Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Hatályos: 2017. 01. 01- 2017. 01. 31

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2016. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

2017.01.01.

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő - testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában biztosított feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Szarvas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az ingatlanhasználóknál keletkező települési vegyes hulladék, az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, és a lomtalanítás során a lomhulladék gyűjtésére, átvételére, elszállítására, előkezelésére, kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

2. § (1) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak összegyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

3. § (1) A közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a) az ingatlanhasználó által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített, az ingatlanhasználó tulajdonát képező vagy használatában lévő gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési vegyes hulladék átvételére, összegyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

b) a települési hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített szelektív gyűjtésére (a továbbiakban: elkülönített gyűjtés) és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

c) az ingatlanon összegyűjtött nagydarabos, lomtalanítás körébe vont települési hulladék havonta egyszer - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyre - ingatlanhasználó által történő beszállítására és a Közszolgáltató általi átvételre;

d) a hulladékkezelő telep és hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetésére;

e) az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött és elszállított települési vegyes hulladék ártalmatlanítására, vagy ártalmatlanításra történő átadására.

4. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) Szarvas Város közigazgatási területén valamennyi ingatlanhasználóra;

b) A hulladékgyűjtés, szállítás közszolgáltatása kiterjed Szarvas Város beépítésre szánt területén lévő valamennyi ingatlanhasználónál keletkező települési hulladékra.

5. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján a Körös- szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (székhely: 5540 Szarvas, Kossuth u. 19. sz.; képviseli Hamza Zoltán ügyvezető; a továbbiakban: Közszolgáltató) végzi.

(2) Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásához a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mértékig alvállalkozót vehet igénybe Szarvas Város Képviselő- testületének előzetes egyetértésével. Jelen rendelet Közszolgáltatóra vonatkozó rendelkezései a Közszolgáltató alvállalkozójára is kötelező érvényűek, akinek tevékenységéért a Közszolgáltató teljes felelősséggel tartozik.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt, a Közszolgáltató által megbízott alvállalkozó a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Nonprofit Kft. (székhely: 5540 Szarvas, Ipartelep u. 2. sz.; képviseli: Pákozdi János ügyvezető).

6. § E rendelet alkalmazásában:

1. Családi ház: az egylakásos ház, a legfeljebb négylakásos sorház vagy lakóépület, minden egyéb lakóépület tömbház;

2. Használaton kívüli ingatlan: minden olyan ingatlan, amelyen az ingatlanhasználó legalább 30 napig (és előre meghatározható ideig) megszakítás nélkül nem tartózkodik és az ingatlant más lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen sem használja;

3. Háztartás: emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.;

4. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely;

5. Hulladékgyűjtő sziget: a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére;

6. Hulladéklerakó telep: műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a települési hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége;

7. Időlegesen használt ingatlan: olyan ingatlan, amelynek használati szezonja a tárgyév április 1-je és október 31. napja közötti időszakra terjed ki;

8. Koordináló szerv: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdésében és az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről; feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 69/2016. (III.31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében megjelölt szerv;

9. Közszolgáltató: végzi a közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladékok átvételét, gyűjtését, elszállítását, továbbá gondoskodik az összegyűjtött települési hulladékok kezeléséről, vagy kezelésre történő átadásáról

2. A Közszolgáltató közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

7. § (1) A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezet védelmére vonatkozó szabályok megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól:

a) a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, az ingatlanhasználó tulajdonát képező vagy használatában lévő gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladék összegyűjtése és elszállítása,

b) a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, illetve az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására létrehozott költségvetési szerv területén elhelyezett, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más gyűjtőedényben elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, összegyűjtése és elszállítása,

c) az ingatlanon gyűjtött lomtalanítás körébe tartozó lomhulladék évente egyszeri – a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyre – az ingatlantulajdonostól történő átvétele, d) a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyre összegyűjtött karácsonyfa elszállítása,

e) hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése,

f) az a) pontban foglaltak szerint átvett, összegyűjtött és elszállított települési hulladék ártalmatlanítása vagy ártalmatlanításra történő átadása,

g) a b) pontban foglaltak szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék hasznosítható részének előkezelése, hasznosítása, vagy előkezelőnek, hasznosítónak történő átadása.

(2) A Közszolgáltató a hulladékról szóló törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha:

a) nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra a hulladék, vagy

b) a szállításra átadott gyűjtőedényben a hulladékot a 8. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak megszegésével helyezték el, és azt a Közszolgáltató felhívására sem tették üríthetővé,

c) a gyűjtőedényben nem a szállítási ütemben rendszeresített hulladékot helyezték el.

(4) A Közszolgáltató megtagadhatja az ingatlanhasználó által a hulladékkezelő telepre beszállított hulladék díjmentes átvételét, ha az ingatlanhasználó egyébként a közszolgáltatási díj megfizetésére köteles és e kötelezettségének nem tesz eleget.

3. Az ingatlanhasználó közszolgáltatással összefüggő jogai és kötelezettségei

8. § (1) Az ingatlanhasználó alapvető kötelessége hogy:

a) a települési hulladékok gyűjtésére, szállítására, kezelésére vonatkozó írásbeli jognyilatkozatot aláírja, és a közszolgáltatás igénybevételéért a külön jogszabályban meghatározott díjat fizesse,

b) a települési hulladékot elkülönítetten gyűjtse, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően,

c) a hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékkezelő telepen elhelyezett gyűjtőedényekben valamint házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben, vagy zsákban a Közszolgáltató által meghatározott módon külön gyűjtendő hulladékát elhelyezze,

d) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékgazdálkodónak adja át és a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,

e) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, Szarvas város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

f) az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki.

g) köteles gondoskodni a települési hulladék és biohulladék gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.

h) a rendeltetéstől eltérő használat miatt sérült gyűjtőedény helyett, vagy eltűnt vagy megsemmisült gyűjtőedény helyett az ingatlanhasználó köteles új gyűjtőedényt vásárolni.

i) az ingatlanhasználó a gyűjtőedényben a települési vegyes hulladékot és a biohulladékot köteles úgy elhelyezni, hogy az ne tömörödjön, préselődjön össze, ne fagyjon bele a gyűjtőedénybe és ne akadályozza, vagy tegye lehetetlenné a gyűjtőedény ürítését. A közszolgáltató felhívására az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

j) tilos az ingatlanhasználónak a gyűjtőedénybe veszélyes hulladékot, folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, ürüléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a hulladék gyűjtését, szállítását, ürítését végző, vagy más személyek életét és testi épségét, egészségét.

(2) Az ingatlan használója köteles a Közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül – bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentéshez a lakcímkártya bemutatása vagy amennyiben a változás átvezetése nem történt meg, az adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap, bérleti szerződés másolata szükséges.

(3) Az ingatlan használója köteles a Közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül - bejelenteni, ha megváltozott igényei vagy egyéb ok miatt az általa előfizetett darabszámú vagy méretű hulladékgyűjtő edénytől eltérő számú vagy méretű edényt kíván használni, és az edény beszerzéséről maga gondoskodott.

9. § A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a telephelyén a tevékenysége során keletkező települési hulladékot köteles elkülönítve gyűjteni a telephelyén a tevékenysége során keletkező nem települési hulladékoktól. A keletkezett vegyes települési hulladékot a szervezett közszolgáltatás keretein belül köteles átadni a Közszolgáltató részére. Amennyiben a gazdálkodó szervezet tevékenységét az általa lakóingatlanként használt ingatlanban folytatja és a természetes személyek részére végzett közszolgáltatás keretében is gyűjteni tudja a keletkező vegyes települési hulladékát, nem köteles külön igénybe venni a közszolgáltatást gazdálkodó szervezetként is.

10. § Az ingatlanhasználót nem terheli a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési hulladék nem keletkezik.

4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés

11. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére az ingatlanhasználó írásbeli szerződést köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek (ingatlanhasználó, közszolgáltató) megnevezése,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,

c) a teljesítés helye,

d) az ingatlanhasználó által megvásárolt gyűjtőedény, űrtartalom és darabszám szerint, valamint a gyűjtőedényben elhelyezhető települési hulladék összetevőinek meghatározása,

e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje,

f) a gyűjtőedény használatának jogcíme és módja,

g) a közszolgáltatási díj és alkalmazásának feltételei,

h) a szerződés módosításának, szüneteltetésének, megszüntetésének módja, feltételei,

i) a közszolgáltatás ellátását szabályozó jogszabályok meghatározása,

j) a szerződés megkötésének helye és ideje,

k) a szerződő felek aláírása.

5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje, módja, a hulladékszállításra vonatkozó egyéb rendelkezések

12. § (1) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Közszolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési/ürítési gyakoriság figyelembevételével.

(2) A települési hulladék ingatlanhasználótól történő elszállításának minimális gyakorisága hulladék fajtánként:

a) Vegyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényeket havi egy alkalom;

b) Biológiailag lebomló hulladékot tartalmazó gyűjtőedényeket heti egy alkalom;

c) Az elkülönítetten gyűjtött műanyag, papír, fém hulladékot tartalmazó, a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott és a közszolgáltató azonosító jelével ellátott gyűjtőzsákokat havi egy alkalom;

(3) A kötelező közszolgáltatás során használható, a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített típusú gyűjtőedények mérete hulladék fajtánként:

a) Vegyes hulladék gyűjtőedénye: 120 literes és 1100 literes

b) Biológiailag lebomló hulladék gyűjtőedénye: 120 literes, 240 literes és 1100 literes

c) Az elkülönítetten gyűjtött műanyag, papír, fém hulladék: a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott és a közszolgáltató azonosító jelével ellátott gyűjtőzsák.

(4) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkező hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját maga biztosítja vagy kérelmére és térítés ellenében a Közszolgáltató a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül rendelkezésre bocsátja.

(5) E rendeletben a meghatározott minimális gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlanhasználónak többlet települési vegyes hulladéka keletkezik a Közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el. A zsák díja közszolgáltatási díjnak minősül.

(6) A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel 6 és este 11 óra között végzi. A hulladék gyűjtésének, elszállításának (2) bekezésben foglaltaktól eltérő rendjét (jogszabályban nem szabályozott, vagy jogszabályi minimum követelménynél sűrűbb gyakoriságot), a szállítás napját, időpontját, útvonalát az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezése előtt – köteles értesíteni. A gyűjtőszigetes elkülönített hulladékszállítás rendjével kapcsolatban a Közszolgáltatónak nincs értesítési kötelezettsége.

(7) Ha a gyűjtőedény ürítése az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Az ingatlanhasználó hibájából elmaradó gyűjtőedény ürítés a közszolgáltatás végzése után kiállított számla összegét nem befolyásolja. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól.

6. A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

13. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy – a Közszolgáltató gondatlanul végzett edényürítésén kívüli okból bekövetkező – sérülése, megsemmisülése miatt keletkezett kárt az, az ingatlanhasználó köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt használja.

(2) A gyűjtőedény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról – beleértve a környezetszennyezés megakadályozását is – az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(3) A hulladék gyűjtésére szolgáló edényt több ingatlanhasználó - a képződő hulladék mennyiségének és az ürítés gyakoriságának figyelembevételével - társasházak, lakásszövetkezetek, lakóközösségek által használt ingatlanokon közösen is használhatja.

(4) Közös gyűjtőedényt a (3) bekezdésben felsorolt ingatlanhasználókon kívül más ingatlanhasználók nem használhatnak.

(6) Az ingatlanhasználó köteles az átvett, vagy saját tulajdonú gyűjtőedényeket és zsákot a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt és zsákot – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítást megelőző nap 18 órától, a szállítás napján reggel 6 óráig kell kihelyezni a közterületre. Az ingatlanhasználó kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően a gyűjtőedény tárolási helyre történő visszahelyezése.

(7) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan használója, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék gyűjtése, elszállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni

(8) Télen az ingatlanhasználó az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedény kezelése érdekében az érintett útszakasz hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles.

(9) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(10) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(11) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ingatlanán belül köteles elhelyezni.

(12) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával lehet. Az úszótelken kialakított ingatlanok használói jogosultak a konténerek közterületen történő elhelyezésre, az annak elhelyezésére szolgáló általában az erre a célra kiépített helyen.

(13) Családi házas övezetben az ingatlanhasználó, amennyiben az ingatlan jól látható azonosítószámmal nem rendelkezik, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó jognyilatkozatban rögzített házszámot, vagy helyrajzi számot feltüntetni. Írásbeli jognyilatkozat hiányában elsődlegesen a házszámot, házszámmal nem rendelkező ingatlanok esetében a helyrajzi számot kell feltüntetni.

(14) A gazdálkodó szervezet és a társasház, amennyiben a hulladéktároló edény elhelyezéséből nem azonosítható a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy a társasház pontos címe, illetve az edény más közszolgáltatást igénybe vevő gyűjtőedényével együtt kerül elhelyezésre, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó jognyilatkozatban rögzített cégnevet vagy a társasház pontos címét feltüntetni.

(15) A Közszolgáltató a nem azonosítható, ingatlanhasználóhoz nem köthető gyűjtőedény ürítését az azonosítás megtörténtéig nem köteles elvégezni. A Közszolgáltató az általa forgalmazott cégemblémával megjelölt zsákot a vegyes hulladék gyűjtési útvonalán köteles átvenni akkor is, ha a zsák a kihelyezés helyszínén ingatlanhasználóhoz nem köthető.

7. Az üdülőingatlanokra és időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó szabályok

14. § (1) Az ingatlanhasználó, amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként bejegyzett ingatlanát meghatározott időszakban nem használja, a Közszolgáltatótól írásban kérheti a közszolgáltatás szüneteltetését. A közszolgáltatás szüneteltetése a bejelentést követő hónap első napjától maximum hat hónapig tarthat. Az ingatlanhasználó köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a szüneteltetés időszaka alatt az ingatlant sem ő, sem más nem használja.

(2) Amennyiben az ingatlanhasználó a kérelme ellenére az üdülőingatlanát mégis használja, a közszolgáltatás szüneteltetése megszakad, és az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatást igénybe venni és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizetni.

(3) Az ingatlan üdülő rendeltetését az ingatlan- nyilvántartás adataival kell bizonyítani.

(4) Az az ingatlanhasználó, aki az üdülőként nyilvántartott ingatlanon állandó lakóhellyel rendelkezik, nem jogosult az (1) - (2) bekezdésben meghatározottak alkalmazására.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ingatlanhasználó tartósan nem használja az ingatlanát.

(6) Az időlegesen használt ingatlanok esetén az ingatlanhasználó köteles bizonyítani az ingatlan használaton kívüli voltát, időtartamát, továbbá azt, hogy a használaton kívüli időszakban ténylegesen hol, milyen jogcímen tartózkodik, illetve az ingatlan a bejelentésben szereplő időszakban ténylegesen használaton kívül van. Az ingatlanhasználó bizonyítékként megjelölheti különösen a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait, a tényleges tartózkodási helyén igénybevett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó iratokat vagy egyéb- az ingatlan használaton kívüli voltát, hitelt érdemlően igazoló bizonyítékot.

(7) Ha az (6) bekezdés szerinti feltételekben változás következik be, az ingatlanhasználó a szolgáltatónak haladéktalanul köteles bejelenteni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést visszavonja, amelyről tájékoztatja a Koordináló szervet adatszolgáltatása keretében, aki a közszolgáltatási díjat pótlólagosan kiszámlázza, kivéve, ha az ingatlanhasználó hitelt érdemlően igazolja, hogy a szüneteltetést a kérelemben meghatározott időszaknál rövidebb időre vette jogszerűen igénybe.

8. A közszolgáltatás szüneteltetése

15. § (1) A használaton kívüli ingatlan esetében a közszolgáltatás igénybevétele és a díjfizetés alól mentesség (a továbbiakban: szüneteltetés) adható az alábbi együttes feltételek mellett:

a) a szüneteltetés az ingatlanhasználó előzetes írásbeli kérelme alapján kezdeményezhető, legkorábban a kérelem beérkezését követő hónap első napjától,

b) szüneteltetés évente legfeljebb 6 hónap időtartamra kérhető, amennyiben az ingatlanhasználó a közszolgáltatással összefüggő díjhátralékkal nem rendelkezik.

(2) Ha a szüneteltetés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(3) Folyamatos, illetve rendszeres szüneteltetés esetén a Közszolgáltató jogosult a szüneteltetéssel érintett ingatlan használaton kívüliségét közszolgáltatási (víz- és csatornaszolgáltatásra és áramfogyasztásra) vonatkozó számlák bekérésével ellenőrizni.

(4) Amennyiben az ingatlanhasználó jogszerűtlenül kérelmezte és vette igénybe a szüneteltetést, a Koordináló szerv jogosult visszamenőleg az elmaradt hulladékszállítási díjat egy összegben kiszámlázni és egyéb pótlólagos költségeit érvényesíteni.

(5) Indokolt esetben (pl.: kórházi ápolás, stb.) az ingatlanhasználó az akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti a közszolgáltatási díjfizetés alóli felmentését az általa igazolt időszakra vonatkozóan. Az akadályoztatást annak megszűnése után legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni.

9. A lomtalanítás alá tartozó lomhulladék kezelésére vonatkozó szabályok

16. § (1) A lomhulladék kezelésének megszervezéséről és lebonyolításáról évente legalább egy alkalommal a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(2) A Közszolgáltató a hulladékkezelő telepre szállított lomhulladékot évente egy alkalommal térítésmentesen veszi át, amennyiben az ingatlanhasználó nem rendelkezik 2016. április 1. napja előtt keletkezett díjhátralékkal.

10. Az elkülönített települési hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályok

17. § (1) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékkezelő telepen a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, valamint az erre rendszeresített zsákban köteles elhelyezni.

(2) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) A hulladékgyűjtő szigeteken, a hulladékkezelő telepen, a költségvetési szervek területén elhelyezett gyűjtőedényekben, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben, vagy zsákban kizárólag az azokon lévő feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött üveg hulladék elhelyezése a hulladékgyűjtő szigeteken, vagy a hulladékkezelő telepen történhet.

11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésének rendje

18. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv szedi be, kiállítja a közszolgáltatási díjakra vonatkozó számlákat és kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(2) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját a szociális igazgatásról és a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 18. §-ban megállapított feltételeknek megfelelő ingatlantulajdonosok esetében átvállalja.

(3) Az Önkormányzat - az általa megállapított díjkedvezmény esetén – az átvállalt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjat a Koordináló szerv felé megtéríti.

(4) A Koordináló szerv a közszolgáltatónak a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladataiért a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat fizet.

12. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szarvas Város Önkormányzat Képviselő- testületének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 6/2014. (III.21.) önkormányzati rendelete.