Mélykút Város Önkormányzat

Képviselő-testületének

11/2016. (VI.9.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1., 2., és 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete Gazdasági Bizottsága, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni közigazgatási bírság kiszabásának szabályaira.

(2) E rendelet szabályait a 14. életévét betöltött természetes személy, továbbá a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett, a közösségi együttélés e rendelet szerinti alapvető szabályait e rendelet szerint sértő magatartásra kell alkalmazni.

(3) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósítása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály egyéb jogkövetkezmény alkalmazását írja elő.

(4) A közigazgatási hatósági eljárás

 a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

 b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

 c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot megszűnésétől

számított hat hónapon belül indítható meg.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a cselekmény elkövetésétől, a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától, valamint a jogellenes állapot megszűnésétől számított egy év elteltével felelősségre vonásnak helye nincs.

(6)^[1] Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

2. §

E rendelet alkalmazása során

a) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti vagy veszélyezteti, és amely e rendelet szerint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősül,

b)^[2] közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényben meghatározott közterület,

c) ^[3]tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, takarítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetve pormentesítése.

d) járda: köztisztasági szempontból járdának minősül a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más módon elválasztott része.

i) használó: az a magán személy, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, aki az ingatlant, illetve a közterületet köteles gondozni.

j) gyom: Az adott körülmények között káros hatású bármilyen növény, amely szándékos vetés nélkül jelenik meg, továbbá zavarja az ember termelő tevékenységét, befolyásolja egészségét és pihenését.

k) növényzet rendezett állapotban tartása: Lágyszárú gyepalkotók magassága a talajszinttől mért 20 cm-t nem haladja meg. Növények telepítése és a növényápolás során a növény sajátosságainak figyelembe vétele mellett a nem kívánatos sarjak, sarjhajtások, gyomok (különösen az allergének), eltávolítása, a kultúrnövények optimális életfeltételeihez szükséges tőtávolságok kialakítása az alábbiak szerint (növekedési típustól függően különösen):

- lágyszárú növények (kivéve fűfélék): 20 - 30 tő/m2

- nyírt sövény: 4-5 tő/m2

- cserje, vagy kis termetű fa (örökzöld) (3-4 m): 1 tő/3-4 m2

 - fa, fa méretű örökzöld: 1 tő/9-10 m2

2. Eljárási szabályok

3. §

(1) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokat a képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző folytatja le.

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

(4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(5) A közigazgatási bírságot az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni.

(6) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének.

(7) A közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az elkövető személyi körülményeire is figyelemmel a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

3. Szeszesital közterületen történő fogyasztásának tilalma

4.  §

(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, aki  közterületen  szeszesitalt fogyaszt.

(2) Nem minősül közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak, ha a szeszes ital fogyasztás a szórakozóhely, vendéglátó ipari egység által vendéglátás céljára, közterület foglalási engedéllyel bérelt közterületrészen, illetve rendezvények területén ideiglenes jelleggel létesített árusítóhelyen valósul meg.

4. Közterület és ingatlanok rendje

5.  §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és 50 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható

a) ^[4]az az ingatlantulajdonos vagy használó, aki nem gondoskodik az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv) tisztántartásáról, az ingatlan előtti közterület szemét- és gyommentesítéséről, illetve a növényzet rendezett állapotban tartásáról,

b) az az ingatlantulajdonos vagy használó, aki nem gondoskodik a lakóház szélességében nyílt árok kiásásáról, tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, az árkon keresztül az ingatlan megközelítéséhez szükséges bejárók alá átereszek elhelyezéséről, tisztántartásáról,

c) ^[5]aki nem gondoskodik az általa használt ingatlanról a járda- és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő és szakszerű nyeséséről (mely évente két alkalommal történik 2,20 m magasságig),

d) az a kereskedelmi tevékenységet végző tulajdonos vagy használó, aki nem gondoskodik az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek előtti járdaszakasznak a nyitva tartás ideje alatti tisztán tartásáról, a keletkező hulladék összegyűjtéséről, vagy elszállításáról,

e) aki a központi parkban járművel (kerékpár, motoros jármű) közlekedik és a füves területein sporttevékenységet végez.

                                                                                         6. §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és természetes személy esetén 100 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki a közterületet érvényes közterület-használati engedély nélkül, vagy az engedélyben eltérő célra használja, vagy a közterület meghatározott célú használatára vonatkozó tilalmat megszegi.

                                                                                  7.  §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és 50 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható

a) az az ingatlantulajdonos vagy használó, aki nem gondoskodik az ingatlan előtt a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakasz környezetet nem veszélyeztető síkosság-mentesítéséről,

b) aki zöldterületen (parkokban) a kijelölt helyen kívül szemetet, hulladékot elhelyez, lerak és állatot legeltet,

c)^[6] aki közterületen lévő virágokat, növényeket (fák, díszcserjék stb.) letöri, megrongálja,

d) aki élő fás szárú növényt hirdetés céljára használ.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az se a gyalogos se a gépjármű közlekedést ne akadályozza.

8.  §^[7]

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és természetes személy esetén 50 000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 100 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki a közterületen lévő közkifolyót a rendeltetésétől eltérően használ vagy azt bármely módon beszennyezi.

(2) Elválasztott rendszerű (nyílt vagy zárt szelvényű) települési csapadékvíz-elvezető csatornába szennyvizet, illetve használt vizet vezetni tilos az üzemi területen összegyűjtött, megfelelően tisztított csapadékvíz kivételével.

9.  §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és 50 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható

a) az az állattartó, aki a város belterületén a közterületen az állatokat szabadon vezeti és szállítja – kivétel a juhnyáj ki és behajtása,

b) az az állattartó, aki a település belterületén a közterületen az állatot felügyelet nélkül legelteti,

c) az állat tulajdonosa, vagy az állat sétáltatója, aki az állatok által a közterületen okozott szennyeződés eltakarításáról nem gondoskodik.

5. Házszámtábla elhelyezése

10.  §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és 10 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki a tulajdonában, használatában álló épületen a házszám közterületről jól látható módon történő kihelyezését elmulasztja.

6. Záró rendelkezések

11.  §

(1) Ez a rendelet 2016. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépését követően megvalósított e rendelet szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.

Mélykút, 2016. május 24.

                    Kovács Tamás.                                                           Vargáné dr. Egyed Ilona

                     polgármester                                                                            jegyző

Zárdék:

A rendelet kihirdetése a mai napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Mélykút, 2016. június 9.

                                                                                                        Vargáné dr. Egyed Ilona

                                                                                                                     jegyző