Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 12. 31Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2019.(XII.20.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.) pontjának 7. francia bekezdésében meghatározott Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉRE
VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei.
2. §
A lakásbérlet közös szabályai
(az a.)-c.) pontokban meghatározottak a továbbiakban együttesen: bérbeadó)
Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
3. § (1a) Az önkormányzati lakásokat:
a) szociális alapon alapuló lakáspályázat jogcímén,
a) költségelven alapuló lakáspályázat jogcímén,
lehet bérbe adni.
Közös szabályok
4. §
Önkormányzati lakások bérbeadása pályázati eljárás nélkül
4/A. § (1) A polgármester az önkormányzati bérlakást
a) a város szakember ellátottságának biztosítása és letelepítése érdekében,
b) elemi csapás, katasztrófa vagy más rendkívüli káresemény következtében - amennyiben a kérelmezőnek és vele együtt költöző személynek nincs a településen tulajdonában ingatlana vagy haszonélvezeti joga - legfeljebb 6 hónap időtartamra,
c) a képviselő-testület által meghatározott 12/2007.(III.13.) IRM rendeletben meghatározott közérdekű feladat megoldására
pályázati eljárás nélkül, ajánlattétel mellőzésével, egyedi elbírálás alapján bérbe adhatja.
(2) A pályázati eljárás nélkül bérbe adott lakások bérleti díjai a költségelvű pályázati eljárás szabályai szerint kerülnek meghatározásra.
A szociális helyzeten alapuló pályázati eljárás szabályai
5. § (1) Szociális pályázatot azok nyújthatnak be:
a) akinek, illetve vele együtt költöző családtagjainak nincs a tulajdonában beköltözhető ingatlan vagy ingatlan haszonélvezeti joga, és
a) akinek a családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, feltéve, hogy jelentős vagyonnal nem rendelkezik.
„(2) E rendelet alkalmazásában jelentős vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.”
(3) Szociális pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a lejáró szerződéssel érintett lakás bérlője, és ismételt pályázatot nyújtott be.
(4) Szociális pályázat alapján a nyertes pályázóval – kérésének megfelelő, de - legfeljebb 2 évre szóló határozott tartamú szerződés köthető.
(5) A határozott tartamú bérlet lejártakor a bérlő – ha újabb pályázatot nem nyert – köteles az ingatlant legkésőbb a lejárat napján elhagyni.
A költségelvű pályázati eljárás szabályai
6. § (1) Költségelvű pályázatot bármely természetes személy benyújthat, akinek, illetve vele együtt költöző közeli hozzátartozójának és más vele együtt költöző személynek nincs a tulajdonában a településen beköltözhető ingatlana vagy haszonélvezeti joga.
(2) Költségelvű pályázatnál az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell elfogadni; a bizottság a javaslatát indokolni köteles.
(3) A pályázat nyertesével a szerződés legfeljebb 3 évre köthető.
„(4) A költségelven bérbeadott lakásra vonatkozó pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a lejáró szerződéssel érintett lakás bérlője, és ismételt pályázatot nyújtott be. Ezen túlmenően előnyben részesítheti az e rendelet 6. § (6) bekezdésében meghatározott pályázót, aki Mélykút városért feladatot lát el.”
(5) A költségelvű pályázat esetében a pályázati ajánlatban foglalt anyagi vonatkozású kötelezettségvállalás teljesíthetőségét a pályázó jövedelemigazolással vagy a fedezet rendelkezésre állásával köteles valószínűsíteni.
Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel
7. § (1) Önkormányzati lakások szolgálati jelleggel az önkormányzattal, intézményeivel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban, vagy egészségügyi szolgáltatást szerződés alapján ellátó szervezettel jogviszonyban állók részére adhatók bérbe.
(2) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel határozott időre, az alapjogviszony fennállása tartamára, de legfeljebb 5 évre adható bérbe.
(3) A (2) bekezdésben rögzített feltétel bekövetkezése napján a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
„(4) A szolgálati jelleggel történő bérbeadás (hosszabbítás) iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a polgármesterhez kell benyújtani. A szerződés megszűnése előtt 60 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be a szerződés időbeli hatályának meghosszabbítása iránt. A hosszabbítás esetenként legfeljebb 2 évre szólhat. Amennyiben a szerződés megszűnése előtt 60 nappal a bérlő a szerződés időbeli hatályának meghosszabbítása iránt kérelmet nem nyújt be, a lakásra pályázatot kell kiírni a 4. §-ban megállapított szabályok szerint.”
(5) Ugyanazon lakásra benyújtott több kérelem elbírálásánál előnyt jelent:
a) ha az igénylő felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és a bérbeadóval egyeztetett mértékű, minőségű, értékű munkálatok kivitelezését vállalja saját költségén,
b) ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve áll az adott munkáltatóval jogviszonyban.
(6) A bérlő kiválasztásáról a polgármester dönt. A döntés előtt a foglalkoztató szerv vezetőjének írásos véleményét ki kell kérni.
(7) Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő csak a Lt-ben írásbeli hozzájárulás nélkül befogadható személyeket fogadhatja be, bérlőtársi szerződés házastárssal csak akkor köthető, ha saját jogán is bérlői igényt nyújthatna be. A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható. A szerződésben ki kell kötni, hogy a településen ingatlan beköltözhető tulajdonjogának vagy haszonélvezeti jogának bérlő általi megszerzése esetén a felek a szerzéstől számított 60 napon belül a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik. Bérlőt bejelentési kötelezettség terheli, ennek elmulasztását szerződésszegésként és felmondási okként értelmezik. A szerződésben a cserelakás biztosítására kötelezettség nem vállalható, kivéve a bérbeadó által végzett felújítás miatti ideiglenes kiköltöztetést.
Önkormányzati lakások bérleti jogának cseréje
8. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérleti jogának cseréjével kapcsolatos jogokat a bérbeadó gyakorolja.
(2) A bérbeadó az önkormányzati lakás cseréjéhez hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig kötve marad. E határidő elteltével – ha a csereszerződés nem jött létre – a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.
(3) Ha a bérlő bérleti jog cseréje iránti kérelmét bármely okból elutasítják, az elutasítás kelte napjától számított egy éven át minden pályázatról közvetlenül értesíteni kell.
Bérleti jogviszony folytatása, cserelakás iránti igény elbírálása
9. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki az Lt. 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására. Ennek hiányában a lakásban maradók az ingatlant 60 napon belül kötelesek kiüríteni, velük szemben elhelyezési kötelezettség nem vállalható.
A bérlőtársi szerződés
10. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.
(2) Önkormányzati lakásra – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.
„(3) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő élettársával, ha bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek.”
(4) Bérlőtársi szerződés csak az eredeti bérlettel azonos tartalommal és külön csereigény érvényesítése nélkül köthető.
Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz
11. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő a házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a bérbeadóhoz, és azt 15 napon belül kell megadni vagy elutasítani.
(3) A befogadásról a bérbeadó dönt. Hozzájáruló nyilatkozat csak a bérlő élettársának befogadására adható.
(4) A kérelemben fel kell tüntetni az élettárs nevét és e rendeletben a bérlőre irányadó személyi adatokat, valamint csatolni kell az élettársi jogviszony létesítésére vonatkozó közjegyző előtt tett nyilatkozatot.
(5) A befogadott élettárs a kapcsolat megszűnésekor elhelyezési igényt nem támaszthat, a lakást elhagyni köteles. Bérlő az élettársi kapcsolat megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmaradása a szerződés felmondását vonja maga után.
(6) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek díjtartozása van, kivéve ha azt az élettárs kiegyenlíti.
(7) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyekre tekintettel a befogadással a lakhatás feltételei lényegesen romlanak.
Önkormányzati lakások rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele, átalakítása, korszerűsítése
12. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.
(2) A szerződést a bérbeadó köti, az eljárás menete:
13. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja. Az átalakítás a szobaszám csökkenésével nem járhat. A szerződést a bérbeadó köti meg, az eljárás menete:
a) A bérlő kérje ki a bérbeadó előzetes állásfoglalását a lakás átalakítására vonatkozóan, kérelméhez mellékeljen egy vázlatot a meglévő és tervezett állapotról, valamint költségbecslést a tervezett munkálatokról, anyag és díj bontásban, illetve ajánlatát a költségvetés megosztására. A szakmai állásfoglalás kiterjed a műszaki tartalomra, annak költségeire, a megállapodás főbb tartalmi elemeire.
b) A bérbeadó a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleménye alapján alakítja ki állásfoglalását, melyről a bérlőt részletesen tájékoztatja (tulajdonosi ajánlat).
c) A bérlő a bérbeadó állásfoglalása ismeretében készítteti el a végleges átalakítási tervet és annak pontos költségvetését, ha szükséges, az építési engedélyezési tervdokumentációt (műszaki leírást és költségvetést). Ezek benyújtásával kezdeményezi a Képviselő-testületnél a megállapodást, és egyúttal megteszi ajánlatát - az a) pontban foglalt tulajdonosi ajánlat ismeretében - a költségek elszámolásával kapcsolatban.
d) A bérbeadó előterjesztésére a Képviselő-testület dönt a megállapodás tartalmáról, és - pozitív döntés esetén - felhatalmazást ad a polgármesternek a megállapodás megkötésére. A megállapodásnak tartalmaznia kell az építési engedély kiadásához való hozzájárulást.
e) Az eljárás során a bérlő a kérelem elbírálásához szükséges adatokat köteles a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság rendelkezésére bocsátani, velük együttműködni.
14. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő korszerűsíti.
(2) A 13. § a)-e) pontjaiban foglalt eljárás értelemszerűen irányadó.
(3) Amennyiben a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, és ennek következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. Ha az átalakítás, korszerűsítés a komfortfokozat megváltozásával jár és a költségeket részben a bérlő viseli, a megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a bérleti díj e miatt mennyi ideig nem emelhető.
15. § A lakás visszaadásakor a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérbeadó a következő feltételek megléte esetén tehet ilyen vállalást:
a) az elvégzendő munkák körét és költségeit a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint meg kell határozni,
b) a munka megkezdése előtt a bérlő megtéríti a költségeket a bérbeadónak,
c) a bérlőnek a bérleti jogviszony alatt nem volt bérleti díj tartozása.
15/A. § [ ]
A R. 12-15. §-ában meghatározott eseteken kívül a lakások rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről, átalakításáról, korszerűsítéséről, és esetleges bontásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.
Lakáshasználati díj
16. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. [Lt. 20. § (1) bekezdés.] A szociális lakásra jogosult bérlők esetén a használati díj a (3) bekezdésben említett idő elteltével sem emelhető.
(2) A használati díj megállapításával egyidejűleg a bérlőt írásban tájékoztatni kell a jogcím nélküli használat e rendeletben foglalt jogkövetkezményeiről.
(3) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díjat 1,5-szeresére kell emelni az (1) bekezdésben nem említett bérlők esetében. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. [Lt. 20. § (2) mondata]
A lakásbérlet megszűnése
17. § A lakásbérlet megszűnik, ha
a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,
b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár vagy a feltétel bekövetkezik,
c) az arra jogosult felmond,
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
i) az önkormányzati lakás megsemmisül.
18. § (1) Csereingatlan biztosítására – az Lt. kötelező esetei kivételével - lakásbérleti szerződésben a bérbeadó szerv nem vállalhat kötelezettséget.
(2) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás
a) komfortfokozatát,
b) alapterületét,
c) műszaki állapotát,
d) lakóhelyiségeinek számát,
e) településen és épületen belüli fekvését,
f) lakbérét
(3) Ha a bérlő csere lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, és más adottságok a hátrányokat nem, vagy nem teljesen egyenlítik ki, úgy az „értékkülönbség” pénzbeli elszámolásában is meg kell állapodni. Szociális alapú lakások érték-különbségeként a két lakbér közti eltérés legfeljebb tízszerese adható annyiszor, ahány év az eredeti határozott tartamú szerződésből hátra van, határozatlan tartam esetén maximum 5 év vehető figyelembe. Költségelvű bérlakások esetében összehasonlítási tényezőként kell az eltérést legalább százalékos mértékben kimutatni és az eredeti lakás bérleti díjához képest a különbséget meghatározni. Az eltérés legfeljebb tízszerese adható annyiszor, ahány év az eredeti határozott tartamú szerződésből hátra van.
19. § (1a) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az Lt. 26. § (1) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy részére cserelakás biztosítása helyett pénzbeli térítést fizet.
(3) A felajánlásról, összegéről, fizetés módjáról a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság dönt.
(4) A pénzbeli térítés összege legfeljebb a felmondáskor érvényes havi bérleti díj 12-szerese lehet.
A helyiségbérlet szabályai
20. § (1) Az önkormányzat a nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó, a Lt.-ben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával- az e rendeletbe foglalt kivételektől eltekintve - a polgármestert bízza meg.
(2) Ahol a Lt. a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.
21. §
23. § A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő is elvégezheti az e rendelet 12. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával.
24. § (1) A bérlő a helyiséget átalakíthatja, a megállapodás megkötésénél az e rendelet 13. § -ában foglaltak megfelelően irányadóak. A bérbeadó a megállapodásban kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő az eredeti állapotot köteles helyreállítani.
(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a helyiséget a bérlő korszerűsíti. A költségek viseléséről előzetesen - a 12-13. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - kell megállapodni.
25. § (1) A helyiség visszaadásakor a bérbeadó vállalhatja a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét az e rendelet 15. §-ában foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával.
(2) A helyiségbérlet megszűnésére a Lt 39. §-át is alkalmazni kell.
(3) A bérlet megszűnésekor a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt, erre irányuló szerződéses kötelezettség nem vállalható.
(4) Bérleti jog folytatására csak a Lt. 40. §-a alapján kerülhet sor.
26. § (1) A bérlő határozatlan tartamú bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a következő feltételekkel adható írásbeli hozzájárulás:
a) a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása és egyéb kötelezettségeit is maradéktalanul teljesítette,
b) az új bérlő által folytatni kívánt tevékenység végzésére a helyiség alkalmas,
c) az új bérlő elfogadja a korábbi bérlő által vállalt kötelezettségeket, és a béradóval a hozzájárulást követő tartama vonatkozó szerződéses tartalomban megállapodik.
(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jogviszony esetén a bérleti jog átruházása vagy cseréje az (1) bekezdés teljesülése esetén is csak a jogviszony időtartamára történhet.
A LAKBÉR MÉRTÉKE, A LAKBÉRTÁMOGATÁS ÉS A HELYISÉGBÉR MÉRTÉKE
A bérleti díjak és külön szolgáltatások díjának megállapítása, fizetése
27. § (1) Az önkormányzat a lakbér mértékét
a) szociális helyzet alapján és
b) költségelven
állapítja meg.
(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbér-mértékét a lakás és az épület alapvető jellemzőin [Lt. 34. § (2) bekezdés] kívül, az épület karbantartásával [Lt. 10. § (1) bekezdés a) pontja], az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotának biztosításával [Lt. 10. § (1) bekezdés b) pontja], a közös használatra szolgáló helyiségek állagában és e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetésével [Lt. 10. § (1) bekezdés c) pontja] kapcsolatban felmerülő kiadások, továbbá a külön szolgáltatások díja (Lt. 35. §, 91/A. § 18. pontja) és az Lt. 10. § (1) bekezdésében nem említett egyéb kötelezettségekkel összefüggésben keletkező kiadások figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A költségelven bérbe adott lakás lakbér mértékét az Lt. 19. § (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján szabályozza a képviselő-testület. A lakbér mértékét a (2) bekezdésben meghatározott szempontok alapján kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy a bérbeadót terhelik a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselése.
(3a) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek. A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérlője költségelvű lakbért tartozik fizetni.
(5) A lakbérek kategóriáit és mértékeit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A lakbér-mértékeket a képviselő-testület évente, a tárgyév végén a következő naptári évre módosíthatja.
(6) A fizetendő havi lakbér összegére licitálási eljárást lefolytatni – ideértve azt az esetet is, amikor az e rendeletben meghatározott lakbért induló lakbérnek tekintik, és az ennél magasabb havi lakbér megfizetését ajánló személy válhat a lakás bérlőjévé – nem lehet.
(7) A lakások karbantartásával kapcsolatos bérlői kötelezettségek folyamatos bérlői jogviszony esetében különösen: szükség szerinti, de legalább három évenként a lakás teljes meszelése, nyílászárók legalább öt évenkénti mázolása, gázkészülékek és kémények évenkénti ellenőriztetése, bojlerek évenkénti vízkő-mentesítése.
(8) Az Lt. e törvény 14. §-ával módosított 34. §-ának rendelkezéseit az önkormányzati lakásra 1994. január 1-jén fennálló határozatlan időre szóló szerződés esetén – ha a bérlő e törvény hatálybalépésekor nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül – úgy kell alkalmazni, hogy a lakbér összege a szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig emelhető. [2005. évi CXXXII. tv. 45. § (5) bekezdése.]
28. §
ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE
29. § (1) Az önkormányzati lakásokra vételi jog nem áll fenn. A hivatal által a lakásokról és helyiségekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a lakásra milyen jogcímen és milyen kör számára áll fenn elővásárlási jog. A jogszabályi eseteken kívül (szerződéses) elővásárlási jog nem köthető ki.
(2) A lakások értékesítésével kapcsolatos döntés meghozatalánál a következő elveket kell szem előtt tartani: az ingatlan műszaki állapota, gazdaságosan felújítható-e, vegyes tulajdonú ingatlanban van-e, lakott-e, az értékesítés biztosítja-e a forgalmi érték bevételezését, más lakásgazdálkodási cél megvalósításához a bevételre szükség van-e.
(3) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati, illetőleg állami lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére. (Lt. 61. §)
(4) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (Lt. 50. §)
(5) Ingatlan tulajdonjoga - ellenérték nélkül - nem ruházható át.
(6) A lakások és helyiségek értékesítése során a vagyonrendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
30. § (1) Az önkormányzati lakások értékesítéséről a képviselő-testület dönt.
(2) Az elidegenítést kezdeményezheti a tulajdonos (képviseletében a polgármester) vagy a leendő vevő.
(3) Üres ingatlan csak pályázati eljárás keretében értékesíthető.
(4) Az értékesítésre vonatkozó döntést hasznosítási javaslattal lehet megalapozni. A hasznosítási javaslat kidolgozását megelőzően a képviselő-testület szándéknyilatkozatot ad, szükség esetén a javaslat elkészítéséhez forrást teremt.
A lakások elidegenítésének módja
31. § Az önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat
a) az elővásárlásra jogosult részére
Elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások elidegenítése
32. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, bérlőtársakat egyenlő arányban, és hozzájárulásukkal egyenes ági rokonukat és örökbefogadott gyermeküket.
(2) Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal érintett lakást eladásra kijelöli, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultnak kell felajánlania.
(3) A felajánlásnak tartalmaznia kell: az értékesítési szándékot, a lakás vételárát, az egyösszegű teljesítésre adandó kedvezmény mértékét, és az ajánlati kötöttség idejét.
(4) A lakás vételárát - a Lt. 52. §–ában foglalt mérlegelési szempontok alkalmazásával - a vagyonrendelet alapján a képviselő-testület állapítja meg. A megállapított árból további kedvezmény nem nyújtható.
(5) Az ügylet során a tulajdonos a törvényi kötelezettséget meghaladó kedvezményt nem biztosít, de az egyösszegű teljesítésre (illetve hátralékteljesítésre) legfeljebb 10 %-ot állapíthat meg.
(6) A részletfizetés esetére a szerződéskötés napját megelőző három naptári hónap tartamában, pénzintézeteknél alkalmazott, nem támogatott, hosszú lejáratú hitelekre megállapított kamatmérték átlagát kell előírni. Ehhez legalább kettő pénzintézet adatait kell bekérni. Kamatmentesség nem engedélyezhető.
(7) Az ajánlati kötöttség 30 napnál hosszabb nem lehet.
(8) Ha a jogosult az ajánlati feltételeket elfogadja, a szerződést további 30 napon belül kell megkötni, aláírására a polgármester jogosult. A költségek viseléséről a felek szabadon állapodnak meg.
(9) Kívülálló személy részére elővásárlási joggal érintett lakás csak kivételes esetben, és csak a jogosult számára tett ajánlattal azonos vagy annál a jogosultra kedvezőtlenebb - feltételek mellett értékesíthető. A szerződés aláírására a polgármester jogosult.
33. § (1) Ha a lakásra az elővásárlásra jogosult jelent be vásárlási szándékot, nyilatkoztatni kell arról, hogy kíván-e kérelemmel élni az Lt. 53 §-a, illetve az e rendelet szerint őt megillető jogosultságok biztosítására.
(2) A válasz ismeretében – a képviselő-testület dönt az értékesítés kérdésében – és a rendelet 32. §. (3) bekezdése szerinti ajánlat megküldéséről.
(3) Az ajánlat tartalmának meghatározásakor a 32. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Ha a jogosult az ajánlati feltételeket elfogadja, a szerződés aláírására a polgármester jogosult.
(5) Ha a vételi ajánlat elővásárlási joggal nem rendelkező (kívülálló) személytől érkezik, az ajánlat tartalmát az elővásárlási joggal érintettekkel ismertetni kell, az ismertetésről jegyzőkönyvet kell készíteni és legalább 15 napos gondolkodási időt biztosítva kell előzetes írásos nyilatkozatukat beszerezni arról, hogy kívánnak-e vételi ajánlatot tenni a tulajdonosnak és milyen feltételekkel.
(6) Vételi ajánlat hiányában kívülállónak a lakás csak akkor adható el, ha a jogosult a 32. § szerint megtett felajánlás alapján sem élt az elővásárlási jogával. Ez esetben a képviselő-testület a kívülálló ajánlatát egyedileg bírálja el.
A lakások értékesítése pályázat útján
34. § (1) A képviselő-testület szándéknyilatkozata alapján a hivatal a hasznosítási javaslatot elkészíti. A javaslat kidolgozásánál az ingatlan értékét értékbecslővel kell megállapítani. A javaslathoz csatolni kell a pályázati hirdetmény tervezetét.
(2) A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni, a tízmillió forint becsült értéket meghaladó ingatlanra szóló pályázatot legalább egy napilapban is meg kell jelentetni.
(3) A pályázatokat a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság bontja fel, értékeli és indoklással ellátott javaslatot tesz a nyertes személyére. A szerződést az összességében legkedvezőbb ajánlattevővel a polgármester köti meg. Ha az ajánlatok egyezőek, az ajánlattevőket meghívásos tárgyalásra kell felkérni.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan megnevezését, helyrajzi számát, műszaki adatait,
b) a legalacsonyabb elvárt vételárat, fizetési feltételeket.
c) a közzététel napját, a benyújtási és elébírálási határidőt, az értesítés módját,
d) az elbírálás főbb szempontjait, egyéb fontosnak ítélt kikötéseket.
A helyiségek értékesítése
35. § (1) A nem lakás célú helyiségek hasznosítása elsődlegesen bérbeadással, és csak indokolt esetben elidegenítéssel történik.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.
(3) A forgalmi értéket ingatlan-értékbecslővel kell megállapíttatni. Az értékbecslésnek a helyi forgalmi érték meghatározására is ki kell terjednie.
(4) Ha a helyiséget a jogosult veszi meg, a vételár a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg. A vételár a helyi forgalmi érték legalább 85 %-a kell legyen, egyebekben a felek konszenzusán alapul. További kedvezmény, részletfizetés, mentesség nem adható. Az eladó elállási jogot köthet ki arra az esetre, ha a vevő az önkormányzattal szemben más jogcímen fennálló tartozásai megfizetését - kivéve ha arra engedélyezett és még le nem járt halasztást kapott - az adásvétellel egy időben nem teljesíti.
(5) A rendelet 32-33-34. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.
A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA
36. § (1) A lakások elidegenítéséből befolyó – az Lt. 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett – bevételét az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások felújítására és az azzal együtt végzett korszerűsítésre , új lakás építésére, szociális célra használt lakás vásárlására, lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, cserelakás biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére használja fel.
(2) A felújítására (korszerűsítésre) a polgármester tesz javaslatot az önkormányzati költségvetés készítéséhez kapcsolódóan a lakások felújítási szükségleteiről végzett felmérés figyelembevételével.
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
37. § Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a következőkre terjed ki: