1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Mélykút Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő minden lakásra, nem lakás céljára szolgáló helyiségre, ezen ingatlanok bérlőire és használóira.

(2) A rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az Önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati vagyonba kerülő teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű lakásra és helyiségre is. A vagyongyarapodás a mindenkor hatályos Polgári törvénykönyvben foglalt bármilyen tulajdonszerzési móddal történhet. A vagyongyarapodással az önkormányzat tulajdonába került lakások további hasznosításáról – a Képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága véleményének kikérése után – a képviselő-testület dönt.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésekor érvényes határozott vagy határozatlan tartamú szerződésekre a rendelet szabályait a fennálló bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő módosításával lehet alkalmazni, illetve a hatályba lépést követően benyújtott a jogviszonnyal összefüggő kérdésekben értelemszerűen.

2. § (1) A lakásbérletekkel kapcsolatos egyes előkészítési és végrehajtási feladatokat, a lakások leltár szerinti átadás-átvételével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal lakásgazdálkodási ügyintézője látja el. A lakások átadás-átvételéről írásos jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A bérleti szerződés mellékletét képezi az ingatlanra vonatkozó leltár, amely tartalmazza a lakás berendezési tárgyainak számát és állapotát.

(3) A lakás bérbeadásáról, a lakásbérleti jogviszony felmondásáról és megszüntetéséről, a lakásbérlettel kapcsolatos egyéb kérdésekről

(4) A lakásbérleti szerződéseket, a lakásbérleti jogviszony felmondására, megszüntetésére irányuló dokumentumokat, illetve a bérlővel kötött egyéb megállapodásokat az önkormányzat nevében a 3. § a) pontjában meghatározott esetben a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság elnöke, a 3. § b) pontjában meghatározott esetben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke írja alá.

(5) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett - különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással a lakásbérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet a lakásbérleti szerződést felmondani abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

(6) Bérlő köteles gondoskodni a lakáshoz tartozó udvar és utcarész tisztántartásáról és az odatelepített növényzet gondozásáról. Több lakásból álló ingatlan esetén a kerti és az udvari munkálatok elvégzésére a bérlők egyetemlegesen kötelezettek.

(7) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-16 óra közötti időben ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

(8) A lakásbérleti szerződés az e rendeletben szabályozott esetekben is csak akkor hosszabbítható meg, ha bérlőnek lejárt határidejű lakbértartozása nincs, valamint a bérlő a közüzemi szolgáltatók felé lejárt esedékességű tartozással nem rendelkezik, és az erről szóló – a közszolgáltatóktól beszerzett – igazolást a pályázatához csatolja. A bérleti szerződés ezt követően hosszabbítható meg az 5. § (4) bekezdésében, a 6. § (3) bekezdésében, meghatározott időtartammal.

(9) Az önkormányzat a bérlakásban a bérleti jog folytatására jogosult személyek kivételével a lakásban maradók részére elhelyezési kötelezettséget nem vállal. Ha a bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, a jogviszony folytatására a Ltv.-ben meghatározott természetes személlyel kell megkötni a szerződést, legfeljebb az eredeti jogviszony lejártáig, és – a felek eltérő megállapodása hiányában – a megszűnt jogviszonnyal azonos feltételek mellett.

(10) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

(11) A lakások jogi helyzetének figyelemmel kísérése érdekében a lakásgazdálkodási ügyintéző köteles naprakész nyilvántartást vezetni a lakásokra kötött bérleti szerződésekről, különös tekintettel a szerződés időbeli hatályára, a bérlő és a lakásba befogadott személyek nevére, a bérleti jogviszony folytatására és jogcímére, lakás üresen állására és annak indokára.

(12) A képviselő-testület lakásigénylési névjegyzéket nem készít.

3. § (1) Az önkormányzati lakásokat:

(2) E rendelet 1. számú melléklete a szociális alapon bérbe adható lakások jegyzékét tartalmazza.

(3) E rendelet 2. számú melléklete a költségelven bérbe adható lakások jegyzékét tartalmazza.

4. § (1) Üres, vagy meghatározott időben megüresedő lakások bérbeadására pályázatot kell kiírni. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) írja ki a megüresedésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, lejáró szerződés esetében a lejárat előtt 60 nappal. A pályázati kiírást a Hivatal hirdető tábláján kell közzétenni.

(2) A pályázat benyújtására a közzététel napját követően számított 15 nap áll rendelkezésre.

(3) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő naptól számított 15 napon belül el kell bírálni. Az elbírálás eredményéről minden pályázót tértivevényes levéllel kell értesíteni.

(4) A meghatározott időben (vagy feltétel bekövetkezte miatt) lejáró szerződés bérlőjét a pályázati kiírás megküldésével a közzététel napján tértivevényes levélben tájékoztatni kell, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben ismételt pályázattal nem él (vagy nem élhet), illetve azon nem nyerne, köteles a lakás kiürítéséről és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadásáról legkésőbb a lejárat napján gondoskodni, ennek elmulasztása esetén a bérbeadó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglaltak szerint a bírósághoz fordulhat, továbbá az okozott kár megtérítéséért a bérlő a mindenkor hatályos Ptk. szabályai szerint felel.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázat hiánypótlására csak a pályázati határidőn belül van lehetőség.

(7) Pályázni az jogosult, aki e rendelet szerint pályázatot benyújthat és aki nyertesség esetén saját nevében bérleti szerződés kötését vállalja.

(8) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(9) Eredménytelen a pályázat, ha érvényes ajánlat nem érkezik. A pályázati határidő lejárta előtt a kiíró a kiírt pályázatot visszavonhatja, ha azt az önkormányzat gazdasági érdeke indokolja és az adott ingatlan jellegének megváltoztatása szükséges.

(10) Ha a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, vagy a megkötött szerződést 3 hónapon belül megszünteti vagy felmondja, az ingatlant ismételten pályáztatni nem kell, a szerződés a pályázat második helyezettjével megköthető. Rangsorban további pályázókra a rendelkezés nem terjed ki.

5. § (1) A polgármester az önkormányzati bérlakást

(2) A pályázati eljárás nélkül bérbe adott lakások bérleti díjai a költségelvű pályázati eljárás szabályai szerint kerülnek meghatározásra.

6. § (1) Szociális pályázatot azok nyújthatnak be:

(2) E rendelet alkalmazásában jelentős vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege a szociális vetítési alap összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.

(3) Szociális pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a lejáró szerződéssel érintett lakás bérlője és ismételt pályázatot nyújtott be.

(4) Szociális pályázat alapján a nyertes pályázóval – kérésének megfelelő, de - legfeljebb 2 évre szóló határozott tartamú szerződés köthető.

(5) A határozott tartamú bérlet lejártakor a bérlő – ha újabb pályázatot nem nyert – köteles az ingatlant legkésőbb a lejárat napján elhagyni.

7. § (1) Költségelvű pályázatot bármely természetes személy benyújthat, akinek, illetve vele együtt költöző közeli hozzátartozójának és más vele együtt költöző személynek nincs a tulajdonában a településen beköltözhető ingatlana vagy ingatlan haszonélvezeti joga.

(2) Költségelvű pályázatnál az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell elfogadni; a bizottság a javaslatát indokolni köteles.

(3) A pályázat nyertesével a szerződés legfeljebb 3 évre köthető.

(4) A költségelven bérbeadott lakásra vonatkozó pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a lejáró szerződéssel érintett lakás bérlője, és ismételt pályázatot nyújtott be. Ezen túlmenően előnyben részesítheti az e rendelet 6. § (6) bekezdésében meghatározott pályázót.

(5) A költségelvű pályázat esetében a pályázati ajánlatban foglalt anyagi vonatkozású kötelezettségvállalás teljesíthetőségét a pályázó jövedelemigazolással vagy a fedezet rendelkezésre állásával köteles valószínűsíteni.

(6) A rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében Mélykút városért feladatot látnak el az alábbi személyek:

8. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérleti jogának cseréjével kapcsolatos jogokat a bérbeadó gyakorolja.

(2) A bérbeadó az önkormányzati lakás cseréjéhez hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig kötve marad. E határidő elteltével – ha a csereszerződés nem jött létre – a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

(3) Ha a bérlő bérleti jog cseréje iránti kérelmét bármely okból elutasítják, az elutasítás kelte napjától számított egy éven át minden pályázatról közvetlenül értesíteni kell.

9. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérbeadó az eredeti lakásbérleti szerződést módosítja, ha van olyan személy, aki az Ltv. 32. §-a alapján jogosult a lakásbérleti jog folytatására. Ennek hiányában a lakásban maradók az ingatlant 60 napon belül kötelesek kiüríteni, velük szemben elhelyezési kötelezettség nem vállalható.

10. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Önkormányzati lakásra – ha a bérlő kijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő élettársával, ha bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek.

(4) Bérlőtársi szerződés csak az eredeti bérlettel azonos tartalommal és külön csereigény érvényesítése nélkül köthető.

(5) Ha a lakásban lévő társbérleti lakrész megüresedik, a lakásban visszamaradt társbérlő kérelmére a megüresedett lakrészre a lakásban lévő társbérlővel kell lakásbérleti szerződést kötni.

(6) Ha megüresedik a társbérleti lakrész, azonban a visszamaradt társbérlő a lakrészre nem kíván lakásbérleti szerződést kötni, a bérbeadó a bérleti szerződést cserelakás felajánlásával felmondhatja.

(7) Ha a megüresedett társbérleti lakrészben több társbérlő maradt vissza a bérbeadó a társbérlők szociális helyzete, a lakásba jogszerűen befogadott személyek száma alapján dönti el, hogy melyik társbérlővel köt az egész lakásra bérleti szerződést.

11. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő a házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a bérbeadóhoz benyújtani, és azt 15 napon belül kell megadni vagy elutasítani.

(3) A befogadásról a bérbeadó dönt. Hozzájáruló nyilatkozat csak a bérlő élettársának befogadására adható.

(4) A kérelemben fel kell tüntetni az élettárs nevét és e rendeletben a bérlőre irányadó személyi adatokat, valamint csatolni kell az élettársi jogviszony létesítésére vonatkozó közjegyző előtt tett nyilatkozatot.

(5) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek díjtartozása van, kivéve, ha azt az élettárs kiegyenlíti.

(6) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyekre tekintettel a befogadással a lakhatás feltételei lényegesen romlanak.

12. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

(2) A szerződést a bérbeadó köti, az eljárás menete: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt arról, hogy

13. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja. Az átalakítás a szobaszám csökkenésével nem járhat.

(2) A szerződést a bérbeadó köti meg, az eljárás menete:

14. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő korszerűsíti.

(2) A 12. § (2) bekezdés a) - e) pontjaiban foglalt eljárás értelemszerűen irányadó.

(3) Amennyiben a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, és ennek következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. Ha az átalakítás, korszerűsítés a komfortfokozat megváltozásával jár és a költségeket részben a bérlő viseli, a megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a bérleti díj e miatt mennyi ideig nem emelhető.

15. § A lakás visszaadásakor a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérbeadó a következő feltételek megléte esetén tehet ilyen vállalást:

16. § A R. 11-14. §-ában meghatározott eseteken kívül a lakások rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről, átalakításáról, korszerűsítéséről és esetleges bontásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.

17. § (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. [Ltv. 20. § (1) bekezdés.] A szociális lakásra jogosult bérlők esetén a használati díj a (3) bekezdésben említett idő elteltével sem emelhető.

(2) A használati díj megállapításával egyidejűleg a bérlőt írásban tájékoztatni kell a jogcím nélküli használat e rendeletben foglalt jogkövetkezményeiről.

(3) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díjat 1,5-szeresére kell emelni az (1) bekezdésben nem említett bérlők esetében. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. [Ltv. 20. § (2) mondata]

18. § A lakásbérlet megszűnik, ha

19. § (1) Csereingatlan biztosítására – az Ltv. kötelező esetei kivételével - lakásbérleti szerződésben a bérbeadó szerv nem vállalhat kötelezettséget.

(2) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

(3) Ha a bérlő csere lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, és más adottságok a hátrányokat nem, vagy nem teljesen egyenlítik ki, úgy az „értékkülönbség” pénzbeli elszámolásában is meg kell állapodni. Szociális alapú lakások érték-különbségeként a két lakbér közti eltérés legfeljebb tízszerese adható annyiszor, ahány év az eredeti határozott tartamú szerződésből hátra van, határozatlan tartam esetén maximum 5 év vehető figyelembe. Költségelvű bérlakások esetében összehasonlítási tényezőként kell az eltérést legalább százalékos mértékben kimutatni és az eredeti lakás bérleti díjához képest a különbséget meghatározni. Az eltérés legfeljebb tízszerese adható annyiszor, ahány év az eredeti határozott tartamú szerződésből hátra van.

20. § (1) Amennyiben a felek az önkormányzati lakásra kötött határozatlan idejű szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást biztosít, a bérbeadó a visszaadott és a cserelakás havi lakbére közötti különbözetének kétszeres összegű pénzbeli térítést fizet hat hónapon keresztül.

(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés az (1) bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérbeadó a bérlőnek pénzbeli térítést nyújt. A pénzbeli térítés mértéke a szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj 6 havi összege, amelynek kifizetése a bérlő részére, a lakás átadását követő 8 napon belül egy összegben esedékes.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben szereplő pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

21. § (1) Az önkormányzat a nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó, a Ltv.-ben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert bízza meg.

(2) Ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.

22. § (1) Az önkormányzati helyiségek bérbeadására pályázatot kell kiírni, kivéve a (2) és a (7) bekezdésben meghatározott eseteket.

(2) Mellőzhető a pályáztatás, ha az ingatlan bérbe adása hosszabb ideje azért nem lehetséges, mert a tulajdonos a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakítását nem tudja biztosítani, és a leendő bérlő - bérbeszámítás mellett - e költségeket megelőlegezné. Mellőzhető az ismételt pályáztatás, ha az eredménytelen pályáztatást követő 6 hónapon belül az eredeti pályázati feltételek elfogadásával jelentenek be bérleti szándékot. A szerződést – a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján - a polgármester köti meg.

(3) A rendelet 4. § (1)-(3) bekezdéseiben a lakások pályáztatására előírt közös szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. A pályázatokról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság indoklással ellátott javaslatára a polgármester dönt.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázati kiírásnak a – (8) bekezdésben foglalt esetben – a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell továbbá, hogy pályázó köteles pályázatához csatolni

(6) A pályázatot írásban kell benyújtani. Hiánypótlás a benyújtásra nyitva álló tartamon belül fogadható el. A pályázatnak tartalmaznia kell:

(7) A helyiségbérleti szerződést – a (8) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - az összességében legkedvezőbb ajánlattevővel kell megkötni legfeljebb 5 éves időtartamra.

(8) A Mélykút, Iparterületen található helyiség(ek) bérbeadása esetén ipari tevékenységet és/vagy munkahely teremtő tevékenységet folytató pályázóval – kérésére - határozatlan idejű időtartamra is köthető szerződés.

(9) A helyiségek térítésmentes használatba adására irányuló kérelmekről a képviselő-testület dönt.

(10) Érvénytelen a pályázat, ha:

23. § (1) Bérlőtársi szerződés a bérlő, a bérlőtárs és a bérbeadó együttes megállapodása alapján köthető. A szerződést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatára a polgármester köti meg.

(2) Bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha a bérlőtárs által folytatni kívánt tevékenység végzésére a helyiség alkalmas és jogszabályi korlátozás vagy tilalom nem áll fenn.

(3) A bérbeadó a helyiségbe történő befogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot nem adhat.

24. § A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét a bérlő is elvégezheti az e rendelet 11. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával.

25. § (1) A bérlő a helyiséget átalakíthatja, a megállapodás megkötésénél az e rendelet 12. § -ában foglaltaknak megfelelően. A bérbeadó a megállapodásban kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő az eredeti állapotot köteles helyreállítani.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a helyiséget a bérlő korszerűsíti. A költségek viseléséről előzetesen - a 11-12. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - kell megállapodni.

26. § (1) A helyiség visszaadásakor a bérbeadó vállalhatja a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét az e rendelet 14. §-ában foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával.

(2) A helyiségbérlet megszűnésére a Ltv 39. §-át is alkalmazni kell.

(3) A bérlet megszűnésekor a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt, erre irányuló szerződéses kötelezettség nem vállalható.

(4) Bérleti jog folytatására csak a Ltv. 40. §-a alapján kerülhet sor.

27. § (1) A bérlő határozatlan tartamú bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a következő feltételekkel adható írásbeli hozzájárulás:

(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jogviszony esetén a bérleti jog átruházása vagy cseréje az (1) bekezdés teljesülése esetén is csak a jogviszony időtartamára történhet.

28. § (1) Az önkormányzat a lakbér mértékét

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbér-mértékét a lakás és az épület alapvető jellemzőin [Ltv. 34. § (2) bekezdés] kívül, az épület karbantartásával [Ltv. 10. § (1) bekezdés a) pontja], az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotának biztosításával [Ltv. 10. § (1) bekezdés b) pontja], a közös használatra szolgáló helyiségek állagában és e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetésével [Ltv. 10. § (1) bekezdés c) pontja] kapcsolatban felmerülő kiadások és az Ltv. 10. § (1) bekezdésében nem említett egyéb kötelezettségekkel összefüggésben keletkező kiadások figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A költségelven bérbe adott lakás lakbér mértékét az Ltv. 19. § (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján szabályozza a képviselő-testület. A lakbér mértékét a (2) bekezdésben meghatározott szempontok alapján kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy a bérbeadót terhelik a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselése. A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(4) A lakbérek kategóriáit és mértékeit a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A lakbért komfortfokozat alapján kell megállapítani. A lakbér-mértékeket a képviselő-testület évente, a tárgyév végén a következő naptári évre módosíthatja.

(5) A fizetendő havi lakbér összegére licitálási eljárást lefolytatni – ideértve azt az esetet is, amikor az e rendeletben meghatározott lakbért induló lakbérnek tekintik, és az ennél magasabb havi lakbér megfizetését ajánló személy válhat a lakás bérlőjévé – nem lehet.

(6) A lakások karbantartásával kapcsolatos bérlői kötelezettségek folyamatos bérlői jogviszony esetében különösen: szükség szerinti, de legalább három évenként a lakás teljes meszelése, nyílászárók legalább ötévenkénti mázolása, gázkészülékek és kémények évenkénti ellenőriztetése, bojlerek évenkénti vízkő-mentesítése.

(7) A rendelet hatályba lépését követően, a pályázattal elnyerhető helyiség pályázati kiírásában szerepeltethető legalacsonyabb elvárt díjat az e rendelet elfogadásával egy időben a képviselő-testület határozattal állapítja meg. E díjakat a képviselő-testület évente a tárgyév végén a következő naptári évre módosíthatja.

(8) A tárgyhavi bérleti díjat a bérlő a tárgyhó utolsó napjáig köteles megfizetni.

29. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői részére, a részükre megállapított havi lakbér megfizetéséhez - az e rendeletben meghatározott módon és mértékben – lakbértámogatást nyújt.

(2) A lakbértámogatás megállapítása szempontjából jövedelem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelem, egy főre eső jövedelem pedig az előzőek szerint megállapított jövedelem eggyüttlakók számával elosztott hányada.

(3) Lakbértámogatásban az a bérlő (ideértve a bérlőtársat is) részesülhet, akinek a jövedelme, illetőleg – ha a lakásban más személy e rendeletben foglalt szabályok szerint életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik – a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 120 százalékát, egyedülálló bérlő esetén, ha a jövedelme a szociális vetítési alap összegének 150 százalékát nem haladja meg.

(4) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A lakbértámogatás mértéke havonta 2.500, - Ft.

(6) A lakbértámogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A lakbértámogatásról a polgármester dönt.

(7) A kérelemben meg kell jelölni a bérlővel együtt lakó személyek számát. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együtt lakó személyek jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatot, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(8) A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani, tárgyév december 31-ig terjedő időszakra.

(9) Amennyiben a bérlő lakásfenntartási támogatásra is jogosult lenne, akkor a számára kedvezőbb támogatást veheti igénybe.

(10) A bérlőt az (1) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén sem illeti meg lakbértámogatás, ha lakbérhátraléka áll fenn, vagy a lakásfenntartás költségeivel bármely közüzemi szolgáltató felé tartozik.

30. § (1) Az önkormányzati lakásokra vételi jog nem áll fenn. A jogszabályi eseteken kívül (szerződéses) elővásárlási jog nem köthető ki.

(2) A lakások értékesítésével kapcsolatos döntés meghozatalánál a következő elveket kell szem előtt tartani: az ingatlan műszaki állapota, gazdaságosan felújítható-e, vegyes tulajdonú ingatlanban van-e, lakott-e, az értékesítés biztosítja-e a forgalmi érték bevételezését, más lakásgazdálkodási cél megvalósításához a bevételre szükség van-e.

(3) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati, illetőleg állami lakás és helyiség tulajdonjoga nem pénzbeli hozzájárulásként nem bocsátható gazdasági társaság vagy más, a cégnyilvántartás hatálya alá tartozó jogalany rendelkezésére. (Ltv. 61. §)

(4) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (Ltv. 50. §)

(5) Ingatlan tulajdonjoga - ellenérték nélkül - nem ruházható át.

(6) A lakások és helyiségek értékesítése során a vagyonrendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

31. § (1) Az önkormányzati lakások értékesítéséről a képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítést kezdeményezheti a tulajdonos (képviseletében a polgármester) vagy a leendő vevő.

(3) Üres ingatlan csak pályázati eljárás keretében értékesíthető.

(4) Az értékesítésre vonatkozó döntést hasznosítási javaslattal lehet megalapozni. A hasznosítási javaslat kidolgozását megelőzően a képviselő-testület szándéknyilatkozatot ad, szükség esetén a javaslat elkészítéséhez forrást teremt. A hasznosítási javaslatnak tartalmaznia kell:

32. § Az önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat

33. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, bérlőtársakat egyenlő arányban, és hozzájárulásukkal egyenes ági rokonukat és örökbefogadott gyermeküket.

(2) Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal érintett lakást eladásra kijelöli, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultnak kell felajánlania.

(3) A felajánlásnak tartalmaznia kell: az értékesítési szándékot, a lakás vételárát, az egyösszegű teljesítésre adandó kedvezmény mértékét, és az ajánlati kötöttség idejét.

(4) A lakás vételárát - a Ltv. 52. §–ában foglalt mérlegelési szempontok alkalmazásával - a vagyonrendelet alapján a képviselő-testület állapítja meg. A megállapított árból további kedvezmény nem nyújtható.

(5) Az ügylet során a tulajdonos a törvényi kötelezettséget meghaladó kedvezményt nem biztosít, de az egyösszegű teljesítésre (illetve hátralékteljesítésre) legfeljebb 10 %-ot állapíthat meg.

(6) A részletfizetés esetére a szerződéskötés napját megelőző három naptári hónap tartamában, pénzintézeteknél alkalmazott, nem támogatott, hosszú lejáratú hitelekre megállapított kamatmérték átlagát kell előírni. Ehhez legalább kettő pénzintézet adatait kell bekérni. Kamatmentesség nem engedélyezhető.

(7) Az ajánlati kötöttség 30 napnál hosszabb nem lehet.

(8) Ha a jogosult az ajánlati feltételeket elfogadja, a szerződést további 30 napon belül kell megkötni, aláírására a polgármester jogosult. A költségek viseléséről a felek szabadon állapodnak meg.

(9) Kívülálló személy részére elővásárlási joggal érintett lakás csak kivételes esetben, és csak a jogosult számára tett ajánlattal azonos vagy annál a jogosultra kedvezőtlenebb - feltételek mellett értékesíthető. A szerződés aláírására a polgármester jogosult.

34. § (1) Ha a lakásra az elővásárlásra jogosult jelent be vásárlási szándékot, nyilatkoztatni kell arról, hogy kíván-e kérelemmel élni az Ltv. 53. §-a, illetve az e rendelet szerint őt megillető jogosultságok biztosítására.

(2) A válasz ismeretében – a képviselő-testület dönt az értékesítés kérdésében – és a rendelet 31. §. (3) bekezdése szerinti ajánlat megküldéséről.

(3) Az ajánlat tartalmának meghatározásakor a 31. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Ha a jogosult az ajánlati feltételeket elfogadja, a szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(5) Ha a vételi ajánlat elővásárlási joggal nem rendelkező (kívülálló) személytől érkezik, az ajánlat tartalmát az elővásárlási joggal érintettekkel ismertetni kell, az ismertetésről jegyzőkönyvet kell készíteni és legalább 15 napos gondolkodási időt biztosítva kell előzetes írásos nyilatkozatukat beszerezni arról, hogy kívánnak-e vételi ajánlatot tenni a tulajdonosnak és milyen feltételekkel.

(6) Vételi ajánlat hiányában kívülállónak a lakás csak akkor adható el, ha a jogosult a 31. § szerint megtett felajánlás alapján sem élt az elővásárlási jogával. Ez esetben a képviselő-testület a kívülálló ajánlatát egyedileg bírálja el.

35. § (1) A képviselő-testület szándéknyilatkozata alapján a hivatal a hasznosítási javaslatot elkészíti. A javaslat kidolgozásánál az ingatlan értékét értékbecslővel kell megállapítatni. A javaslathoz csatolni kell a pályázati hirdetmény tervezetét.

(2) A pályázatot a helyben szokásos módon kell közzétenni, a tízmillió forint becsült értéket meghaladó ingatlanra szóló pályázatot legalább egy napilapban is meg kell jelentetni.

(3) A pályázatokat a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság bontja fel, értékeli és indoklással ellátott javaslatot tesz a nyertes személyére. A nyertes személyről a képviselő-testület dönt, a szerződést az összességében legkedvezőbb ajánlattevővel a polgármester köti meg. Ha az ajánlatok egyezőek, az ajánlattevőket meghívásos tárgyalásra kell felkérni.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

36. § (1) A nem lakás célú helyiségek hasznosítása elsődlegesen bérbeadással, és csak indokolt esetben elidegenítéssel történik.

(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(3) A forgalmi értéket ingatlan-értékbecslővel kell megállapítatni. Az értékbecslésnek a helyi forgalmi érték meghatározására is ki kell terjednie.

(4) Ha a helyiséget a jogosult veszi meg, a vételár a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg. A vételár a helyi forgalmi érték legalább 85 %-a kell legyen, egyebekben a felek konszenzusán alapul. További kedvezmény, részletfizetés, mentesség nem adható. Az eladó elállási jogot köthet ki arra az esetre, ha a vevő az önkormányzattal szemben más jogcímen fennálló tartozásai megfizetését – kivéve, ha arra engedélyezett és még le nem járt halasztást kapott - az adásvétellel egy időben nem teljesíti.

(5) A rendelet 31-32-33. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

37. § (1) A lakások elidegenítéséből befolyó – az Ltv. 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett – bevételét az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások felújítására és az azzal együtt végzett korszerűsítésre, új lakás építésére, szociális célra használt lakás vásárlására, lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, cserelakás biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére használja fel.

(2) A felújítására (korszerűsítésre) a polgármester tesz javaslatot az önkormányzati költségvetés készítéséhez kapcsolódóan a lakások felújítási szükségleteiről végzett felmérés figyelembevételével.

38. § Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgároknak a személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a következőkre terjed ki:

39. § (1) A bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyet a rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A bérbeadó a bérbeadói feladatok zavartalan ellátásával kapcsolatban, kizárólag a bérleti jogviszonyt létesített természetes személyek nyilvántartása érdekében a bérleti jogviszony időtartama alatt jogosult az alábbi személyes adatok kezelésére:

(3) A kezelhető személyes adatokat a bérleti jogviszony keletkezésekor, illetve a helyszíni ellenőrzés lefolytatásakor az érintett természetes személyektől gyűjti be.

(4) A bérbeadó a személyes adatok kezelése folyamán köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.

40. § (1) Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2006.(IV.26.) rendelet.

41. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.