Dunapataj Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 13/2019.(X.22.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 01Dunapataj Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 13/2019(X.22.)
önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunapataj Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye és címe: 6328 Dunapataj, Petőfi Sándor utca 20.
2. § (1) Az önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a körívben Dunapataj Nagyközség Önkormányzata felirat szerepel, középen Magyarország címere.
3. § Az önkormányzat illetékessége Dunapataj közigazgatási területére terjed ki.
4. § Az önkormányzat önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
5. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
1. A képviselő-testület gazdasági programja, feladata és hatásköre
6. § (1) Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
7. § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen polgármesteri programot terjeszt a képviselő-testület elé. A polgármesteri program alapján a beterjesztést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot fogad el, amely tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, kiemelt feladatait.
(2) A Képviselő-testülettől a bizottságokra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskört a R. 1. sz. melléklete tartalmazza. Az át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv. tartalmazza).
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója a döntést követő Képviselő-testület ülésén beszámol.
(4) Az önkormányzati hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatairól a hatáskör gyakorlója beszámolhat.
(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő munkaterv szerinti ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.
2. A képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden évben a decemberi ülésre a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti elfogadásra.
(2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot tehetnek:
a) a képviselők
b) a bizottságok
c) a jegyző
d) a pénzügyi vezetői
e) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői
(3) A munkaterv elfogadásáról szóló határozatban szerepeltetni kell a fel nem vett javaslatokat.
9. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett napját, időpontjait, napirendjeit,
b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, az előterjesztés előkészítésében, véleményezésében közreműködő személyt, szervezetet, a napirend tárgyalásához külön meghívandó személyt,
c) a napirendhez mely bizottság előzetes állásfoglalása szükséges,
d) a közmeghallgatás, a falugyűlés időpontját, helyét, szükség szerint témáját.
e) az illetékes bizottság által benyújtandó előterjesztéseket, melyek a feladat- és döntési hatáskörébe tartoznak.
f) Azokat az előterjesztéseket, amelyeket az illetékes bizottság állásfoglalásával vagy határozatával nyújthatók be, melyek érintik az adott bizottság feladat- és hatáskörét.
(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
3. Képviselő-testület ülései
10. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart, ünnepi ülést tarthat.
(2) Az ülések nyilvánosak. Zárt ülést az Mötv. által szabályozott esetben kell tartani. A zárt ülésen résztvevők személyét is az Mötv. szabályozza.
11. § (1) A Képviselő-testület évente 6 ülést tart. Az ülést a hónap utolsó csütörtöki munkanapjára 1400 órai kezdettel kell összehívni az önkormányzat székhelyére.
(2) A polgármester indoklásával az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra és kihelyezett ülésre is összehívhatja az ülést.
(3) A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára továbbá sürgős, azonnali döntést igénylő esetben rendkívüli ülést is tarthat a képviselő-testület. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belül hívja össze a 12. §. (2) bekezdése szerint.
4. A Képviselő-testület összehívásának rendje
12. § (1)1 A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége vagy a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ügyrendi feladatokat ellátó képviselő-testületi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot.
(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.
(4) A Képviselő-testület ülésén előterjesztés kiosztására csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor.
13. § (1) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.
(2) A polgármester által indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton - telefonon- is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítése nélkül, illetve az értesítés napjára is.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a Hivatal hirdetőtábláján a meghívó kihelyezésével, a meghívók kézbesítésével egyidejűleg.
14. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak:
a) a jegyző
b) a Dunapataji Polgármesteri Hivatal (továbbiakban hivatal) pénzügyi vezetője
c) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagjai
d) a napirend által érintett szervezet vezetője, vagy az intézményvezető, vagy a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy a helyi önszerveződő közösség képviselője
e) akinek meghívását a polgármester az a-d) pontban felsoroltakon felül szükségesnek tartja.
5. Határozatképesség
15. § (1) A határozatképesség szabályait az Mötv. tartalmazza.
(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elutasításának jogkövetkezményeként a képviselő-testület a (3) bekezdésében említett szabályokat alkalmazza vagy az adott napirendi pontot az érintett képviselő jelenléte nélkül újratárgyalja.
(3) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 7 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
6. A Képviselő-testület üléseinek vezetése
16. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai:
a) a képviselő-testület ülésén az ülés megnyitása, vezetése, szünet, vagy berekesztése elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) a szó megadása, rendzavarás esetén az ülés rendjének biztosítása
e) az ülés félbeszakítása
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
(2) A polgármester figyelmeztetheti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
17. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend sorrendje
a) munkatervben szereplő napirendek
b) rendelet-tervezetek
c) sürgősséggel tárgyalandó indítványok
d) más napirendek
e) tájékoztatók, beszámolók, bejelentések, kérdések
18. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő- testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője lehet polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által meghatározott személy.
7. Előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek vagy határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztés tárgyát,
b) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,
c) a jogszabályi környezetet,
d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, - adott esetben hivatalos szerv vagy amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
e) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
f) az előkészítésben résztvevők véleményét,
g) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
h) az előterjesztő megnevezését,
i) határozat-tervezetet, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
20. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős.
(2) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
8. Sürgősségi indítvány
21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés sürgősségi napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt, ha azt nem a polgármester teszi írásban, a polgármesterhez kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság
d) a képviselő
e) a jegyző
f) az intézményvezető
9. Kérdés, interpelláció
22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottság elnökéhez,
d) a jegyzőhöz.
(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
10. Vita
23. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről, vagy ismerteti a bizottság határozatát.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő vagy az ezzel megbízott válaszolhat.
(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
24. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismertetheti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
25. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás elrendelése előtt az ülés vezetője a módosító javaslat írásba foglalását kérheti.
11. A szavazás rendje
26. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés vezetője az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselőtestület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.
(4) A minősített többséggel eldöntendő ügyeket az Mötv. állapítja meg, egyebekben az egyhangú többség elegendő a döntéshez.
27. § (1) A képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz a titkos szavazás kivételével.
(2) Szavazategyenlőség a javaslat elutasítását eredményezi, a tartózkodás nem minősül szavazatnak.
28. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, és az alábbi esetekben:
a) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Dunapataj Nagyközség Díszpolgár
cím és
b) a Dunapataj Nagyközségért kitüntetés odaítélésekor.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi feladatokat ellátó bizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad annak menetéről, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezendő szavazólapon, az arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát, kezdetét és végét,
b) az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság jelen lévő tagjainak nevét, aláírását,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
29. § (1) A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást tart.
(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
12. Jegyzőkönyv
30. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt - ideértve a meghívót és a jelenléti ívet is - a jegyző felügyelete mellett a munkaköri leírásában feltüntetettek szerint az ügyviteli feladatokat ellátó alkalmazott kezeli. Egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a Pataji Múzeumban kell elhelyezni.
13. A képviselő-testület döntései
31. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a határozat számán kívül
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét
c) a végrehajtásért felelős személy tisztségét,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző felügyelete mellett a munkaköri leírásában feltüntetettek szerint az ügyviteli feladatokat ellátó alkalmazott nyilvántartást vezet.
(4) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek. A jegyzőkönyv aláírása előtt, elhalasztást nem tűrő esetben a végrehajtásban érintettet előzetesen tájékoztatni kell az elfogadott határozat tartalmáról.
(5) A polgármester az Mötv.-ben foglaltak szerint kezdeményezheti az ügy ismételt megtárgyalását.
32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat
g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
h) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
33. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, amennyiben véleményük rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(3) A képviselő-testület dönt, ha az eldöntendő kérdésben közmeghallgatás, vagy a közvélemény kutatást tart szükségesnek.
(4) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább a képviselő-testület erre vonatkozó döntése esetén legalább 5 napra el kell helyezni a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a napirendet tárgyaló képviselő-testület ülését megelőző napig.
34. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző ismerteti képviselő-testület ülésén.
(2) Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 30. §. (3) és 31. §. (3) bekezdésében megjelölt személy naprakész állapotban vezeti. Az önkormányzati rendeletek jegyzékét az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban vagy a Hivatal éves beszámolója keretében tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
35. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza a számát és meghozatalának időpontját az erre vonatkozó törvény és miniszteri rendelet szerint.
(2) A rendelet és a normatív határozat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet a jegyzőnél, a Pataji Múzeumban és a Nemzeti Jogszabálytárban tekinthető meg.
14. Közmeghallgatás, Falugyűlés
36. § (1) Közmeghallgatást kötelező tartani, falugyűlés tartható a munkatervben, valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.
(2) A közmeghallgatás, falugyűlés időpontját a Hivatal hirdetőtábláján – legalább 8. nappal előtte közzé kell tenni.
A képviselő-testület szervei, működésre vonatkozó rendelkezései
1. A települési képviselő
37. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült érintettségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.
(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.
(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.
(7) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.
(8) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. (Ákr.) törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.
(9) Amennyiben a képviselő (3) bekezdés c) pontjában foglalt érintettséget nem jelenti be, vagy a kizárásról annak felvetése után a képviselő testület dönt.
2. Bizottságok
38. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi, Fejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság
b) Egészségügyi, Szociális és Közbeszerzési Bizottság
c) Oktatási, Kulturális, Sport és Ügyrendi Bizottság
(3) A bizottságok képviselő-testületi tagjainak száma: 3 fő, külsős bizottsági tagok száma 2 fő, a bizottság tagjainak száma összesen 5 fő.
(4) A képviselő legfeljebb 2 állandó bizottság tagja lehet.
(5) A bizottság feladatait és hatásköreit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(6) A képviselő-testület bizottságai tagjainak felsorolását 17/2019.(X.22.) képviselő-testületi határozat tartalmazza.
(7) A képviselő testületi tag bizottsági tagokat a képviselő-testület alakuló ülésén kell megválasztani. A bizottság külsős tagjait legkésőbb az alakuló ülést követő munkaterv szerinti ülésen kell megválasztani.
(8) A vagyonnyilatkozat tételi és összeférhetetlenségi okokat vizsgáló bizottság az Oktatási, Kulturális, Sport és Ügyrendi Bizottság.
39. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
40. § A bizottság e rendelet 4.sz. mellékletében foglalt feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról
f) ellenőrzi a Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,
g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
3. A bizottsági működés főbb szabályai
41. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azt az előterjesztést, amelyet bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti a bizottság munkaterve alapján. A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, de e § rendelkezéseit ebben az esetben bizottságonként is alkalmazni kell. Munkaterv szerinti bizottsági ülés a képviselő-testületi ülés napján is tartható.
(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt - a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság ülésére a pénzügyi vezetőt -valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét vagy a nemzetiségi önkormányzat elnökét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozót.
(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt a bizottság a rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap 11 óráig köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően a bizottság hatáskörébe tartozó sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.
(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
(8) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.
(9) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.
(10) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
4. Polgármester, Alpolgármester, Jegyző
42. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban - fő állásban - látja el.
(2) A polgármester feletti egyéb munkáltatói jogokat a képviselő-testület által jóváhagyott szabadság ütemezés szerint az alpolgármester gyakorolja.
43. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
d) segíti a képviselők munkáját,
e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az ülésről készített jegyzőkönyvet,
f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
g) dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben.
h) dönt - a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettség mellett - valamennyi olyan ügyben, ha a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy ha a döntés két ülés között halaszthatatlanná vált, és ha az nem a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
(2) A polgármester a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére évente legalább két alkalommal munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat.
(3) Az (1) bek. g) pontjában foglalt ügyek felsorolása:
a) hiánypótlási és pályázattal összefüggő határidőben meghozni szükséges döntések
b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv, rendvédelmi szerv hatáskörébe tartozó ügyekben
c) a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívásának akadályozottsága vagy a rendkívüli képviselő-testületi ülésen a megjelent képviselők száma miatt kialakult határozatképesség hiányában meghozandó döntések ügyében
44. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát, hivatali munkaideje kötetlen.
45. § (1) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Nemzeti Jogszabálytárban való megjelentetésről
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.
(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői felett.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az államigazgatási, képviselő-testületi ügyekben: igazgatás szervezői végzettséggel rendelkező igazgatási (anyakönyvvezető) ügyintéző látja el. Gazdasági, pénzügyi ügyekben: közgazdasági főiskolai végzettséggel rendelkező - gazdasági szerv - vezetője (pénzügyi vezető) látja el.
(4) Amennyiben az akadályoztatás a hat hónapot meghaladja a képviselő testület újabb döntést is hozhat a hat hónap elteltével a helyettesítés ügyében. (az akadályoztatáson túli egyéb okból hat havi betöltetlenség után Korm.Hiv.jelöli ki)
5. Polgármesteri Hivatal
46. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Dunapataji Polgármesteri Hivatal (a rendeletben hivatal).
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye, címe: 6328 Dunapataj, Petőfi Sándor utca 20.
(3) A Hivatal működésének szabályait és belső szervezeti tagozódását külön szabályzat tartalmazza.
(4) Az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvényben meghatározott kötelezettségeit a Polgármesteri Hivatal útján látja el.
Településrészi Önkormányzat, társulás, nemzetiségek, Pataji Községi könyvtár, helytörténeti gyűjtemény
47. §
1. Településrészi önkormányzat
48. §
2. Társulások
49. §
3. Nemzetiségi Önkormányzat (Nemzetiségi Egyesület)
4. Pataji Községi Könyvtár
5. Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény
Záró rendelkezés
50. § (1) Ez a rendelet 2019. október 22. napján 15.30 órakor lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2014. (XI.21.) és az ezt módosító 1/2019.(I.14.) önkormányzati rendelete.
(3) Ezen rendelet Dunapataj Nagyközség Önkormányzata képviselő-testület SZMSZ-nek mellékletei az alábbiak:
1. A képviselő-testülettől átruházott hatáskörök katalógusa, bizottságra, polgármesterre, jegyzőre
2. Az önkormányzat által ellátott - kormányzati funkció szerinti - kötelező és önként vállalt feladatok felsorolása és a feladatellátás módja.
3. Intézmények, társulások és az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervek felsorolása
4. A képviselő-testület bizottságainak feladatai
(4) Ezen rendelet függelékei az alábbiak:
1. Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény Szervezeti és Működési szabályzata és ügyrendje, Működési engedélye és ágazati jogszabálylistája.
A 12. § (1) bekezdése a Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.