Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2019.(XII.20.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Hatályos: 2024. 03. 28

Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2019.(XII.20.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

2024.03.28.

Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(IV. 15.) önkormányzati rendelet 27. §-ának (4) bekezdésében meghatározott Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága, valamint Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mélykút Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6449 Mélykút, Petőfi tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Mélykút város közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2)1 A képviselő-testület szervei:

1. polgármester,

2. a képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság),

a) Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága (továbbiakban: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság),

3. polgármesteri hivatal,

4. jegyző,

3. § (1) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Mélykúti Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal).

(2) A polgármesteri hivatal székhelye és hivatalos honlapja megegyezik az önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával.

4. § Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezése és azok székhelye:

1. Felső-Bácska Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás, 6521 Vaskút, Kossuth Lajos u. 90.

2. Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, 6640 Csongrád, Kossuth tér 7.

3.2

4.3

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja a www.melykut.hu honlap.

(2) Az önkormányzat időszaki lapot jelentett meg „Önkormányzati Tájékoztató” címmel. Az „Önkormányzati Tájékoztató” működésére és szervezetére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepe és a kitüntető címek

6. § (1) Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója.

(2) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

7. § A képviselő-testület az önkormányzat ünnepének tekinti a „Mélykúti Napok” elnevezésű rendezvényt, amely minden év augusztus hónapjában kerül megrendezésre.

8. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető címek:

1. „Mélykút Város Díszpolgára” cím,

2. „Mélykút Városért Díj” cím.

(2) A kitüntető címek alapításáról és adományozásának részletes szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök

9. § (1) A képviselő-testület és szervei ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságainak (továbbiakban: bizottságok) feladat- és hatáskörét a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

10. §4 A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel. E rendelet 6. melléklete tartalmazza a településen működő önszerveződő közösségek felsorolását.

11. §5 Az önkormányzat a települési könyvtári ellátás biztosítását a vármegyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásának igénybevételével teljesíti az önkormányzat és a vármegyei hatókörű városi könyvtár között létrejött külön megállapodásban, valamint a képviselő-testület külön határozatában foglaltak szerint könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató hely (továbbiakban: könyvtári szolgáltató hely) működtetése útján.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

4. Általános szabályok

12. § A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő.

13. § (1) A képviselő-testület ülése – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5)6 A nyilvános ülésen lehetőség van a hallgatóság részvételére, azonban a hallgatóság az ülésről nem készíthet felvételt, valamint az ülést élőben nem közvetítheti.

14. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(3) A javaslat elfogadásához minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata, azaz öt „igen” szavazat szükséges (a továbbiakban: minősített többség).

(4) Az Mötv.-ben és e rendeletben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

1. a gazdasági program elfogadásához,

2. a kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,

3.7 a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz bruttó tízmillió forintot meghaladó érték esetén,

4. a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,

5. vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó harmincmillió forintot meghaladja,

6. kitüntető címek adományozásához és visszavonásához.

5. A képviselő jogállása

15. § (1) A képviselő jogosultságai:

1. részt vehet a képviselő-testület előterjesztéseinek és döntéseinek előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében,

2. döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, döntését megindokolni nem köteles, szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,

3. felszólalhat, indítványt tehet,

4. megilleti a kérdés feltevésének és az interpellációnak a joga,

5. kérheti írásbeli hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolását vagy hozzászólása szó szerinti jegyzőkönyvezését,

6. jogainak megsértése miatt a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,

7. külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult.

(2) A képviselő kötelezettségei:

1. köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

2. köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint bizottsági tagság esetén a bizottság munkájában,

3. részt vesz a képviselő-testület vagy bizottsági tagság esetén a bizottság ülésein,

4. legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával köteles bejelenteni a polgármesternél vagy a bizottság elnökénél, ha az ülésen történő részvétele akadályozott,

5. köteles felkérés esetén részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

6. köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

(3) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a polgármesteri hivatal folyamatosan segíti, a képviselő a képviselői és bizottsági tagsági munkája keretében a polgármesteri hivatal erre kijelölt Képviselői Irodáját használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(4) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal csoportvezetői és köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

16. § (1) Annak a képviselőnek, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi vagy a rendes bizottsági ülések, illetve annak a nem képviselő bizottsági tagnak, aki a rendes bizottsági ülések legalább 25%-án nem jelenik meg, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak bezárását megelőzően igazolatlanul eltávozik, a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra legalább 50 %-kal csökkenthető. A képviselő esetében a mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken való részvétel elmulasztása együttesen vizsgálandó és értékelendő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja.

(3) Az (1) bekezdés alapján érintett képviselőt vagy nem képviselő-bizottsági tagot – írásban vagy szóban az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény nem alkalmazható, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményről szóló döntés meghozatalához minősített többség szükséges.

6. A képviselő-testület ülései

17. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

18. § A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatal Tanácskozó Termében tartja, de szükség esetén ettől - az ülésre szóló meghívóban történő más helyszín megjelölésével - el lehet térni.

19. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

2. a képviselők eskütétele,

3. a polgármester eskütétele,

4. a polgármester programjának ismertetése,

5. a polgármester illetményének megállapítása,

6. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.

20. § (1)8 A képviselő-testület – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - havonta egy alkalommal lehetőség szerint a hónap utolsó hetének keddi napján délután 16.00 órától rendes ülést tart.

(2)9 A képviselő-testület a februári és augusztusi üléseit lehetőség szerint a tárgyhó 15. napját megelőző keddi napján délután 16.00 órától tartja meg.

(3) A képviselő-testület július hónapban rendes ülést nem tart.

21. § (1) A képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben és módon. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés időpontjának, helyszínének, indokának és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

7. A képviselő-testület üléseinek tervezése, előkészítése

22. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a képviselő-testület a polgármester javaslatára féléves munkatervet határoz meg. A következő félévi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a júniusi illetve a decemberi ülésen a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, ideértve a közmeghallgatást is,

2. a képviselő-testület üléseinek tervezett napirendi pontjait,

3. a tervezett napirendi pontok előadóit,

4. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

(3) A munkatervet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, melynek során javaslatot kér:

1. a képviselő-testület tagjaitól,

2. a bizottságoktól,

3. a települési nemzetiségi önkormányzattól,

4. az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,

5. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől,

6. az aljegyzőtől, a polgármesteri hivatal csoportvezetőitől.

(4) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján - az elfogadásától számított 15 napon belül - közzé kell tenni, mely közzétételről a jegyző gondoskodik.

23. § (1) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a

1. a jegyzőt, az aljegyzőt,

2. a polgármesteri hivatal csoportvezetőit,

3. a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

4. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,

5. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,

6. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésköröket tárgyaló ülésére a felügyelő bizottság elnökét és tagjait,

7. azt, akinek jelenlétét az adott napirendi pont tárgyalásán jogszabály kötelezővé teszi,

8. akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja

(2) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvételt kivéve – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

(3) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

24. § (1) A képviselő-testület ülését – a 25. § (2) bekezdésében szabályozott esetet kivéve - írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztők nevét,

d) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését,

e) a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket.

25. § (1) A meghívót mellékleteivel együtt a képviselők, továbbá a 23. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyek részére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általuk sajátjukként írásban megjelölt elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levél útján a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) A rendkívüli ülés összehívásakor a testületi ülésre szóló meghívót – mellékleteivel együtt - a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a testületi ülés azonnali megtartását indokolja.

(3)10 A 23. § (1) bekezdés d)-h) pontjában meghatározottak részére kizárólag a meghívót kell megküldeni azzal a tájékoztatással, hogy a meghívóban szereplő képviselő-testületi ülés nyilvános előterjesztései a 5. § (1) bekezdés szerinti internetes oldalról letölthetőek, valamint a polgármesteri hivatal kijelölt helyiségében betekintésre hozzáférhetőek.

(4)11 Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.

26. § (1) Nem küldhető ki, illetve nem tehető közzé az önkormányzat hivatalos honlapján azon előterjesztés,

1. amely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz (továbbiakban: minősített adat), annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre,

2. azon személy kivételével, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni, amely zárt ülésen tárgyalandó, illetve amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult.

27. § A jegyző gondoskodik

1. a képviselő-testületi ülés meghívójának a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hivatalos hirdetőtáblán történő, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő, illetve

2. a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontok előterjesztéseinek az önkormányzat hivatalos honlapján történő

közzétételéről.

8. A képviselő-testület anyagai

28. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. napirend előtti felszólalás,

2. tájékoztató,

3. beszámoló,

4. előterjesztés,

5. önálló indítvány,

6. interpelláció, kérdés.

(2) A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg – figyelembe véve a 31. § (1) bekezdését is – lehetőség szerint az alábbi sorrend megtartásával:

1. tájékoztató

2. beszámoló,

3. előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:

ca) a cb) és cc) pont alá nem tartozó előterjesztés,
cb) minősített többséget igénylő előterjesztés,
cc) rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés,
1. indítvány,
2. jellegétől függetlenül az ülésen kiosztott anyag,
3. interpelláció, kérdés.

29. § A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a települési képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,

g) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,

h) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,

i) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal vagy döntéssel előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez,

j) akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.

30. § A 28. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott anyagokat előzetesen, a meghívó kiküldésére nyitva álló határidő előtt legalább 5 munkanappal előbb, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről.

31. § (1) Rendes képviselő-testületi ülésen a napirend előtt – ülésenként egy alkalommal - a képviselő legfeljebb 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a város életét, vagy a képviselő-testület munkáját érintő kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.

(2) A napirend előtti felszólalás iránti igényt legkésőbb az ülés napját megelőző napon 16:00 óráig kell a polgármesternek írásban – a napirend előtti felszólalás tárgyának és szó szerinti tartalmának a megküldésével – előre jelezni.

(3) A napirend előtti felszólalásra a személyében érintett legfeljebb 3 perc időtartamban reagálhat.

(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

32. § (1) A tájékoztató olyan írásbeli anyag képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel segítik elő, valamint nem önkormányzati szerv megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a 29. §-ban meghatározottak jogosultak.

(3) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

33. § (1) Beszámoló

1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

2. a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

3. a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,

készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a 29. §-ban meghatározottak jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

34. § (1) Az előterjesztés írásbeli és szóbeli előterjesztés lehet.

(2) Szóbeli előterjesztésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásba kell foglalni, amelyet legkésőbb a napirendi pont tárgyalása előtt a testületi ülésen ki kell osztani.

35. § (1) Az írásbeli előterjesztés előterjesztő részből és határozati javaslatból áll.

(2) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgy pontos meghatározását,

2. annak ismertetését, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,

3. a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését,

4. a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a döntés meghozatalához szükséges információkat, helyzetelemzést,

5. a javaslat megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket,

6. azon személyek, szervek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga van,

7. ha az előterjesztés a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást,

8. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet (amennyiben indokolt, az alternatív döntési javaslatokat egymástól elkülönítetten),

9. határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a végrehajtás határidejét,

10. rendelkezést az azonos tárgyú korábbi döntés további hatályban tartásáról, módosításáról, vagy hatályon kívül helyezéséről,

11. a téma átfogó értékelését segítő mellékleteket (statisztikai táblákat, korábbi határozatok szövegét stb.).

(3) Az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés esetén az eljárás iratanyaga a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézőjénél tekinthető meg.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, megbízások esetén az előterjesztés mellékletét képezi a pályázati kiírásra beérkezett pályázat és annak mellékletei.

36. § A 28. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározottakat a tárgykör szerint érintett bizottság véleményezi.

37. § (1) A képviselő vagy a bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben - munkatervben nem szereplő - önálló indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(2) Az önálló indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10. napon lehet írásban a polgármesterhez benyújtani.

(3) A polgármester a jegyző útján gondoskodik arról, hogy az önálló indítvány az előterjesztője által megjelölt és véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság - benyújtást követő - ülésének meghívójában szerepeljen.

(4) A véleményezési jogkörrel érintett bizottság elnöke az önálló indítvány előterjesztőjét előadóként köteles meghívni az indítványt tárgyaló bizottsági ülésre.

(5) Az önálló indítványt a polgármester köteles a képviselő-testületi meghívóban napirendi javaslatként feltüntetni és annak mellékleteként kiküldeni, vagy letölthetővé tenni.

38. § (1)12 Interpellációnak minősül az a felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezete hatáskörének ellátásával.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 12.00 órájáig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról. Az interpelláció képviselők általi elérhetőségéről a jegyző elektronikus úton gondoskodik.

(4) Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc. Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésén szóban maximum 3 percben vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló képviselő maximum 1 percben nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt az ügy tárgya szerint érintett bizottság kivizsgálja, megállapításairól a legközelebbi ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja, és egyben javaslatot tesz a képviselő-testületnek az ügybeni további intézkedésre, vagy annak lezárására. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselő is bevonható.

39. § (1) Kérdésnek minősül minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez vagy a jegyzőhöz az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem minősül a 38. § (1) bekezdésében meghatározott interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12.00 órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban kell eljuttatni. A polgármester gondoskodik a kérdés címzetthez való eljuttatásáról. A kérdés képviselők általi elérhetőségéről a jegyző elektronikus úton gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő a benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 3 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy legfeljebb 3 percben válaszolhat. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra, az utolsó szó joga 1 percben a kérdezettet illeti meg.

(4) Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

9. A képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendjének fenntartása

40. § A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

41. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) A határozatképesség meglétét az ülésen, a döntések meghozatala előtt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A határozatképesség meglétének vizsgálata az ülés vezetőjének feladata, abban a jegyző is közreműködik. Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

42. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre írásban beterjesztett önálló indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülésén kiosztott anyag tárgyalására – az önálló indítványok, interpellációk és kérdések kivételével - csak halasztást nem tűrő esetben, a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor, ha a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet a képviselő-testület ülésén kiosztásra:

a) munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

b) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, létesítő okiratának módosítására vonatkozó anyag,

c) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról, vagy az abból való kiválásról szóló előterjesztés,

d) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,

e) rendeletalkotás vagy módosítás.

43. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítést követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottság véleményét.

(3) A bizottsági vélemények ismertetése után a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót. Az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

(4) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb háromszor szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.

(5) A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester, a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel, felmentést adhat.

44. § (1) A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító és kiegészítő javaslatokat tehetnek. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt írásban kell benyújtani.

(2) Amennyiben a napirendi ponthoz több hozzászólás, észrevétel, kérdés nem érkezik, a polgármester a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és benyújtott módosító javaslatokat elfogadja-e.

(4) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(5) Az előterjesztő válasza után a polgármester a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy az előterjesztő elfogadta-e.

45. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

1. figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki a napirendi pont tárgyától lényegesen eltér, hogy csak a napirendi ponttal tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,

2. figyelmeztetheti a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

3. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

4. a nem képviselő résztvevőt - ismételt rendzavarás esetén - a teremből kiutasíthatja.

(2) Választójoggal nem rendelkező 18 év alatti személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

10. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

46. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza, a képviselő-testület tagjai „igen” , „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület név szerinti nyílt szavazást rendel el az Mötv. 48. § (3) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

47. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2)13 Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és tájékoztatja az eredményről az ülés vezetőjét. A név szerinti szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A név szerinti szavazás eredményét is tartalmazó névsor a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 48. § (4) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást is tarthat.

(4) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

48. § (1) Az eldöntendő javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen megfogalmazva kell feltenni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelen lévő képviselők számát és kihirdeti a döntést.

49. § (1) Ha a képviselő-testület pályázati eljárásban kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, mindegyik jelöltről szavazni kell. Először a jelölés sorrendjéről kell szavazni. A jelölés sorrendjére a testület által megválasztott – a pályázatban közreműködő – bíráló bizottság, ennek hiányában a polgármester tesz javaslatot.

(2) Amennyiben a jelöltek egyike sem éri el a megválasztáshoz szükséges szavazatot, vagy kettő vagy több jelölt között szavazategyenlőség alakul ki, akkor újabb választási fordulót kell tartani az egyenlő szavazatot elért jelöltek között illetve a két legtöbb szavazatot elért jelölt vonatkozásában.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdések foglalt jelölt nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatszámot, akkor új pályázatot kell kiírni.

50. § Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

11. Személyes érintettség, összeférhetetlenségi eljárás

51. § (1)14 A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja) is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnöke mulasztotta el, az ügyrendi vizsgálatot a képviselő-testület tagjaiból a polgármester javaslatára – nyílt szavazással választott három fős eseti bizottság folytatja le a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

52. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(2) Amennyiben az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnökét érinti, a vizsgálatot a képviselő-testület tagjaiból a polgármester javaslatára, nyílt szavazással választott három fős eseti bizottság folytatja le a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

12. Az önkormányzati rendeletalkotás

53. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. polgármester,

2. alpolgármester,

3. települési képviselő,

4. a képviselő-testület bizottsága,

5. a jegyző,

6. a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete,

7. a településen működő társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek.

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a szakmai előkészítés céljából a jegyző részére továbbítja, aki gondoskodik a munka elosztásáról a közreműködők között.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.

54. § (1) A szakmai tartalom kialakítása során biztosítani kell, hogy a rendelet megfeleljen a jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek is.

(2) Az jogszabály előkészítőjének a rendelet-tervezet előkészítése során figyelemmel kell lennie a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben foglalt követelmények teljesülésére.

55. § (1) A rendelet-tervezetet a tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a képviselő-testület rendeletalkotási és jogszabályszerkesztési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága elé kell terjeszteni.

(2) A szervezeti és működési szabályzat tervezetét, a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet- tervezetet a képviselő-testület valamennyi bizottsága megvitatja.

(3) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést megvitatja.

(4) A széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testület az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében

1. lakossági fórumot szervezhet, melyről a képviselő-testület külön határozattal dönt,

2. elrendelheti a rendelet-tervezet legalább 30 napra történő közszemlére tételét az önkormányzat hivatalos honlapján, amellyel kapcsolatban az érdekeltek írásban javaslatot, észrevételt tehetnek, ezek tárgyában a képviselő- testület dönt.

56. § (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről 5/2019.(III. 13.)IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hivatalos hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel valósul meg. A rendelet tervezetéhez tartozó indokolást az IM rendelet 20. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint, az IM rendelet 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel kell közzétenni.

(3) A rendelet irattári példányát kifüggesztési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

13. Az önkormányzati határozatok

57. § (1) A határozatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az IM rendelet 15. § (1) bekezdésében és 19. §-ában foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a napirend elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

58. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(2) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

1. a polgármester, az alpolgármester,

2. a bizottság elnöke,

3. a jegyző,

4. az önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője.

59. § A képviselő-testület határozatát meg kell küldeni a határozattal érintetteknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

60. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester az áprilisi, az augusztusi és a decemberi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

61. § A normatív határozatot az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

14. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

62. § A képviselő-testület nyílt üléséről - az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal - írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban.

63. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt a képviselő nem jelezte);

2. napirendi pontonként az előadók nevét,

3. szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

4. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat;

5. a képviselő kérésére véleményének (szó szerinti) rögzítését,

6. a polgármester és a jegyző aláírását és az önkormányzat hivatalos bélyegző lenyomatát.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

1. az ülésre szóló meghívó,

2. a jelenléti ív,

3. az előterjesztések és azok mellékletei,

4. a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,

5. a névszerinti szavazás névsora,

6. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

7. az aláírt esküokmány,

8. a képviselői interpellációra és kérdésre adott írásbeli válasz.

64. § A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

65. § A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik továbbá a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti bekötéséről.

66. § (1) Az ülések jegyzőkönyvét - elkészültétől számított 5 napon belül - a könyvtári szolgáltató helyre el kell juttatni és ott nyilvános helyen el kell helyezni. A dokumentumokba való betekintést a polgármesteri hivatalban is biztosítani kell. A jegyzőkönyv egy példányát – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a polgármesteri hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben – a titkársági ügyintéző jelenlétében az állampolgárok megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(3) A jegyzőkönyvről illetve annak részeiről az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

67. § A képviselő-testületi ülésről segédletként hangfelvétel készülhet.

15. A helyi népszavazás

68. § A képviselő-testület a helyi népszavazási kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számát külön rendeletben szabályozza.

16. Lakossági fórum és közmeghallgatás

69. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal – munkatervében meghatározott időpontban, lehetőleg október hónapban - közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatásra meg kell hívni a 23. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

(3) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 15 nappal előtte – a közmeghallgatásról szóló hirdetmény polgármesteri hivatal székhelyén lévő hivatalos hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével - értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatás helyéről az annak időpontjáról való döntés meghozatalakor kell döntést hozni.

(5) A közmeghallgatás előtt a település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait írásban is feltehesse. Az írásbeli kérdéseket, javaslatokat az érintettnek a hivatal@melykut.hu elektronikus levelezési címre kell eljuttatnia.

70. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(2) A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezésekre vonatkozó szabályokkal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes bizottságának, illetőleg a tisztségviselőknek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek a kérdést l5 napon belül kötelesek írásban megválaszolni a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

71. § (1) A polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év március hónapjában lakossági fórumot tart, amelyen a polgármester beszámol a képviselő-testület előző évi munkájáról, valamint a tárgyévi tervekről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(3) A lakossági fórum összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE ÉS TISZTSÉGVISELŐIRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

17. A polgármester

72. § (1) A polgármester az önkormányzat első tisztségviselője, megbízatását főállásban látja el. A polgármester esküjének megfelelően biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati jogszabályok szerint felelős.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, önkormányzati képviselőnek tekintendő.

73. § (1) A polgármesternek – az Mötv.ben és e rendeletben meghatározottakon túl - a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

2. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

3. a képviselők és a bizottságok munkájának segítése,

4. a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködés,

5. az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatainak és együttműködésének, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések és -szervezetek együttműködésének szervezése,

6. a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök gyakorlása.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről az áprilisi, az augusztusi és a decemberi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

74. § A polgármester minden hétfői munkanapján 9 órától - 12 óráig fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, javaslataikkal.

18. Az alpolgármester

75. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára - titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.

(2) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester az általa meghatározott és hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tart.

19. A jegyző, az aljegyző

76. § (1) A jegyző - a polgármester irányításával - vezeti a polgármesteri hivatalt, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

77. § A jegyző az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott kötelezettségét írásban közvetlenül a polgármesternek vagy a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülésen szóban teljesítheti, amelyet a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

78. § (1) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2)15 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatalban képesítési előírással rendelkező köztisztviselő látja el. Amennyiben ilyen köztisztviselő nincs állományban, a jegyzői feladatokat a lakosságszolgálati csoportvezető munkakört ellátó köztisztviselő látja el.

20. A polgármesteri hivatal

79. § (1) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését, a munka és ügyfélfogadási rendjét a 7. melléklet határozza meg.

(2) A polgármesteri hivatal csoportokra tagozódik, az igazgatási csoport vezetését az aljegyző, a lakosságszolgálati és a pénzügyi csoport vezetését a csoportvezetők látják el, akik a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban állnak.

21. A bizottságok

80. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok

1. Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság,

2. Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.

(2) A Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság létszáma 7 fő, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság létszáma 5 fő.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.

81. § A Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság látja el az Mötv. 37. § (1)-(2) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében és az 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat.

82. § (1) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, így különösen.

a) egyes önkormányzati rendeletek, vagy más jelentősebb képviselő-testületi döntések előkészítésére, felülvizsgálatára,

b) a munkatervben meghatározott valamely napirendi pont előkészítésére,

c) társulási vagy együttműködési megállapodások előkészítésére,

c) a város egészét vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházási, felújítási, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére, összehangolására,

d) valamely ügy kivizsgálására,

e) speciális ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására,

f) rendezvények előkészítésére.

(2) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más, állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

83. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet számára az Mötv. vagy helyi önkormányzati döntés meghatároz.

(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kérni.

84. § (1) A bizottságok működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az SZMSZ keretei között - maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel az SZMSZ és más jogszabályok változásaira.

(2) A bizottságok működésére, a bizottság összehívására, a bizottság meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, a bizottság tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, a bizottság döntéseire, a határozatok jelölésére, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, a benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az Mötv. illetve jelen rendelet másként nem rendelkezik.

(3) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is. A jegyző, a települési roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a polgármesteri hivatal csoportvezetője, - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottságok ülésein.

(4) A bizottság működéséhez a személyi és tárgyi feltételeket a jegyző biztosítja.

85. § (1) A képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak. A képviselő-testület bizottságai által tartott együttes ülésekre a bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítésekkel, illetve eltéréssel.

(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke:

a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy

b) amennyiben az együttes ülés összehívását a képviselő-testület rendeli el, úgy a képviselő-testület ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök.

(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a bizottságok elnökei valamint egy-egy tagja írják alá.

(4) Az együttes bizottság által képviselő-testület elé kerülő előterjesztést a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.

86. § (1) A bizottság elnöke:

1. összehívja és vezeti a bizottság üléseit, ennek keretében megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét,

2. kiadmányozza a bizottság döntéseit,

3. ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

4. képviseli a bizottságot,

5. a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel, valamint az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjével.

(2) A bizottság tagjai:

1. részt vesznek a bizottság ülésein,

2. részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

3. a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,

4. az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

87. § (1) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről az áprilisi, az augusztusi és a decemberi ülésen beszámolnak a képviselő-testületnek.

IV. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos feladatok

88. § (1) [1] Az önkormányzat a jegyző és a polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött közigazgatási szerződésben rögzített feltételek alapján

a) a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;

b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.

89. § (1) [2] A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(2) A polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

90. § A települési nemzetiségi önkormányzati képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal csoportvezetői és köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

91. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(IV.15.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 14/2015.(X.15.), 3/2016.(III.1.) 20/2016.(IX.27.) és a 14/2019.(X.28.) önkormányzati rendelet.

1

A 2. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § 3. pontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 4. § 4. pontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 10. § a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 11. § a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 13. § (5) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

7

A 14. § (4) bekezdés 3. pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 20. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 20. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 25. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 25. § (4) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

12

A 38. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 47. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

14

Az 51. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 78. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

16

Az 1. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 2. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A hatálybalépés időpontja 2021. december 02. A 3. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (X. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

20

A 6. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.