Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 01Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit - az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
[3] Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2019.(XII.20.) önkormányzati rendelet 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározott Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága, valamint Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mélykút Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6449 Mélykút, Petőfi tér 1.
(3) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Mélykút város közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Mélykúti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).
(2) A polgármesteri hivatal székhelye: 6449 Mélykút, Petőfi tér 1.
3. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) a képviselő-testület állandó bizottságai:
ba) Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottsága (továbbiakban: Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság),
bb) Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága (továbbiakban: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság),
c) polgármesteri hivatal,
d) jegyző,
e) társulások:
ea) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás,
eb) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
4. § (1)1 Az önkormányzat hivatalos internetes oldala a www.melykut.hu honlap.
(2) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája a 6449 Mélykút, Petőfi tér 1. szám előtti közterületen álló hirdetőtábla.
(3)2 A polgármesteri hivatal hivatalos internetes oldala és hivatalos hirdetőtáblája megegyezik az (1) és (2) bekezdésben található internetes oldallal és hirdetőtáblával.
(4) Az önkormányzat időszaki lapot jelentet meg „Önkormányzati Tájékoztató” címmel. Az „Önkormányzati Tájékoztató” szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.
2. Az önkormányzat jelképei, partnerségi kapcsolatai, ünnepei és a kitüntető címek
5. § (1) Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója.
(2) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
6. § (1) Mélykút város testvértelepülési kapcsolatot tart fenn az alábbi településekkel:
a) Bácskossuthfalva /korábbi elnevezéssel: Ómoravica/ (Szerbia),
b) Paptamási (Románia).
(2) Mélykút város közös partneri együttműködést tart fenn Kamionka Wielka járással (Lengyelország).
7. § Az önkormányzat hivatalos ünnepe a „Mélykúti Napok” elnevezésű rendezvény(sorozat), amely minden év augusztus hónapjában kerül megrendezésre.
8. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető címek:
a) „Mélykút Város Díszpolgára" cím,
b) „Mélykút Városért Díj" cím.
(2) A kitüntető címek alapításáról és adományozásának részletes szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
3. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök
9. § (1)3 A képviselő-testület és szervei ellátják a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.), valamint az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet, az állandó bizottságaira átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
10. § Az önkormányzat a települési könyvtári ellátás biztosítását a vármegyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásának igénybevételével teljesíti az önkormányzat és a vármegyei hatókörű városi könyvtár között létrejött külön megállapodásban, valamint a képviselő-testület külön határozatában foglaltak szerint könyvtári, információs és közösségi hely elnevezésű könyvtári szolgáltató hely (továbbiakban: könyvtári szolgáltató hely) működtetése útján.
11. § A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzattal, vármegyei önkormányzattal, települési nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel. A településen működő civil szervezetek és önszerveződő közösségek felsorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4. A képviselő-testület működésének általános szabályai
12. § A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit - a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve - a polgármesteri hivatal Tanácskozó Termében tartja.
(2) Az ülést indokolt esetben a polgármester az önkormányzat működési területén belül más helyre is összehívhatja, ezt a meghívóban külön jelezni szükséges.
14. § (1) A képviselő-testület ülése – a 15. § (1) - (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - nyilvános.
(2)4 A nyilvános ülésen - a polgármester által kijelölt külön széksorban - lehetőség van a hallgatóság részvételére.
15. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A képviselő-testület az érintett kérésére az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagjának javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak vehetnek részt.
16. § (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat estén a jelenlévő képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).
(3) A javaslat elfogadásához minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének "igen" szavazata, azaz négy "igen" szavazat szükséges (a továbbiakban: minősített többség).
(4) Az Mötv.-ben és az e rendeletben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) a kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,
c) kitüntető címek adományozásához és visszavonásához,
d) a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz bruttó harmincmillió forintot meghaladó érték esetén,
e) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,
f) vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó harmincmillió forintot meghaladja.
5. A képviselő-jogállása
17. § (1) A képviselő jogosultságai:
a) megilletik az Mötv. 32. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban meghatározott jogok,
b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, döntését megindokolni nem köteles, szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,
c) megilleti a kérdés feltevésének és az interpellációnak a joga,
d) a polgármester - szakmai ismerete, felkészültsége alapján - bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba,
e) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult.
(2) A képviselő kötelezettségei:
a) terhelik az Mötv. 32. § (2) bekezdésének i)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségek,
b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) legkésőbb a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülés kezdete előtt egy órával köteles bejelenteni a polgármesternél vagy a bizottság elnökénél, ha az ülésen történő részvételben akadályoztatva van,
d) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,
e) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott minősített adatot,
f) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(3) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a polgármesteri hivatal folyamatosan segíti, a képviselő a képviselői és bizottsági tagsági munkája keretében a polgármesteri hivatal erre kijelölt Képviselői Irodáját használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.
(4) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal csoportvezetői és köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.
18. § (1) A képviselő-testület - a polgármester vagy az állandó bizottságok elnökeinek előterjesztése alapján - legfeljebb 30 százalékkal és legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti annak a képviselőnek vagy nem képviselő bizottsági tagnak a tiszteletdíját, aki a tárgyév január 1. napjától számolva negyedévenként a képviselő-testület vagy az állandó bizottságok rendes ülésén történő szavazások több mint egyharmadán nem vett részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható. A képviselő esetében a képviselő-testületi és a bizottsági rendes üléseken történő szavazásokban való részvétel együttesen vizsgálandó.
(2) A képviselő-testületi vagy a bizottsági üléseken való szavazásokon való részvétel igazolására a képviselő-testületi vagy a bizottsági ülések jegyzőkönyvei és jelenléti ívei szolgálnak.
(3) A jegyző minden negyedévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja a polgármestert a képviselő-testületi rendes ülések szavazásaiban való részvétel adatairól.
(4) A jegyző minden negyedévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja az állandó bizottságok elnökeit a képviselő-testületi és bizottsági rendes ülések szavazásaiban való részvétel adatairól.
19. § (1) A 18. § (1) bekezdése alapján érintett képviselőt vagy nem képviselő-bizottsági tagot – írásban – megilleti a nyilatkozattétel joga.
(2) A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában a 18. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény nem alkalmazható, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.
(3) A 18. § (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményről szóló döntés meghozatalához minősített többség szükséges.
6. A képviselő-testület ülései
20. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
21. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
f) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata,
g) a képviselő-testület állandó bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele,
h) az alpolgármester megválasztása és eskütétele,
i) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.
22. § (1)5 A képviselő-testület évente tizenegy rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit havonta egy alkalommal – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - lehetőség szerint a hónap utolsó keddi napján 16.00 órától tartja.
(2)6 A képviselő-testület az augusztusi rendes ülését lehetőség szerint a tárgyhó 15. napját megelőző keddi napján 16.00 órától tartja meg. A képviselő-testület a februári rendes ülés időpontját a tárgyév első félévére vonatkozó munkatervének, a decemberi rendes ülés időpontját a tárgyév második félévére vonatkozó munkatervének elfogadásakor állapítja meg.
(3) A képviselő-testület július hónapban rendes ülést nem tart.
23. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben és módon.
(2) A polgármester halaszthatalan ügyben indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze az ülés időpontjának, helyszínének, indokának és napirendjére vonatkozó javaslatának meghatározásával.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.
7. A képviselő-testület üléseinek tervezése, előkészítése
24. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a képviselő-testület a polgármester javaslatára féléves munkatervet határoz meg. A következő félévi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a júniusi, illetve a decemberi ülésen a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A munkatervet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, melynek során javaslatot kér:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a települési nemzetiségi önkormányzattól,
c) az aljegyzőtől, a polgármesteri hivatal csoportvezetőitől,
d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,
e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, ideértve a közmeghallgatást is,
b) a képviselő-testület üléseinek tervezett napirendi pontjait és annak előadóit,
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését.
(4)7 Az elfogadott munkatervet a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalon - az elfogadásától számított 15 napon belül - közzé kell tenni, mely közzétételről a jegyző gondoskodik.
25. § (1) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt, az aljegyzőt,
b) a polgármesteri hivatal csoportvezetőit,
c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,
e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,
f) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésköröket tárgyaló ülésére a felügyelőbizottság elnökét és tagjait,
g) azt, akinek jelenlétét az adott napirendi pont tárgyalásán jogszabály kötelezővé teszi,
h) akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(2)8 A tanácskozási joggal meghívottak jogosultak az ülésen jelen lenni, illetve felszólalni.
26. § (1) A képviselő-testület ülését - a 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetet kivéve - írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előadó(k) nevét,
d) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megnevezését,
e) a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket.
27. § (1) A meghívót mellékleteivel együtt a képviselő-testület tagjai, továbbá a 25. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek részére az általuk sajátjukként írásban megjelölt elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levél útján - a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel - a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
(2) A rendkívüli ülés összehívásakor a testületi ülésre szóló meghívót – mellékleteivel együtt - a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a testületi ülés azonnali megtartását indokolja.
(3)9 A 25. § (1) bekezdés c)-h) pontjaiban meghatározottak részére kizárólag a meghívót kell megküldeni azzal a tájékoztatással, hogy a meghívóban szereplő képviselő-testületi ülés nyilvános előterjesztései a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalról letölthetőek, valamint a polgármesteri hivatal kijelölt helyiségében betekintésre hozzáférhetőek.
(4) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.
28. § (1)10 A zárt ülésen részt vehető személy kivételével nem küldhető ki, illetve a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalon nem tehető közzé azon előterjesztés,
1. amely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz (továbbiakban: minősített adat), annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre,
2. azon személy kivételével, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni, amely zárt ülésen tárgyalandó, illetve amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
(2) Az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján jogosult.
29. § A jegyző gondoskodik
1. a képviselő-testületi ülés meghívójának a 4. § (2) bekezdésében meghatározott hirdetőtáblán történő, valamint a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalán történő, illetve
2. a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontok előterjesztéseinek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalon történő
közzétételéről.
8. A képviselő-testület anyagai
30. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:
1. napirend előtti felszólalás,
2. tájékoztató,
3. beszámoló,
4. előterjesztés,
5. önálló indítvány,
6. interpelláció, kérdés.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
g) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
h) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,
i) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal vagy döntéssel előterjesztés benyújtására kér fel vagy kötelez,
j) akit jogszabály előterjesztés benyújtására kötelez.
(3)11 Az (1) bekezdés 2.-5. pontjaiban meghatározott anyagokat előzetesen, a meghívó kiküldésére nyitva álló határidő előtt legalább 5 munkanappal írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről.
31. § (1) Rendes képviselő-testületi ülésen a napirend előtt – ülésenként egy alkalommal - a képviselő legfeljebb 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a város életét, vagy a képviselő-testület munkáját érintő kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint önálló indítványként, vagy kérdésként, illetve interpellációként terjeszthetők elő.
(2) A napirend előtti felszólalás iránti igényt legkésőbb az ülés napját megelőző napon 16:00 óráig kell a polgármesternek írásban – a napirend előtti felszólalás tárgyának és szó szerinti tartalmának a megküldésével – előre jelezni.
(3) A napirend előtti felszólalásra a személyében érintett legfeljebb 3 perc időtartamban reagálhat.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
32. § (1) A tájékoztató olyan írásbeli anyag képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel segítik elő, valamint nem önkormányzati szerv megismerését segítik elő.
(2) A polgármester az áprilisi, augusztusi és decemberi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást nyújt az önkormányzat pályázatainak megvalósulásáról.
(3) Tájékoztató benyújtására a 30. § (2) bekezdésében meghatározottak jogosultak.
(4) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
33. § (1) Beszámoló
1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
3. a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,
4. önkormányzati fenntartású költségvetési szerv tevékenységéről,
5. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységéről
készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c)12 az állandó bizottságok elnökei,
d)13 a 30. § (2) bekezdés f) és g) pontjaiban meghatározottak, valamint
e)14 jogszabály alapján erre feljogosított személy vagy szervezet
jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
34. § (1) Az előterjesztés írásbeli és szóbeli előterjesztés lehet.
(2) Szóbeli előterjesztésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni, amelyet legkésőbb a napirendi pont tárgyalása előtt a képviselő-testületi ülésen ki kell osztani.
35. § (1) Az írásbeli előterjesztés előterjesztő részből és döntési javaslatból áll.
(2) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a tárgy pontos meghatározását,
2. annak ismertetését, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
3. a tárgykört rendező jogszabályok megjelölését,
4. a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a döntés meghozatalához szükséges információkat, helyzetelemzést,
5. a javaslat megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket,
6. azon személyek, szervek körét, akiknek/amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga van,
7. ha az előterjesztés a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást,
8. a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet (amennyiben indokolt, az alternatív döntési javaslatokat egymástól elkülönítetten),
9. határozati javaslat esetén - amennyiben szükséges - a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a végrehajtás határidejét,
10. rendelkezést az azonos tárgyú korábbi döntés további hatályban tartásáról, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről,
11. a téma átfogó értékelését segítő mellékleteket (statisztikai táblákat, korábbi határozatok szövegét stb.).
(3) Az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés esetén az eljárás iratanyaga a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézőjénél tekinthető meg.
(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések, megbízások esetén az előterjesztés mellékletét képezi a pályázati kiírásra beérkezett pályázat és annak mellékletei.
36. § (1) A képviselő vagy a bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben - munkatervben nem szereplő - önálló indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.
(2) Az önálló indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10. napon lehet írásban a polgármesterhez benyújtani.
(3) A polgármester a jegyző útján gondoskodik arról, hogy az önálló indítvány az előterjesztője által megjelölt és véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság - benyújtást követő - ülésének meghívójában szerepeljen.
(4) A véleményezési jogkörrel érintett bizottság elnöke az önálló indítvány előterjesztőjét előadóként köteles meghívni az indítványt tárgyaló bizottsági ülésre.
(5) Az önálló indítványt a polgármester köteles a képviselő-testületi meghívóban napirendi javaslatként feltüntetni és annak mellékleteként kiküldeni vagy letölthetővé tenni.
37. § (1) Interpellációnak minősül az a felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezete hatáskörének ellátásával.
(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben.
(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 12.00 órájáig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról. Az interpelláció képviselők általi elérhetőségéről a jegyző elektronikus úton gondoskodik.
(4) Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc. Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen szóban maximum 3 percben vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
(5) A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló képviselő maximum 1 percben nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációt az ügy tárgya szerint érintett bizottság kivizsgálja, megállapításairól a legközelebbi ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja, és egyben javaslatot tesz a képviselő-testületnek az ügyben további intézkedésre, vagy annak lezárására. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselő is bevonható.
38. § (1) Kérdésnek minősül minden olyan a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez vagy a jegyzőhöz az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem minősül a 37. §. (1) bekezdésében meghatározott interpellációnak.
(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12.00 órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban kell eljuttatni. A polgármester gondoskodik a kérdés címzetthez való eljuttatásáról. A kérdés képviselők általi elérhetőségéről a jegyző elektronikus úton gondoskodik.
(3)15 A kérdést feltevő a benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 3 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy legfeljebb 3 percben válaszolhat. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra, utolsóként a megkérdezetettet illeti meg a felszólalás joga 1 percben.
(4) Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri.
(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.
39. §16 A 30. § (1) bekezdés 2.-5. pontjaiban meghatározottakat a tárgykör szerint érintett bizottság véleményezi.
9. A képviselő-testület ülésének vezetése, a határozatképesség
40. §17 A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
41. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(2) A határozatképesség meglétét az ülésen a döntések meghozatala előtt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A határozatképesség meglétének vizsgálata az ülés vezetőjének feladata, abban a jegyző is közreműködik. Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
10. A képviselő-testület tanácskozási rendje
42. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők, valamint az előterjesztő kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre írásban beterjesztett önálló indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
(3) A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg – figyelembe véve a 30. § (1) bekezdését is – lehetőség szerint az alábbi sorrend megtartásával:
a) tájékoztató
b) beszámoló,
c) előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:
ca) a cb) és cc) pont alá nem tartozó előterjesztés,
cb) minősített többséget igénylő előterjesztés,
cc) rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés,
d) önálló indítvány,
e) jellegétől függetlenül az ülésen kiosztott anyag.
(4) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – az önálló indítványok, interpellációk és kérdések kivételével - csak halasztást nem tűrő esetben, a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor, ha a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.
(5) Nem kerülhet a képviselő-testület ülésén kiosztásra:
a) a képviselő-testület munkatervében meghatározott feladatokkal kapcsolatos előterjesztés,
b) 50 millió forintot meghaladó mértékű költségvetés-átcsoportosítást vagy költségvetés módosítást eredményező javaslat,
c) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, létesítő okiratának módosítására vonatkozó anyag,
d) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról, vagy az abból való kiválásról szóló előterjesztés,
e) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,
f) rendeletalkotással vagy rendeletmódosítással kapcsolatos előterjesztés.
43. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítést követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottság véleményét.
(3) A bizottsági vélemények ismertetése után a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót. Az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.
(4) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb háromszor szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.
(5) Amennyiben a hallgatóságból valaki hozzá kíván szólni a napirendhez, kézfelemeléssel köteles azt jelezni. A polgármester az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat követően legfeljebb 3 percben szót ad neki.
(6) A jelen rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester, a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel felmentést adhat.
44. § (1) A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító és kiegészítő javaslatokat tehetnek. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt írásban kell benyújtani.
(2) Amennyiben a napirendi ponthoz több hozzászólás, észrevétel, kérdés nem érkezik, a polgármester a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.
(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és benyújtott módosító javaslatokat elfogadja-e.
(4) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.
(5) Az előterjesztő válasza után a polgármester a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy az előterjesztő elfogadta-e.
45. § (1)18 Az előterjesztő, továbbá bármely képviselő a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét, amelyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt
(2)19
11. A tanácskozás rendjének fenntartása
46. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:
1.20 figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki a napirendi pont tárgyától lényegesen eltér, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
2. figyelmeztetheti a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása és felszólíthatja az attól való tartózkodásra,
3. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
4. megvonhatja a szót attól a személytől, aki az 1. és 3. pontban tanúsított magatartást megismétli,
5. a nem képviselő résztvevőt - ismételt rendzavarás esetén - a teremből kiutasíthatja.
(2)21
12. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
47. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza, a képviselő-testület tagjai „igen” , „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3)22 A képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.
(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
48. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a polgármestert, azt követően az abc rendben összeállított képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólítja, és a polgármester, valamint a képviselő által adott választ a névsorban a név mellett rögzíti.
49. § (1)23 A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben – bármely képviselő indítványára a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján - titkos szavazást is tarthat.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
50. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen megfogalmazva kell feltenni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelen lévő képviselők számát és kihirdeti a döntést.
51. § (1) Ha a képviselő-testület pályázati eljárásban kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, mindegyik jelöltről szavazni kell. Először a jelölés sorrendjéről kell szavazni. A jelölés sorrendjére a testület által megválasztott – a pályázatban közreműködő – bíráló bizottság, ennek hiányában a polgármester tesz javaslatot.
(2)24
(3)25
52. § Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő indokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
13. Személyes érintettség
53. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása során legkésőbb a döntési javaslat szavazásra bocsátását megelőzően - közeli hozzátartozójára (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja) is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét. A képviselő kizárásának kérdésében a képviselő-testület határozottal dönt.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ebben az esetben a képviselő kizárásának kérdésében nem kell dönteni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(4) Amennyiben a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnöke mulasztotta el, az ügyrendi vizsgálatot a képviselő-testület tagjaiból a polgármester javaslatára, nyílt szavazással választott, három fős eseti bizottság folytatja le az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
14. Összeférhetetlenségi eljárás
54. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(2) Amennyiben az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnökét érinti, a vizsgálatot a képviselő-testület tagjaiból a polgármester javaslatára, nyílt szavazással választott három fős eseti bizottság folytatja le a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4)26 A képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
15. Az önkormányzati rendeletalkotás szabályai
55. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
1. a képviselő-testület,
2. a polgármester,
3. az alpolgármester,
4. a képviselő,
5. a képviselő-testület bizottsága,
6. a jegyző,
7. a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
8. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője,
9. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
10. a településen működő társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek.
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a szabályozás indokát és a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot.
(3) A polgármester a kezdeményezést - annak beérkezésétől számított öt munkanapon belül - a szakmai előkészítés céljából a jegyző részére továbbítja.
(4) A képviselő-testület a kezdeményezésről a polgármester előterjesztése alapján, a jegyző szakmai, jogi állásfoglalásának figyelembe vételével határozatban dönt, amelyben meghatározza a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködő személyt vagy szervet, valamint annak a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.
(5) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhet, továbbá ideiglenes bizottságot vagy előkészítő munkacsoportot állíthat fel. Ilyen esetben a külső szakértő személyére, illetve az ideiglenes bizottság vagy előkészítő munkacsoport tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
56. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A szakmai tartalom kialakítása során biztosítani kell, hogy a rendelet megfeleljen a jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek is.
(3)27
57. § (1) A rendelet-tervezetet a tárgykör szerint érintett bizottság(ok) elé kell terjeszteni.
(2) A szervezeti és működési szabályzat tervezetét, az annak módosításáról szóló rendelet-tervezetet, valamint a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet-tervezetet - az annak módosításáról szóló rendelet-tervezet kivételével - a képviselő-testület valamennyi bizottsága megvitatja.
(3) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést megvitatja.
58. § A széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testület az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében
1. lakossági fórumot szervezhet, melyről a képviselő-testület külön határozattal dönt,
2. elrendelheti a rendelet-tervezet legalább 30 napra történő közszemlére tételét a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalon.
59. § (1) Az 58. § 1. pontjában meghatározott esetben a rendelet-tervezetet a lakossági fórumon ismertetni kell, majd ezt követően a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevétel, javaslat megtételének lehetőségét
a) a lakossági fórumon szóban, és
b) a lakossági fórumot követő 5 munkanapon belül írásban
biztosítani kell.
(2) A lakossági fórumon szóban tett észrevételt, javaslatot a lakossági fórumon készült jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.
60. § Az 58. § 2. pontjajában meghatározott esetben a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevétel, javaslat megtételének lehetőségét úgy kell biztosítani, hogy a véleményezésre jogosultak számára legalább öt munkanap rendelkezésre álljon. Az észrevételt, javaslatot írásban kell benyújtani a polgármester számára.
61. § (1) Az 58. § alapján tett észrevételek, javaslatok tárgyában a képviselő-testület dönt.
a) név nélkül érkezik,
b) sérti a közerkölcsöt,
c) nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához.
62. §28
63. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről - annak a 4. § (2) bekezdésében meghatározott hirdetőtáblán történő kifüggesztésével - a jegyző gondoskodik.
(2)29
(3) A rendelet irattári példányát kifüggesztési záradékkal kell ellátni.
(4) Az önkormányzati rendeletet - a kihirdetést követően - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalon közzé kell tenni.
(5)30
64. § Az önkormányzati rendeletekről a jegyző az alábbi adattartalommal nyilvántartást vezet:
a) az önkormányzati rendelet száma,
b) az önkormányzati rendelet tárgya,
c) az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja,
d) az önkormányzati rendelet hatályba lépésének napja,
e) az önkormányzati rendeletet módosító önkormányzati rendelet száma,
f) az önkormányzati rendelet hatálytalanságának időpontja.
16. Az önkormányzati határozatok
65. § (1)31
(2) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatoknak tartalmazniuk kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. év CL. törvényben meghatározottakat is.
(3) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a napirend elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
66. § (1) A határozat - szükség szerint - tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(2) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a bizottság elnöke,
4. a jegyző,
5. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője,
6. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője.
67. § A határozatokról a jegyző az alábbi adattartalommal nyilvántartást vezet:
a) a határozat száma, meghozatalának időpontja,
b) a határozat tárgya,
c) a határozatot módosító határozat száma, meghozatalának időpontja,
d) a határozatot hatályon kívül helyező határozat száma, meghozatalának időpontja.
68. § A képviselő-testület határozatát meg kell küldeni a határozattal érintetteknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek.
69. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester az áprilisi, az augusztusi és a decemberi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.
70. § A normatív határozatot az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
17. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
71. § A képviselő-testület nyílt üléséről - az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal - írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban.
72. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
1. a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt a képviselő nem jelezte),
2. napirendi pontonként az előadók nevét,
3. szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
4. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
5. a képviselő kérésére véleményének (szó szerinti) rögzítését,
6. a polgármester és a jegyző aláírását és az önkormányzat hivatalos bélyegző lenyomatát.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
1. az ülésre szóló meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. a napirendi pontokhoz tartozó írásbeli anyagok,
4. a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,
5. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
6. az aláírt esküokmány,
7. a képviselői interpellációra és kérdésre adott írásbeli válasz.
73. § A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
74. § A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik továbbá a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti bekötéséről.
75. § (1) Az ülések jegyzőkönyvét - elkészültétől számított 5 napon belül - a könyvtári szolgáltató helyre el kell juttatni és ott nyilvános helyen el kell helyezni. A dokumentumokba való betekintést a polgármesteri hivatalban is biztosítani kell. A jegyzőkönyv egy példányát – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a polgármesteri hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben – a titkársági ügyintéző jelenlétében az állampolgárok megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.
(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(3) A jegyzőkönyvről illetve annak részeiről az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.
76. § A képviselő-testületi ülésről segédletként hangfelvétel készülhet.
18. A helyi népszavazás
77. § A képviselő-testület a helyi népszavazási kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számát külön rendeletben szabályozza.
19. Lakossági fórum és közmeghallgatás
78. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal – munkatervében meghatározott időpontban, lehetőleg október hónapban - közmeghallgatást tart, amelyen a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatásra meg kell hívni a 25. § (1) bekezdés a) - e) pontjaiban meghatározott személyeket.
(3)32 A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 15 nappal előtte – a közmeghallgatásról szóló hirdetménynek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott honlapon, valamint a 4. § (2) bekezdésében meghatározott hirdetőtábláján történő közzétételével - értesíteni kell.
(4) A közmeghallgatás előtt a település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait írásban is feltehesse. Az írásbeli kérdéseket, javaslatokat az érintettnek a hivatal@melykut.hu elektronikus levelezési címre kell eljuttatnia a közmeghallgatást megelőző nap 24. órájáig.
79. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(2) A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezésekre vonatkozó szabályokkal jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes bizottságának, illetőleg a tisztségviselőknek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek a kérdést 15 napon belül kötelesek írásban megválaszolni a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.
80. § (1) A polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év március hónapjában lakossági fórumot tart, amelyen a polgármester beszámol a képviselő-testület előző évi munkájáról, valamint a tárgyévi tervekről.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(3) A lakossági fórum összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TISZTSÉGVISELŐIRE ÉS SZERVEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
20. A polgármester
81. § (1) A polgármester az önkormányzat első tisztségviselője, megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester - az Mötv. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, a Képviselő-testület és szervei munkájának hatékonyságához. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat vezetőivel, az egyházak és civil szervezetek vezetőivel, a települési nemzetiségi önkormányzat testületével. Szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések és -szervezetek együttműködését.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
82. § A polgármester hétfői munkanapjain 9.00 - 12.00 óra között fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, javaslataikkal.
83. §33
83/A. §34 A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről az áprilisi, az augusztusi és a decemberi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.
21. Az alpolgármester
84. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára - titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.
(2) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg.
(3)35 Az alpolgármester hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg, azt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott internetes oldalon közzé kell tenni.
(4) Az alpolgármester az általa meghatározott és hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tart.
22. A jegyző
85. § (1) A jegyző - a polgármester irányításával - vezeti a polgármesteri hivatalt, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) A jegyző biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok, valamint a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
86. § A jegyző az Mötv. 53. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott kötelezettségét írásban közvetlenül a polgármesternek vagy a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülésen szóban teljesítheti, amelyet a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
23. Az aljegyző
87. § (1) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal jegyzőre vonatkozó képesítési előírásokkal rendelkező köztisztviselője, hiányában a lakosságszolgálati csoportvezető látja el.
24. A polgármesteri hivatal
88. § (1) A képviselő-testület és az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.
(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését, a munka és ügyfélfogadási rendjét a 6. melléklet határozza meg.
(3) A polgármesteri hivatal csoportokra tagozódik, az igazgatási csoport vezetését az aljegyző, a lakosságszolgálati és a pénzügyi csoport vezetését a csoportvezetők látják el, akik a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban állnak.
25. A képviselő-testület bizottságai
89. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:
1. Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság,
2. Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
(2)36 Az állandó bizottságok létszáma 5 fő. Az állandó bizottságok tagjai közül 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő tag. Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(3) Egy képviselő több állandó bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.
90. § (1) Ideiglenes bizottság bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létrehozható, így különösen:
a) egyes önkormányzati rendeletek, vagy más jelentősebb képviselő-testületi döntések előkészítésére, felülvizsgálatára,
b) a munkatervben meghatározott valamely napirendi pont előkészítésére,
c) társulási vagy együttműködési megállapodások előkészítésére,
d) valamely ügy kivizsgálására,
e) speciális ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására,
f) rendezvények előkészítésére.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg, egyidejűleg megválasztja elnökét és tagjait. Ideiglenes bizottság elnöke lehet más, állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.
(3) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről beszámolót készít, amelyet feladatának elvégzése után köteles a képviselő-testület első soros ülésére beterjeszteni.
91. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladat- és hatáskört, amelyet számára az Mötv., e rendelet vagy egyéb önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
92. § (1) A Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság ellátja az Mötv. 37. § (1)-(2) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében és az 57. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a 3. melléklet I. pontjában meghatározott hatásköröket és feladatokat.
(2) A Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság az Mötv. 39. § (3) bekezdésében meghatározott feladatát a rendelet 7. mellékletében meghatározottak szerint látja el.
(3) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a 3. melléklet II. pontjában meghatározott hatásköröket és feladatokat.
93. § (1) A bizottságok működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – e rendelet keretei között - maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.
(2) A bizottságok működésére, a bizottság összehívására, a bizottság meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, a bizottság tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, a bizottság döntéseire, a határozatok jelölésére, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, a benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az Mötv. illetve jelen rendelet másként nem rendelkezik.
(3) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.
(4) A jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal csoportvezetői - vagy az általuk megbízott személy(ek) - tanácskozási joggal részt vesznek a bizottságok ülésein.
94. § (1) A képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak. A képviselő-testület bizottságai által tartott együttes ülésekre a bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítésekkel, illetve eltéréssel.
(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke:
a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy
b) amennyiben az együttes ülés összehívását a képviselő-testület rendeli el, úgy a képviselő-testület ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök.
(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a bizottságok elnökei valamint egy-egy tagja írják alá.
(4) Az együttes bizottság által képviselő-testület elé kerülő előterjesztést a résztvevő bizottságok elnökei írják alá.
95. § (1) A bizottságok nem képviselő tagjait a képviselővel azonos jogok illetik, illetve azonos kötelezettségek terhelik.
(2) A bizottság elnöke:
1. összehívja és vezeti a bizottság üléseit, ennek keretében megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét,
2. kiadmányozza a bizottság döntéseit,
3. ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
4. képviseli a bizottságot,
5. a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel, valamint az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőivel.
(3) A bizottság tagjai:
1. részt vesznek a bizottság ülésein,
2. részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
3. a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,
4. az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.
96. § (1)37 A bizottság elnökének és tagjának megbízatása az Mötv. 58. §-ában foglalt esetekben szűnik meg.
(2)38 A bizottsági elnöki tisztségnek vagy a bizottsági tagságnak az Mötv. 58. §-ában történő megszűnése esetén a polgármester - annak okától számított 30 napon belül - tesz javaslatot az új tag megválasztására.
97. § A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről az áprilisi, az augusztusi és a decemberi ülésen beszámolnak a képviselő-testületnek.
A TÁRSULÁS
98. § A képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a lakossságnak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése céljából az Mötv. vonatkozó rendelkezései alapján társulási megállapodást köthet.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS FELADATOK
99. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött közigazgatási szerződésben rögzített feltételek alapján
a) a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.
100. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.
(2) A polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.
101. § A települési nemzetiségi önkormányzati képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal csoportvezetői és köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
102. §39
103. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.
A 4. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés c) pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés d) pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés e) pontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 38. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (2) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (1) bekezdés 1. pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 22. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (2) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (2) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (3) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (4) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 22. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. §-t a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 63. § (2) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 63. § (5) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 65. § (1) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 78. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 83. §-t a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 23. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 83/A. §-t a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 17. §-a iktatta be.
A 84. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 89. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 96. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 96. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 102. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.