Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015.(XI.20.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2015. 12. 01- 2017. 06. 18Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015.(XI.20.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Szarvas Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdése d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, vagy amely Szarvas Város közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott – közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes – magatartások valamelyikét elköveti.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. közösségi együttélés alapvető szabályai: a rendeletben a közösség érdekében meghatározott szabályok, amelyek a békés együttélést, a lakosság nyugalmát biztosítják,
2. közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás: az a magatartás, amely bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek nem minősül de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes és azt e rendelet a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg,
3. közterület: a közterület-felügyeletről szóló törvényben meghatározott fogalom,
4. ingatlan használója: az ingatlan tulajdonosa, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó személy, vagy szervezet,
5. lófuttatás: vezetőszáron vezetéssel a ló futásra kényszerítése.
3. Szarvas Város címerével és zászlajával kapcsolatos cselekmények
3. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki Szarvas Város címerét, vagy zászlaját a Szarvas Város címeréről és zászlajáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérő módon használja.
4. Közterület használatával, tisztántartásával és rendjével kapcsolatos alapvető szabályok megsértésével összefüggő cselekmények
4. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályozásáról és a közterület-használati díjak megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt - reklám- és hirdetéshez szükséges használati szabályokat - megszegi.
5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki választási plakát elhelyezése során a választási plakátok elhelyezéséről szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat megsérti.
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületen (parkban, játszótéren, egyéb zöldterületen) növényzetet megcsonkít, kipusztít.
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületi játszótéren a gyermekek számára elhelyezett játszótéri eszközöket rendeltetésüktől eltérő módon veszi igénybe és a játszótér használati rendjében foglalt szabályokat megsérti.
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületen zöldfelületi elemet (utcabútor, pad, korlát, virágágy keret) rendeltetésétől eltérően használ, úgyszintén az is aki szökő- és díszkutakat, csobogókat rendeltetésüktől eltérő tevékenységre használja (vizükbe lép, azokban fürdik, mosakodik, vagy bennük bármit mos, vizüket egyéb módon beszennyezi).
9. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületen ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók mellett azokból állatokat itat, járművet mos, úgyszintén az is aki közkifolyóra bárminemű szennyező anyagot, csövet csatlakoztat.
10. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az ingatlan használója aki a:
a) az ingatlan határától az úttestig terjedő zöldsáv tisztántartásáról nem gondoskodik,
b) tömb-, valamint úszótelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló 1 méteres területsáv tisztántartásáról nem gondoskodik,
c) két szomszédos ingatlan közötti közterületi járda vagy átjáró esetében nem teljesíti a tisztántartási kötelezettségét az érintett ingatlan határától a közterületi járda, vagy átjáró középvonaláig; úgyszintén abban az esetben is ha az ingatlannal határos közterületi járdát nem tartja folyamatosan tisztán (hulladéktól, portól, sártól, szennyező anyagoktól mentesen),
d) szükség szerint nem gondoskodik az ingatlanával határos járdák hótól való letisztításáról, jegesedés esetén azok csúszásmentesítésről, majd a csúszásmentesítésre szolgáló anyagot a csúszásveszély elmúltával nem takarítja el,
e) az ingatlannal határos árokszakaszt, a járműbehajtók átereszét és a folyókákat szükség szerint de legalább kétévenként nem tisztítja,
f) az ingatlannal határos zöldsávon nem távolítja el a csapadékvíz lefolyását akadályozó tárgyakat, anyagokat, ezáltal nem biztosítja, hogy a csapadékvíz-elvezető árokba, vagy zárt csapadékvíz-elvezető csatornába a csapadékvíz szabadon lefolyhasson.
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki árok, áteresz, csapadékvíz-elvezető csatorna nyílásába olyan anyagot helyez amely a víz lefolyást akadályozza, vagy akadályozhatja.
12. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki szervezőként közterületen megrendezett sport- és egyéb rendezvény idején nem gondoskodik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti megfelelő számú illemhely biztosításáról és folyamatos üzemeléséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról, a keletkezett szemét elszállításáról.
13. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki műszaki állapota miatt közlekedésre nem alkalmas gépjárművet tizenöt napot meghaladó időtartamban közterületen engedély nélkül tárol.
14. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületen szeszesitalt fogyaszt, kivéve, ha rendezvényhez kötötten a szeszesital fogyasztása engedélyezett.
5. A közösség nyugalmát zavaró cselekmények
15. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki önkormányzati intézményben tartózkodása alatt annak házirendjében, működési szabályzatában foglalt szabályokat megsérti.
16. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki lakáson belül vagy a közös használatú helyiségekben - különösen lomok felhalmozásával, az alapvető higiéniai követelmények figyelmen kívül hagyásával, szennyezéssel, zavaró szaghatást vagy rovarok megjelenését előidézve - olyan életkörülményeket teremt amely káros hatással lehet a közvetlen környezetében élőkre.
6. Állattartásra vonatkozó magatartási szabályok megsértésével összefüggő cselekmények
17. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki Szarvas Város belterületén lovat tart.
(2) Nem valósítja meg az (1) bekezdésben foglalt magatartást azon - legfeljebb kettő lovat tartó - személy, aki az alábbiakban felsorolt feltételeknek egyidejűleg megfelel:
a) az állattartást olyan ingatlanon folytatja, amely Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelet szerinti falusias lakóterületen helyezkedik el,
b) a tartásában lévő állatra vonatkozóan olyan lóútlevéllel és lótulajdonos nyilvántartó betétlappal rendelkezik, amelyen neve és az érvényes lakcímét igazoló hatósági igazolványon szereplő lakcíme van feltüntetve,
c) az állattartás helyéül szolgáló ingatlanon az állattartásból származó istállótrágyát a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és jól záródó fedlappal ellátott, a szükségletnek megfelelő méretű szilárd építményű, vízzáró módon kialakított trágyatárolóban tárolja.
18. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterületen lovat futtat, illetve kerékpárúton vezet és ezzel a közterületen tartózkodókat veszélyezteti, illetve zavarja.
19. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterületen lovat lóútlevél vagy jelölés hiányában vezet.
20. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségben, a terménytárolókban és az egyéb gazdasági épületekben megtelepedett kártékony állatok (rágcsálók) irtásáról (beleértve a legyek irtását is) és a szagártalom csökkentéséről nem gondoskodik.
21. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületen, a lakóház közös használatú helyiségeiben, épületrészén, udvarán az eb által okozott szennyeződést nem távolítja el.
22. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki ebet táblával tiltott helyre beenged, bevisz.
7. Eljárási rendelkezések
23. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Helyszíni intézkedés során a közterület-felügyelő szabhat ki helyszíni bírságot.
(3) A bírság összegének megállapítása során figyelemmel kell lenni a magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban hasonló cselekmény vagy mulasztás miatt a rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.
(4) Amennyiben a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
(5) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban - átruházott hatáskörben - a jegyző jár el.
(6) A rendeletben foglaltak betartását a Szarvasi Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézői, valamint a közterület - felügyelői ellenőrizhetik.
(7) A rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az alábbi eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható,
b) fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja,
c) abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben a b) pontban foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetés intézkedést kell alkalmazni,
d) ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni,
e) a fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell,
f) a fiatalkorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni,
g) a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be,
(8) A 17. § alkalmazása során az eljárás alá vont személy - amennyiben a hatóság tudomására jut, hogy a 17. § (2) bekezdésben foglalt előírásoknak nem felel meg - az állattartástól a feltételek teljesítéséig eltiltásra kerül.
(9) Nem valósul meg a 17. § (1) bekezdés szerinti közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az illetékes állategészségügyi szerv által engedélyezett rendezvények, versenyek (pl. oktatási intézmény által szervezett rendezvény, fogathajtó verseny) időpontját megelőző és követő három napos időszakban amennyiben a belterületi lótartás igazolhatóan az említett eseményhez kapcsolódik.
24. § (1) Amennyiben a 23. § (8) bekezdés szerint elrendelt tiltás ellenére az állattartó a végrehajtásra megállapított határidőn túl továbbra is folytatja az állattartást, úgy vele szemben az e rendelet szerinti közigazgatási bírságot kell kiszabni.
(2) Ha a bírság kiszabását követően az újabb határidő után sem szünteti meg az állattartást a megbírságolt személy és a bírságot sem fizette meg, úgy a bírság behajtása érdekében az állatot, illetve az állatokat le kell foglalni.
(3) Ha a bírság kiszabását követően az újabb határidő után sem szünteti meg az állattartást a megbírságolt személy, de a bírságot megfizette, úgy végrehajtási intézkedésként el kell rendelni az állat elszállítását (az állattartás megszüntetésének hatósági végrehajtását).
(4) Amennyiben az állattartó több állatot tart és a bírság (2) bekezdés szerinti behajtása érdekében indokolatlan az összes állatot lefoglalni, úgy a le nem foglalt állatokkal kapcsolatban a (3) bekezdésben leírtak szerint kell eljárni.
(5) A (2) - (4) bekezdések szerinti lefoglalás, illetve végrehajtás alkalmazása esetén az állatot a városi méntelepre kell kiszállítani és a méntelep üzemeltetőjének közreműködésével gondoskodni kell az állat megfelelő tartásáról és őrzéséről. Az állatokkal kapcsolatban a szállítás, illetve tartás és őrzés során keletkező kár az állattartót terheli.
(6) A (2) bekezdés szerinti lefoglalás esetén haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalt állat elárverezéséről.
(7) A (3) - (4) bekezdések szerinti végrehajtás esetén az állat csak abban az esetben adható vissza az állattartó részére, amennyiben az állattartó (pl. lótartás esetében) gondoskodott annak engedélyezett helyen történő elhelyezéséről és erről az ügyintéző meggyőződött. Ellenkező esetben az állatot a méntelepen kimúlásig kell tartani.
(8) A (7) bekezdés szerint kiadható az állattartó részére az állat abban az esetben is, ha a bírságot a (2) bekezdésben leírt lefoglalást követően fizették meg.
(10) Az (1)-(9) bekezdések rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült valamennyi költség a tiltást megszegő állattartó személyt terheli. A (7)-(8) bekezdések szerinti visszaadás feltétele a költségek e bekezdés szerinti megfizetése.
8. Záró rendelkezések
25. § A rendelet 2015. december 1-én lép hatályba.
26. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013.(VI. 28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti azzal, hogy a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.
27. § A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett cselekményekre és mulasztásokra kell alkalmazni.