e) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége (%) beépítésre szánt területeknél;

f) Az előkert minimális és a hátsókert minimális mérete beépítésre szánt területeknél.

(2) A területfelhasználás kategóriájának meghatározásánál a 4. és 5. §.-ban meghatározott jeleket kell alkalmazni.

14. § A területfelhasználási egységek szintterület sűrűsége]

(1) A község területén az egyes területfelhasználási egységek esetén betartandó maximális szintterület sűrűségi mutatók értéke:

Jel	Területfelhasználás egység	Szintterület sűrűség
Lf	Falusias lakóterület	0,5
Vt	Településközponti vegyes terület	2,4
Gip	Ipari gazdasági terület	1,5
K	Különleges	2,0

15. § Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások]

(1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,

b) személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,

c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,

d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.

(3) Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m széles bejáró – megtartása mellett.

a) előkertben:

1. közmű csatlakozási műtárgy

2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)

b) oldalkertben:

1. közmű csatlakozási műtárgy

2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)

3. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

4. napkollektor

5. kerti épített tűzrakó hely, lugas,

6. kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

1. közmű csatlakozási műtárgy,

2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,00 m-es külső magassággal),

3. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

5. kerti épített tűzrakó hely, lugas,

6. kerti szabadlépcső és lejtő,

7. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedőkerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence

8. kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető. Amennyiben a terepszint alatti építmény, vagy épületrész terepszinttől számított magassága az 1,0 métert meghaladja, úgy a beépítettség mértékének megállapításakor és az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni. Kivételt képeznek a már meglévő picék és pincerendszerek, valamint esetleges technológiai berendezések, ezek felújítása, rendeltetésének megváltoztatása és a telekhatáron belüli területi bővítése engedélyezhető.

(5) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító

2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, külön önkormányzati rendeletben megadott feltételek teljesítése esetén

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

6. pince, pincefelépítmény.

c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(6) A község területén a megengedett legnagyobb építménymagasságtól eltérő adótornyok illetve nagyméretű kémények nem létesíthetők!

(7) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni csak az önkormányzat helyi parkolási rendeletében megállapított esetekben és feltételekkel lehet. Ha az építmény elhelyezésének feltétele az OTÉK szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, ill. az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni.

(8) A közös udvar magánútnak tekintendő, amennyiben a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül-, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek a közterületi megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj alatti terület is a magánút részét képezheti.

(9) A maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell, hogy illeszkedjen. Az illeszkedés szabályait főépítészi vagy műszaki osztállyal történő konzultációt követően az építésügyi hatóság állapítja meg.

(10) Az ivóvíz kutak külső hidrogeológiai védőidomát az építéseknél figyelembe kell venni.

16. § Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül]

(1) Előkertek

a) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:

E: kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

b) Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

(2) Oldalkertek

Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen.

(3) Építési vonal

a) Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha a szabályozás másként nem rendelkezik.

1. A szabályozási terven az előkert mérete egyben az építési vonalat is jelöli.

2. Kialakult beépítések esetében az építési vonalat az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani, az építéshatóság jóváhagyásával.

17. § A kialakult állapot értelmezése]

(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 18. §), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

(3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 18. §. előírásai alapján építhető.

(4) Abban az esetben, ha meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.

(5) Falusias lakóterületen és településközponti vegyes területen belül lévő azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m² területű.

(6) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 10%-kal növelhető.

18. § Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások]

(1) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű, meglévő és később kijelölendő helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, valamint a hozzá tartozó ingatlanon 1 m² felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el.

(2) Az elhelyezni kívánt reklám több elemből állhat, azonban ezt az építési hatósággal, az illeszkedési szabályok alkalmazásával, és közterületen szabadon álló reklám esetében az illetékes szakhatóságokkal jóvá kell hagyatni.

(3) Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(4) Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház” épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(5) Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

(6) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.

(7) Közterület fölé zárt épületrész 60 cm-nél nagyobb mélységben nem nyúlhat ki, csak a közterület tulajdonosának és az önkormányzatnak a külön hozzájárulásával.

(8) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) 60 cm fölött csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti.

(9) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

LAKÓTERÜLETEK

19. § Lakóterületek általános előírásai]

(1) A község egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500 m², kivéve ha a telek övezeti szabályozása a telken belül több önálló főépület építését is megengedi.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész – amennyiben a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik - egyik lakóövezetben sem építhető be. Nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.

(2) Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

20. § Falusias lakóterületek (Lf)]

(1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) Egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.

b) Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény – max. 100 m² alapterülettel.

c) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

d) Kézműipari építmény.

e) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

f) Sportépítmény.

g) Termelő kertészeti építmények.

(2) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(3) A lakóépületeket, a lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

VEGYES TERÜLETEK

21. § Településközponti vegyes területek (Vt)]

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás,

b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

c) fólia-sátor,

d) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

(4) Az övezeten belül garázsokat önálló építményként nem lehet elhelyezni.

(5) Településközponti vegyes területeken a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy épület építhető (mellék funkciójú épület csak a főépülettel egybeépítve).

GAZDASÁGI TERÜLETEK

22. § Ipari területek (Gip)]

(1) Damak község közigazgatási területén lévő ipari területek elsősorban a környezetre kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, illetve az energiaszolgáltatást és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgálnak. Az iparterületen belül az azt kiszolgáló építmények is elhelyezhetők.

(2) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(4) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határértékek megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

23. § Különleges területek (K)]

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

Temető területe – K/te

(3) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(4) A temető telkén belül legalább 10 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani, amennyiben erre elegendő hely biztosítható, illetve tájképvédelmi érdekeket nem sért.

Védőterületet igénylő infrastruktúra intézményei – K/szt, K/hu

(5) A településgazdálkodás és műszaki infrastruktúra védőterületet igénylő intézményei

a) Szennyvíztisztító területe – K/szt

b) Hulladékudvar területe – K/hu

c) Hírközlési terület – K/hi

(6) A K/szt és K/hu övezetben csak a nem veszélyes települési-, ipari/termelési hulladék kezelésére, elhelyezésére szolgáló épületek és telephelyek (lerakók) helyezhetők el. Az övezetben a felügyelő személyzet számára szolgáló őrház, tartózkodási helyiség, valamint szociális épület is létesíthető.

(7) A szennyvíztisztító területen csak kiszolgáló épület építhető.

Hírközlési terület – K/hi

(8) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, az ezzel kapcsolatos, előírt magassági korlátozás betartandó. Az övezetbe a távközlési építmény (mikrohullámú adósáv) védőterületével érintett telkek tartoznak. A védőtávolságon belül magassági korlátozás van érvényben, a védősávban legfeljebb a szakhatóság által megengedett építménymagasságú épület, műtárgy építése engedélyezhető.

(9) Közszolgálati táv-, hírközlési- és magánantennát csak építési engedéllyel lehet elhelyezni. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás is lefolytatásra kerüljön.

Szabadidőközpont területe – K/szk

(10) A szabadidőközpont területén sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

24. § Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata]

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

25. § Közlekedési és közmű területek (KÖ)]

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(4) Új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

26. § Közlekedési területek

(1) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

a) Köu – közutak területe

(2) A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

a) Országos mellékút (települési főút) – Köu/1

b) Kiszolgáló út - Köu/2

c) Kiemelt külterületi kiszolgálóút – Köu/3

d) Gyalogút – Köu/4

(3) A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani.

(4) Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl

a) szolgálati lakóépületek és szállásépületek

b) az utazóközönséget ellátó

c) épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)

d) egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, a közlekedésben dolgozók szociális helyiségei, stb.)

e) külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint - a szakági előírások betartásával - reklámok is elhelyezhetők.

(5) A közlekedési létesítmények védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávban építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.

(6) Köu/1 országos összekötő út, települési főút

Szabályozása:

a) belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint

b) külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

c) az út építési területe min. 30 méter

d) az út védőtávolsága 100 méter

(7) Köu/2 kiszolgáló út

Méretezés nélkül minimális szélessége 12 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték

(8) Köu/3 kiemelt külterületi kiszolgáló út

Méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték

(9) Köu/4 gyalogút

Méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(10) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

27. § Közmű területek

(1) A község területén minden beépítésre szánt övezetben biztosítani kell a teljes közművesítettséget. A közművesítés az építmény használatának feltétele.

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3) Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

b) A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

c) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

d) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

e) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(6) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(7) A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a légvezetékeket meg kell szüntetni.

(8) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték lehetőség szerint eltávolítandó a földből.

(9) A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: É-mi KTVF) hozzájárulása esetén engedélyezhető. Igény esetén miután a felszíni vízrendezésben ma már szerepet nem tölt be az árokként történő jelölése felülvizsgálható és az É-mi KTVF által jóváhagyott engedéllyel az ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti.

(10) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(11) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

28. § Zöldterületek (Z)]

(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.

(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(5) A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

(6) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

Közpark – Z/kp

29. § Közpark]

(1) Az övezet területén elhelyezhetők:

a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével),

c) az ismeretterjesztés építményei,

d) Parkberendezés, közterületi bútorok.

(2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.

(3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.

30. § Erdőterületek (E)]

(1) Az erdőterület erdő (meglévő és tervezett erdő) céljára szolgáló terület. A jelenleg hatályos, magasabb szintű rendelet értelmében erdőterületnek kell tekinteni:

a) a földművelésügyi miniszter által rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik;

b) az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt;

c) az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;

d) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem őshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedésű faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény).

(2) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

Ev – védelmi célú erdő (védő, ill. védett erdő)

Eg – gazdasági célú erdő

(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(4) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. A körzeti erdőtervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket a Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási tervben figyelembe kell venni.

(5) Nemesnyárasok, akácosok, fekete és erdei fenyvesek, ill. egyéb tájidegen faültetvények fafaj-cseréjét fokozatosan el kell végezni honos, természetközeli, vegyes állományú erdők kialakításával. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(6) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(7) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,

b) közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

d) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

e) geodéziai, turisztikai jelek,

f) köztárgyak,

g) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők (rendszeres ürítésüket meg kell szervezni),

h) biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,

i) kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

j) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

k) termékvezeték és műtárgyai.

(8) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

(9) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

31. § Mezőgazdasági területek (M)]

Mezőgazdasági területek általános előírásai

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

a) Má – Általános mezőgazdasági terület

1. Má/gy – gyep

2. Má/sz – szántó

b) Mkf– korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

1. Mkf/gy – Korlátozott funkciójú gyepterület

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű területen – az övezeti szigorúbb szabályozási előírások figyelembe vételével – az alábbi építmények helyezhetők el:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság

e) a távközlés létesítményei,

f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

g) geodéziai jelek, köztárgyak,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k) biztonsági okokból szükséges őrház,

l) komposztáló telep és építményei.

(5) Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.

(6) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(7) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(8) A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.

(9) Vízfolyások, tavak, tározók partján legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek, ahol gazdasági épületek csak az illetékes szakhatóság engedélyével létesíthetők.

(10) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

Birtokközpontok

(11) Birtokközpont az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.

(12) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(13) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(14) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

Általános mezőgazdasági területek – Má

(15) Az általános mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni az OTÉK előírásai alapján lehet.

(16) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtároló).

(17) Az övezetben birtokközpont kialakítható.

(18) Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

a) Szántó (Má/sz),

b) Gyep (Má/gy)

(19) Az mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése szükséges.

Szántóterületek – Má/sz

(20) A szántóterületeken művelési ág váltás esetén gyepesítés, vagy gyümölcsös telepítése engedélyezhető.

(21) Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő gazdasági épület lehet. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia azt feltétlenül szükségessé teszi.

Gyepterületek – Má/gy

(22) Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő lakó, ill. gazdasági épület lehet.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület – Mkf

(23) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek:

a) a Természeti Területek,

b) a Natura 2000 hálózat,

c) az Érzékeny Természeti Területek,

d) a hullámtér, ill. nyílt ártér,

e) a vízbázisok védőterülete,

f) a vízfolyások menti 50 m széles sáv által érintett területeken kerültek kijelölésre.

(24) Az övezetben a területeken az értékek védelme érdekében a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, törvényeket be kell tartani.

(25) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növényvédő-szerek, nitrogén alapú műtrágyák kihelyezését kerülni kell.

(26) Az övezet területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji-, természeti értéket nem károsítja.

(27) Az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak (az egyes alövezetekben ennél szigorúbb előírások is lehetnek):

a) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe legalább 1,0 ha (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%);

b) lakóépület legalább 10 ha (100.000 m²) területű telekre építhető (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg. A lakóépület alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, ugyanakkor az épület alapterülete max. 200 m² lehet).

Mkf/gy – Korlátozott funkciójú gyepterület

(28) Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, a gyepek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartása, bemutató- és sportolá- si célú állattartás és szénatárolás építményei elhelyezhetők.

(29) Építmények csak az 5 ha-nál nagyobb telken helyezhetők el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%-nál.

(30) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.

(31) Az övezet gyepeinek fenntartása szükséges, feltörésük nem engedélyezhető. A legelte- tett állatlétszámot fenn kell tartani. Az állatállomány növelése a gyepek eltartóképességéig növelhető.

(32) A gyepek égetése tilos! Felülvetésük, műtrágyázásuk kerülendő.

(33) A gyepek vegyszeres kezelésének mellőzése szükséges. Az illetékes nemzeti park iránymutatása mellett a biodinamikus gazdálkodás szerei használhatók.

(34) A gyepterületeken a nagyüzemi libatarás, libalegeltetés tilos.

32. § Vízgazdálkodási területek (V)]

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

a) Vá/f – Állandó vízfelület

b) V/b– Vízbeszerzési és vízműterület

c) Vi/cs – Csapadékvíz-elvezető árkok

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(3) A vízgazdálkodási övezeteket, illetve a hullámteret érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az elvi építési engedély és ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

(4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

a) A biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, illetve ne veszélyeztesse,

b) Segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,

c) Biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,

Vá/f – Állandó vízfelület

(5) Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.

(6) Az állóvíz partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.

(7) A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partéleitől számított 10,0-10,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges (7 m magasnak tekintendő) munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről Korm. rendelet rendelkezik, a bányatavak körül kialakítandó parti sávot és ennek hasznosítását, használatát e rendeletben leírtaknak megfelelően kell kialakítani.

(8) A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki (még ideiglenes építményt, kerítést, benyúló épülő részt stb. sem lehet elhelyezni).

(9) Külterületen a parti sávban (parttól számított 3-3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható.

(10) Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.

(11) A vízfolyások, mint természetvédelmi értelemben vett ökológiai folyosók esetében az ökológiai folyosókra vonatkozó övezeti előírásokat kell betartani.

V/b – Vízbeszerzési és vízműterület

(12) A vízműterület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül, olyan tevékeny ség végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.

(13) A vízművek védőterületén belül a vízbázis védelme érdekében a vegyszerek használatát kerülni kell.

(14) Az övezet, illetve belső védőterületének kezelése és fenntartása a vízmű üzemeltetőjének a feladata.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

33. § Általános előírások]

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.

(3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

a) a levegőtisztaság-védelem,

b) a zaj és rezgés elleni védelem,

c) a föld és vízvédelem,

d) a hulladékgazdálkodás,

e) a sugárzás,

f) a természetvédelem,

g) az épített környezet védelmének témaköreire, valamint

h) az állattartással kapcsolatos előírásokra.

A KÖRNYYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

34. § Levegőtisztaság-védelem]

(1) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(3) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.

35. § Zaj és rezgés elleni védelem előírásai]

(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni.

36. § A föld védelme]

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről magasabb szintű törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természetvédelmi és Természeti Területek, a NATURA 2000 védett területei kezelési előírásairól az Aggteleki Nemzeti Park gondoskodik.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) A szeméttelepek, illegális szemétlerakatok területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a szabályozási terven jelölt funkcióknak.

37. § A vizek védelme]

(1) Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.

(4) A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

(5) A terveken jelölt vízbázis védőidomon belül magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni és az ÉKÖVIZFE sajátos előírásait is érvényesíteni kell.

38. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás]

(1) A hulladék elhelyezéséről magasabb rendű jogszabályok intézkednek.

(2) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával, magasabb rendű jogszabályok alapján. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(4) Damak területén kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

39. § Környezetbiztonság]

(1) A környezetbiztonság védelméről a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokban és szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

40. § Sugárzásvédelem]

(1) A sugárzásvédelemről magasabb rendű jogszabályok betartásával kell gondoskodni.

41. § A természet értékeinek védelme]

(1) A természet védelméről magasabb rendű jogszabályok rendelkeznek.

VI. Fejezet

A TÁJI- ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

42. § A táj- és a természet értékeinek védelme]

(1) A természeti értékek és az erdők védelméről szóló magasabb szintű jogszabályok előírásai betartandók.

(2) A helyi művi-, táji- és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(3) A természeti területek kezelési előírásairól az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága gondoskodik.

(4) A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen és településképi jelentőségű külterületeken nem létesíthetők.

(6) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

(7) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

Természeti területek

(8) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak az ANPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(9) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.

(10) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(11) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természet védelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól az ANPI által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.

(12) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az Aggteleki Nemzeti Park gondoskodik.

(13) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Érzékeny Természeti Területek övezete

(14) Az övezetbe – a vonatkozó, magasabb szintű rendelettel összhangban – a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

(15) Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

Egyedi Tájértékek területei

(16) Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.

43. § Települési zöldfelületek, növényzet védelme]

(1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(5) A közterületen található fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.

(6) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(7) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(8) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(9) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(10) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.

(11) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.

(12) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

(13) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

(14) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

(15) Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni.

VII. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

44. §

Az épített környezet értékvédelme

(1) ³ Damak község helyi védett épületeinek és területeinek felsorolását az 11. számú melléklet tartalmazza.

(2) A közterület rendezési tervek készítésekor – a védett közterületeken – az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

a) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelezésű legyen.

b) A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

c) A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

d) A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell, hogy legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

(3) Az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Lábazatképzés

1. Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

b) Homlokzatok

1. Vakolt, vagy nyers kőfelület igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

2. Tájidegen burkolóanyagok használata tilos. (Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet; illetve ragasztott szabálytalan kőlap).

3. Kémény csak téglaburkolatú vagy vakolt felületű lehet.

c) Tető

1. A tetőfedés anyaga mázatlan agyag vagy betoncserép legyen, lehetőleg vörös vagy natúr színű.

2. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képeznek a rézlemezzel vagy horgany-lemezzel fedett meglévő templomépítmények), kislemezes palafedés, hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.

3. Ipari-gazdasági épületek esetében vörös színű cseréplemez héjalás 20°-nál kisebb tetőlejtés esetén engedélyezhető.

d) Nyílászárók

1. Műanyag vagy fém nyílászáró a védelem alatt álló épületeken és területeken nem alkalmazható, kivételt képeznek azon középületek, melyeknél a helyi képviselőtestület hozzájárul.

e) Utcaképek

1. A község területén kerülendők az erős, élénk, a hagyományos földfestékektől eltérő (zöld, kék, lila stb.) színek, javasolt a lélegző szilikátfestékek használata.

2. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

f) Tetőformák szabályozása

1. Oldalhatáron álló övezetekben utcára merőleges gerincű magastető építendő, a kialakult utcaképhez igazodóan.

2. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Kizárólag épület rekonstrukció estében félnyeregtető is alkalmazható a kialakult helyzetnek megfelelően.

45. §

A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése

(1) Helyi védelem alá helyezésről, ill. annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:

1. a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását

2. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)

3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)

4. a kezdeményezés indoklását

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

1. az együttes megnevezését

2. körülhatárolását

3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását

4. a kezdeményezés indoklását

(4) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a Képviselőtestület gondoskodik.

(5) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja.

(6) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni

(7) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(8) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(9) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni és a tulajdonost értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről és a tulajdonos értesítéséről a jegyző gondoskodik.

46. §

A védett értékekre vonatkozó általános szabályok

(1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(2) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

(3) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(4) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

47. §

A védett értékek fenntartásának támogatása

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vagy az általa létrahozott alapítvány, illetve szervezet támogatást adhat.

48. §

A védett értékek nyilvántartása

(1) A helyi védettségről magasabb rendű jogszabályok alapján nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

b) fotódokumentációt,

c) a védettségi kategóriát magasabb rendű jogszabályok alapján,

d) a helyrajzi számot.

(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b) helyszínrajzot,

c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

(5) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Damak község Önkormányzatának Képviselőtestülete védetté nyilvánította” „évszám”.

(6) Védett növényzet esetén az (5) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

49. §

Régészeti örökség védelme

(1) A községben egy nyilvántartott régészeti lelőhely van (9. sz. melléklet).

(2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapot-romlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Regionális Irodájában be kell jelenteni. Az örökségvédelmi területet érintő beruházások esetében a KÖH szakhatóságként vesz részt.

(5) Földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

VIII. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

50. §

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1) A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani.

(2) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(3) Építési tilalmat kell elrendelni a célok megvalósulása érdekében.

(4) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.

(5) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.

(6) A településrendezési kötelezettségek közül

a) helyrehozatali kötelezettséget kell előírni,

b) beültetési kötelezettséget kell előírni.

(7) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

a) tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozatban közli, és egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,

b) az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni,

c) a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkednie.

(8) A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

(9) A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv. 22 § (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.

(10) Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. § (1) Jelen rendelet a jóváhagyását követő 8. napon lép hatályba. A kihirdetésről Damak Község Önkormányzat Jegyzője gondoskodik a helyben szokásos módon. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

(2)⁴ Jelen rendelet mellékletei:

a) 1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Terve (rajzszám: TRT_02)

b) 2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terve (rajzszám: TRT_03)

c) 3. sz. melléklet: A belterületi határ lehetséges változásai (rajzszám: TRT_04)

d) 4. sz. melléklet: ESA (Természetileg érzékeny) területek

e) 5. sz. melléklet: Természeti értékek

5.1. sz. melléklet: Tervezett természeti területek

5.2. sz. melléklet: Ökológiai hálózat

5.3. sz. melléklet: Egyedi tájértékek

f) 6. sz. melléklet: Közlekedési területek besorolása

g) 7. sz. melléklet: Területigényes közmű létesítmények számára kijelölt területek

h) 8. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

8.1. sz. melléklet: Építési tilalommal érintett ingatlanok jegyzéke

8.2. sz. melléklet: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke

8.3. sz. melléklet: Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke

8.4. sz. melléklet: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke

8.5. sz. melléklet: Út céljára lejegyzendő területek jegyzéke

i) 9. sz. melléklet: Regisztrált régészeti lelőhely

j) 10. sz. melléklet: Szabályozási jelek összefoglaló táblázata

k) 11. számú melléklet: Helyi területi védelem és helyi egyedi védelem alá vont objektumok

l) 12. számú melléklet: HÉSZ készítésénél figyelembe vett jogszabályok tájékoztató listája

(3) ⁵

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

8. melléklet

9. melléklet

10. melléklet

11. mellékelt⁶

(A melléklet szövegét a(z) 1. függelék.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

12. melléklet ⁷

Hatályon kívül helyezett bekezdés a 6/2009.(IX.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a alapján. Hatályos: 2009. szeptember 10. napjától.

Hatályon kívül helyezett bekezdés a 6/2009.(IX.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a alapján. Hatályos 2009. szeptember 10. napjától.

Módosított pont a 8/2008.(VIII.7.) önkormányzati rendelet 1.§-a alapján. Hatályos: 2008. augusztus 7. napjától.

⁴

Kiegészített bekezdés a 8/2008.(VIII.7.) önkormányzati rendelet 2.§-a alapján. Hatályos 2008. augusztus 7. napjától.

⁵

Hatályon kívül helyezett bekezdés a 8/2008.(VIII.7.) önkormányzati rendelet 3.§-a alapján. Hatályos: 2008. augusztus 7. napjától.

⁶

Módosított melléklet a 8/2008.(VIII.8.) önkormányzati rendelet 4.§-a alapján. Hatályos: 2008. augusztus 7. napjától.

⁷

Módosított melléklet a 8/2008.(VIII.7.) önkormányzati rendelet 4.§-a alapján. Hatályos 2008. augzstus 7. napjától.