Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2021. 11. 02Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XI. 2.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Rendelet hatálya, fogalmak
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Békés Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, tulajdonába kerülő vagy onnan kikerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, amelyet külön rendelet szabályoz.
2. § A rendeletben használt fogalmak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerint értelmezendők.
2. Törzsvagyon
3. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem határoz meg.
(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
4. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak a képviselő-testület minősített többséggel hozott egyedi döntésével sorolhatók át az üzleti vagyon körébe, amennyiben a vagyontárgy rendeltetése vagy jogi helyzete megváltozik.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján csak akkor lehet, ha az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges vagy a feladat ellátása más módon is biztosítható, és a vagyontárgy értékesítése, más célú hasznosítása nem veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
3. Üzleti vagyon
6. § Üzleti vagyon mindaz a vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
4. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
7. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) a mezőgazdasági rendeltetési földterületeket hasznosítson, a képviselő-testület által megállapított haszonbér alkalmazása mellett,
g) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti építési telkeket és a mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket értékesítsen az értékbecslő által megállapított ár mellett,
h) egymillió Ft alatti vagyonelem hasznosításáról, tulajdonjogának átruházásáról döntsön, utólagos beszámolás mellett.
(4) A közterületek hasznosítása külön rendelet szabályai alapján történik.
(5) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú ingatlanokból a városban élő és alkotó képzőművészek számára egyedi döntés alapján a rezsiköltségek megtéríttetése mellett ingyenes helyiséghasználatot biztosíthat.
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás
5. Általános szabályok
8. § (1) Az önkormányzati vagyon gazdálkodásának célja Békés Város önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás alatt érteni kell egyebek mellett a hasznosítást, a tulajdonjog átruházást, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.
(3) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, biztosítékul adása, valamint megterhelése értendő.
9. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás jogát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) legfeljebb 100.000,- Ft nagyságú követelés esetén a polgármester,
b) 100.000 Ft feletti érték esetén a Képviselő-testület gyakorolja,
a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság előzetes egyetértésével.
(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát minden évben legalább egyszer elvégzi a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya, az eredményről pedig beszámol a Képviselő-testületnek a zárszámadás elkészítését megelőzően.
(3) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az behajthatatlan követelésnek minősül és nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását. A követelés elengedésére jogosult az eljárása során mérlegeli különösen az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel, gazdasági társasággal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós jogviszony esetén a megállapodások, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit és hátrányait.
(4) A kisösszegű követelések behajtását előírni nem kell, de követelés törlése előtt dokumentáltan meg kell kísérelni a bevétel beszedését.
(5) A rendelkezés hatálya kiterjed az önkormányzat valamennyi önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézményére, gazdasági társaságára is, azzal, hogy követeléseiről való lemondás jogát
a) a legfeljebb 100.000,- Ft nagyságú követelés esetén az intézmény, vagy gazdasági társaság vezetője gyakorolja, amelyről a beszámolójában utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testületet,
b) a 100.000,- Ft feletti érték esetén a Képviselő-testület a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérése után gyakorolja.
6. Önkormányzati vagyon hasznosítása
10. § (1) A képviselő-testület a 25 millió forint értékhatár alatti önkormányzati tulajdonú vagyon hasznosításának jogát átengedheti.
(2) 25 millió forintos értékhatárt meghaladó értékű önkormányzati vagyontárgy hasznosításának átengedése csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés alapján lehetséges.
(3) A versenytárgyalás lefolytatása az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. A versenyeztetési eljárást e rendelet 4. melléklete alapján kell lefolytatni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés kizárólag az Nvtv. törvényben meghatározott feltételekkel, minősített többséggel elfogadott döntéssel lehetséges.
(5) Az ingyenes hasznosításról nyilvántartást kell vezetni.
(6) 25 millió forintos értékhatár alatti önkormányzati vagyon hasznosítására irányuló kérelem beérkezése esetén a Képviselő-testület minősített többségű döntéssel a pályáztatás alól felmentést adhat.
11. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat csak hitelfelvétel és pályázat benyújtása, valamint egyedi kérelem alapján szolgalmi jog bejegyzése céljából lehet megterhelni.
7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
12. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogának átruházása esetén a képviselő-testület minősített többséggel dönt a vagyontárgy forgalomképessé nyilvánításáról és a rendelet 3. mellékletébe történő átvezetésről.
(2) Forgalomképes vagyontárgyak esetén a képviselő-testület minősített többséggel dönt az értékesítésre kerülő vagyontárgyak köréről, az értékesítés módjáról, és a szerződés lényeges elemeiről.
(3) A 25 millió forintos értékhatár fölötti önkormányzati vagyontárgyat elidegeníteni csak az Nvtv. 13-15. §-ban meghatározott módon lehetséges.
(4) A versenytárgyalás lefolytatása az Ügyrendi, Lakásügyi és Közrendvédelmi Bizottság hatáskörébe tartozik.
13. § A 25 millió forintos értékhatár alatti önkormányzati vagyontárgy elidegenítése az alábbi szabályok szerint, vagy e rendelet 7. § (3) g) pontja alapján történhet:
a) A nyílt és feltételhez nem kötött értékesítési eljárás során a legmagasabb összegű ajánlatot tevő részére történik az értékesítés. A vagyontárgy értékesítéséről szóló pályázati felhívást 15 napon keresztül helyben szokásos módon közzé kell tenni, valamint legalább egy alkalommal a helyi médiában meg kell hirdetni.
b) A pályázati felhívás közzétételétől a képviselő-testület eltekinthet, ha a vagyontárgy elidegenítése államháztartási körbe tartozó szervezet, egyház, vagy más társadalmi szervezet, illetve az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság részére történik – közérdekű célból –, valamint ha az elidegenítés más önkormányzat részére történik feladat- és hatáskör átszállása kapcsán, közérdekű feladat ellátása céljából.
c) Független értékbecslővel értékelést kell végeztetni a vagyontárgyra, és az így megállapított áron történhet a vagyontárgy értékesítése.
d) A pályázati felhívás közzétételétől a képviselő-testület abban az esetben is eltekinthet, ha a vagyontárgy értékesítése magánszemély, jogi személy vagy jogi személynek nem minősülő gazdálkodó szervezet részére történik. Ebben az esetben a képviselő-testület által megállapított áron történhet a vagyontárgy értékesítése.
e) Ha az értékbecslő által megállapított ár nem érhető el, a vagyontárgy a megállapított árhoz képest 5 %-kal alacsonyabb áron is eladható.
f) Amennyiben a csökkentett vételáron sem értékesíthető a vagyontárgy, új értékelést kell készíteni.
g) Az értékesítéshez közérdekű kötelezettségeket is lehet kapcsolni, feltéve, hogy minden potenciális vásárló köteles és képes azokat teljesíteni.
8. Önkormányzati vagyonra haszonélvezeti jog alapítása
14. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.
(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.
Önkormányzati vagyon kezelésének szabályai
9. Vagyonkezelői jog alapítása
15. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonát a Mötv. 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében ingyenesen, vagy ellenérték fejében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.
(3) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre.
16. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet.
(3) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
10. Vagyonkezelési jog gyakorlása
17. § A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem engedélyezheti harmadik személynek, hogy az az ingatlant székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként használja, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
18. § A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,
e) tűrni az Önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit illetve közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,
f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
19. § (1) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat.
11. Vagyonkezelői jog ellenértéke
20. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag ellenérték fejében alapíthat.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt az Önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.
(3) A vagyonkezelői jog ingyenesen alapítható, ha az Mötv. 109. § (1) bekezdésében, valamint e Rendelet 20. § (2) bekezdésében foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.
12. A vagyonkezelés ellenőrzése
21. § (1) Önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.
22. § (1) A tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást kérni.
(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés-tervezetre észrevételt tenni.
(3) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.
(4) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését vagy más intézkedés megtételét
(5) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
Civil szervezetek támogatása
23. § (1) A képviselő-testület egyedi határozat vagy pályázati rendszer alapján támogatást nyújthat a városban működő civil szervezetek, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok és sportegyesületek részére.
(2) A támogatás formája lehet céljellegű pénzügyi támogatás, kedvezményes helyiséghasználat.
(3) Az önkormányzati költségvetésből finanszírozott vagy támogatott szervezetek illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A képviselő-testület a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot felhatalmazza a támogatások ellenőrzésére és a számadás elfogadására. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet vagy magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni.
(4) A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén, és ha számadási kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli.
Záró rendelkezések
24. § Ez a rendelet 2021. november 2-án lép hatályba.
25. § Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelete.