Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A közterület-használatról
Hatályos: 2026. 01. 02Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A közterület-használatról
[1] A rendelet célja azon szabályok megalkotása, amelyek a helyi adottságokat és sajátosságokat figyelembe véve, a településképi, a településrendezési, a kereskedelmi és közlekedésbiztonsági szempontokra figyelemmel meghatározzák a közterületek használatára és használatának engedélyezésére vonatkozó szabályokat, továbbá megakadályozzák és szankcionálják az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot,
[2] Mélykút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 14. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 2. pontban meghatározott feladatkörében eljárva,
[3] Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2025.(I.29.) önkormányzati rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetre, aki, amely a (2) bekezdésben írt közterületet rendeltetésétől eltérően használja.
(2) A rendelet tárgyi hatálya a Mélykút város közigazgatási területén található közterületekre terjed ki.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre,
b) az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28) ITM rendelet hatálya alá tartozó nem közlekedési célú közúthasználatra,
c) a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek feladatellátásához szükséges vonalas és egyéb létesítmények közterületen való elhelyezésére,
d) a piaci és vásári helyhasználat engedélyezésére.
(4) A kereskedő üzlet nélkül közterületen a külön jogszabályban meghatározott termékeket a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékekre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint nevének és székhelyének feltüntetésével értékesítheti.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. állatsimogató: az a bemutatóhely, ahol a látogatók, különösen a gyerekek - jellemzően háziasított - állatokkal egy térben, kerítés nélkül lehetnek együtt, és akár etethetik, simogathatják is őket;
2. alkalmi árusítás: idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal, 1-20 napot meg nem haladó mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítás;
3. alkalmi vásár: legfeljebb 20 napos általában rendezvénnyel összekötött árusítás;
4. cirkuszi menazséria: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 11. pontjában meghatározott fogalom;
5. csomagautomata, egyéb automata berendezés: magától működő szerkezet, amely nem igényel külső beavatkozást, irányítást;
6. egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek: az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024.(IX.30.)Korm. rendelet 16. §-ában felsorolt építési tevékenységek;
7. építési anyag: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) 16. § 39. pontjában meghatározott fogalom;
8. építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek: az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024.(IX.30.)Korm. rendelet 17.§-ában felsorolt építési tevékenységek;
9. építési-szerelési munka: az Méptv. 16. § 26. pontjában meghatározott fogalom;
10. építmény: az Méptv. 16. § 34. pontjában meghatározott fogalom;
11. filmforgatás: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mktv.) 34. § (1) bekezdése szerinti filmalkotás létrehozására irányuló tevékenység;
12. hirdetőoszlop: az Méptv. 16. § 62. pontjában meghatározott fogalom;
13. információs tábla: közérdekű tájékoztatást tartalmazó, útbaigazító, figyelem felhívó tábla, térkép;
14. játszótér: a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. § 14. pontja szerinti fogalom;
15. játszótéri eszköz: a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. § 15. pontja szerinti fogalom;
16. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék II. a) pontjában meghatározott fogalom;
17. jótékonyság: érték, amely által önzetlenül nyújtanak segítséget;
18. közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely, a csoportnál tágabb közösség érdekében végzett tevékenység;
19. közművelődési célú hirdetőoszlop: az Méptv. 16. § 74. pontjában meghatározott fogalom;
20. köznevelési intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 14a. pontjában meghatározott köznevelési alapfeladat ellátására létesített intézmény;
21. közterület: az Méptv. 16. § 73. pontjában meghatározott fogalom, valamint az ingatlan-nyilvántartásban nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földrészlet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat,
22. közterületi értékesítés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) 2. § 14. pontjában meghatározott fogalom;
23. mozgóbolt: a Kertv. 2. § 17. pontjában meghatározott fogalom;
24. mezőgazdasági jármű: a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet 7. § 7. pontjában meghatározott fogalom;
25. mutatványos tevékenységi körbe sorolt jármű: a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet 7. § 7a. pontjában meghatározott fogalom;
26. mutatványos tevékenység: mutatványos berendezéssel üzletszerű tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet;
27. növénykosár: betonból készült, felül nyitott, üreges építőelem, amelyet kertek megtámasztására, díszítésére és beültetésére használnak;
28. reklámeszköz: az Méptv. 16. § 107. pontjában meghatározott fogalom;
29. rendvédelmi szerv: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésében felsorolt szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Magyar Honvédség;
30. szeszes ital: a Kertv. 2. § 23a. pontjában meghatározott fogalom;
31. településképi bejelentési eljárás: a Mélykút Város településképének bejelentéséről szóló 19/2017.(XII.17.) önkormányzati rendelet 16. §-a szerinti eljárás;
32. üzlet: a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározott fogalom;
33. üzlet előtti kitelepülés: a közterülettel határos üzletek közterületen történő áruforgalmazása, amennyiben a közlekedési feltételek biztosítottak;
34. üzleti árusításra alkalmas fülke és pavilon: kereskedelmi tevékenység céljából használt, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható szabadon álló, vagy telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény;
35. üzemképtelen jármű: az a jármű, amely nem felel meg a KRESZ 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak,
36. választási plakát: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 144. §(1) bekezdésében meghatározott fogalom,
37. vendéglátó-ipari előkert: a vendéglátó-ipari egység előtt elhelyezkedő közterület, melyen a kereskedő a gyalogos közlekedés zavarása, akadályozás nélkül folytatja vendéglátó-ipari tevékenységét.
3. Hatásköri és eljárási szabályok
3. § (1) A képviselő-testület a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre (továbbiakban: eljáró hatóság) ruházza át.
(2) A közterület-használat engedélyezése önkormányzati hatósági ügy, amely eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. A közterület-használat általános szabályai
4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően - jogszabályi keretek között és jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével - állagának sérelme nélkül az általános magatartási szabályok betartásával bárki szabadon használhatja. A közterületet oly módon kell használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) - 6. § (3) bekezdésében szabályozott esetek kivételével - engedély szükséges.
(3) A közterület-használati engedély (továbbiakban: engedély) nem helyettesíti a közterület jogszerű használatához szükséges hatósági, illetve egyéb engedélyeket, amelyeket a közterület használója köteles a közterület használatának megkezdése előtt saját költségén és felelősségére beszerezni.
(4) Az engedély másra nem ruházható át.
5. § (1) A közterület használója köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni.
(2) A közterület használója köteles a közterület jogszerű használatát igazoló dokumentumot, valamint a tevékenység folytatásához szükséges és az adott tevékenység folytatására jogosultságot igazoló dokumentumokat a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.
(3) A mozgóbolt keretében végzett tevékenységre csak akkor adható engedély, ha az a közlekedést nem akadályozza.
(4) A mozgóboltot és a mobil, mozgatható árusítóhelyet naponta – az árusítás befejezése után – a közterületről el kell távolítani.
(5) A játszóterek az alábbi időpontokban látogathatók: október 1-től március 31-ig naponta 9.00 órától 18.00 óráig, április 1-től szeptember 30-ig naponta 8.00 órától 21.00 óráig. A nyitvatartási időről a játszótér bejáratánál tájékoztató táblát kell kihelyezni.
(6) A temetők ingatlan-nyilvántartásában rögzített telekhatárától számított 50 m-en belüli közterületen kizárólag kegyeleti célokat szolgáló termék árusítható.
A közterület-használat szabályai
5. A közterületi-használat engedélyezése
6. § (1) A közterület-használat engedélyezése céljából engedély iránti kérelmet kell benyújtani.
(2) Engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, valamint cég- és címtábla elhelyezéséhez;
b) reklámeszköz vagy hirdetőoszlop elhelyezéséhez;
c) üzleti árusításra alkalmas fülke és pavilon elhelyezéséhez;
d) emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;
e) építmény elhelyezéséhez; ide nem értve a növénykosár elhelyezését,
f) építési anyag, továbbá építési-szerelési munkához használt szerkezeti elem elhelyezéséhez, valamint épület állékonyságával kapcsolatban igénybe vett terület használathoz, ha annak időtartama a 72 órát meghaladja;
g) alkalmi árusítás folytatásához;
h) mozgóbolti tevékenység folytatásához;
i) vendéglátó-ipari előkert létesítéséhez, üzemeltetéséhez;
j) üzlet előtti kitelepülés céljára;
k) közterületi értékesítés folytatásához;
l) alkalmi vásár, művészeti rendezvény, sportrendezvény, kulturális rendezvény megtartásához;
m) cirkuszi menazséria, állatsimogató továbbá mutatványos tevékenység céljára;
n) csomagautomata, egyéb automata berendezés elhelyezésére;
o) közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetre vagy konténerre, ha a kihelyezés időtartama a 72 órát meghaladja;
p) jármű 10 napot meghaladó elhelyezéséhez;
q) nem 100 %-os állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által telepített elektromos töltőállomás elhelyezéséhez.
(3) Nem kell engedélyt beszerezni:
a) Mélykút Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) vagy annak intézményei által szervezett rendezvények megtartásához; ide nem értve az ezen a rendezvényeken történő kereskedelmi tevékenység folytatását;
b) köznevelési intézmény által szervezett rendezvények megtartásához;
c) az önkormányzat vagy annak intézményei által kihelyezett városüzemeltetéssel kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez;
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez;
e) életveszélyes építmények biztonságos lehatárolásához szükséges eszközök elhelyezéséhez;
f) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
g) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához;
h) információs tábla elhelyezéséhez;
i) a levélgyűjtő-szekrény, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz elhelyezéséhez;
j) egészségügyi szűrővizsgálatok végzése céljából elfoglalt területhasználathoz.
7. § (1) Az engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Ha a közterület állandó jellegű használata egyszerű bejelentés alapján vagy építési engedély alapján végezhető építési tevékenységhez kötött építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell megkérni.
(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési anyag vagy építési-szerelési munkához használt szerkezeti elem elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
6. Az engedély iránti kérelem
8. § (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét;
b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító engedély, okirat számát;
c) a közterület-használat célját és időtartamát;
d) a közterület használat módjának és mértékének meghatározását, valamint a napi árusítás időtartamát;
e) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti megjelölését;
f) vendéglátó-ipari előkertre vonatkozó kérelem esetén a vendéglátó-ipari előkert nyitva tartásának időtartamát.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) helyszínrajzot vagy méretarányos vázlatot;
b) építmény elhelyezése esetén annak tervét egy példányban olyan méretarányban, amely a részleteket, a betűforma és a felirat egységes megjelenését, a színek megjelölését egyértelműen ábrázolja, vagy az arról készült fényképet;
c) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentációt és a bejelentés tudomásulvételéről szóló dokumentumot;
d) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a véglegessé vált építési engedély másolatát és a záradékolt építészeti-műszaki tervdokumentáció másolatát;
e) a reklámeszközön feltüntetésre kerülő felirat pontos leírását.
9. § A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít. Az engedélyes a közterület-használatot kizárólag a határozat véglegessé válását követően kezdheti meg.
7. A kérelem elbírálása
10. § (1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a településrendezési tervet, a településképi, esztétikai, zöldfelületi, természetvédelmi, környezetvédelmi, köztisztasági, kulturális, továbbá fenntarthatósági szempontokat, előírásokat, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a települési főépítész illeszkedést vizsgáló szakmai véleményét.
(2) A közterület-használati eljárásban az eljáró hatóság figyelembe veszi
a) a települési főépítész illeszkedést vizsgáló szakmai véleményét a 6. § (2) bekezdésének a), c)-e), i), n) és q) pontjában foglaltakra irányuló kérelem esetén,
b) a közútkezelő hozzájáruló nyilatkozatát a nem önkormányzati tulajdonban lévő közút területét érintő közterület-használat esetén.
11. § (1) Nem adható engedély:
a) jármű 90 napot meghaladó elhelyezéséhez;
b) az üzemképtelen járművek elhelyezéséhez;
c) mezőgazdasági járművek elhelyezéséhez;
d) 3500 kg össztömeget meghaladó súlyú jármű elhelyezéséhez;
e) fel nem használt építési anyag tárolására;
f) háztartási vagy kommunális szemét közterületen történő tárolására;
g) mutatványos tevékenység folytatásához, ha a kérelmező a mutatványos berendezés biztonságosságát igazoló tanúsítványát nem tudja bemutatni;
h) közterületi értékesítés keretében nem árusítható termékek közterületi értékesítéséhez;
i) ha valószínűsíthető, hogy az engedélyezett közterület-használat az építésügyi szabályokat, a településrendezési tervet, a településképi, esztétikai, zöldfelületi, természetvédelmi, környezetvédelmi, köztisztasági, kulturális, fenntarthatósági szempontokat, továbbá az élet- és közbiztonságot, az egészséget, a közlekedés biztonságát és zavartalanságát veszélyeztetné.
(2) Nem adható engedély üzleti árusításra alkalmas fülke vagy pavilon elhelyezésére
a) az 55. számú főközlekedési út átmenő szakasza mentén a 6449 Mélykút, Nagy utca 409/1. hrsz-ú területtel szemben lévő saroktelek kivételével;
b) a Petőfi téren.
12. § (1) A közterület-használat
a) legfeljebb 5 évig tartó határozott időre, vagy
b) meghatározott feltétel bekövetkezéséig
engedélyezhető.
(2) A közterület-használat - a 7. § (3) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.
8. Az engedély tartalma
13. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult nevét és lakóhelyét, vagy székhelyét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát; vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét, indokolását,
e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat, illetve építési engedély számát,
f) az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat; utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő hatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
g) az engedély megszűnése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását a kártalanítási igény kizárásával;
h) a közterület-használat időtartama alatt szükséges állagmegóvási, karbantartási, tisztántartási és egyéb kötelezettségek előírását.
(2) Az építési anyagok és építési-szerelési munkához használt szerkezetek elhelyezése esetén elő kell írni, hogy az elhelyezés csak a baleset-, munka- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet.
(3) Reklámeszköz vagy hirdetőoszlop elhelyezése esetén elő kell írni, hogy a hatályos jogszabályi tilalomba ütköző reklám- és hirdetési tevékenység nem folytatható.
9. Az engedély érvényessége
14. § Az engedély
a) a meghatározott idő elteltéig, vagy
b) a megállapított feltétel bekövetkezéséig, vagy
c) annak visszavonásáig
érvényes.
15. § (1) Az engedély érvényessége megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkezésével,
c) a közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó jogosultság megszűnésével,
d) ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület-használattal felhagy,
e) a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével,
f) az engedély visszavonásával.
(2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha:
a) a jogosult a közterületet nem az engedélyezett célra használja,
b) a jogosult a közterületet nem az engedélyezett módon használja,
c) a jogosult a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget,
d) a jogosult az engedélyben foglaltaktól egyéb módon eltér,
e) az engedély visszavonását közérdek indokolja.
(3) Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltak esetén az önkormányzat kártérítési felelősséggel nem tartozik.
(4) Ha a közterület-használat érvényessége megszűnik, akkor a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül visszaállítani.
(5) A közterület-használattal járó kötelezettségnek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(6) A határozott időre szóló engedély érvénye a jogosultnak az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 45 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, amennyiben az engedély időtartama alatt a terület más célú igénybevételére nem kerül sor. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.
10. A közterület-használati díj
16. § (1) A jogosult a közterület-használatért díjat köteles fizetni, melynek mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A jogosult a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő építmény vagy létesítmény tényleges használatára és üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt – neki nem felróható – hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.
(3) Az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított vetület alapterületét kell figyelembe venni, minden megkezdett m2-t egész m2-ként kell figyelembe venni.
(4) A berendezés, építmény és létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál annak alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
17. § (1) A közterület-használati díjat a kérelmező - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kérelemben meghatározott időtartamra egy összegben, a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni az önkormányzat számlájára.
(2) Egy évnél hosszabb időre kért engedély esetén a kérelmező a tárgyévre, illetve annak időarányos részére járó díjat köteles megfizetni a kérelem benyújtásakor. Ezt követően a jogosult a tárgyév január 31. napjáig köteles a tárgyévi díjat befizetni az önkormányzat számlájára.
(3) Amennyiben a kérelmező valamilyen oknál fogva nem kap engedélyt, a befizetett összeget az önkormányzat a döntés meghozatalától számított 8 napon belül visszafizeti kérelmező részére.
(4) Az engedély megszűnése esetén - az engedély visszavonásának eseteit kivéve - az igénybe nem vett időre befizetett díj a jogosultnak kamatmentesen visszajár.
(5) A (4) bekezdésben foglalt díjvisszafizetés feltétele a közterület a 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti visszaadása. Amennyiben a kötelezett az eredeti állapotot nem állítja helyre vagy a közterületet nem tisztítja meg, az eljáró hatóság az időarányosan visszajáró díjból a kötelezett költségére e munkákat elvégeztetheti.
(6) A közterület-használati díj fizetési kötelezettség alól felmentés – a 11. alcím-ben meghatározott eseteket kivéve - sem részben, sem egészben nem adható.
(7) A közterület-használati díj az önkormányzat saját bevétele.
11. Mentesség a közterület-használati díj megfizetése alól
18. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a rendvédelmi szervek, mentők, továbbá a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság létesítményei elhelyezése esetén,
b) az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése esetén,
c) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;
d) közművelődési célú hirdetőoszlop elhelyezése esetén,
e) ha a közterületet az önkormányzat saját beruházásában épülő és városi közérdekeket szolgáló létesítményekkel kapcsolatosan veszi igénybe,
f) jótékony célú tevékenység céljából igénybe vett közterület-használat után,
g) közcélú tevékenység céljából igénybe vett közterület-használat után,
h) információs tábla elhelyezése esetén,
i) a művészeti rendezvény, a sportrendezvény, a kulturális rendezvény megtartása.
19. § (1) Az
a) a jogosult, aki a közterületet az engedélyben foglaltaktól eltérően használja,
b) engedéllyel nem rendelkező közterület-használó
a (2) bekezdésben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti használó a rendelet 1. mellékletében megállapított díj ötszörösét köteles megfizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti használót attól függetlenül terheli a díjfizetési kötelezettség, hogy a közterület-használat utólagosan engedélyezhető-e, vagy sem. Utólagos engedélyezés esetén ötszörös mértékű díjat csak a használat megkezdése és az engedélyező határozat véglegessé válása közötti időszakra vonatkozóan lehet megállapítani.
A közterület-használat különös szabályai
12. Rendezvényekre vonatkozó szabályok
20. § (1) A közterületen kulturális-, bor-, gasztronómiai-, egyházi és sportrendezvények, társadalmi rendezvények az e §-ban foglaltak szerint tarthatók.
(2) A kérelemben a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl meg kell jelölni
a) a szervező személyét, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik,
b) a résztvevők várható számát,
c) a rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek kihelyezésének helyét,
d) a rendezvény jellegéből adódó, szükséges műszaki-technikai igények felsorolását, azok biztosítási forrásának megjelölését,
e) a rendezvény programtervét és részletes programleírását.
21. § (1) A rendezvény területének folyamatos tisztántartásáról a szervező köteles gondoskodni, megfelelő számú szeméttároló kihelyezésével, állandó ürítésével. Az igénybe vett területet és az elvonuló útvonalakat – legkésőbb a rendezvényt követő nap 6.00 óráig – az eredeti rendeltetésnek megfelelő állapotban kell visszaállítani.
(2) A rendezvény ideje alatt a megfelelő számú illemhely biztosításáról a szervezőnek gondoskodnia kell.
(3) A rendezvény megtartásához szükséges egyéb engedélyek, vagy hozzájárulások beszerzése a szervező feladata.
(4) A rendezvény ideje alatt a közterületi környezeti zajforrások használatára a hatályos jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
(5) Amennyiben a rendezvény helyszíne valamely templomtól mért 100 méteres területet érint, a rendezvény szervezője köteles egyeztetni az egyház arra jogosult képviselőjével annak érdekében, hogy a rendezvény ne zavarja a miséket, istentiszteleteket és egyházi ünnepek lebonyolítását.
13. Reklámcélú közterület használat
22. § (1) Közterületen reklámeszközt vagy hirdetőoszlopot elhelyezni a - 24. §-ban foglaltakat kivéve - kizárólag engedély alapján lehet.
(2) Az engedély elbírálásához szükséges a településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételről szóló döntés.
23. § (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 11. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
a) a közterület-használat helyét (a cím vagy a helyrajzi szám vagy a helyszín pontos EOV koordináták megadásával),
b) a kérelmező azon nyilatkozatát, hogy a közterület-használat reklámeszköz vagy hirdetőoszlop elhelyezésére irányul.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a településképi eljárásban meghozott tudomásulvételről szóló döntést.
24. § A választási plakát elhelyezésére a Ve. 144. § (2)-(7) bekezdéséiben foglaltak az irányadóak.
14. A közterület filmforgatási célú használata
25. § (1) Filmforgatás céljából turisztikailag kiemelt közterületnek minősül a Petőfi tér.
(2) Filmforgatási célú közterület-használat nem engedélyezhető az önkormányzat által, vagy megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati rendezvények területére és időtartamára.
(3) A filmforgatási célú közterület használat céljából történő közterület-használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgalmazást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 15 napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell. Ilyen esetben az engedély időtartamát olyan időtartamban kell meghosszabbítani, amely alatt a filmforgatás akadályoztatva volt.
26. § (1) A filmforgatási célú közterület-használatért fizetendő közterület használat díj mértéke megegyezik az Mktv. 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.
(2) Az oktatási célokat szolgáló, továbbá tudományos, ismeretterjesztő témájú filmalkotások filmforgatási célú közterület használata esetén az engedélyes mentes a közterület használat díj megfizetése alól.
27. § A filmforgatási célú közterület-használat során az engedélyes az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:
a) köteles a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését folyamatosan biztosítani,
b) 22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,
c) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.
28. § Az eljáró hatóság a filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos döntéseiről a következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, továbbá a közterület filmforgatási célú igénybevétele előtt a helyben szokásos módon a lakosságot.
A közterület-használat szabályaiba ütköző magatartások
29. § (1) Közterületen - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - szeszes ital fogyasztása tilos.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik
a) az önkormányzat vagy annak intézményei által szervezett rendezvényekre,
b) a vendéglátóipari előkertekre,
c) minden év december 31-én 20.00 órától következő év január 1-jén 6.00 óráig terjedő időszakra,
d) a 12. alcím-ban meghatározott rendezvényekre.
(3) A közterületek rendeltetésszerű használatának, valamint állapotának megtartása érdekében nem megengedett gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni a szökőkutakon, emlékműveken, valamint a lejárati lépcsőkön.
(4) Az 5. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamon kívül tilos a játszótereket használni vagy azok területén tartózkodni.
(5) A játszótéren kihelyezett játszótéri eszközöket vagy tornaszereket rendeltetésüktől eltérő módon használni tilos.
Záró rendelkezések
30. §1
31. §2
32. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.