Szank Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2016. 05. 28Szank Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §. és 18. §-ra, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107-109. §-okban foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szank Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és követelésekre,
b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.
A vagyongazdálkodás általános szabályai
2. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
Az Önkormányzat vagyona
3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.
(3) A képviselő-testület dönt:
a) önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról,
b) a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban áll a Nvtv. rendelkezéseivel.
c) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
Törzsvagyon
4. § (1)1
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét a Polgármesteri Hivatal vagyonnyilvántartása tartalmazza.
(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.
5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő kulturális, közgyűjteményi, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb feladatokat ellátó intézmények ingatlanai,
b) a polgármesteri hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,
c) a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok
d) helyi jelentőségű természeti érték
e)2
f) volt szeméttelep területe
(2) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak jegyzékét a Polgármesteri Hivatal vagyonnyilvántartása tartalmazza.
Üzleti vagyon
6. § Önkormányzati üzleti vagyon az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 4. §-ban és az 5. §-ban rögzített törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét a Polgármesteri Hivatal vagyonnyilvántartása tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait a főkönyvi könyvelés (DOKK programba) Sáfár tárgyi eszköz nyilvántartó programban kell nyilvántartani.
(3) A vagyont tartalmazó számviteli nyilvántartások elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon , ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és
b) üzleti vagyon
bontásban tartalmazza.
Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(2) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint határozza meg.
a) ingatlan vagyon esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecsléssel;
b) az Önkormányzat által vásárolt vagyon esetén a beszerzési érték alapulvételével; vagy az aktuális forgalmi értékek alapján,
c) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelés alapján vehető figyelembe.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai
Rendelkezési jogok gyakorlása
10. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait vagyonkezelőre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja, aki gyakorolja a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.
Az Önkormányzat vagyonának kezelői és jogállásuk
11. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet az alábbi közfeladatok ellátásához:
a) egészséges ivóvíz ellátás és szennyvízelvezetés,- kezelés és ártalmatlanítás
b) óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés,
c) helyi közutak és közterületek fenntartása,
d) egészségügyi és szociális ellátás,
e) közművelődési, művészeti és sport tevékenység ellátása,
f) egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos vagyonelemek esetén
g) épített és természeti környezet védelme
h) köztisztaság és településtisztaság biztosítása
(2)3
(3) Az önkormányzat közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyonra az új Ötv, valamint az Nvtv. rendelkezései szerint vagyonkezelői jogot létesíthet. Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
(4) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva, ellenérték fejében, vagy ingyenesen lehet megszerezni és gyakorolni. A közfeladatok ellátásához szükséges, önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó- és ingatlanvagyon kezelésbe adása vagyonkezelési szerződéssel történik.
(5) Az Önkormányzat vagyonkezelője köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint jó gazda gondosságával kezelni.
(6) Az Önkormányzat vagyonkezelője jogosult illetve köteles a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra a vagyonkezelői szerződés szerint,
c) a közterhek viselésére,
d) a rábízott vagyon biztosítására,
e) az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.
(7) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása tehermentesen, vagy a terhelés elfogadásával és kizárólag vagyonleltár elkészítésével történhet.
(8) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(9) A vagyonkezelő beruházást, felújítást a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhet.
(10) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat részére a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.
(11) Amennyiben a vagyonkezelésbe adott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely októl alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése
11/A. §4 (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nemzeti vagyonról szóló törvényben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a hatékony feladatellátást, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot bármely vagyonelemére létesíthet.
(3) A vagyonkezelő jog vagyonkezelői szerződéssel jön létre.
(4) Vagyonkezelői szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül is köthető.
(5) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelői jogának ellenérték fejében, vagy ingyenesen történő átengedéséről.
(6) A képviselő-testület a vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(7) A vagyonkezelői jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(8) A vagyonkezelői szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
(9) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelői jog jogosultja köteles a vagyonkezelői jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, rendeltetésszerűen használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
d) a szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
(10) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott vagyonkezelőknek lehet.
(11) Az önkormányzat a (10) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a 11 § (1) bekezdés b) d) e) és h) pontjaiban meghatározott közfeladatok esetében adhatja kezelésbe.
Vagyonkezelői jog ellenőrzése
11/B. §5 (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Mötv. 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Polgármester - a Szanki Polgármesteri Hivatal közreműködésével - ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Szanki Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A Polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Szanki Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
12. § (1) A Polgármester dönt:
a) önkormányzatot érintő államigazgatási eljárások esetén a fellebbezési jogról történő lemondásról,
b) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő nem önkormányzati beruházásokhoz tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
c) az Önkormányzat által elrendelt lejárt hatályú jelzálogjog és elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról,
d) az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozat megadása ingatlan árverés esetén.
e)6 önkormányzati tulajdonú ingatlan két hónapot meg nem haladó bérbeadása értékhatárra tekintet nélkül.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
13. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat
Felajánlott vagyon elfogadása
14. § (1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes elfogadásáról a Polgármester dönt, kivéve az ingatlan kedvezményes felajánlását.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.
(3) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonkezelő szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezség kötése
15. § (1) A Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére egymillió forintot meg nem haladó perértékig a Polgármester jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó perérték esetén az egyezség megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
16. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése a (4) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait ingatlan értékesítés esetére a 1. melléklet tartalmazza.
(3) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:
a) a Képviselő-testület és bizottságai;
b) a Polgármester;
c) a vagyonkezelő kezdeményezheti.
(4)7 Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni értékesítés, hasznosítás, és bérbeadás esetén ha az önkormányzati vagyon értéke az 5 millió forintot nem haladja meg.
(5)8 Az ingatlan értékesítésére, indokolt esetben (önkormányzat pénzügyi helyzete sürgőssé teszi) legalább három ajánlattevő esetén a legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a Rendelet 1. számú mellékletében szabályozott versenyeztetési eljárás nélkül is sor kerülhet.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
17. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az új beszerzésű vagyontárgyak vagyoni szempontból való minősítése, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy forgalomképtelenné minősítése és forgalomképtelen vagyontárgy forgalom képessé minősítése.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
(3) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendeletben szabályozottak szerint vagyonkezelőkre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor egy évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester, minden egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
18. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a (2) bekezdés kivételével a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről a Polgármester dönt.
(3) Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.
(4)9 Az önkormányzat „Az alföldi tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására” című nyertes pályázat esetén a napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszereket korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak minősíti.
(5)10 Az önkormányzat tulajdonában lévő mobil vagyontárgyakat az igényjogosultak részére öt éves időtartamra bérbe adja. A bérlőkkel feltételes bérleti szerződést köt.
Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása
19. § (1) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről minden esetben a Képviselő-testület dönt.
Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban és közhasznú társaságokban
20. § (1) Gazdasági társaság és közhasznú társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult:
(2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja.
(3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb (vagy 25 % + 1 szavazati jog esetén), a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben meghozandó döntést megelőzően - különösen indokolt esetben utólagos jóváhagyással - az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt:
a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,
b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,
c) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása,
d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása,
e) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 31. §-ban foglaltak kivételével a felügyelő bizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,
f) döntés mindazokban a kérdésekben, melyekkel a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója a Képviselő-testülethez fordul,
g) a társaság ügyvezető igazgatójának kinevezése, felmentése,
h) üzletrész, részvény elidegenítése.
(4) A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2)-(3) bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben a polgármester dönt.
Az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
21. § (1) A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) kötvénykibocsátásról,
b) kezességvállalásról,
c) közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.
Értelmező rendelkezések
22. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Értékpapír: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész.
(2) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: a közhasznú társasági üzletrész, Korlátolt felelősségű társasági üzletrész, egyéb részesedések.
(3) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a (2) bekezdésben foglaltakat is.
(4) Portfolió: értékpapírból és / vagy más befektetési eszközökből álló együttesen kezelt befektetés állomány.
(5) Kedvezményes átruházás: a vagyontárgy olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
(6) Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
(7) Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.
Záró rendelkezések
23. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Szank Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1993.(XII.31.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 10/1995.(XII.28.), 2/2007.(I.18.), 7/2007.(III.28.), 4/2008.(I.29.), 20/2008.(IX.02.), 4/2012.(II.23.) önkormányzati rendeletek.
1. melléklet
Hatályon kívül helyezte: 8/2013.(V.24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. május 25-től.
Hatályon kívül helyezte: 8/2013.(V.24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. május 25-től.
Hatályon kívül helyezte: 12/2014.(VII.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2014. július 30-tól.
Beiktatta: 12/2014.(VII.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. július 30-tól.
Beiktatta: 12/2014.(VII.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. július 30-tól.
Beiktatta: 10/2015.(IV.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015. április 16-tól.
Módosította: 8/2016.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. május 28-tól.
Beiktatta: 8/2016.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. május 28-tól.
Beiktatta: 10/2012.(VIII.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. augusztus 30-tól.
Beiktatta: 10/2012.(VIII.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. augusztus 30-tól.
Hatályon kívül helyezte: 8/2016.(V.27.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. május 28-tól.
Beiktatta: 10/2012.(VIII.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. augusztus 30-tól.