Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Szendrő Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2024. 03. 01

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Szendrő Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2024.03.01.

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában Nemzeti Park Igazgatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában Területi vízvédelmi hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában Területi vízügyi hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában Országos vízügyi főigazgatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában Területi vízügyi igazgatási szervnek, a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában Közlekedésért felelős miniszternek, a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában Légiközlekedési hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában Katonai légügyi hatóságnak, a 9. melléklet táblázatának A14. b) pontjában Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában Kulturális örökség védelméért felelős miniszternek, a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatalának, a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában Honvédelemért felelős miniszternek, a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában Megyei rendőr-főkapitányságnak, a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak, a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának, a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában Budapesti Főváros Kormányhivatalának, a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben továbbá a szomszédos települések önkormányzatainak (Szendrőlád, Abod, Galvács, Meszes, Szalonna, Perkupa, Varbóc, Alsótelekes, Szuhogy, Ormosbánya, Izsófalva), és a területi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével, valamint, Szendrő Város a településfejlesztési településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 10/2017. (V.26.) önkormányzati rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya Szendrő Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2021. VII.15. napjának hatályos állapotának megfelelő előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Szendrő Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló rendeletének előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet az SZt jelű szabályozási tervlap

b) 2. melléklet az építési övezetek paraméterei

c) 3. melléklet az övezetek paraméterei

d) 4. melléklet a közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

e) 5. melléklet elhelyezendő személygépkocsi férőhelyek száma

(2) A rendelet 1. függeléke az F-1 jelű természetvédelmi szempontból jelentős területek tervlapja

(3) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezése, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

(4) A szabályozási elemeket, illetve azok jelkulcsát a rendelet 1–3. mellékletei tartalmazzák.

(5) A szabályozási tervek kötelező, más jogszabály által elrendelt és javasolt szabályozási elemeket tartalmaznak. A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. A kötelező, más jogszabály által elrendelt és javasolt szabályozási elemeket a szabályozási tervek jelmagyarázata tartalmazza.

(6) A szabályozási terven

a) szabályozási tartalommal bíró ingatlannyilvántartási jeleket,

aa) a közigazgatási határ jelét

ab) belterületi határ jelét

b) területi szabályozási elemeket

ba) közlekedési célú terület határa,

bb) zöldterület határát,

bc) vízgazdálkodási terület határát

építési övezet, övezet határként kell kezelni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó, sarok teleknek nem tekinthető építési telek, melynek építési helyen mért átlagos mélysége nem éri el a 20 m-t.

2. Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően, nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó, jogszerűen épült épület.

3. Kiegészítő rendeltetésű építmény: az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, főépítménynek és melléképítménynek nem minősülő építmény.

4. Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy létesülő épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.

5. Oldalhatáron álló épület elhelyezés: az övezetei szabályokban külön meghatározott egyes oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetekben, övezetekben alkalmazandó épület elhelyezési mód, mely szerint a főépítmény legalább 5 méteres épületrésze a telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten 0,5 méteren túl, de 1,5 méteren belül, kerül elhelyezésre

6. Saroktelek: legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi vagy közforgalom céljára megnyitott magánút homlokvonallal rendelkező telek.

7. Szabadon álló épület elhelyezés: az övezetei szabályokban külön meghatározott egyes oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetekben, övezetekben alkalmazandó épület elhelyezési mód, mely szerint a telekhatárral azonos oldalsó építési határvonaltól mérten az épület 3 méteren túl kerül elhelyezésre, és az azzal szemközti oldalkert legkisebb szélességi mérete megegyezik az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti épület elhelyezési távolsággal.

8. Természeti szempontból védett terület: Az országos ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó területe, ökológiai hálózat pufferterülete, az országos jelentőségű védett természeti értékek területe, a NARURA 2000 területek, a helyi természetvédelmi területek, valamint a tájképvédelmi szempontból védett területek.

9. Agro kereskelemi, szolgáltató tevékenység: jellemzően helyben előállított kézműves, kisüzemi termékek és szolgáltatások értékesítése és tárolása

3. Személygépkocsik elhelyezése

4. § Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó rendelkezéseire tekintettel, az e rendelet 5. melléklet szerinti eltérésekkel, az építési övezetek előírásai szerinti módon kell biztosítani.

4. A belterülethatár módosítása

5. § (1) A szabályozási terv szerinti tervezett belterülethatár által határolt területek – akár különálló módon, ütemezetten is - belterületbe vonhatók.

(2) A belterületbe vonás feltétele, hogy a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez.

(3) A képviselő testület belterületbe vonásra irányuló határozatát követően megindított ingatlan-nyilvántartási átvezetésre irányuló eljárás során a szabályozási terven tervezett belterületként jelölt területeket meglévő belterületnek kell tekinteni. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetést követően a szabályozási terv alaptérképén az adatokat aktualizálni kell.

(4) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.

II. Fejezet

Környezet védelmi előírások

5. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

6. § A régészeti területeken e rendelet és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. § (1) A természeti szempontból védett területek - külön jogszabályokban meghatározott - térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti. A természeti szempontból védett területeken az e jogszabályban foglaltak, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.

(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.

7. A környezeti elemek általános védelme

8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy

legalább csökken.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.

(3) Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.

8. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme

9. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.

(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.

(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.

(4) Védett területen tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.

10. § (1) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell.

(2) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.

11. § A vízbázis védelme érdekében a vízbázis védőövezeteivel érintett területen

a) olyan földmunkával járó beavatkozás, építési tevékenység, vagy területhasználat, mely a vízbázisok védőterületét a talaj szennyeződése szempontjából veszélyeztetné, nem folytatható;

b) a korábban kialakult szennyeződéseket vagy a vízbázist érintő veszélyeztető tevékenységet a telek tulajdonosának meg kell szüntetnie,

c) gépkocsi parkolása csak burkolt felületen lehetséges, gyeprácsos parkolóhely nem létesíthető.

12. § Nitrát érzékeny, felszín alatti vizek szempontjából szennyeződés érzékeny területeken, országos vízminőség védelmi övezet területén

a) létesítmények kialakítását úgy kell megoldani, hogy a 219/2004. (VII. 2l.) Kormányrendelet I. számú mellékletében felsorolt anyagoknak a felszín alatti víztérbe történő közvetlen bevezetése elkerülhető legyen,

b) a talajba és a vízfolyásokba szennyezett csapadékvíz vagy egyéb szennyvíz nem kerülhet,

c) a gazdasági és üzemi területnek kijelölt részeken a csapadékvíz kezeléséről gondoskodni szükséges,

d) a keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban történhet,

e) az állattartó építményeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani,

f) trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetők el 100,0 méternél közelebb a felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.

13. § (1) Külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható.

(2) Az illetékes vízügyi igazgatóság kezelésében lévő csatornák, tározók mellett

a) a fenntartósávot kell biztosítani, melynek szélessége 6 m,

b) a csatorna szélétől 10 m-en belül végleges építmény a külön jogszabályban foglaltak szerint helyezhető el.

9. A levegő tisztaságának védelme

14. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

15. § (1) Az érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkező ipari és hulladékgazdálkodási létesítmények ingatlanhatárától mért 300 méteren belül lakóépület nem helyezhető el.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet

a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és temető különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá

b) természetvédelmi szempontból értékes területet - országos védelem alatt álló természeti területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét és az ökológiai folyosó területet és ökológiai hálózat pufferterületét.

10. Zaj- és rezgés elleni védelem

16. § (1) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

III. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

11. Telakalakításra vonatkozó előírások

17. § (1) Az övezeti és építési övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telkek

a) közműépítmények elhelyezése érdekében,

b) közterület céljára,

c) telekhatár rendezés céljából, a telek terület 10%-os mértékéig, amennyiben a rendezés célja a kialakult állapothoz való igazítás,

kialakíthatók.

(2) Amennyiben a kialakult telek mérete kisebb az építési övezeti előírás által meghatározott kialakítható legkisebb területnél, akkor a telek területe kizárólag a szabályozási terv alapján történő közterületi határrendezés végrehajtása érdekében csökkenthető.

(3) Az építési övezetekben és övezeteben a szabályozási terven meghatározott közterület kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az övezetre és építési övezetre megállapított területek építési használatának megengedett felső határértékeitől, a meghatározott, vagy kialakult építési határvonalak méretétől eltérőek is lehetnek.

(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Építési telek csak egyszerű kontúrral alakítható ki.

(6) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési, zöld vagy közmű célú telek kivételével új zárvány, úszótelek.

(7) Az építési övezet határa javasolt telekhatárnak tekintendő.

(8) Beépítésre nem szánt területen nem kötelező telekhatárt létrehozni az övezethatár, mentén.

(9) Amennyiben az övezethatár, építési övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven javasolt telekhatárral, vagy méretezéssel nincs megadva, a telekalakítás során az újonnan kialakítandó telkeknek a meghatározott, vagy kialakult építési határvonalak figyelembevételével a vonatkozó építési használat határérték mértékét el kell érnie.

(10) Különböző építési övezetbe vagy övezetbe tartozó telkek telekösszevonása nem megengedett.

(11) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy több övezetbe sorolt telek.

(12) A szabályozási tervlapon telekcsoport újraosztás sajátos jogintézménye által lehatárolt területen - közterületi telek kivételével - telket alakítani, telekcsoport újraosztást végrehajtani a terület vízrendszeresét, valamint adott esetben az érintett vízfolyás szakaszok Q 1-3% -os mértékadó vízhozamra történő kiépítését, mederrendezését követően lehet.

(13) Ikres beépítésű mód szerint beépült ingatlan esetében, csak a főépítménnyel telekhatáron csatlakozó szomszédos ingatlanok telkei vonhatók össze.

12. A közút céljára történő lejegyzésre vonatkozó előírások

18. § Szendrő Város Önkormányzatát a jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében a 4. mellékletben meghatározott ingatlanok szabályozási terven meghatározott részére vonatkozóan közút céljára történő lejegyzés illeti meg.

13. Közművek előírásai

19. § (1) A szennyvízhálózat kiépítéséig a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is elfogadható, zárt szennyvíztároló elhelyezhető.

(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a teljes közművesítettség alkalmazása mellett lehet.

(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.

(4) Építési öveztek közművesítését kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

14. Közterület alakításra vonatkozó előírások

20. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.

(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

a) zöldfelületek alakíthatók ki,

b) köztárgy, valamint

c) közmű helyezhető el, ez utóbbi kizárólag abban az esetben, ha terepszint alatt valósítható meg a közmű elhelyezése, és védőtávolságot nem igényel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni a közmű elhelyezéséhez.

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

IV. Fejezet

Építéssel összefüggő általános szabályok

15. Építési övezet beépítésének alapfeltételei

21. § (1) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:

a) az építési telek megközelítését biztosító közterület, vagy ezekkel kapcsolatban álló magánút kialakítása, és az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése;

b) az a) bekezdés szerinti terület jelen rendeletben és ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő szilárd burkolatú közúti közlekedésre alkalmas módon történő kiépítése;

c) az építéssel érintett ingatlan építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása.

(2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető, rendezett telken.

(3) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel - építési teleknek tekintendő.

16. Az építési hely, beépítési mód meghatározásának szabályai

22. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában a teleken épület a jogszerűen kialakult állapotoknak megfelelő módon helyezhető el.

(2) Szabályozási tervi jelölés, építési övezeti vagy övezeti előírás hiányában az előkert legkisebb mélységi mérete

a) kialakult karakterű építési övezet esetében a jogszerűen beépített területre jellemző, meglévő állapothoz illeszkedő,

b) újonnan beépítésre kerülő, kialakuló építési övezet esetében 5,0 méter,

c) fekvőtelek esetében az a) pontban foglaltak figyelembevételével a telek beépíthetősége érdekében 0 méterre csökkenthető.

(3) Az építési övezeti, övezeti előírás hiányában az oldalkert legkisebb szélességi mérete

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetében

aa)1 a fekvő telek kivételével a legalább 25,0 m szélességű telkek esetében legalább 6,0 m

ab) a 19,0-25,0 m szélességű telkek esetében legalább 6,0 m,

ac) a 19,0 m-nél keskenyebb telkek esetében legalább az épületmagasság mértékével megegyező,

b) szabadon álló beépítési mód esetében az építési övezetre vonatkozó épület magasság fele, de legalább 3 méter,

c) ikres beépítési mód esetében az építési övezetre vonatkozó épületmagasság fele, de minimum 3 méter.

(4) Az oldalkert legkisebb szélessége az utólagos hőszigetelés méretével csökkenthető.

17. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása

23. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó paramétereknek, határértékeknek, építés, átalakítás, bővítés az alábbiak szerint történhet,

a) amennyiben az építmény épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagasság nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat,

b) amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét az épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és vertikálisan bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, úgy az építési helyen kívül eső épületrész is felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, továbbá vertikálisan bővíthető, rendeltetése megváltoztatható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő rendelkezés, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.

18. Egyéb építési előírások

24. § Az ingatlanon melléképítmény, vagy kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény megvalósulása előtt kizárólag, - az építési engedély vagy egyszerű bejelentési dokumentációval alátámasztott - építési tevékenységgel, vagy a telek karbantartásával összefüggésben helyezhető el.

25. § Építési övezetben, övezetben – eltérő rendelkezés hiányában – elhelyezett sajátos építmény illetve műtárgy legnagyobb magassága maximum 15,0 m lehet.

26. § Eltérő építési övezeti, övezeti előírás hiányában terepszint alatti építmény, illetve épületrész beépítésre szánt területen

a) csak építési helyen belül,

b) a megengedett legnagyobb beépíthetőséggel megegyező mértékben

létesíthető.

27. § Épületek földszinti padlószintjét a legnagyobb vízállás (LNV), mértékadó belvízszint és mértékadó árvízszint (141,36 m Bf.) fölött szükséges kialakítani.

28. § Az egyes eltérő építési övezetek területén azok területére viszonyítva kell az építési használat határértékeit érvényesíteni.

29. § Ikres beépítési módban beépült, telekhatáron főépítménnyel csatlakozó ingatlanok telekösszevonását követően az építési övezeti előírásoktól eltérően az újonnan kialakult telken szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.

19. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások

30. § (1) Eltérő építési övezeti, övezeti előírás hiányában telekhatáron vagy attól számítva 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.

(2) Saroktelek esetében – a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – a kerítéseket a saroktól 5-5 m-en belül min. 50%-ban áttörten kell kialakítani.

(3) Lf-; és Vt- területfelhasználási jelű építési övezetben lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 m magas lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani.

(4) Közterületi és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló rendelet figyelembevételével telepíthető.

20. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

31. § (1) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.

(2) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy

a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;

b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.

(3) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak építési helyen belül helyezhető el.

(4) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket, amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.

(5) Nevelési, oktatási intézmény, igazgatási intézmény, egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény, eső beálló, kifutó, karám nem létesíthető.

(6) Kisvárosias lakóterület építési övezetekben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó területe a 15 m2-t nem haladhatja meg.

(7) Kertvárosias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 30 m2-t és a 2,5 m építménymagasságot.

(8) Falusias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények a telek terület 15%-os mértékéig, de maximálisan 150 m2 bruttó alapterületig helyezhetők el.

(9) Településközpont építési övezetekben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 15 m2-t és a 2,5 m építménymagasságot.

21. Az építési öveztek, övezetek zöldfelületeinek alakítása

32. § (1) Építési telken új épület létesítése vagy meglévő épület bővítése esetén a beépítéssel egyidejűleg a telken minden megkezdett 400 m2 nettó alapterület után legalább 1 db fa telepítendő és fenntartandó.

(2) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelültébe nem számítandó bele.

(3) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.

(4) A telek korlátozottan beépíthető, kötelezően zöldfelülettel fedett részén épület, - kerítés és a maximum 10 m2-nettó területű porta, beléptető kapu, őrbódé épület kivételével - épület nem létesíthető.

(5) A telek kötelezően zöldfelülettel fedett részét a szabályozási tervlapon jelölt helyen legalább 90 százalékban növényzettel fedetten kell kialakítani.

(6) A vízfolyások, csatornák, holtágak parti sávját érintő, a telkek kötelezően zöldfelülettel fedett területrészein– meder kezelés céljából - egyszintes gyepszintű növényzetet kell kialakítani.

22. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

33. § Időszakosan elöntésre kerülő területen fóliasátor, növénytermesztés céljára szolgáló építmény kivételével épület, építmény és terepszint alatti építmény nem létesíthető.

23. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok

34. § Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény időszakán túl

a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,

b) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag a – a településkép védelmi rendeletben foglaltak figyelembevételével –ingatlanként helyezhető el.

V. Fejezet

Részletes övezeti előírások

24. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

35. § A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:

a) lakóterület, ezen belül

aa) kisvárosias lakóterület

ab) kertvárosias lakóterület

ac) falusias lakóterület

b) vegyes terület, ezen belül településközpont terület

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület

cb) egyéb ipari gazdasági terület

d) különleges terület, ezen belül

da) K-Vár jelű, vár terület

db) K-T jelű, temető;

dc) K-Tur jelű, turisztika;

dd) K-Sp jelű, sport;

de) K-Mü jelű, mezőgazdasági üzemi;

25. Kisvárosias lakóterület övezetei

36. § (1) Az „Lk-….” jelű kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kisvárosias lakóterület szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezete az Lk-1; Lk-2 jelű építési övezet.

37. § (1) Az Lk-1 jelű építési övezet a település részlegesen kialakult karakterű egyedi lakó övezte, ahol jellemző a zártsorú, részlegesen zártsorú, zártsorúan kialakítható beépítési mód.

(2) Az Lk-1 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 400 m2,

b) a beépítési mód zártorsú,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 5,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 20%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes,

g) legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

38. § (1) Az Lk-2 jelű építési övezet a település részlegesen kialakult karakterű egyedi lakó övezte, ahol jellemző az oldalhatáron álló beépítési mód.

(2) Az Lk-2 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 700 m2,

b) a beépítési mód oldalhatáron álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 5,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 20%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes,

g) legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

26. Kertvárosias lakóterület övezetei

39. § (1) Az „Lke-….” jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában a lakó rendeltetést nem zavaró

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű,

e) sport,

f) gazdasági,

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Lke jelű kertvárosias lakó területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Lke-1; Lke-2; Lke-3; Lke-4 jelű építési övezetek.

40. § (1) Az Lke-1 építési övezet kialakult karakterű, a település általános adottságokkal rendelkező lakóterületeinek övezete.

(2) Az Lke-1 építési övezetben

a) legfeljebb három önálló rendeltetési egység

b) 600 m2 telekhányadonként egy lakó rendeltetés

c) gazdasági célú rendeltetés bruttó 100 m2 területtel

d) állattartás célú rendeltetés bruttó 20 m2 területtel

helyezhető el.

(3) Az Lke-1 építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 700 m2,

b) a beépítési mód oldalhatáron álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 5,0 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 40%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében építmény 19 méter telekszélességig oldalhatáron álló épület elhelyezéssel, 19 méter telekszélesség felett szabadon álló épület elhelyezéssel is elhelyezhető.

41. § (1) Az Lke-2 építési övezet kialakult karakterű, a csekély számú ikresen telepített lakóépületek egyedi övezte

(2) Az Lke-2 építési övezetben

a) legfeljebb három önálló rendeltetési egység,

b) 800 m2 telekhányadonként egy lakó rendeltetés,

c) gazdasági célú rendeltetés bruttó 100 m2 területtel,

d) állattartás célú rendeltetés bruttó 20 m2 területtel

helyezhető el.

(3) Az Lke-2 építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 850 m2,

b) a beépítési mód ikres,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 45%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

42. § (1) Az Lke-3 építési övezet kialakult karakterű, tömbházas telepítésű lakóépületek egyedi övezte

(2) Az Lke-3 építési övezetben

a) legfeljebb három önálló rendeltetési egység,

b) 800 m2 telekhányadonként egy lakó rendeltetés,

c) gazdasági célú rendeltetés bruttó 100 m2 területtel,

d) állattartás célú rendeltetés bruttó 20 m2 területtel,

helyezhető el.

(3) Az Lke-3 építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 850 m2,

b) a beépítési mód szabadon álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 45%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

43. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezet kialakult karakterű, nagyobb épületmagassággal bíró épületek egyedi lakóövezete.

(2) Az Lke-4 építési övezetben

a) legfeljebb három önálló rendeltetési egység,

b) 800 m2 telekhányadonként egy lakó rendeltetés,

c) gazdasági célú rendeltetés bruttó 100 m2 területtel,

d) állattartás célú rendeltetés bruttó 20 m2 területtel,

helyezhető el.

(3) Az Lke-4 építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 700 m2,

b) a beépítési mód oldalhatáron álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 45%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

27. Falusias lakóterület (Lf)

44. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében építmény 19 méter telekszélességig oldalhatáron álló épület elhelyezéssel, 19 méter telekszélesség felett szabadon álló épület elhelyezéssel is elhelyezhető.

45. § (1) Az Lf jelű építési övezetben legfeljebb három önálló rendeltetési egység helyezhető el, ahol a lakó rendeltetési egységek száma maximálisan kettő lehet.

(2) Az Lf jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 1300 m2,

b) a beépítési mód oldalhatáron álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 5,0 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 50%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

28. Településközpont terület (Vt)

46. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el

a) egyéb közösségi szórakoztató épület,

b) egyéb gazdasági épület,

c) üzemanyagtöltő állomás,

d) önálló parkolóterület és garázs, 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A Vt jelű településközpont területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Vt-1; Vt-2; Vt-3 jelű építési övezetek.

47. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló, kis telkes, intenzív beépítésű építési övezet.

(2) A Vt-1 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 800 m2,

b) a beépítési mód oldalhatáron álló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 30%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes

48. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet a település központi részén található jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló, nagy telkes építési övezet.

(2) Az építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 1000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 55 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 30%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

49. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet a település központi részén található zártsorú beépítésű terület.

(2) A Vt-3 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 400m2,

b) a beépítési mód zártsorú,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 70 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m illetve illeszkedve a meglévő – megmaradó épületekhez,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 10%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

29. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

50. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a területhez kapcsolódó

a) iroda,

b) szállás,

c) szociális,

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül - lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb két lakó rendeltetési egység– a beépíthető terület 10%-áig – kialakítható.

(4) A területen új lakó rendeltetés nem létesíthető, a meglévő lakó rendeltetés – a lakó területre érvényes környezetterhelési határértékek betartása mellett – fenntartható, bővíthető

(5) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 30 m2 alapterülettel elhelyezhető.

(6) A Gksz jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 2000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,Zkk

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 20%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

30. Egyéb ipari terület (Gipe)

51. § (1) Az egyéb ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a területhez kapcsolódó

a) iroda,

b) az ipari területen elállított termékek értékesítésével összefüggő kereskedelmi

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(4) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé épület maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.

(5) A Gipe jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 5000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, de az nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 15 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 25%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

31. Különleges beépítésre szánt területek általános előírásai

52. § (1) A beépítésre szánt különleges területek – K…- előjelű - építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre szánt területeken az alaprendeltetést kiszolgálása érdekében melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.

(3) A különleges beépítésre szánt – K építési övezeti előjelű – területek meghatározott, és Szabályzási tervben is jelölt építési övezetei a

a) K-Tü jelű, településüzemeltetés és településgazdálkodási;

b) K-T jelű, temető;

c) K-Sp jelű, sport;

d) K-Tur jelű, turisztikai;

e) K-Mü jelű, mezőgazdasági üzemi;

f) K-Vár jelű, különleges vár

terület.

32. Különleges településüzemeltetés és településgazdálkodás területe (K-Tü)

53. § (1) A K-Tü jelű településüzemeltetés és településgazdálkodás területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a K-Tü -1; K-Tü -2; építési övezetek.

(2) A K-Tü-1 jelű különleges terület, a településüzemeltetési és településgazdálkodási célokat kiszolgáló épületek, építmények, elhelyezésére kijelölt építési övezet.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a területhez kapcsolódó

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szociális,

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A területen új lakó rendeltetés nem létesíthető, a meglévő lakó rendeltetés – a lakó területre érvényes környezetterhelési határértékek betartása mellett – fenntartható, bővíthető.

(5) A K-Tü-1 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 2000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 20%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

54. § (1) A K-Tü-2 jelű különleges terület, a település közmű ellátás célját szolgáló övezet.

(2) A K-Tü-2 jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 500 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter, a nem emberi tartózkodás céljára szánt technológia építmények esetében az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 20%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka hiányos.

33. Különleges temető területe (K-T)

55. § (1) A K-T jelű különleges temető terület települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) hitéleti,

b) ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,

c) sírbolt és síremlék, dísz- szórókút,

d) iroda, üzemeltetési és szociális,

e) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célú

építmény is elhelyezhető.

(3) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.

(4) Az építési övezet telkeinek minden 200 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

(5) Az övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 1000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15%,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 4,5 m, harangtorony, harangláb esetében 9 m, az épületnek nem minősülő építmények legmagasabb pontja a 4 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 40%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettségi fok részleges.

34. Különleges sport terület (K-Sp)

56. § (1) A különleges beépítésre szánt sport terület sportpark, sportpálya, sportcsarnok működtetésének céljára kijelölt övezet.

(2) A különleges sport terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Sp jelű építési övezet.

(3) A K-Sp jelű építési övezet sportolási célt kiszolgáló építmények, épületek elhelyezésére szolgál.

(4) Az építési övezetben elhelyezhető építmény az (1) és (3) bekezdésben rögzített funkciók kiszolgálásának céljára

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátás rendeltetést is tartalmazhat.

(5) A K-Sp jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 1000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méter

e) a legkisebb zöldfelület mérete 50%

35. Különleges turisztika terület (K-Tur)

57. § (1) A K-Tur építési övezet az idegenforgalomhoz, turisztikához kapcsolódó közösségi – kulturális szórakoztató, kereskedelmi szolgáltató tevékenységek ellátását biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető építmény az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) turisztikai szálláshely szolgáltató,

d) vendéglátás,

e) oktatási, kutatási,

f) nem zavaró hatású gazdasági célú rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A K-Tur jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 1000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25 %,

d) a megengedett legnagyobb épület magasság 6,5 m,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 50%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes.

36. Különleges mezőgazdasági üzemi területe (K-Mü)

58. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület az egykori majorok, a meglévő és újonnan létesülő erdő-, és mezőgazdasági üzemek területe, ami elsősorban az erdő-, és mezőgazdasági termékek termesztésére, feldolgozására, tárolására, valamint az erő-, és mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépek tárolására, javítására, valamint álltatartás céljára szolgál építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A mezőgazdasági üzemi terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az K-Mü jelű építési övezet.

(3) A K-Mü jelű építési övezetben elhelyezhető építmény a (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely,

c) vendéglátás rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben az erdő-, mező-, halgazdasági termeléssel összefüggő ipari célú építmény elhelyezhető.

(5) Az esetlegesen fellépő negatív környezeti hatások kezelését saját telken belül kell megoldani.

(6) Az övezetben lakóépület a lakóterületre vonatkozó környezetterhelési határértékek teljesülése esetén helyezhető el.

(7) A K-Mü jelű építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 1000 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter, technológiai építmények esetében 20 méter,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 40%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka részleges,

g) terepszint alatt melléképítmény építési helyen belül helyezhető el.

37. Különleges vár terült (K-Vár)

59. § (1) A szendrői vár emlékhelyének bemutatását szolgáló, szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt K-Vár jelű építési övezet a különleges beépítésre szánt területe.

(2) A K-Vár építési övezet területén elhelyezhető az (1) bekezdésnek megfelelő, valamennyi, az emlékhely működtetéséhez szükséges rendeltetések céljára szolgáló építmény és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmény.

(3) A K-Vár építési övezet területén valamennyi, a terület rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmény elhelyezhető.

(4) A K-Vár építési övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 5000 m2, ahol a minimális telekszélesség 50 m,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság

da) 8,0 méter,

db) kilátó, őrtorony, emlékoszlop esetében 16 méter,

e) a legkisebb zöldfelület mérete 40%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka teljes,

g) kilátó, őrtorony vagy hasonló jellegű építmény lakóterület határától mérten 100 méteren belül nem helyezhető el.

38. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

60. § A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:

a) közlekedési terület, ezen belül

aa) közúti közlekedési terület (Köu)

ab) kötöttpályás közlekedési terület (Kök)

b) zöldterület, ezen belül

c) közkert (Zkk)

d) erdő terület

da) védelmi erdő (Ev)

db) gazdasági erdő (Eg)

dc) közjóléti erdő (Ek)

e) mezőgazdasági terület,

ea) általános mezőgazdasági terület (Má)

eb) kertes mezőgazdasági terület (Mk)

f) vízgazdálkodási terület (V)

g) természetközeli terület (Tk)

h) különleges terület (K)

ha) agro turisztikai (Kb-Ag)

hb) hírközlési (Kb-Hk)

39. Közlekedési területek

61. § A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

62. § (1) A közúti közlekedési terület Szabályozási Tervben jelölt övezete a Köü jelű övezet, mely a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt

a) Köu-1 jelű országos főút terület,

b) Köu-2 jelű mellékút terület,

c) Köu-3 jelű helyi gyűjtőút terület,

d) Köu-4 jelű általános közlekedési és közmű területek, jellemzően az a)–c) pontba nem sorolt területek, a kiszolgáló és lakó utak, kerékpár utak, gyalog utak, önálló helyrajzi számú dűlő utak területe

(2) A kötöttpályás közlekedési terület Szabályozási Tervben jelölt övezete a Kök jelű övezet.

(3) Az (1)–(3) bekezdés szerinti övezetekben építmény

a) a közlekedést kiszolgáló, gépjármű tároló

b) a közbiztonságot szolgáló,

c) kereskedelmi, szolgáltató, iroda rendeltetést is tartalmazhat.

d) közeledési területen új lakó rendeltetés nem létesíthető, a meglévő lakó rendeltetés – a lakó területre érvényes környezetterhelési határértékek betartása mellett – fenntartható, átalakítható, korszerűsíthető, bővíthető.

(4) Az övezetbe nem sorolt közlekedési célú külterületi utakhoz csatlakozó telkek esetében amennyiben

a) az út szélessége kisebb mint 10,0 méter, a telekhatártól számított 10,0 méteren belül,

b) az út szélessége nagyobb mint 10,0 méter a telekhatártól számított 5,0 méteren belül,

épület nem helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(5) Az övezetben elhelyezhető önálló építmény épületmagassága

a) gépjármű tároló esetében 5,5 m,

b) egyéb építmény, épület esetében 4,5 m.

40. Zöldterület övezetei

63. § (1) A „Z… jelű” zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Z jelű zöldterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete a Zkk jelű közkert terület

(3) A Zkk jelű közkert területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Zkk-1; Zkk-2 jelű övezetek.

(4) A közkert telkének legalább egy helyen 15 méter oldalmérettel kell rendelkeznie.

(5) Az övezetben

a) a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 3%,

b) a megengedett legnagyobb épület magasság 3,5 m.

64. § (1) A Zkk-1 jelű közkert övezetbe elsősorban a település díszpark funkciójú területei tartoznak.

(2) A közkert zöldterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény helyezhető el.

65. § (1) A Zkk-2 jelű közkert övezetbe a település belterületi beépítetlen területei amik a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét biztosítják.

(2) Zkk-2 jelű övezeten belül épület nem helyezhető el.

41. Erdőterület övezetei

66. § (1) Az „E… jelű” erdőterület erdő céljára szolgáló terület, ahol építmény az erdő rendeltetési céljával összhangban helyezhető el.

(2) Az E jelű erdő területfelhasználási célja szerint

a) Ev jelű védelmi erdő,

b) Eg jelű gazdasági erő,

c) Ek jelű közjóléti erdő lehet.

(3) Az erdőterület telkén az erdő rendeltetésének megfelelő építmények

a) gazdasági rendeltetésű erdőterületen

aa) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,

ab) 4,5 m épületmagassággal,

ac) 6,0 méteres épületmagassággal magasles

b) közjóléti rendeltetésű erdőterületen

ba) legfeljebb 3 %-os beépítettséggel,

bb) 4,5 m épületmagassággal,

bc) 6,0 méteres épületmagassággal magasles

c) védelmi rendeltetésű erdőterületen,

ca) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel,

cb) 6,0 méteres épületmagassággal magasles

helyezhető el.

(4) Erdőterületen kilátó nem helyezhető el.

42. Mezőgazdasági terület övezetei

67. § (1) Az „M…. jelű” mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület sajátos használati célja szerint különösen:

a) Má jelű általános mezőgazdasági területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Má-1; Má-2; Má-3; Má-4 jelű övezetek,

b) Mk jelű kertes mezőgazdasági területek szabályzatban meghatározott, és Szabályozási tervben is jelölt övezetei a Mk-1; Mk-2; jelű övezetek,

(3) Mezőgazdaság területen birtokközpont a legalább 35 ha területet elérő birtoktest megléte esetében alakítható ki.

(4) Mezőgazdasági területen vízállás, csatorna, árok, töltés, nádas, mocsár, anyaggödör művelési ág esetén építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében lehetséges.

(5) A vonatkozó övezeti szabályok betartása mellett az országos ökológiai hálózat magterületével érintett övezetekben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatás-, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból lehet.

(6) Az országos ökológiai hálózat magterületével, ökológiai folyosóval, Natura 2000 területtel, valamint kiváló termőhelyi szántó terület övezetével érintett övezetekben birtokközpontot kialakítani nem lehet.

68. § (1) Az övezetben az általános mezőgazdasági területek tartoznak, ahol főként a szántóföldi művelés jelenik meg.

(2) Az Má-1 jelű övezetbe jellemzően a növénytermesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozási és ‐tárolási, valamint haszonállat‐tartási célú, jellemzően szántó művelési ágban nyilvántartott nagytáblás mezőgazdasági területek tartoznak.

(3) Az Má-1 övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

(4) Má-1 jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5ha,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter,

d) technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 9,0 méter.

69. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe jellemzően szántó művelési ágú területek tartoznak, mely területeket védelmet igénylő természeti értékkel érintettek.

(2) Az Má-2 jelű övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Az Má-2 jelű övezetben lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az övezetben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatás-, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból lehet.

(5) Má-2 jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5 ha,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 1%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter.

70. § (1) Az Má-3 jelű övezetben jellemzően a természetközeli gyepfelülettel fedett, legelő területek, fásított területek tartoznak.

(2) Az Má-3 jelű övezet területén elsősorban a gyepterületek fenntartásához, működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Az Má-3 jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5 ha

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter.

71. § (1) Az Má-4 jelű övezetbe tartozó telkek jellemzően védelmet igénylő természeti értékkel érintettek.

(2) Az övezetben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatás-, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból lehet.

(3) Az Má-4 jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5 ha

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 1%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter.

72. § (1) Az Mk-1 jelű övezetben azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol túlnyomó részt kertgazdálkodást, valamint zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak.

(2) Az Mk-1 jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 2000 m2,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter.

73. § (1) Az Mk-2 jelű övezetben jellemzően kertgazdálkodással érintett területek tartoznak, mely területeket védelmet igénylő természeti értékkel érintettek.

(2) Az Mk-2 jelű övezetben lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az Mk-2 jelű övezetben

a) épület elhelyezéséhez szükséges legkisebb telekméret 5 ha,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 1%,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter.

43. Vízgazdálkodási terület övezetei

74. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a V jelű vízgazdálkodási területek.

(2) A V jelű övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3) Vízgazdálkodási területen a patakok part éleitől, illetve depóniáinak mentett oldali lábvonalától számított 6,0 m széles parti sávot kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásoknál, illetve a többi vízfolyásnál 3,0 méteres parti sávot szabadon kell hagyni külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően karbantartási és fenntartási munkálatok elvégzésére.

44. Természetközeli területek

75. § (1) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.

(2) Természetközeli terület övezetében építményt elhelyezni kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény helyezhető el, valamint természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében lehetséges.

45. Különleges beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

76. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek – Kb…- előjelű - övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken az alaprendeltetés kiszolgálása érdekében melléképítmény és kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.

(3) A különleges beépítésre nem szánt – Kb… építési övezeti előjelű – területek meghatározott, és Szabályzási tervben is jelölt övezetei a Kb-Ag jelű, agro turisztikai terület és a Kb-Hk jelű hírközlési terület.

46. Különleges agro turisztika terület övezete

77. § (1) A Kb-Ag jelű különleges beépítésre nem szánt terület az agro turisztika céljára kijelölt övezet.

(2) A különleges agro turisztika céljára kijelölt övezet az agro turisztikai célt biztosító építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a környezetre.

(3) Az övezetben elhelyezhető építmény, a legalább 14 méter széles telken, az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljára

a) agro kereskedelmi, szolgáltató,

b) kisüzemi mezőgazdasági,

c) tulajdonos számára legfeljebb egy lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A Kb-Ag építési övezetben

a) lakóépület elhelyezhető,

b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 méter,

d) a kialakítandó legkisebb telekterület mérete 1000 m2,

e) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka részleges,

f) a legkisebb zöldfelület mérete 50%.

(5) Az övezetben épület az alábbiak szerint helyezhető el, alakítható ki:

a) épület a közlekedési terület irányából 10 méteren túl helyezhető el,

b) épületnek a közterületnek nem minősülő szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót létesíteni a (c) pontban foglaltak kivételével nem szabad,

c) a szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

47. Különleges hírközlés terület övezete

78. § (1) A Kb-Hk jelű különleges terület a hírközlés építményeinek elhelyezésére kijelölt övezet, melyek nincsennek zavaró hatással a környezetre.

(2) Az övezetben építményt, az (1) bekezdésben rögzített funkció kiszolgálásának céljából lehet elhelyezni.

(3) A Kb-Hk jelű övezetben

a) a kialakítandó legkisebb telekterület mérte 300 m2,

b) a beépítési mód szabadonálló,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság,

da) 3,0 méter

db) torony építmény legmagasabb pontja 40 méter

e) a legkisebb zöldfelület mérete 40%,

f) az építési övezetre vonatkozó közművesítettség foka hiányos,

g) kilátó, őrtorony vagy hasonló jellegű építmény lakóterület határától mérten 100 méteren belül nem helyezhető el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

79. § (1) Hatályát veszti a Szendrő Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2005. (XI.30.)önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a Szendrő Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 13/2021(XI.25.) önkormányzati rendelet.

80. § Ez a rendelet 2023. január 15-én lép hatályba.

1. melléklet a 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv
2

2. melléklet a 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

az építési övezetek paraméterei

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Az építési övezet

Az építési telekre meghatározandó

2

Jele

Beépítés módja

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb beépítési – épület- magasság (m)

Legkisebb Zöldfelület (%)

Kialakítandó legkisebb építési telek mérete

terület (m2)

min. szélesség

min. mélység

3

Lakóterület

4

Lk-1

Z

50

5,5

20

400

-

-

5

Lk-2

O

40

5,5

20

700

14

-

6

Lke-1

O

35

5,0

40

700

14

7

Lke-2

I

35

6,5

45

850

14

-

8

Lke-3

SZ

35

6,5

45

850

-

-

9

Lke-4

O

35

6,5

45

700

-

-

10

Lf-1

O

30

5,0

50

1300

-

-

11

Vegyes terület

12

Vt-1

O

50

6,5

30

800

-

-

13

Vt-2

SZ

55

6,5

30

1000

-

-

14

Vt-3

Z

70

6,5

10

400

-

-

15

Gazdasági terület

16

Gksz

SZ

40

9,0/20*

20

2000

-

-

17

Gipe

SZ

30

9,0/15*

25

5000

-

-

18

Különleges beépítésre szánt terület

19

K-T

SZ

15

4,5/9/4*

40

1000

-

-

20

K-Sp

SZ

15

7,5

50

1000

-

-

21

K-Tur

SZ

25

6,5

50

1000

-

-

22

K-Mü

SZ

40

7,5/20*

40

1000

-

-

23

K-Vár

SZ

40

8,0/16*

40

5000

-

-

K-Tü-1

SZ

40

9/20*

20

2000

K-Tü-2

SZ

40

4,5/20*

20

500

* Feltételhez kötött előírás, amely a vonatkozó övezeti előírásokban külön részletezve van.

3. melléklet a 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

az övezetek paraméterei

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Az övezet

A telekre meghatározandó

2

Jele

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb beépítési magasság (m)

Legkisebb Zöldfelület (%)

Kialakítandó legkisebb telek mérete

terület (m2)

szélesség

mélység

3

Közlekedési terület

4

Köu-1

-

3

4,5/5,5*

-

-

-

-

5

Köu-2

-

3

4,5/5,5*

-

-

-

-

6

Köu-3

-

3

4,5/5,5*

-

-

-

-

7

Köu-4

-

3

4,5/5,5*

-

-

-

-

8

Kök

-

3

4,5/5,5*

-

-

-

-

9

Zöldterület

10

Zkk

-

3%

3,5

60

1000

15

-

11

Erdő terület

12

Eg

-

0,5%

4,5/6,0*

-

-

-

-

13

Ev

-

0,5%

6,0

-

-

-

-

14

Ek

-

3%

4,5/6,0*

-

-

-

-

15

Mezőgazdasági terület

16

Má-1

-

3%

4,5

-

-

-

-

17

Má-2

-

1%

4,5

-

-

-

-

20

Má-3

-

3%

4,5

-

-

-

-

21

Má-4

-

1%

4,5

-

-

-

-

18

Mk-1

-

3%

4,5

-

-

-

-

19

Mk-2

-

1%

4,5

-

-

-

-

22

Vízgazdálkodási terület

23

V

-

-

-

-

-

-

-

24

Természetközeli terület

25

Tk

-

0%

-

-

-

-

-

26

Különleges beépítésre szánt terület

27

Kb-Ag

-

10 %

4,5

50

1000

14

-

28

Kb-Hk

Sz

40

3,0/40*

40

300

-

-

* Feltételhez kötött előírás, amely a vonatkozó övezeti előírásokban külön részletezve van.

4. melléklet a 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

közút célja történő lejegyzéssel érintett ingatlanok

A

B

1

helyrajzi szám

2

0220/2

3

3801-3833

4

0223/3-0223/10

5

1161-1167

6

1157

7

1156

8

1158/6

9

0214/13

10

0210/8

11

0212

12

690

13

681/1

14

680/5

15

673

16

695

17

702

18

253

19

232

20

233

21

529

22

299

23

1390-1393

24

1283-1286

25

834

5. melléklet a 17/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

elhelyezendő személygépkocsi férőhelyek száma -Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi férőhelyek számának megállapítása
Egy személygépkocsi elhelyezéséhez szükséges férőhelyet kell biztosítani:

A

B

1

rendeltetés

férőhely

2

1. lakás, és üdülő önálló rendeltetés minden egysége után

1

1

A 22. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja a Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. melléklet címe a Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.