Sajólád Község Önkormányzat Képviselő testületének 4/2016.(III.31.) önkormányzati rendelete
Sajólád Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 02. 22Sajólád Község Önkormányzat Képviselő testületének 4/2016.(III.31.) önkormányzati rendelete
Sajólád Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sajólád Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése: SAJÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
(2) Székhelye: 3572 Sajólád, Ady E. utca 2.
(3) Működési területe: Sajólád Község közigazgatási területe.
(4) A Képviselő-testület hivatalának neve: Sajóládi Polgármesteri Hivatal.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsétek.
(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Sajólád Község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(7) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és használatának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásának szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Ládi Körkép, megjelenik kéthavonta.
(5) Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak: Sajólád állandó lakcímre bejelentett lakosai és az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(6) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában
b) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat
c) a fontosabb társadalmi eseményeket
d) a közoktatási, egészségügyi intézmények fontosabb eseményeit
(7) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.
A helyi önkormányzás általános szabályai
3. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) megfogalmazottak szerint látja el.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
4. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét az Mötv. 13. §-a rögzíti.
(3) Ezen kívül az önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak a Mötv.11. §-ában foglaltak figyelembevételével.
(4) Az Mötv. alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) helyi lapkiadás
b) mezőőri szolgálat
c) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása.
5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. § 1-16. pontjában felsoroltak.
(2) A képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a társulására, a polgármesterre, a jegyzőre átruházhatja. (1. melléklet tartalmazza)
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.
(4) E hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(5) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciókat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. (1. függelék a képviselő-testület névsora)
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Együttes akadályoztatása és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke elnöke, vagy valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(4)1 Rendes ülést a Képviselő-testület – nyári szünet kivételével – havonta tart. Éves szinten legalább 8 ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott napokon, minden hónap 3. keddjén tartja.
(5) A polgármester halaszthatatlan rendkívüli ügyben összehívhatja a testületi ülést.
(6) A polgármester a rendkívüli ülést köteles összehívni:
a) a képviselők legalább ¼-ének, vagy
b) a képviselő-testület bizottságának vagy
c)2 a B-A-Z Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének
a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(7) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.
(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(9) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.
(10) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.
(11) A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tájékoztatja, egyidejűleg a község honlapján is közzéteszi.
7. § Amennyiben a képviselő-testület -határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az illetékes országgyűlési képviselőt
b) önkormányzati intézmények vezetőit
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét
d) a polgármesteri hivatal dolgozóit
e) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott
f) akiket a polgármester, a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntés született.
(2) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a község életében meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységi körükben az őket érintő napirendekhez. Ilyen közösségeknek tekinthetők a településen működő egyházak, valamint civil szervezetek. (alapítványok, egyesületek)
(3) A meghívóval együtt – a zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével - ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.
(4) Az (1) bekezdés a, b, d, e, f, valamint a (2) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
(5) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:
a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,
b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése. A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.
A munkaterv
9. § (1)3 A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását
d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését
e) a közmeghallgatás időpontját.
(3) A jóváhagyott éves munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.
(4) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester vezeti.
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
(5) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató
b) egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat
c) a képviselő, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága és tanácsnoka által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a)4 az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják. Rendelet alkotáshoz készülő előterjesztés első része tartalmazza a rendeletet-tervezet hatásvizsgálatának eredményét és a rendelet általános, vagy részletes indokolását.
b)5 a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni. Rendeleti úton való szabályozás esetén az előterjesztés második része a rendelet-tervezetet tartalmazza.
A sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnökei, a tanácsnokok, a jegyző vagy a nemzetiségi önkormányzatok elnökei javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell, feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat utolsó napirendjeként az egyebek napirendi pont előtt tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.
A tanácskozás rendje
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve az ülést vezető gondoskodik.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester, illetve az ülést vezető:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezést használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik azt rendre utasíthatja, ha a rendreutasítás eredménytelen a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz,
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntés alapján a rendbontót – a képviselő kivételével – az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
Szavazás
15. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges – az Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben.
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadására,
b) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén,
c) hitelfelvétel,
d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
e) helyi népszavazás kiírása,
f) polgármester (alpolgármester) tiszteletdíjának megállapítása,
g) sürgősségi indítvány elfogadása,
h) közfeladat önkéntes felvállalása,
i) fegyelmi ügyekben hozott döntés.
(4) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.
(5) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.
(6) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.
(7) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(8) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(9) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(10) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(11) A képviselő-testület név szerinti szavazást a jogszabályokban meghatározott eseteken túl az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el.
(12) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(13) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármesterek választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(14) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(15) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás
Interpelláció, kérdés
16. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának a testület ülésén - a napirendek előtt - a polgármesterhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz.
a) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
b) Amennyiben az a) pontban jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
c) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
d) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.
e) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottsági elnököt.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
(3) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni és kérdést feltenni nem lehet.
A jegyzőkönyv
17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2)6 A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a B.-A.-Z. Vármegyei Kormányhivatalnak. A kihirdetett önkormányzati rendeletet legkésőbb a kihirdetést követő harmadik munkanapon belül meg kell küldeni a B.-A.-Z. Vármegyei Kormányhivatalnak.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5)7 Az ülésről készült jegyzőkönyvről készült jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyvet vezető köztisztviselő vagy a jegyző kiadmányozhatja a "jegyzőkönyvi kivonat hiteles" szöveg feltüntetésével és aláírásával ellátva.
A képviselő-testület döntései
18. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2)8 Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet, melyből egyértelműen megállapítható a döntés tartalma.
Az önkormányzati rendeletalkotás
19. § (1) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület bizottságai
b) képviselők
c) polgármester, alpolgármester, jegyző
d) nemzetiségi önkormányzat testülete.
(3) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett irodája készíti el. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, a tanácsnokok, az ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(4) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, a tanácsnokok, az ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(5) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájához kell benyújtani.
(6) Az előterjesztő a tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(7) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(8) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(9) Kihirdeti csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
(10) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(11) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
Az önkormányzati képviselő
20. § (1) A képviselő kötelessége kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közöségekkel az Mötv. rendelkezései szerint.
(2) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(3) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van.
(4) A polgármester a képviselő-testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolhatja.
A képviselő-testület bizottságai
21. § (1) A képviselő- testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
1. Pénzügyi Ellenőrző 3 fő
2. Szociális és Egészségügyi 3 fő
(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes /ad hoc/ bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(4) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
(5) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(6) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
22. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét a Mötv. és SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
A bizottságok feladatai és működése
23. § (1) Minden esetben a bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé:
a) éves költségvetés, zárszámadás
b) helyi népszavazás kiírása
c) kitüntetések és díjak adományozása, megvonása
d) intézmények létrehozása, megszüntetése.
(2) A bizottságok részletes feladatait a 2 melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottságok üléséről – az ülés időpontjának, helyének és javasolt napirendjének megjelölésével – legalább 3 nappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert, a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell.
(6) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) tisztségviselők
b) bármelyik képviselő
c) a polgármesteri hivatal ügyintézője
d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(7) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a Mötv. kötelező teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(9) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(10) A bizottságok üléseiről – az ülés időpontjának, helyének és javasolt napirendjének megjelölésével – legalább 3 nappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert, a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell.
(11) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és 1 tagja /hitelesítő/ írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.
(12)9 A bizottság határozatát a jegyző vagy a bizottság ülésén résztvevő köztisztviselő kiadmányozza.
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
A polgármester
24. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját
b) összehívja és vezeti a testület üléseit
c) képviseli az önkormányzatot
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
f) ellátja a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket
g) szükség szerint gyakorolja a Mötv. 68. § (1)-ben biztosított jogkörét, hatáskörét.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottságok összehívását.
b) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(5) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogának gyakorlása tekintetében - az általa meghatározott körben - egyetértési jogot gyakorol.
b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.
d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.
e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(6) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(7) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.
(8) Megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(9) A polgármester minden hónap első szerdáján tisztségviselői fogadóórát tart hivatali helyiségében.
Az alpolgármester
25. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladataikat.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályi előírások.
(4) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
A jegyző
26. § (1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(3) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátásával a Polgármesteri Hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintézője kerül megbízásra.
(4) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
d) jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről
(5) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.
e) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
f) a képviselő-testület által jóváhagyott teljesítmény-követelményi célok alapján a hivatal köztisztviselői tekintetében évente meghatározza a teljesítmény-követelményeket, értékeli egyéni munkateljesítményüket .
(6) A jegyző minden hét szerdai napján tisztségviselői fogadóórát tart hivatali helyiségében.
A Polgármesteri Hivatal feladata, szervezete
27. § (1) A képviselő-testület Sajóládi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A Sajóládi Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
(3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.
Az önkormányzat lakossággal való kapcsolata
Közmeghallgatás,
28. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községháza hirdetőtábláján és a sajtó útján és a Község honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
Az önkormányzat gazdálkodása
29. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat önálló önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
(3) Az önkormányzat által alapított és fenntartott – önállóan működő és gazdálkodó illetve önállóan működő - intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat felhasználási ütemtervben meghatározottak szerint használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.
Az önkormányzat költségvetése
30. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
31. § (1) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(3) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
(4) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a község honlapján közzéteszi.
Törvényességi felügyelet, ellenőrzés
32. §10 Az önkormányzat törvényességi felügyeletét a B.-A.-Z. Vármegyei Kormányhivatal látja el.
Belső kontrollrendszer
33. § (1) A jegyző köteles– a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony, eredményes és törvényes felhasználását.
(2) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.
(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése megbízásos jogviszonyban kerül megszervezésre.
Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatokkal
Záró rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet 2016. április 01. napján lép hatályba.
(2) A Sajólád Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet mellékleteként kell kezelni:
a) a önkormányzati rendeletben a polgármesterre, állandó bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét
b) a képviselő-testület állandó bizottságainak feladatait
(3) A Sajólád Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet függelékeként kell kezelni:
a) a települési képviselők névsorát,
b) képviselő-testület állandó bizottságainak névsorát
(4) Hatályát veszti Sajólád Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(X.22.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1.11 A polgármester átruházott hatáskörei:
1.1. a helyi közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt közút-kezelői hatáskör
1.2. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 7/2021. (IX.1.) önkormányzati rendeletben foglalt egyes önkormányzati támogatások megállapítása
1.3. a közterületek rendjéről, valamint a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 1/2009. (I.28.) önkormányzati rendeletben foglalt közútkezelői hozzájárulás kiadása
1.4. hatályos költségvetési rendeletben foglalt hatáskörök
1.5. a településterv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítésével és módosításával összefüggő helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelet szerinti helyi partnerségi egyeztetés lezárása
1.6. a településkép védelméről szóló 14/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet szerinti településképi bírság kiszabása, településképi kötelezés, településképi véleményezési eljárás lefolytatása, településképi bejelentési eljárás lefolytatása
1.7. a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017.(X.25.) önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentési eljáráős lefolytatása és döntés meghozatata
1.8.12 az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2023. (X. 18.) önkormányzati rendelet szerinti átruházott hatáskörök
2.13 Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörei:
3.14 Jegyző átruházott hatáskörei:
3.1. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló 7/2021. (IX.1.) önkormányzati rendeletben foglalt egyes önkormányzati támogatások megállapítása
3.2. a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 13/2014. (IX.17.) önkormányzati rendelet szerinti házszámok és azok változásainak megállapítása
3.3. a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 12/2020.(IX.17.) önkormányzati rendelet szerinti közigazgatási szankciók kiszabása
3.4.15 növények ültetésének, valamint telepítésük engedélyeztetésének eljárási szabályairól szóló 20/2023. (XI.23.) önkormányzati rendelet szerinti, a növények közterületen történő telepítésére vonatkozó engedélyezési és kapcsolódó eljárások
4.16 Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás átruházott hatáskörei:
2. melléklet
1. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
Ellátja:
- a képviselők összeférhetetlenségével és méltatlanságával kapcsolatos feladatokat,
- a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása;
- a vagyonnyilatkozatokba való betekintés biztosítása a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint;
Véleményezi:
- a költségvetési koncepciót,
- az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolót, valamint a három- negyedéves tájékoztató tervezeteit
- a helyi adók bevezetésére, megváltozására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat
- az intézmények költségvetési javaslatait és a végrehajtásukról szóló beszámolókat.
Figyelemmel kíséri:
- a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételeket, a vagyonváltozást, értékeli az azt előidéző okokat.
Vizsgálja:
- a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát
Javaslatot tesz:
- a polgármester illetményére, munkája elismerésére, jutalmazására
Ellenőrizheti:
- a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
2. Szociális, Egészségügyi Bizottság
Véleményezi:
- az önkormányzati egészségügyi intézmények létesítésére, működésére és megszüntetésére, valamint az ellátását alakulására vonatkozó előterjesztéseket
- orvosi körzetek kialakítását,
- az egészségügyi ellátás területére vonatkozó megállapodásokat
- magángyógyszertárak létesítésére vonatkozó kérelmeket.
- a szociális ellátás fejlesztési irányainak meghatározását, a szociális védőháló megteremtését célzó koncepciókat, előterjesztéseket
- a foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos anyagokat
- a szociális gondoskodás. a gyermek-, ifjúság és családvédelmet érintő ügyeket és előterjesztéseket.
Figyelemmel kíséri:
- a gyógyító megelőző és a betegellátási tevékenységet, közreműködik annak szervezésében.
- elemzi a községben élők szociális helyzetének alakulását, a gondoskodás kiterjesztése érdekében együttműködik karitatív szervezetekkel.
Ellenőrizheti:
- bizottság döntéseiről szóló határozatok végrehajtásának módját.
1. függelék a 3. melléklethez
1. Czaga Gábor független
2. Furcsa Ferencné független
3. Levelényi Ferenc Jobbik
4. Makrai Tamás Jobbik
5. Princz Jánosné független
6. Varga Norbert független
2. függelék a 3. melléklethez
A 6. § (4) bekezdése a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (6) bekezdés c) pontja a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés a) pontja a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés b) pontja a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdését a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (2) bekezdése a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (12) bekezdését a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 32. § a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 21.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. pontja a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1.8. pontját a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 2. pontja a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3. pontja a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3.4. pontját a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 4. pontját a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2022. június 8.
A 3. melléklet a Sajólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.