1. § E rendelet célja, hogy Komló Város Önkormányzat közigazgatási területén a helyi viszonyok figyelembevételével szabályozza a köztemető működési rendjét, a köztemető használatának szabályait és biztosítsa a tisztességes és méltó temetéshez, a végtisztesség megadásához való jogot.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Komló város területén lévő Köztemetőre (a komlói ingatlan-nyilvántartásban 8303 hrsz. alatt felvett külterületi ingatlan, továbbiakban: Köztemető), valamint a Köztemető fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a Köztemető fenntartását, üzemeltetését, továbbá a temetkezési szolgáltatást végző személyekre, a temetkezési szolgáltatások igénybevevőire, illetőleg mindazokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a Köztemetőn belül bármilyen tevékenységet végeznek, vagy a Köztemetőben tartózkodnak.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a felekezeti temetőkre. A felekezeti temetők (Mecsekfalu, Mecsekjánosi, Kisbattyán) fenntartásáról és a temetkezési szolgáltatások megszervezéséről az illetékes egyházügyi hatóságok gondoskodnak.

3. § (1) Komló város közigazgatási területén köztemető létesítése, bővítése és fenntartása az önkormányzat feladata. A Köztemető vagy annak egyes temetőrészei lezárásáról, ismételt használatbavételéről, kegyeleti parkká történő átalakításáról, megszüntetéséről Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) dönt. A Köztemető egyes temetőrészeinek, vagyis a sírhelytábla típusának átminősítés és a temetőtérkép elfogadását érintő döntés szintén a Képviselő-testület jogkörébe tartozik.

(2) A Köztemető és létesítményei üzemeltetéséről és fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről Komló Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) a Komlói Temetkezési Kft. (a továbbiakban: Üzemeltető) útján a - 6. melléklet szerinti- kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül gondoskodik.

4. § (1) A Köztemetőt sírhelytáblákra (parcellákra) lehet felosztani. A sírhelytáblák típusai:

(2) A sírhelytáblák olyan temetőrészeket jelölnek, amelyeket temetés céljából igénybe lehet venni és a temetési helyek használati idejének lejártát követően – szabályszerű eljárás mellett – ki lehet üríteni.

(3) A sírhelytáblákat egyedi azonosítóval kell ellátni, az azonosítót jelzőoszlopon, jól látható helyen kell a sírhelytábla mellé helyezni. A sírhelytáblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal, sírhelyekre kell felosztani. A hagyományos sírhelyeket, urnahelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni. Az urnafülkéket tartalmazó urnafalakat, a sírboltokat (kriptákat) szintén egyedi azonosítóval kell ellátni.

(4) A betelt sírhelytáblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt sírhelytáblába csak rátemetéssel lehet temetni. A lezárt sírhelytábla gondozását mindaddig biztosítani kell, amíg a megszüntetéséről döntés nem születik.

(5) A lezárt temetőben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni.

(6) Sírhelytábla, vagy az egész Köztemető lezárásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt. A megszüntetést érintő tevékenységek végrehajtása Üzemeltető feladata. A temetőrész kiürítését megelőzően azt hirdetményben, továbbá 3 alkalommal egy országos lapban és a helyi sajtóban, valamint a temetői hirdetőtáblán, az Önkormányzat és Üzemeltető honlapján közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig 2 havonként történjenek.

(7) Lezárt temető, vagy temetőrész betemetett sírjai, sírboltjai felett létesített síremlékek a temetési helyre vonatkozó használati idő le nem jártáig – kegyeleti okokból – nem idegeníthetőek el és más sírra, sírboltra nem helyezhetők át.

(8) Lezárt temetőből és sírhelytáblából a holttest-maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe (sírhelytáblába).

(9) Az exhumálást csak az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz Üzemeltető külön engedélye is szükséges.

(10) Az újra betemetés során a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.)19. § (5) bekezdés a)-b) pontjai szerint kell eljárni

5. § (1) A Képviselő-testület a Köztemetőre vonatkozó díjak mértékét évente felülvizsgálja. A díjak felülvizsgálatát Üzemeltető által benyújtott önköltségszámítás alapján kell elvégezni.

(2) Az egyes temetési helyekért az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni. A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) a temetési helyre vonatkozóan fizetendő díj megfizetésének napjával (megváltás napjával) kezdődik. A Képviselő-testület által megállapított, mindenkor hatályos megváltási, újraváltás díjakat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az e rendeletben rögzített díjak (1. és 2. melléklet) az Általános Forgalmi Adót (ÁFA) tartalmazzák. E bruttó díjakat az Önkormányzat a helyben szokásos módon, valamint Üzemeltető a saját honlapján is köteles közzétenni.

(4) Az egyszeri használati idő eltelte után a temetési helyek – külön tiltó rendelkezés hiányában – újabb ciklusra megválthatók.

(5) Az egyszeri megváltás, újraváltás (egyszeri használati idő) időtartama:

(6) A temetési helyek feletti rendelkezési jogot magánszemélyek között átruházni nem lehet, de a temetési helyet újra megváltó hozzátartozó rendelkezési jogot szerez.

(7) Amennyiben a temetési hely használati ideje meghosszabbítás hiányában lejár, úgy a használati idő leteltét követő 1 év elteltével a temetési hely újrahasznosítható. Az újrahasznosítás előtt Üzemeltető legalább 1 hónappal erről honlapján, valamint a Köztemetőben tájékoztatást tesz közzé.

(8) A (7) bekezdésben foglalt ok miatt az urnaférőhelyekből kiexhumált hamvakat – a kegyeleti normáknak megfelelően – kifejezetten erre a célra kijelölt gyűjtőhelyen kell tárolni. Amennyiben a későbbiekben mégis jelentkezik hozzátartozó az elhunyt hamvaiért és az urnát exhumáltatni szeretné – a gyűjtőhelyen történő tárolási idő függvényében – az 1. mellékletben meghatározott exhumálási díjat, valamint tárolási díjat kell fizetnie. Gyűjtőhelyen való tárolásnak minősül az is, ha az urnát az eredeti helyén tárolják.

(9) Ha a használat a (7) bekezdésben foglalt ok, vagy a sírhelytábla, temető kiürítése miatt szűnik meg, a temetkezési hely feltárásakor a kiürített sírokból származó holttest-maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói, az ő rendelkezésük hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett Üzemeltető köteles gondoskodni.

(10) A temettető kívánságára történő halott- illetőleg urna áthelyezés, vagy urna kiadás folytán megürült temetési helyek számlával igazolt megváltási díjának időarányos részét, a jogosult részére vissza kell téríteni.

(11) A temettetőknek a temetési hely megváltásakor, újraváltásakor egyszeri hulladékszállítási díjat kell fizetnie az 1. mellékletben meghatározottak szerint.

6. § (1) Hagyományos sírhely a földi koporsós sírhely. A hagyományos sírhelyek sírhelytábláiban a sírhelyhez vezető járda építése – a sírhelyek egységes összképe, valamint könnyebb megközelíthetőség és gondozás érdekében - kötelező, így ezen sírhelytáblákban földi koporsós sírhely csak járdával alakítható ki.

(2) Hagyományos sírhelybe elhelyezett 2 koporsón kívül még 2 urna is temethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírban még 4 urna helyezhető el.

(3) Koporsós rátemetés esetén - a használati idő meghosszabbodására tekintettel - az újraváltási díj időarányos része fizetendő.

(4) A lezárt gyermekparcellában további temetési hely nem alakítható ki. A gyermek és felnőtt temetési helyek vonatkozásában az újonnan építésre kerülő temetési helyek műszaki paraméterei megegyeznek. A Köztemetőben kialakításra kerülő temetési helyek méreteit a vonatkozó jogszabályi helyek és e rendelet előírásai rögzítik.

(5) Mélyített felnőtt sírhelybe az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye alapján a (3) bekezdés szerinti díj fizetése ellenében még 1 koporsó temethető. Urnás rátemetés esetén e díj az eredeti lejárati időt nem módosítja.

(6) A Köztemetőben lévő sírhelyek belső méretei:

(7) A sírmélységet minden esetben a temetőszabályzatban foglaltak szerint kell meghatározni.

(8) A sírhelyeket kifalazni, kibetonozni, azokat sírbolttá átalakítani nem lehet.

(9) A felnőtt sírok egymástól való oldaltávolsága a már meglévő, korábban kialakított parcellákban a kialakult rend szerinti, az újonnan kialakított parcellákban 80 cm .

(10) A gyermek síroknál a sírhelyek egymástól való oldaltávolsága 40 cm (a síremlékek között 60 cm).

(11) A sírhelyeken a sírdomb (sírhant) magassága – kialakítása nem kötelező – legfeljebb 50 cm lehet.

(12) A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény méretezése a már meglévő parcellákban a korábban kialakult rend szerinti (keret 100 cm széles és 220 cm hosszú).

(13) A hagyományos sírhelyekre építhető felépítmény engedélyezett méretei az újonnan kialakított parcellákban:

(14) A gyermeksírhelyekre építhető felépítmény méretei:

(15) A fent felsorolt méreteket, illetve a sírhelyekre építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Urnaférőhelyben maximum 2 db urna helyezhető el.

(2) Urnaföldbe temetésnél a temetési hely (urnasírhely) méretei: 0,95 m hosszú, 0,95 m széles, és legfeljebb 1,00 m mély.

(3) Az urnafalban biztosítani kell az urnatáblák egyöntetűségét, méretazonosságát, a szöveg- és betűvésés szakszerűségét. A fülketáblán elhelyezhető 1 darab örökmécses, 1 darab virágtartó váza és 1 koszorútartó kampó.

(4) Új urnafülke mérete nem lehet kisebb, mint a mindenkor hatályos jogszabály által előírt belső méret.

8. § (1) Sírboltba (kriptába) koporsóban csak annyi elhunyt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl 3 férőhelyes sírboltba (kriptába) legfeljebb 3 darab koporsó és további 10 darab urna helyezhető el.

(2) Arra nézve, hogy a sírboltba (kriptába) kik temetkezhetnek, a kripta építését megrendelőnek a sírboltkönyvbe bejegyzett rendelkezései az irányadók.

(3) Amennyiben a sírbolt (kripta) tulajdonosa (birtokosa) a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben, vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.

(4) A sírbolt (kripta) tulajdonosának (birtokosának) kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban a sírboltba vissza kell helyezni. Ebben az esetben a maradványok csak 1 urnahelynek számítanak.

(5) Sírbolt csak az erre kijelölt sírhelytáblában, a Köztemető területére elfogadott szabvány alapján, a Képviselő-testület vagy Üzemeltető hozzájárulásával, azon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott esetekben építhető.

(6) A sírbolt (kripta) alépítményi kivitelezési munkáit minden esetben a Köztemető Üzemeltetője végezteti.

(7) A sírboltok felszíni méretei járdával együtt: 3,50 m hosszú és 2,50 m széles.

(8) A leeresztő nyílás méretei egységesen: 0,90 m széles és 2,10 m hosszú.

(9) A sírbolt belső méretei: 2,30 m hosszú, 0,90 m széles és 2,60 m mély.

(10) Sírboltoknál (kriptánál) a keret maximum: 2,60 m hosszú; 1,50 m széles és 0,35 m magas (járdaszinttől).

(11) Síremlék maximum (keretmagassággal együtt) 1,50 m magas.

(12) A fent felsorolt méreteket, illetve a sírboltra (kriptára) építhető felépítmények egyéb műszaki paramétereit e rendelet 4. és 5. melléklete tartalmazza.

9. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogot szerző személy köteles a temetési hely gondozását rendszeresen elvégezni. Ennek keretein belül gondoskodni köteles a temetési helyre elhelyezett síremlék, sírjel állagmegóvásáról, valamint a temetési hely gyomtalanításáról is.

(2) Gondozatlannak minősül az a temetési hely, amelyen a gyomnövények számottevően túlnövik a valamikor elhelyezett kultúrnövényeket, vagy a kultúrnövények túlnövik a temetési helyet.

(3) Gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt temetési helyek rendbetételét, gyomirtását, amennyiben Üzemeltető azt indokoltnak tartja – különösen a nagyra nőtt fák, bokrok, és egyéb elgazosodott növényeket figyelembe véve -, minden előzetes értesítés nélkül elvégezheti.

(4) A temetési helyeken kinőtt gyomnövények között lévő, és a rossz helyre ültetett növényekben, a kaszálási munkák során bekövetkezett károkért Üzemeltetőt felelősség nem terheli.

(5) Növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fedlapon elhelyezett virágtartóba szabad.

(6) A temetési helyekre ültetett növények nem terjeszkedhetnek túl a temetési helyen, és nem akadályozhatják a temetés helyek közötti közlekedést, illetve a végzendő munkákat.

(7) A temetési helyen a temetési hely birtokosa által végezhető munkák:

(8) Üzemeltető a Köztemető hirdetőtábláján teszi közzé a Köztemetőbe ültethető, engedélyezett növényfajták jegyzékét.

(9) A temetési helyekre tilos ültetni:

(10) A rossz helyre ültetett, valamint a nem engedélyezett növényeket Üzemeltető eltávolítja.

(11) Ülőhely, pad csak Üzemeltető által engedélyezett helyen, illetve engedélyezett formában helyezhető el.

(12) A temetési helyek gondozásával kapcsolatosan keletkező szemetet a temetési helyek között tárolni tilos.

(13) A Köztemetőben Üzemeltető biztosítja a hulladék folyamatos összegyűjtését és elszállítását, a gyomirtást és a zöldterület fenntartását.

(14) A temetési helyek kerítéssel nem határolhatók körül.

(15) Ha a sírjel vagy a sírbolt összeomlásától lehet tartani, Üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról.

(16) Közvetlen veszély fennállása esetén a felhívás kötelező. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a Köztemető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra kell kifüggeszteni, valamint a felszólítást a rendelkezési jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(17) Ha a felhívás eredménytelen marad, vagy ha Üzemeltető a közvetlen veszélyt úgy ítéli meg, hogy az azonnali intézkedést igényel, a közvetlen veszélyt a temetési helyek felett rendelkezni jogosult költségére, annak megkérdezése és beleegyezése nélkül jogosult megszüntetni.

(18) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(19) Veszélyesnek minősíthető az a síremlék, amely olyan mértékben sérült, hogy személyi sérülést okozhat, vagy a fejrész rögzítése nem megfelelő, ezáltal instabillá vált, vagy már le is dőlt.

10. § (1) A Köztemetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az Üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályi helyek előírásai szerinti nyilvántartásokat kell vezetnie.

(2) Az egyes kötelezően vezetendő nyilvántartások folyamatos és naprakész rendelkezésre állását az Üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályi helyek előírásai szerinti tartalommal kell biztosítania.

(3) Az Üzemeltető a nyilvántartó könyv és sírbolt könyv adatait elektronikus nyilvántartásban is vezetni köteles, melyről hiteles biztonsági másolatot is készít.

(4) Az Önkormányzat – a Köztemető fenntartójakét – az Üzemeltető révén gondoskodik a temetőtérkép elkészítéséről, a temetőtérkép jóváhagyására a Képviselő-testület jogosult. Új sírhelytábla megnyitása előtt, illetve a használatba lévő sírhelytáblák átminősítése esetén a temetőtérkép módosításának elkészíttetése és az Önkormányzat felé jóváhagyásra történő megküldése Üzemeltető feladata.

(5) Üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett személyes adatok biztonságáról.

(6) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást –az elhunyt temetési helye és a hamvai elhelyezkedésének helye kivételével – csak a temetési hely felett rendelkezni jogosultnak, valamint bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni. Az Üzemeltető az adatkezelés során a vonatkozó jogszabályi helyek előírásai szerint köteles eljárni, az érintettek számára biztosítva az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatást, illetve az adatbetekintés és adatmódosítás lehetőségét.

11. § (1) A Köztemető területe korlátozott használatú közterület.

(2) Üzemeltető a Köztemető bejáratánál kifüggeszti a temetői nyitva tartás idejét és a Köztemető rendjét, valamint elhelyezi a temetői térképet.

(3) A Köztemető nyitva tartása:

(4) A Köztemetőt a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell hagyni.

(5) A Köztemetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

(6) A Köztemetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(7) A Köztemetőben gyertyát égetni legkésőbb a zárási időt megelőző egy óráig szabad. Ügyelni kell arra, hogy a gyertyagyújtás tűzveszélyt ne okozzon.

(8) A Köztemető területére állatot bevinni – a vakvezető kutyák, valamint a szolgálati és munkakutyák kivételével – tilos.

(9) A ravatalozás helyszínére gépkocsival behajtani kizárólag a mozgáskorlátozottak, az elhunyt, illetve az elhunyt hamvait tartalmazó urna, valamint a koszorúk, csokrok szállítása céljából, a szükséges időtartam erejéig lehet.

(10) A Köztemetőbe való behajtás - a szakipari munkát végzők behajtásának kivételével - a temetőszabályzatban rögzített, indokolt esetben díjmentes.

(11) Ravatalozás, illetve temetési szertartás ideje alatt – kegyeleti okokból – tilos a gépkocsival történő be- és kihajtás.

(12) A Köztemetőben gépjárművel történő közlekedés esetén a megengedett legnagyobb sebesség 5 km/óra.

(13) A Köztemetőben gépjárművel fűre parkolni tilos.

(14) A Köztemető üzemeltetője által kijelölt helyen, illetve a padkákon elhelyezett szeméttárolókban kell a szemetet gyűjteni. A Köztemető egyéb területén bármilyen hulladék lerakása tilos.

(15) Tilos a Köztemető területén elhelyezkedő építményeket, tárgyakat, növényzetet, a temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, valamint a Köztemetőben az elhunyt emlékére elhelyezett kegyeleti tárgyakat megrongálni, megsemmisíteni.

(16) A panaszügyintézés az Üzemeltető feladata, melyet központi irodáján lát el. A központi iroda elérhetőségét a Köztemető bejáratánál az Üzemeltető jól látható helyen kifüggeszti.

12. § A Köztemetőben az Önkormányzat a temetkezési szolgáltatásokról az Üzemeltető, illetve az üzemeltetetővel kötött megállapodás alapján az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók útján gondoskodik.

13. § A temettetőknek a Köztemetőbe szállított elhunyt hűtéséért – az 1. mellékletben meghatározottak szerint – hűtési díjat kell fizetniük.

14. § A Köztemetőben korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról és az ezzel kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályi helyek által előírt nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettség teljesítéséről az Üzemeltető gondoskodik.

15. § Üzemeltetőnek a temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Üzemeltető köteles gondoskodni a talált érték biztonságos megőrzéséről, valamint a Komlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének értesítéséről. A talált értékek jogosultnak történő átadása céljából a jegyző a vonatkozó jogszabályi helyek előírásai szerinti hagyatéki eljárást folytat le.

16. § (1) A Köztemetőn belül az elhunyt hűtése, a sírásás, a sírnyitás, a hantolás, a sírhely és sírbolt zárása, a Köztemetőn belüli halott szállítás és a temetési hely ügyintézés Üzemeltető kizárólagos joga és kötelessége.

(2) A Köztemetőben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bek.-ben felsorolt egyes szolgáltatások –, mint Üzemeltető által biztosított szolgáltatás – végzése Üzemeltető kizárólagos joga. A Köztemetőben történő temettetés esetén a temetkezési szolgáltatások közül a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bek.-ben felsorolt, Üzemeltető által biztosított szolgáltatások – ezen feladatok ellátásához kapcsolódóan Üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének – igénybevétele a temettető számára kötelező.

(3) Üzemeltető feladata összehangolni a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, valamint elősegíteni a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását.

(4) Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

17. § (1) Temetkezési szolgáltatóktól az elhunytak és a kellékek átvétele a temetést megelőző munkanapon 8 órától 10 óráig történik.

(2) Az elhunytak és kellékek átvételét, az elhaltak hűtőbe helyezését az Üzemeltető által megbízott dolgozók végzik.

(3) Üzemeltetőn kívül más temetkezési szolgáltatók munkatársai az „Idegeneknek tilos a bemenet” felirattal ellátott helyiségekbe nem léphetnek be.

(4) Az átvétel az „Elhunyt és kellék átadás/átvétel” nyomtatványon, annak a szolgáltató részéről történő értelemszerű, pontos kitöltésével, és Üzemeltető részéről megbízott dolgozó teljes körű ellenőrzésével (okmányok, elhunyton lévő lábcédula, kellékek azonosítása stb.) történik.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időpontban az elhunyt, vagy az elhunyt hamvait tartalmazó urna, vagy a kellékek, vagy a halottvizsgálati bizonyítvány anyakönyvi számmal ellátott példánya nem áll rendelkezésre, úgy Üzemeltető a temetést nem végezheti el.

18. § (1) A számlák névre szóló kiállítása minden esetben a temetés megrendelőjének (temettető), mint kérelmezőnek a nevére történik.

(2) A temettető személyes közreműködése az ügyintézésben csak az általa aláírt, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás Üzemeltető részére történő becsatolása esetén mellőzhető.

(3) Rátemetés esetén a rátemetéshez szükséges „Rátemetési nyilatkozat” pontos kitöltésével, és a megfelelő okmányok csatolásával a család megkímélhető attól, hogy személyesen meg kelljen jelennie Üzemeltetőnél.

19. § (1) A temetési szertartásban vállalkozó sem közvetlenül, sem pedig közvetve (pl.: fedlap visszaemelés, cementezés stb.) nem vehet részt.

(2) A fedlap visszahelyezést urnás temetésnél a szertartást követően Üzemeltető végzi.

(3) A cementezést, illetve koporsós temetésnél a fedlap, keret visszaállítást koszorúlehordás után hétköznaponként 8⁰⁰ –16⁰⁰ óráig lehet végezni.

(4) Szakipari munkavégzés kizárólag az 1. mellékletben meghatározott temető-fenntartási hozzájárulás díjtétel befizetését követően végezhető.

20. § (1) A Köztemető területén engedély nélkül munka (építési munkák, építőanyagnak a Köztemetőbe való beszállítása, síremlék felállítás, bontás, áthelyezés, betűvésés, tűzveszélyes munkák) a sírgondozás, illetve a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével Üzemeltető hozzájárulása nélkül nem végezhető, építmény nem hozható létre.

(2) A Köztemetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti érzéseit, az esetleges temetkezési szertartást és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlását.

(3) Bármely létesített építményt, tárgyat vagy ültetett növényt a Köztemetőben csak úgy lehet elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület fenntartását, és ne okozzon balesetveszélyt.

(4) Síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos kivitelezői munkák végzése hétköznap 8⁰⁰ –16⁰⁰, szombaton 8-14 óráig végezhető a Köztemetőben. Szombaton 14 órától hétfő 8 óráig szakipari munka nem végezhető.

(5) A temetési szertartások rendjének biztosítása érdekében mind az utakon, mind a parcellákon belül zajos munka nem végezhető, a temetési szertartások ideje alatt mindennemű anyagtorlódást, hangos beszédet vagy ipari zajt kerülni kell.

(6) A munkavégzés során a szomszédos temetési helyek nem sérülhetnek.

(7) A Köztemető területén végzett munkák során a munkát végző köteles betartani az e rendeletben szabályozott, valamint a vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat.

21. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel létesíthető, melyet a rendelkezni jogosult hozzátartozók egyénenként készíttethetnek el.

(2) A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet, oldalirányú kiterjedését a sírméretek adják meg.

(3) A temetési helyen túlterjeszkedő, a közízlést vagy a kegyeleti normákat sértő virágtartók, díszítések vagy oda nem illő feliratok, illetve felirattal ellátott sírjelek nem helyezhetők el, a felépítmény meg kell, hogy feleljen a Köztemető esztétikájának.

(4) A síremléket létesítőkről Üzemeltető pontos nyilvántartást vezet, a síremlékek állapotát folyamatosan ellenőrzi, azokról szükség esetén tájékoztatja Komló Város Önkormányzat Városgondnokságát.

(5) A síremlék szabályos, biztonságos és jó állapotú, ha

(6) A síremlék körül létesített járda magassága az érintett földterület legmagasabb talajszintjéhez viszonyítva talajszinttől maximum 6 cm lehet.

22. § (1) Üzemeltetőnek a munkát végző vállalkozó köteles a munka megkezdését megelőzően, a munkavégzés kezdési időpontját és várható időtartamát is bejelenteni.

(2) Bontási, építési munkát csak az Üzemeltető helyszíni szemléje után lehet megkezdeni.

(3) A Köztemető területéről sírkövet, síremléket és fejfát – vagyonvédelmi okokból – csak a Köztemető Üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után szabad kivinni.

(4) A síremlék és tartozékai tervét az Üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni, azokat kizárólag engedélyeztetést követően lehet a Köztemetőben elhelyezni.

(5) Rátemetés esetén – a balesetek elkerülése végett – a sírbolthelyek kivételével a temetési helyen lévő síremléket a temettetőnek a járda szintjéig le kell bontatnia és újból, biztonságosan fel kell állíttatnia.

(6) Sírkőbontás kizárólag engedélyeztetés után végezhető.

(7) A temetés miatt lebontott síremlékek 90 napon belül történő biztonságos visszaállításának megtörténtét Üzemeltető jogosult ellenőrizni.

(8) Sírkőbontással járó építési munka esetén a bontásból származó hulladékot kivitelező köteles elszállítani vagy elszállíttatni a Köztemető területéről az önkormányzat köztisztasági rendeletében meghatározott helyre és módon.

(9) Síremlék állításakor a temetési hely felett rendelkezni jogosult köteles az elvégzett munkát kivitelezőtől átvenni. A nem szakszerű munkavégzés következményeként, az esetleges ledőlésből adódó bármilyen - másnak, vagy másoknak okozott anyagi vagy nem anyagi jellegű - károkozásért a síremlék tulajdonosát terheli a felelősség.

(10) Az előírt engedély hiánya vagy az attól való eltérés esetén az Üzemeltető a sírhely birtokosát felszólíthatja a sérelmezett állapot megszüntetésére, melynek eredménytelensége esetén a munkát elvégezteti, és a költségeket a kötelezett személyre hárítja át.

24. § Ez a rendelet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.