1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ládbesenyő Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3780. Ládbesenyő, Kossuth út 64. sz.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Ládbesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

2. § Az önkormányzat működési területe: Ládbesenyő település közigazgatási területe

3. § Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének hivatala: Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal

4. §² Az önkormányzat szervei: a polgármester, az Ügyrendi Bizottság, a jegyző, Szendrőlád,Balajt, Ládbesenyő, Szakácsi Községek Önkormányzatainak Közös Önkormányzati Hivatala, az Edelényi Kistérségi Többcélú Társulás, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképe a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképei használatának rendjét az erre vonatkozó önálló önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. § Az önkormányzat és szervei által használt bélyegzők leírását és használatának rendjét önálló nyilvántartásukban határozzák meg.

7. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.ladbesenyo.hu

8. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § -ában meghatározott önkormányzati döntéseket a képviselő-testület hozza meg, ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítésével és megterhelésével kapcsolatos döntés.

9. § (1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait intézményei és közszolgáltatást nyújtó szervek által látja el.

(2) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A települési önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésében, a fedezet biztosításával kell döntenie a képviselő-testületnek.

(3) Önként vállalt helyi közügyről történő döntést megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni és a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek eredménye tartalmazza a feladat ellátásának valamennyi kihatását. Az adott ügy esetében a képviselő-testület határozza meg, ki végzi el az előkészítő feladatokat.

(4) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben a polgármester indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, a bizottság és az ügyben érintett civil szervezetek meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

11. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, az Ügyrendi Bizottságára és törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át, melyeket az önkormányzat rendeletei tartalmaznak.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

12. § (1) Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület összetétele: 1 fő polgármester és 4 fő települési képviselő.

(3)³

13. § A képviselőnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján előterjesztett kérdésére, amennyiben arra az ülésen érdemi válasz nem adható, a választ a jogszabályban előírt határidőn belül a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a jegyző készíti elő.

14. § (1) A képviselőt kérdezési jog és interpellációs jog illeti meg. A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. Az interpelláció tárgya az Önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a képviselő-testület.

(2) A polgármester az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a benyújtott kérdésekről és interpellációkról. A képviselők a kérdést és az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.

(3) Ha a kérdés, vagy interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző 5 nappal került sor, úgy arra az ülésen érdemben választ kell adni. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az ülés előtt 5 nappal, valamint az ülésen előterjesztett interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadásáról a következő ülésen dönt a képviselő-testület.

(4) A kérdés, interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni a kérdést feltevő, interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület a kérdés, interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amellyel a polgármestert, vagy valamely bizottságot bízhatja meg.

15. § (1) A képviselő kötelezettségei:

(2) A képviselő igazoltan van távol a képviselő-testület, illetőleg a bizottság üléséről, ha az akadályoztatását előzetesen írásban, vagy szóban bejelenti.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a tudomására jutást követő munkaterv szerinti ülésen a döntést felülvizsgálja. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó önkormányzati képviselő tárgyhavi tiszteletdíját a Képviselő-testület bármely önkormányzati képviselő javaslatára megvonhatja.

16. § A polgármester a képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevonja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba. A képviselő-testület javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg.

17. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterve szerinti és rendkívüli ülést tart.

(2)⁴ Munkaterv szerinti ülést a képviselő-testület legalább évi 10 alkalommal tart, a testületi ülést minden hónap utolsó hetének csütörtöki napjára kell összehívni.

18. § (1) A képviselő-testület bizottságának, a települési képviselők egynegyedének, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.⁵

(2) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A polgármester az ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a sürgősség okáról.

(3) A lakosságot a képviselő-testület ülésének helyéről, idejéről az ülést megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 nappal, a meghívó Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és lehetőség szerint hangosbemondó útján tájékoztatja a jegyző, ezzel biztosítva az ülések nyilvánosságát

19. § A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és engedély alapján felszólalhat.

20. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben. Zárt ülést rendelhet el a 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt ügyek esetében, melynél az üzleti érdek megítéléséről az adott napirendi pont tárgyalása előtt dönt.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben, ha az érintett ezt kéri. Amennyiben az érintett előzetesen e kérdésben nem nyilatkozott és ülésen jelen van, az ülés vezetője nyilatkoztatja arról, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba, vagy zárt ülést kér.

(3) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(4) A zárt ülésről minden esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Zárt ülés tartása esetén az erre vonatkozó törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.

21. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester minden év december 31-éig terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni az alpolgármestertől, a települési képviselőktől és a bizottságoktól. A munkaterv javaslatának előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(3) A munkaterv készítéséhez javaslatot tehetnek a nemzetiségi önkormányzat, a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek is.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A munkatervet meg kell küldeni:

22. § (1) A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Az önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, helyi népszavazás kiírása, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. és 5. pontjában foglalt ügyekben kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztés tartalmazza a tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az előterjesztéshez kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

(5) Az önkormányzat által készített előterjesztések bemutatásra kerülnek a jegyző felé törvényességi felülvizsgálatra.

23. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén az ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester személyes érintettségének bejelentése esetén az adott napirend, vagy előterjesztés tárgyában történő döntéshozatal alatt a képviselő-testület ülését az alpolgármester, akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

24. § (1) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(2) A képviselő-testület ülését az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a napirendi pont előadóját tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább öt nappal (rendkívüli ülés esetén két nappal) kézhez kapják. A kézbesítés tértivevénnyel történik. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés és határozati javaslat ülés előtti kiosztását.

(4) A polgármester, a települési képviselők, a jegyző és az aljegyző részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztés minden esetben kézbesítésre kerül. A képviselő-testületi ülés egyéb meghívottja részére csak azon napirendi pontokra vonatkozóan kell kiküldeni az írásos előterjesztést, amelyhez a meghívás kapcsolódik.

(5) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság és a képviselő-testület tagjai által benyújtott azon javaslatokat, amelyek tárgyalását a felsoroltak kérték.

25. § (1) A képviselőtestületi ülésre meghívandók a jegyzőn és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökén kívül:

26. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjai közül 3 fő jelen van.

(2) Az ülés határozatképtelen, ha az (1) bekezdésben megjelölt számú települési képviselő nincs jelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, írásbeli meghívó kiküldésével ugyanazon napirendekkel össze kell hívni.

(3) Amennyiben az ülés megkezdését követően áll be a határozatképtelenség, a polgármester az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti.

(4) A képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az ülés vezetője tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

27. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(2) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

28. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a polgármester és a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

(5) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

29. § Az ülésen jelenlévő állampolgár kézfelnyújtással jelezheti hozzászólási szándékát, melynek megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama 5 perc, a hozzászólás kiegészítésének időtartama 3 perc.

30. §⁶ (1) A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő is kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépte, a polgármester felszólíthatja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre, valamint a hozzászólása befejezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

31. § Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A módosító és kiegészítő indítványokról a végleges döntés meghozatala előtt, az elhangzás sorrendjében dönt a képviselő-testület.

32. § A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A titkos szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja, lebonyolításáról az ügyrendi bizottság jelenlévő tagjai gondoskodnak, eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

(2) A titkos szavazás az ügyrendi bizottság által kiosztott szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése külön jegyzőkönyvben történik. A jegyzőkönyvet az ügyrendi bizottság elnöke és a bizottság jelenlévő tagjai írják alá.

34. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl:

(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző - a jelenléti ív alapján – felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét polgármester, alpolgármester, képviselők ABC sorrendben, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az "igen", "nem" vagy "tartózkodom" szavak használatával szavaznak.

(3) A név szerinti szavazásról kötelező külön jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a képviselők aláírásukkal hitelesítenek és a jegyzőkönyvhöz kerül becsatolásra.

(4) A napirend elfogadása tárgyában, ügyrendi kérdésben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazás nem indítványozható.

35. §⁷ Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. § -ában felsoroltakon felül az alábbi ügyek eldöntéséhez:

36. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezésről tájékoztatja a képviselő-testületet és előterjeszti a rendelet tervezetet.

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokat.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségén Ládbesenyő, Kossuth út 64. szám alatti székhelyén lévő, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kihelyezés. Az elfogadott és kihirdetett rendeletet meg kell jeleníteni az Önkormányzat honlapján.

(5) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

37. § (1) A rendelet-tervezetet a (8) bekezdésben foglaltak kivételével társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(2) A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.ladbesenyo.hu) közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(5) A rendelet-tervezet előterjesztője mérlegeli a beérkezett véleményeket, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

(6) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testület részére hozzáférhetővé kell tenni.

(7) Nem kell véleményezésre bocsátani

(8) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(9) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított hat hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.

38. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a határozatot hozó szerv teljes megjelölését, a határozat sorszámát, közzétételének évét, hónapját és napját, valamint a címét. A határozat tartalmazza továbbá annak tárgyát, a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a munkatervben meghatározottak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

39. § (1) A képviselőtestület üléseiről feljegyzés, illetve hangfelvétel alapján írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek során a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(2) A jegyzőkönyvet Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

(4) A feljegyzés és a hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet. A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki. A zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése. A zárt ülésen született döntések tartalma nyilvános

(5) Az ülésről készült jegyzetet, illetve hangfelvételt 12 hónapig kell megőrizni. Az ülésen készült hangfelvétel nem selejtezhető, azt a jogszabályban meghatározott határidőben a levéltárnak kell átadni.

(6) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § -ában foglaltakon túl tartalmazza:

(7)⁸ A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(6)⁹

40. § (1) A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet a lakosság a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségén, ügyfélfogadási időben tekintheti meg.

(2) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesít.

(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az állampolgárok az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott költségtérítés megfizetése mellett írásban benyújtott kérelemmel másolatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a polgármester engedélye, ha a kérelmező a képviselő-testület tagja, valamint ha az iratra a Közös Önkormányzati Hivatalnak van szüksége. A zárt ülés jegyzőkönyve helyett másolat a fentebbieknek megfelelően a közérdekből nyilvános adatról kérhető.

41. § (1) A jegyző évente gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékletei beköttetéséről.

(2) A képviselőtestület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

42. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

43. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából falugyűlést tart. Az ezen elhangzó állásfoglalásokról, javaslatokról, véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testület a falugyűlés szervezéséről szükség szerint külön döntést hoz, melynek időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 5 nappal előtte tájékoztatja. A meghívót a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségének hivatalos hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és hangosbemondó útján is értesíteni kell a lakosságot. A falugyűlésre szóló meghívót meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

(3) Amennyiben a falugyűlésen elhangzó kérdésre az azonnali válasz nem lehetséges, a választ a polgármester vagy a jegyző 5 napon belül írásban adja meg.

(4) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, helyi szervezetek képviselői a helyi közügyekre vonatkozó kérdéseiket, javaslataikat intézhetik a képviselő-testület felé. A közmeghallgatás időpontját az adott évi munkaterv tartalmazza.

(5) A közmeghallgatáson elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

44. § (1)¹⁰ Ládbesenyő Község Polgármestere feladatát főállásban látja el.

(2)¹¹ A polgármester jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 67. § - ában foglaltakon túl:

(4) A polgármester minden héten szerdai napon 8.00-12.00 és 13.00-16 .00 óráig fogadóórát tart.

(5) A polgármester a polgármesteri feladatok folyamatos ellátása és a távollét ideje alatti helyettesítés biztosítása érdekében az alpolgármesterrel egyeztet.

(6) Tartós akadályoztatásnak tekinthető, amikor az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni és a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat gyakorolhatja:

45. § (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében veszély helyzet idején a költségvetés körében azonnali, átmeneti intézkedéseket hozzon.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester azonnal, amennyiben erre a veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség, a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

46. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül, az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

47. § (1)¹² Szendrőlád, Balajt, Ládbesenyő, Szakácsi községek polgármesterei lakosság számarányos többségi döntése alapján nyilvános pályázat útján nevezik ki a jegyzőt és állapítják meg illetményét és egyéb juttatásait. A jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint.

(2)¹³ Az aljegyző minden héten kedden 8.00-12.00 óráig, valamint minden héten csütörtökön 8.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A jegyző, aljegyző hivatalvezetéssel és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kerülnek szabályozásra. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére -legfeljebb hat hónapi időtartamra- a jegyzői feladatokat a székhely település polgármestere által kijelölt, a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el.Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő, a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettes jegyző kijelölését.

(4) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól helyi önkormányzatokról szóló törvény 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:

48. § (1) A képviselőtestület a saját, a képviselő-testület bizottsága és a tisztségviselők munkájának segítésére, a önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására külön alapító okirattal egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.

(3)¹⁴ A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

49. § (1) A Képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő,

(2)¹⁵ Az Ügyrendi Bizottság összetétele: 3 fő képviselőtestületi tag. A bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság működésével kapcsolatos feladatokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

50. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze A bizottsági ülés meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy a bizottsági tagok és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a képviselő-testület munkatervének megállapítását követő 30 napon belül kell elkészíteni. Az Ügyrendi Bizottság rendes üléseinek száma a képviselő-testület munkaterve alapján, a bizottság feladatához kapcsolódó napirendek alapján kerül megtervezésre, a feladatához kapcsolódó egyéb ügyekben rendkívüli ülést tart.

(3) A bizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag vezeti.

(4) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. §. (1) bekezdésében foglaltakon túl:

(5) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

51. § (1) A képviselőtestület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes, eseti bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok érvényesek.

(2) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban számolnak be a képviselő-testületnek.

52. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítés tekintetében együttműködik a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatallal, a házi segítségnyújtás, valamint egyéb szociális szolgáltatás ellátására intézményfenntartó többcélú kistérségi társulásban vesz részt.

(2) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt.

(3) A társulások munkájának tapasztalatairól az érintettek évente egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

(4)¹⁶ Az (1) és (2) pontban felsorolt feladatok ellátására létrejött társulásokat és együttműködő partnereket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3)¹⁷

53. §¹⁸ A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak, továbbá együttműködik a településen működő civil szervezetekkel.

54. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programot a megbízatásának időtartamára alkotja meg.

(2) A polgármesteri ciklusprogram beépül a gazdasági programba, melynek végrehajtásáról a polgármester a képviselő-testületet minden év decemberében tájékoztatja.

(3) A gazdasági program a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. § -ában foglaltakon túl SWOT elemzést, valamint helyzetelemzést tartalmaz az alábbiak szerint:

55. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján költségvetési koncepciót kell készíteni, amelynek keretében:

(3) A második fordulóban, a költségvetési törvény elfogadását követően történik a költségvetési rendelet tervezet előterjesztése és elfogadása.

56. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat az erre vonatkozó önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

57. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzésére a Képviselő-testület döntése alapján a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal köt megbízási szerződést.

(2) A belső ellenőrzés feladatai: a belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásának vizsgálatára.

(3) Amennyiben az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése megkívánja, a Képviselő-testület azt könyvvizsgálóval elvégezteti.

58. § (1)¹⁹ Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3)²⁰ Az önkormányzat biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit a következő módon:

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) A Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltsége a nemzetiségeket érintő szociális ügyekben kérheti a nemzetiségi önkormányzat együttműködését.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a Képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(7) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(8) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(10) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

59. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

60. § Hatályát veszti Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2017.(XI.24.) önkormányzati rendelete, valamint a rendelet módosításáról szóló 2/2018. (II.23.) önkormányzati rendelete.