Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2022. 10. 31Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról1
Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, és 134/E. §-ában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában és 41. § (4) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva , Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2014 (XI. 28.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4.2. pont 4.2.1. alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Baja Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított szociális ellátásokat, az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az egyes ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.
2. § (1) E rendelet személyi hatálya Baja város közigazgatási területén kiterjed a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, továbbá 7. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó természetes személyekre.
(2) E rendelet alkalmazása során
a) család az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti család,
b) egyedülálló az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy,
c) egyedülélő az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy,
d) háztartás az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott személyek közössége,
e) jövedelem az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem,
f) közeli hozzátartozó az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott személy,
g) vagyon az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon,
h) fogyatékkal élő személy: a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerint fogyatékossági támogatásban részesülő személy.
(3) E rendelet alkalmazása során a jövedelem vizsgálatakor és számításánál az Szt. 4. § (5) bekezdésben és 10. § (2)-(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(4) Az e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök gyakorlását, az eljárások lefolytatását a képviselő-testület
3. § (1) Az önkormányzat
a) települési támogatás,
b) rendkívüli települési támogatás,
c)
formában nyújt pénzbeli ellátást.
(2) Az önkormányzat
a) települési támogatás,
b) rendkívüli települési támogatás,
c) köztemetés,
d) A-, C-, W135- és Y-csoportú Neisseria meningitidis baktériumok által okozott agyhártyagyulladás és vérmérgezés betegség megelőző négykomponensű védőoltás, külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint,
2. Általános eljárási szabályok
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket a jegyzőnek címezve, a Bajai Polgármesteri Hivatalban (6500 Baja, Szentháromság tér 1., a továbbiakban: jegyző) kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat és egyéb iratokat.
(3) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az állami adóhatóságtól igazolás kérhető a kérelmező személyi jövedelemadójának alapja, valamint – írásbeli felhatalmazás alapján – az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személyek személyi jövedelemadójának alapja vonatkozásában. A kérelmező által közölt adatokat, tényeket, lakáskörülményeit, vagyoni és szociális helyzetét a jegyző helyszíni szemle tartásával, környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti, továbbá a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy a család vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül okirattal igazolja.
(4) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, a fizetési jegyzék, a postai feladóvevény, a nyugdíjszelvény és a nyugdíjösszesítő, a pénzintézeti igazolás, az ellátást folyósító szerv határozata, az ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás, tartásdíj esetén a felvett összeget igazoló postai szelvény, a bankszámlakivonat, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata, ösztöndíj esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, a bankszámlakivonat, valamint az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom.
(5) Jövedelemmel nem rendelkező személy esetében szükséges a járási hivatal által az együttműködés tényéről, vagy annak hiányáról kiállított hatósági bizonyítvány.
(6) Alkalmi vagy idénymunkából származó jövedelem esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkából származó jövedelem igazolása szükséges.
(7) Ha nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni a jövedelemszámításnál, akkor az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
(8) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a közüzemi díj igazolására a szolgáltató által kiállított számla, a közüzemi számla befizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, bérleti díj igazolására a bérleti szerződés vagy a bérbeadó írásbeli nyilatkozata, tartásdíj esetén a tartásdíj megfizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának a nyilatkozata, gyógyszerköltség bizonyítására a gyógyszertár által a gyógyszerköltségről kiállított igazolás.
(9) Ha a szükséges okmányok vagy igazolások nem állnak rendelkezésre, illetőleg beszerzésük nehézségekbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, és sürgős intézkedés szükségessége áll fenn, mert a késedelem emberi életet, egészséget vagy testi épséget veszélyeztetne, akkor a kérelmező írásban tett nyilatkozata is elfogadható.
(10) Az irányadó időszakra vonatkozóan a kérelmező forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.
(11) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendeletben foglaltak megsértésével nyújtott szociális ellátást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; természetben nyújtott szociális ellátás esetén pedig a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére (a továbbiakban együtt: megtérítés).
(12) A (11) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell teljesíteni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(13) A jegyző a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén, ha az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(14) Az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglalt megtérítési eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladat- és hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
3. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének különös szabályai
5. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez azon szociálisan rászoruló háztartások részére, ahol a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás állapítható meg a villanyáram-fogyasztás, a gázfogyasztás vagy a távhő-szolgáltatás díjához, a víz- és csatornadíjhoz, a lakbérhez, az albérleti díjhoz, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjához, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére folytatott közszolgáltatás díjához, a társasházi közös költséghez, valamint a tüzelőanyag-vásárlás költségeihez.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartásnak
a) a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
b) a (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe veendő arányszám 0,2-del növekszik.
(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege négyszázötven forint.
(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m 2 ,
b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m 2 ,
c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m 2 ,
d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m 2 ,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további egy személy után 5 m2-rel növekszik,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, azonban nem lehet kevesebb, mint ötezer forint, és nem lehet több mint hétezer forint, azzal, hogy a támogatás összegét száz forintra kerekítve kell meghatározni.
(11) A (10) bekezdés szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 – J – 0,5 NYM x 0,15,
6. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez
a) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására alkalmas irat másolatát,
c) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás természetbeni szociális ellátásként való kérelmezése esetén annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, ahová a kérelmező a támogatás utalását kéri,
csatolni kell.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra.
(4) A villanyáram-fogyasztás, a gázfogyasztás vagy a távhő-szolgáltatás díjához, a víz- és csatornadíjhoz, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjához való hozzájárulásként megállapított települési támogatás folyósítása a kérelmező által megjelölt közüzemi szolgáltató részére történik. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére folytatott közszolgáltatás díjához való hozzájárulásként megállapított települési támogatás folyósítása kizárólag az önkormányzattal hatályos közszolgáltatási szerződést kötött közszolgáltató részére történhet.
(5) A lakbérhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás folyósítása önkormányzati tulajdonban álló bérlakás esetében Baja Város Önkormányzat megfelelő alszámlái közötti átutalással, valamint a számviteli nyilvántartáson történő átvezetéssel történhet.
(6) A lakbérhez, albérleti díjhoz, társasházi közös költséghez, tüzelőanyag-vásárláshoz való hozzájárulásként megállapított települési támogatás folyósítása a kérelmező által megjelölt bankszámlaszámra vagy postai úton történik.
(7) A jogosult a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás jogerős megállapítását követően, ha szükséges, negyedévente írásban kérelmezheti a természetben nyújtott támogatás 5. § (2) bekezdés szerinti céljának és erre tekintettel a (4)-(6) bekezdés szerinti folyósítási helyének módosítását.
(8) Nem jogosult a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, aki a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 13. pontja szerinti jogcím nélküli használónak minősül.
7. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság első ízben történő megállapításának feltétele ugyanazon ingatlan és ugyanazon kérelmező vonatkozásában, hogy a kérelmező vagy az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy lakóház udvara, kertje és – az ingatlan jellegétől és a hatályos jogszabályi előírásoktól függően – az ingatlannal közvetlenül határos terület, járdaszakasz rendben tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására vonatkozó, együttes kötelezettségeket a következőek szerint teljesítse:
a) a lakóház udvara, kertje és az ingatlannal közvetlenül határos terület, járdaszakasz tiszta, nem szemetes, a keletkező hulladékoknak a közszolgáltató vagy más, erre jogosult részére történő átadás előtti gyűjtése és tárolása megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,
b) a szabadban tárolt, a) pont hatálya alá nem tartozó tárgyak, felszerelések és egyéb anyagok tárolása rendezett,
c) a lakóház udvara, kertje, az ingatlannal közvetlenül határos terület gyommentes, vagy láthatóak a rendszeres gyommentesítő tevékenység nyomai,
d) az ingatlanon vagy az ingatlannal közvetlenül határos területen lévő növényzet a járdán folyó, illetőleg a közúti közlekedést nem akadályozza,
e) az ingatlan előtti járda, kapubejáró, továbbá az ingatlanon lévő burkolt utak, gyalogutak tisztántartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről – ide értve a síkosság-mentesítésre felhasznált, visszamaradó anyagok eltakarítását is – megfelelően gondoskodnak,
f) állatok tartása esetén láthatóak a keletkező az ürülék és trágya eltakarítására irányuló rendszeres tevékenység nyomai,
g) láthatóak az ingatlan épületeiről és építményeiről – ide értve a kerítést is – esetlegesen málló vakolat és egyéb törmelék eltakarítására irányuló rendszeres tevékenység nyomai,
h)
i) rendszeres vagy szükség szerinti rágcsáló- és rovarirtást végeznek,
j) a különleges szakértelmet vagy speciális munkaeszközöket nem igénylő, jelentősebb kiadással nem járó állagmegóvó, rendeltetésszerű használhatóságot biztosító kisebb munkák elvégzéséről gondoskodnak.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítését a kérelem elbírálásának eljárásában, továbbá a jogerősen megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás folyósításának ideje alatt, bejelentés alapján vagy hivatalból, helyszíni hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(3) Ha a jegyző a (2) bekezdésben megjelölt eljárása során az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének megsértését észleli, a kérelmezőt, illetőleg a jogosultat legalább nyolcnapos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, felhívja az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesítésére.
(4) A jegyző a (3) bekezdés alapján megállapított teljesítési határidőt annak letelte előtt – a kérelmező, illetőleg a jogosult indokolt kérelmére – legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb további nyolc nappal meghosszabbíthatja.
(5) A jegyző az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítését a határidő, póthatáridő leteltét követően utóellenőrzés keretében ismételten vizsgálja. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az előírt feltételeknek felhívás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, a megállapított települési támogatást – a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával – meg kell szüntetni.
(6) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmező vagy jogosult a kérelemmel érintett lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi, továbbá, ha a lakásban nem él életvitelszerűen, a kérelmet el kell utasítani, a megállapított települési támogatást – a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával – meg kell szüntetni.
8. § (1) A 7. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakon túl a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot a jegyző megszünteti
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
b) a jogosult lakcímváltozása esetén, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával,
c) ha a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a jegyzőnek nem jelenti be, a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával,
d) a jogosult halála esetén, az elhalálozás hónapjának utolsó napjával.
(2) Amennyiben a támogatásra való jogosultság az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján került megszüntetésre, a jogosulatlanul felvett támogatást vissza kell fizetni.
(3) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a 7. § (5)-(6) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot az (1) bekezdés c) pontjában vagy a 7. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott okból szünteti meg, a döntés véglegessé válásától számított kilencven napon belül, ugyanazon lakásra vonatkozóan a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér – e sorrendben – a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig felveheti.
3/A. A köztisztasági szociális ellátás
8/A. § (1) A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM együttes rendelet (továbbiakban ÉVM-EüM együttes rendelet) 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítéséhez köztisztasági szociális ellátás nyújtható azon családi házban élő személy részére, ahol a háztartás minden nagykorú tagja 70 év feletti vagy fogyatékkal élő személy és a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot azaz a százezer forintot, valamint nincs más olyan, Baja közigazgatási területén élő, a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy tartására köteles és képes személy, aki a kötelezettség teljesítését átvállalhatná. Erre vonatkozóan a kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozatot köteles tenni.
(2) A támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) A támogatás ugyanazon kötelezés alá vont családi ház vonatkozásában kizárólag egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül az ott élő személyek és háztartások számától.
(4) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően egy év időtartamra kerül megállapításra. A támogatásról szóló végleges döntésről a Bajakert Bajai Kertészeti és Kegyeleti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: BAJAKERT) értesíteni kell. A természetbeni támogatást a döntésben megjelölt egy éves időtartamon belül a BAJAKERT az ÉVM-EÜM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontjában előírt kötelezettség megfelelő – az ÉVM-EÜM rendeletben elvárt szinten való – teljesítése érdekében, szükség szerint visszatérően biztosítja, majd ennek költségét az önkormányzat felé érvényesíti.
(5) A jogosult a BAJAKERT által szükségesnek ítélt, az ellátás teljesítésével járó munkálatokat tűrni köteles. Amennyiben a jogosult a teljesítéshez nem járul hozzá vagy a teljesítést akadályozza, a támogatás megszüntetésre kerül.
(6) A támogatásra való jogosultság megszüntetésre kerül
1. jogosult kérelmére, a kérelemben megjelöltek szerint, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
2. a jogosult lakcímváltozása esetén, a lakcímváltozásának napjával,
3. ha a jogosult a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a polgármesternek nem jelenti be, a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával, kivéve a 2. pontban foglalt esetet,
4. a 2. § (4) bekezdése szerinti esetben a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával,
5. a jogosult halála esetén, az elhalálozás hónapjának utolsó napjával.
4. A rendkívüli települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének különös szabályai
9. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő kérelmező részére, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a százezer forintot.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli települési támogatást a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását.
(3) -(5)
(6) A rendkívüli települési támogatás folyósítása történhet természetben, a kérelmező költségeinek részbeni vagy teljes átvállalásával.
(7) A pénzbeli formában nyújtott települési támogatás kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, továbbá postai vagy banki átutalással történik.
(8) A rendkívüli települési támogatás felhasználását a jegyző ellenőrizheti, az ellátásban részesülőt a rendkívüli települési támogatás cél szerinti felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok bemutatására kötelezheti.
(9) A rendkívüli települési támogatás – a (10) bekezdésében foglalt kivétellel – nem rendszeres, egyösszegű kifizetéssel nyújtható ellátás, amelynek összege alkalmanként legalább ötezer forint.
(10) Ha a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem alapján megállapítható, hogy egy adott időszakon belül több alkalommal is indokolt rendkívüli települési támogatás folyósítása, akkor a határozatban – a konkrét időpontok és összegek megjelölésével – a jegyző az adott időszak folyamán többszöri kifizetésről rendelkezhet. A folyósítási időszak alatt további, rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a jogosult nem nyújthat be.
(11) Az ugyanazon kérelmezőnek nyújtható rendkívüli települési támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg a hatvanezer forintot.
(12)
10. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás állapítható meg a temetési költség viseléséhez, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a százezer forintot.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege ötvenezer forint.
(3)
a)
b)
c)
(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.
(5) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
10/A. § (1) -(8)
10/B. § (1) Azon gyermek vagy fiatal felnőtt (a továbbiakban együttesen: gyermek), akinek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19-20/B. §-ai alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1. napján fennáll, legkésőbb tárgyév augusztus 7. napjáig hivatalból megindított eljárás alapján 5.000,- Ft, azaz ötezer forint összegű, egyszeri rendkívüli pénzbeli települési támogatásban (a továbbiakban: helyi gyermekvédelmi támogatás) részesül.
(2) A helyi gyermekvédelmi támogatást a jogosult gyermek törvényes képviselője a Bajai Polgármesteri Hivatal házipénztárában veheti át az (1) bekezdés alapján lefolytatott eljárásban meghozott határozat közlését követően. Megszűnik a gyermek támogatásra való jogosultsága, amennyiben a törvényes képviselő a támogatást tárgyév december 1. napjáig nem veszi át.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, legkésőbb 2021. december 20. napjáig hivatalból megindított eljárás alapján egyszeri rendkívüli pénzbeli települési támogatásként ötezer forint összegű helyi gyermekvédelmi támogatásban részesül azon gyermek is, akinek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19-20/B. §-ai alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága 2021. december 1. napján fennáll.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (3) bekezdés szerinti helyi gyermekvédelmi támogatás a jogosult gyermek törvényes képviselője részére postai úton történő kiutalással kerül kifizetésre 2021. december 20. napjáig.
5. Köztemetés
11. § (1) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az Szt. 48. § (1) bekezdés szerinti köztemetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módot kell választani.
(3) A köztemetésre köteles személy kérelemre a 10. § (2) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás mértékéig mentesíthető a köztemetés költségének megfizetési alól, amennyiben a 10. § (1) bekezdés szerint rendkívüli települési támogatásra lenne jogosult és vagyonnal nem rendelkezik.
(4) A köztemetés költségének megtérítésére, kérelemre részletfizetési kedvezmény adható, amelynek időtartama a tizenkettő hónapot nem haladhatja meg.
(5) Az eltemettetésre köteles személy köztemetés költségeinek megtérítése alól való mentesítésére, valamint a részletfizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladat- és hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
6. Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2)
13. § (1) -(3)
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
Az önkormányzati rendeletet a Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 16. §-a hatályon kívül helyezte 2022. november 1. napjával.