Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének d.) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §. - ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ládbesenyő Község Önkormányzata

      (2) Az önkormányzat székhelye: 3780. Ládbesenyő, Kossuth út 64. sz.

      (3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:

            Ládbesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

2.§ Az önkormányzat működési területe: Ládbesenyő település közigazgatási területe

3.§ Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének hivatala:

      Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltsége

4.§^[1]Az önkormányzat szervei: a polgármester, az Ügyrendi Bizottság, és Szendrőlád, Balajt, Ládbesenyő Községek Önkormányzatainak Közös Önkormányzati Hivatala

5.§ (1) Az önkormányzat hivatalos jelképe a címer és a zászló.

      (2)  Az önkormányzat jelképei használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

6.§ Az önkormányzat és szervei által használt bélyegzők leírását és használatának rendjét önálló nyilvántartásukban határozzák meg.

7.§ Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.ladbesenyo.hu

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

8.§       Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § -ában meghatározott önkormányzati döntéseket a képviselő-testület hozza meg, ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítésével és megterhelésével kapcsolatos döntés.

9.§ (1)  Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait intézményei és közszolgáltatást nyújtó szervek által látja el.

(2)  Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.

10.§ (1) A települési önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

       (2)   Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésében, a fedezet biztosításával kell döntenie a képviselő-testületnek.

        (3) Önként vállalt helyi közügyről történő döntést megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni és a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek eredménye tartalmazza a feladat ellátásának valamennyi kihatását. Az adott ügy esetében a képviselő-testület határozza meg, ki végzi el az előkészítő feladatokat.

       (4)   A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben a polgármester indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, a bizottság és az ügyben érintett civil szervezetek meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

 11.§ (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, az Ügyrendi Bizottságára és törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át, melyeket az önkormányzat rendeletei tartalmaznak.

        (2)  Az átruházott hatáskör gyakorlásáról annak címzettjei a végrehajtást követő képviselő-testületi ülésen, egyéb esetben évente legalább egyszer beszámolni kötelesek.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

12.§  (1)Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

          (2) A képviselő-testület összetétele: 1 fő polgármester és 4 fő települési képviselő.

          (3) A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

13.§     A képviselőnek a helyi önkormányzatokról szóló 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint előterjesztett felvilágosítás kérésére érdemi választ a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltsége nevében a jegyző készíti elő.

14.§ (1)A képviselőt kérdezési jog és interpellációs jog illeti meg. A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. Az interpelláció tárgya az Önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a képviselő-testület.

(2)   A polgármester az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a benyújtott kérdésekről és interpellációkról. A képviselők a kérdést és az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.

(3)   Ha a kérdés, vagy interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző 5 nappal került sor, úgy arra az ülésen érdemben választ kell adni. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az ülés előtt 5 nappal, valamint az ülésen előterjesztett interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ. A válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadásáról a következő ülésen dönt a képviselő-testület.

(4)    A kérdés, interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni a kérdést feltevő, interpelláló képviselőt is. A képviselő-testület a kérdés, interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amellyel a polgármestert, vagy valamely bizottságot bízhatja meg.

15. §  (1) A képviselő kötelezettségei:

a)         köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b)        köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti          tevékenységre, a választók bizalmára,

c)         köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d)         köteles írásban, vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén, valamint egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

   e)        a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

 f)        köteles a személyes érintettségét bejelenteni.

(2) A képviselő igazoltan van távol a képviselő-testület, illetőleg a bizottság üléséről, ha az akadályoztatását előzetesen írásban, vagy szóban bejelenti.

16. §    A polgármester a képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba. A képviselő-testület javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg.

1. A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

17.§  (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterve szerinti és rendkívüli ülést tart.

        (2)  Munkaterv szerinti ülést a képviselő-testület legalább évi 10 alkalommal tart, a testületi ülést minden hónap utolsó hetének csütörtöki napjára kell összehívni. A határozattal jóváhagyott adott év munkatervét a 2. függelék tartalmazza.

18.§ (1) A képviselő-testület bizottságának, vagy legalább egy fő települési képviselő indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásnak indokát tartalmazó indítványára az ülést össze kell hívni. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját és az összehívás indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles összehívni.         

        (2)  Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülését a polgármester rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A polgármester az ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a sürgősség okáról.

(3) A lakosságot a képviselő-testület ülésének helyéről, idejéről a meghívó Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, lehetőség szerint hangosbemondó útján tájékoztatja a jegyző, illetve aljegyző ezzel biztosítva az ülések nyilvánosságát.

 19.§     A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és engedély alapján felszólalhat.

20.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben. Zárt ülést rendelhet el a 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt ügyek esetében, melynél az üzleti érdek megítéléséről az adott napirendi pont tárgyalása előtt dönt.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben, ha az érintett az ülésen jelen van, az ülés vezetője szóban kér nyilatkozatot arról, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba. A képviselő-testület minden esetben zárt ülést tart, amennyiben az érintett nincs jelen az ülésen.

(3) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(4) A zárt ülésről minden esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.

(6) A választójoggal nem rendelkező, 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

2. Az ülések tervezése, előkészítése

21.§ (1)A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester minden év december 31-éig terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni az alpolgármestertől, a települési képviselőktől és a bizottságoktól. A munkaterv javaslatának előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(3) A munkaterv készítéséhez javaslatot tehetnek a nemzetiségi önkormányzat, a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek.

       (4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját és helyét,

b) az ülés napirendjét és előadóit,

c) azokat a témákat, amelyeket a bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági

    állásfoglalás szükséges,

d) a napirend megtárgyalásához tanácskozási joggal meghívandók felsorolását,

e) a közmeghallgatás időpontját,

f) az előterjesztések leadásának határidejét.

      (5)  A munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a munkatervben érintett előadóknak,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének

(6 ) A jegyző az előterjesztések leadásának határideje előtt 15 nappal tájékoztatja a napirend előadóját az ülés időpontjáról, a napirend címéről és az előterjesztés leadásának határidejéről.

3. Az előterjesztések

22. § (1) A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a képviselő-

               testület döntése szükséges.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Az önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, helyi népszavazás kiírása, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42. § 4. és 5. pontjában foglalt ügyekben kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

   (4) Az előterjesztés tartalmazza a tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az előterjesztéshez kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

 (5) Az önkormányzat által készített előterjesztések bemutatásra kerülnek a jegyző felé törvényességi felülvizsgálatra.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

23.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén az ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester személyes érintettségének bejelentése esetén az adott napirend, vagy előterjesztés tárgyalása alatt a képviselő-testület ülését az alpolgármester, akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

24.§ (1) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

        (2) A képviselő-testület ülését az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a napirendi pont előadóját tartalmazó meghívóval kell összehívni.

        (3) A meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább öt nappal kézhez kapják. A kézbesítés tértivevénnyel történik. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés és határozati javaslat ülés előtti kiosztását.

        (4) A polgármester, a települési képviselők, a jegyző és az aljegyző részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztés minden esetben kézbesítésre kerül. A képviselő-testületi ülés egyéb meghívottja részére csak azon napirendi pontokra vonatkozóan kell kiküldeni az írásos előterjesztést, amelyhez a meghívás kapcsolódik.

        (5) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság és a képviselő-testület tagjai által benyújtott azon javaslatokat, amelyek tárgyalását a felsoroltak kérték.

25.§ (1) A képviselőtestületi ülésre meghívandók a jegyzőn és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökén kívül:

            a) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői az őket érintő napirendi pont  

                 tárgyalásához,

            b) a napirend előadója, amennyiben nem kötelezően meghívott,

        c) akit a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve aki meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött.

26.§ (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjai közül 3 fő   jelen van.

(2) Az ülés határozatképtelen, ha az (1) bekezdésben megjelölt számú települési képviselő nincs jelen. A határozatképtelen ülést  8 napon belül, írásbeli meghívó kiküldésével ugyanazon napirendekkel össze kell hívni.

       (3) Amennyiben az ülés megkezdését követően áll be a határozatképtelenség, a polgármester az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti.

       (4) A képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az ülés vezetője tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

27. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,

             b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

             c) ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását,

d) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre, összefoglalja a vitát, felteszi szavazásra az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,

e) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét,

f) tájékoztatja a képviselő-testületet az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,

            g) bezárja az ülést.

        (2) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

28.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3)  Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(4)  A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a polgármester és a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.

(5)  A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

29. §    Az ülésen jelenlévő állampolgár kézfelnyújtással jelezheti hozzászólási szándékát, melynek megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama 5 perc, a hozzászólás kiegészítésének időtartama 3 perc.

5. A tanácskozás rendjének fenntartása

30.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az  

              alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő

    a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan

    magatartást tanúsít.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

6. A döntéshozatali eljárás

31.§     Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A módosító és kiegészítő indítványokról a végleges döntés meghozatala előtt, az elhangzás sorrendjében dönt a képviselő-testület.

32. §    A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

33.§ (1) A titkos szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja, lebonyolításáról az ügyrendi bizottság jelenlévő tagjai gondoskodnak, eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

        (2) A titkos szavazás az ügyrendi bizottság által kiosztott szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése külön jegyzőkönyvben történik. A jegyzőkönyvet az ügyrendi bizottság elnöke és a bizottság jelenlévő tagjai írják alá.

34. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 55.§ (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl:

a) bármely képviselő indítványára, az általa meghatározott ügyben,

b) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén.

Név szerinti szavazásról a képviselőtestület vita nélkül dönt, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző - a jelenléti ív alapján - felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét polgármester, alpolgármester, képviselők ABC sorrendben, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az "igen" , "nem" vagy "tartózkodom" szavak használatával szavaznak.

(3) A név szerinti szavazásról kötelező külön jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a képviselők aláírásukkal hitelesítenek és a jegyzőkönyvhöz kerül becsatolásra.

(4) A napirend elfogadása tárgyában és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

35.§  Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 50.§ -ában felsoroltakon felül az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi

    büntetés  kiszabása,

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházása és visszavonása,

c) helyi népszavazás kiírásához,

c) hitelfelvétel, önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén.

7. Az önkormányzati rendeletalkotás

36.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezésről tájékoztatja a képviselő-testületet és előterjeszti a rendelet tervezetet.

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokat.

(4)    Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségén Ládbesenyő, Kossuth út 64. szám alatti székhelyén lévő, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kihelyezés. Az elfogadott és kihirdetett rendeletet meg kell jeleníteni az Önkormányzat honlapján.

    (5)   A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

37.§ (1) A rendelet-tervezetet a (8) bekezdésben foglaltak kivételével társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(2) A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.ladbesenyo.hu) közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

a) sérti a közerkölcsöt,

b) nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához,

c) név nélkül érkezett.

A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(5) A rendelet-tervezet előterjesztője mérlegeli a beérkezett véleményeket, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

(6) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testület részére hozzáférhetővé kell tenni.

(7) Nem kell véleményezésre bocsátani

a)a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,

b)a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,

c)a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

d)a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezetet,

e)a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,

f)a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

g)az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint

h)a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

(8) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(9) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított hat hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.

8. Önkormányzati határozatok

38.§ (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját. A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) elfogadásának évét, hónapját és napját,

c) a határozat tárgyát,

d) a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3)   A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a munkatervben meghatározottak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

9. A képviselő-testület jegyzőkönyve

39.§ (1) A képviselőtestület üléseiről feljegyzés, illetve hangfelvétel alapján rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek során a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

         (2) A feljegyzés és a hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.

               A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki. A zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.

         (3) Az ülésről készült jegyzetet, illetve hangfelvételt 12 hónapig kell megőrizni.

         (4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. § -ában foglaltakon túl tartalmazza:

a) az igazoltan és igazolatlanul távol maradt képviselők nevét,

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid 

    tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal

    kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

d) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

e) a polgármesternek az ülés vezetése során tett intézkedéseit,

f) az ülés bezárásának tényét,

g) az aláírásokat és a pecsétet.

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a rendelet tervezeteket és határozati javaslatokat, az elfogadott rendeleteket, ha az nem épül be a jegyzőkönyvbe, a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását, a jelenléti ívet.

  (6)  A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

40. §(1) A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet a lakosság a Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségén, ügyfélfogadási időben tekintheti meg.

(2) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesít.

(3)  A jegyzőkönyvről, annak részeiről – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - az állampolgárok a külön törvényben meghatározott illeték megfizetése mellett írásban benyújtott kérelemmel másolatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a polgármester engedélye, ha a kérelmező a képviselő-testület tagja, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos felhasználásához szükséges a kivonat.

(4)  A hivatalos felhasználás céljára kiadott kivonat hitelesítésére a jegyzőkönyv vezetője jogosult, aki a kiadott másolatokról és kivonatokról nyilvántartást vezet. Kérelemre indult eljárás során a másolat hitelesítésére a jegyző jogosult.

41.§ (1) A jegyző évente gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékletei beköttetéséről.

        (2) A képviselőtestület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

10. A helyi népszavazás

42.§ A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

11. Lakossági fórumok

43.§ (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítése céljából falugyűlést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a falugyűlés szervezéséről szükség szerint külön döntést hoz, melynek időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 5 nappal előtte tájékoztatja. A meghívót a Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltségének hivatalos hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és hangosbemondó útján is értesíteni kell a lakosságot.  A falugyűlésre szóló meghívót meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

        (3) A képviselő-testület közmeghallgatást tart a jóváhagyott éves munkatervében elfogadott napirendi pont tárgyában, amelyen az állampolgárok közérdekű kérdéseiket, javaslataikat intézhetik a képviselő-testület felé. A közmeghallgatás időpontját az adott évi munkaterv tartalmazza.

        (4) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(5 A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 5 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.

IV. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző

1. A polgármester

44. § (1) Ládbesenyő Község Polgármestere feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

 (2) A polgármester tiszteletdíjának emeléséről, költségtérítéséről, jutalmazásáról az

      ügyrendi bizottság javaslatára dönt a képviselő-testület.

 (3) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 67. § - ában 

       foglaltakon túl:

a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését,

b) segíti a képviselők és a bizottság munkáját,

c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő

    közösségeivel, ápolja az önkormányzat kapcsolatait,

d) képviseli az önkormányzatot a médiával történő kapcsolattartás során,

e) kezdeményezheti a képviselő-testület önkormányzat érdekeit sértő döntésének

                    ismételt megtárgyalását.

       (4) A polgármester minden héten szerdai napon 8.00-12.00 és 13.00-16 .00 óráig

            fogadóórát tart.

(5) A polgármester a polgármesteri feladatok folyamatos ellátása és a távollét ideje alatti helyettesítés biztosítása érdekében az alpolgármesterrel egyeztet.

(6)  Tartós akadályoztatásnak tekinthető, amikor az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni és a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat gyakorolhatja:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) 14 napot meghaladó kórházi ápolás,

c) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

45.§ (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében veszély helyzet idején a költségvetés körében azonnali, átmeneti intézkedéseket hozzon.

  (2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester azonnal, amennyiben erre a veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség, a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

2. Az alpolgármester

46.§ (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül, az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2)  Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja és esetenként dönt a helyettesítés rendjéről.

3. A jegyző, aljegyző

47.§ (1) Szendrőlád, Balajt, Ládbesenyő községek polgármesterei lakosság számarányos többségi döntése alapján nyilvános pályázat útján nevezik ki a jegyzőt és állapítják meg illetményét és egyéb juttatásait. A jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint.

 (2) A jegyző minden héten csütörtökön 8.00-12.00 óráig, az aljegyző minden héten kedden 8.00-12.00 óráig, valamint minden héten csütörtökön 8.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A jegyző, aljegyző hivatalvezetéssel és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje, a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kerülnek szabályozásra.

(4) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól helyi önkormányzatokról szóló törvény 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:

a)  gondoskodik arról, hogy a testületi döntésekről az érintettek értesüljenek,

b) közreműködik a képviselő-testület működésével kapcsolatos szervezési feladatok  

    ellátásában, tárgyi és adminisztratív feltételek biztosításában, az előterjesztések

    elkészítésében, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,

c)  gondoskodik a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek továbbképzéséről,

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a képviselő-testületet az

    önkormányzat működését érintő jogszabályokról és azok változásairól,

V. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

48.§ (1) A képviselőtestület a saját, a képviselő-testület bizottsága és a tisztségviselők munkájának segítésére, a önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével,  végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására külön alapító okirattal egységes hivatalt hoz létre.

(2)A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.

(3)A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

VI. Fejezet

Bizottságok

49.§ (1) A Képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre:

  a)   Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő,

(2) Az Ügyrendi Bizottság összetétele: 3 fő képviselőtestületi tag.

A bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

      A bizottsági tagok név szerinti felsorolását a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(3) Egy települési képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet a tagja és egy bizottságnak az elnöke. A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)  A bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

1. A bizottságok működése

50.§ (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze A bizottsági ülés meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy a bizottsági tagok és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2)  A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a képviselő-testület munkatervének megállapítását követő 30 napon belül kell elkészíteni. Az Ügyrendi Bizottság rendes üléseinek száma a képviselő-testület munkaterve alapján, a bizottság feladatához kapcsolódó napirendek alapján kerül megtervezésre, a feladatához kapcsolódó egyéb ügyekben rendkívüli ülést tart.

(3)  A bizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag vezeti.

(4)  A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. §. (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) az igazoltan és igazolatlanul távol maradt bizottsági tag nevét,

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid

    tartalmát

c) az ülés bezárásának tényét.

(5) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

    a) jegyző, aljegyző

    b) polgármester, alpolgármester,

    c) tisztségviselők,

    d) bármelyik képviselő,

    e) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

51.§ (1) A képviselőtestület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes, eseti bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok érvényesek.

(2) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban számolnak be a képviselő-testületnek.

VII. fejezet

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

52.§ (1) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására

             társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.

   (2) A társulások munkájának tapasztalatairól az érintettek évente egy alkalommal

         beszámolnak a képviselőtestületnek.

    (3) Az (1) és (2) pontokban felsorolt feladatok ellátására létrejött társulási

          megállapodásokat a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

53.§     A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak, továbbá együttműködik a településen működő civil szervezetekkel, a Ládbesenyői Lengyel Nemzetiségi Önkormányzattal.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

1. A gazdasági program

54.§ (1) A képviselő-testület a gazdasági programot a megbízatásának időtartamára alkotja

              meg.

                 (2)   A polgármesteri ciklusprogram beépül a gazdasági programba, melynek végrehajtásáról a polgármester a képviselő-testületet minden év decemberében tájékoztatja.

(3) A gazdasági program az Mötv. 116. § -ában foglaltakon túl SWOT elemzést, valamint helyzetelemzést tartalmaz az alábbiak szerint:

a) a település területe,

b) a település lakosainak száma, megoszlása,

c) a település fekvése, megközelíthetősége,

d) a település története,

e) gazdaság,

f) az Önkormányzat és az önkormányzati gazdálkodás jellemzői,

g) humán erőforrás állapota, foglalkoztatás, munkanélküliség jellemzői,

h) infrastruktúra,

i) idegenforgalom, turizmus,

j) az Önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása, ezen belül egészségügy, szociális ellátás, kultúra, sport, foglalkoztatás,

k) a település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere.

2. Az önkormányzat költségvetése

55. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján költségvetési koncepciót kell készíteni, amelynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,

b) meg kell határozni a kiadások sorrendjét.

(3) A második fordulóban, a költségvetési törvény elfogadását követően történik a költségvetési rendelet tervezet előterjesztése és elfogadása.

3. Az Önkormányzat vagyona

56.§ (1) A képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

       (2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

A gazdálkodás ellenőrzése

57.§ (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzésére a képviselő-testület egyéni vállalkozóval köt megbízási szerződést.

    (2) A belső ellenőrzés feladatai: a belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásának vizsgálatára.

 (3) A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladatok:

a)  belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének értékelése, elemzése vizsgálata,  (jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelés)

b)  belső kontrollrendszer gazdaságosságának, hatékonyságának, eredményességének  vizsgálata

c)  erőforrásokkal való gazdálkodás elemzése, vizsgálata

d)  vagyon megóvásának és gyarapításának vizsgálata,

e)  elszámolások megfelelőségének vizsgálata,

f)   a beszámolók valódiságának vizsgálata

g) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapítások, következtetések megfogalmazása

h) javaslattétel a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében

i)   javaslat megfogalmazása a működés eredményességének növelése és a belső  

     kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében

j) belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedések nyilvántartása, nyomon követése

           A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni:

a)  szabályszerűségi ellenőrzés: az adott szervezet vagy szervezeti egység működése,   illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai;

b)  pénzügyi ellenőrzés: pénzügyi elszámolások, számviteli nyilvántartások 

     ellenőrzése;

c) rendszerellenőrzés: egyes rendszerek kialakításának, működésének átfogó vizsgálata;

d) teljesítmény-ellenőrzés: a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg;

e)  informatikai ellenőrzés: informatikai rendszerek megfelelőségének, biztonságának, valamint abban tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának, védelmének vizsgálata

      (4) A tanácsadó tevékenység körében ellátható feladatok:

a)  megoldási lehetőségek elemzése, értékelése, vizsgálata, kockázatok becslése

b)  ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;

c) közreműködés a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében

d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;

e)  konzultáció és tanácsadás a szervezeti stratégia elkészítésében;

f)  javaslattétel a működés eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a belső szabályzatok tartalmát, szerkezetét illetően

IX. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

58. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

59. § Hatályát veszti Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelete.

              Győrfi Gábor                                                                 Dr. Kernóczi Zsuzsanna

                polgármester                                                                                    jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve Ládbesenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelet 36. § (4) bekezdése szerint Szendrőlád Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltség hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2017. november 24. napján.

Ládbesenyő, 2017. november 24.

                                                                                    Dr. Kernóczi Zsuzsanna

                                                                                                     jegyző