Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelete
A zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről, fenntartásáról
Hatályos: 2023. 11. 09Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelete
A zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről, fenntartásáról
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (2) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményezését követően a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák az ember és a környezet harmonikus kialakítását, az ökológiai elemek és folyamataik védelmét, ezen belül:
a) az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) rongálását, pusztítását, értékük csökkenésének megakadályozása;
b) a közhasználatú és a korlátozottan közhasználatú területek zöldfelületi funkciója megszűnésének és a zöldfelületi elemek károsodásának megelőzése, elhárítsa és a bekövetkezett károsodás csökkentése;
c) a közhasznú és a korlátozottan közhasznú területek zöldterület és zöldfelület más célra történő - indokolatlan - terület felhasználását megakadályozza;
d) egységes városrészi képek kialakítása.
(2) A rendelet szabályozza:
a) a közhasználatú, s a korlátozottan közhasználatú zöldterületek létesítését, fenntartását, kezelését, rendeltetésszerű, illetve rendeltetéstől eltérő használatát összhangban a közterület használatáról és a közterület-használati díjról szóló és a környezetvédelem helyi szabályairól szóló közgyűlési rendelettel, illetve a természet védelméről szóló jogszabályokkal,
b) a közhasználatú és a korlátozottan közhasználatú zöldterületek növényvédelmét, parlagfű és allergén gyomnövények visszaszorítását,
c) a közhasználatú és a korlátozottan közhasználatú zöldterületeken végzett munkálatok engedélyezését, a zöldterületek védelmét, valamint az e rendelet előírásai megsértésének jogkövetkezményeit,
d) a közhasználatú és a korlátozottan közhasználatú zöldterületeken lévő helyi védettséget élvező növények fenntartási munkálatait, helyi védettségnek előírásait.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén elhelyezkedő zöldfelületekre terjed ki, így különösen:
a) közterületnek minősülő közparkra, fasorra, utcai fákra, zöldsávra, virágágyásra, virágtartókra,
b) lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára kialakított részére, ha az épület tulajdonosa, kezelője nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik,
c) közterületi játszótérre, szökőkutakra, ivókutakra, szobrokra, emlékművekre, illetve azok környékére és egyéb művi elemekre, utcabútorokra,
d) pormentesített sétányra, kerti vagy díszkő burkolattal fedett közterületre,
e) olyan területre, ahol a parkosítás, fásítás már elkezdődött, vagy az arra kijelölt területre,
f) közutat, járdát szegélyező, illetve a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó részben vagy egészben növényzettel borított közterületre,
g) helyi jelentőségű védett természeti értékre, amennyiben az ide vonatkozó jogszabályok eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
3. § A parkok és egyéb zöldterületek, játszó- és pihenőkertek felügyeletére, gondozására a gazdálkodó szervezetek, intézmények és társadalmi szervek védnökséget vállalhatnak, az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
4. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Zöldterület: Hódmezővásárhely város mikroklímájának javítására, szerkezetének tagolására, a város lakóinak felüdülésére szolgáló, nagyobb részt állandóan növényzettel borított közterülete (közkert, közpark, beleértve a kerti burkolattal, valamint fásítással kialakított pihenést, védelmet szolgáló területet is: parkerdő, véderdő).
b) Zöldfelület: A zöldterületnél általánosabb kategória, mely magában foglal minden olyan területet, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari, lakó, közlekedési terület) belül helyezkedik el. A zöldterületen kialakított ún. zöldfelületi létesítmények, a különböző területfelhasználási egységek területein lévő parkok és kertek, az ezeket kiegészítő és összekapcsoló út- és térfásítások, valamint a termesztőfelületek és erdők növényzete együttesen alkotják a település zöldfelületi rendszerét.
c) Közhasználatú zöldterületnek minősülnek a közterületen lévő:
ca) fásított terek, közparkok, sétányok, fasorok, egyedi fák, közlekedési zöldsávok
cb) lakó- és üdülőterületek tömbtelkein belüli közkertek,
d) Közhasználatra szánt zöldterületek azok a közterületek, amelyek nem az önkormányzat kezelésében vannak, de tulajdonosai azt közhasználatra hozták létre, vagy a közhasználat elől nem kívánják lezárni; a lakosság által szabadon látogathatók. Például: tömegközlekedési eszközök pályaudvarai, megállói (vasút, pályaudvar).
e) Korlátozott közhasználatú zöldterületnek minősülnek azok az intézményjellegű jelentős zöld felülettel rendelkező alábbiakban felsorolt intézmények, amelyek az önkormányzat vagy egyéb tulajdonosok kezelésében vannak, és a lakosság számára időszakosan látogathatók:
ea) a lakosság sport-, strandterület igényeit kielégítő intézmények (sportterületek, strandok),
eb) rekreációs és idegenforgalmi szálláslehetőséget biztosító intézmények (kemping, szálloda),
ec) az oktatást, nevelést biztosító intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, középiskola, főiskola, stb. és az ezekhez kapcsolódó kollégiumok),
ed) gyógyítást elősegítő létesítmények kertjei (kórház, szanatórium, egészségügyi gyermekotthonok),
ee) egyházi létesítmények kertjei (templom-, rendházkertek),
ef) piac- és vásárterületek.
f) Parkerdő: intenzíven látogatott napi sportolásra, pihenésre alkalmas lakó, vagy üdülőterület környezetében lévő erdő (Kása erdő)
g) Közpark: olyan zöldfelületi létesítmény, amelynek alapvető rendeltetése az, hogy a lakosság számára biztosítsa a lakás közelében a hétköznapi és hétvégi szabadidőnek a szabad levegőn való sokoldalú, aktív eltöltését, illetve turisztikai látogathatóságot biztosít.
h) Fa érték: az 1. melléklet alapján kiszámított forint összeg.
i) Védett terület: Jogszabály által védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület, régészeti lelőhely, botanikai, zoológiai ritkaságot, helyi specifikumot őrző élőhely.
j) Helyi védettségű érték: a Közgyűlés által jóváhagyott, fokozottan védetté nyilvánított zöldfelület, faegyed, mely fenntartása az Önkormányzat feladata (2. melléklet)
k) Szociálisan rászorult: az, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a szociális vetítési alap 260%-át, egyedülálló esetén a szociális vetítési alap 320%-át.
KÖZHASZNÁLATÚ, ILLETVE KORLÁTOZOTTAN KÖZHASZNÁLATÚZÖLDTERÜLETEK LÉTESÍTÉSE, FENNTARTÁSA, KEZELÉSE ÉS HASZNÁLATA
5. § (1) Közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületet létesíteni, megszüntetni kizárólag a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda által véleményezett tervdokumentáció alapján az illetékes önkormányzati szakbizottság hozzájárulásával lehet, kertépítészeti engedélyezéssel. Fakivágás és nyesés csak hatósági engedéllyel lehet.
(2) A zöldterületeken megvalósuló beruházás műszaki átadás-átvétele során a zöldfelületet további üzemeltetésre a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda képviselője a megbízott szervezet jelenlétében veszi át, amennyiben az közterületen helyezkedik el, vagy önkormányzati tulajdonú.
(3) A fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezetet, a közhasználatú és az önkormányzati tulajdonban lévő korlátozottan közhasználatú zöldterületek zöldfelületi értékének, valamint azok éves amortizáció mértékének megfelelően, a Közgyűlés - mindenkori anyagi teherbíró-képességének függvényében - az éves költségvetésben biztosítja.
(4) A közhasználatra szánt, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit, beleértve a játszótereket is megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja saját, vagy szülő, illetve felügyelő felelősségére. Mindenki köteles a rendeltetésszerű használatról és a zöldfelületi, kertberendezési értékek megőrzéséről gondoskodni.
6. § (1) A zöldterület tulajdonosának köteles gondoskodnia:
a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolásáról, védelméről és helyreállításáról,
b) a növényzet szakszerű növényvédelméről (integrált növényvédelem),
c) a növényzet pótlásáról, időszakos cseréjéről,
d) a kerti- és sétautak, a játszási, pihenési, szórakozási és testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések balesetmentes, üzemképes állapotban tartásáról, fejlesztéséről,
e) a kerti- és sétautak tisztántartásáról, illetve hó- és síkosság mentesítéséről, amely csak környezetbarát anyagokkal történhet,
f) a kertészeti építmények (szökőkutak, támfalak, ivó kutak) jó állapotban tartásáról.
(2) A helyi védelem alatt álló parkok, fasorok helyreállítása, illetve védett zöldterületekre történő virág-kiültetés és dekoráció elhelyezése során a mindenkor hatályos, természet védelméről, illetve a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Az Önkormányzat az üzemeltetőkön keresztül gondoskodik a tulajdonában lévő:
a) közhasználatú zöldfelületekről;
b) korlátozottan közhasználatú zöldfelületek közül a sport-, és strandterületekről, szórakoztató és művelődést elősegítő intézményekről, oktatást, nevelést, gyógyítást szolgáló intézmények zöldfelületeiről;
c) temetők önkormányzati díszsírhelyeiről és önkormányzati fenntartású kegyeleti parcellákról;
d) parkerdőről
úgy, hogy az üzemeltető, működtető köteles a zöldfelületi munkákat önállóan elvégezni.
7. § (1) A nem önkormányzati tulajdonban lévő regionális és vármegyei jelentőségű, illetve a belvárosban, műemléki környezetben, üdülőhelyen és üdülőterületen belül elhelyezkedő korlátozottan közhasználatú zöldfelületek takarításáról, növényzet naprakész fenntartásáról, a virág és gyepfelületek öntözéséről, szükség szerinti kaszálásról, a berendezési tárgyak állandó jó karbantartásáról a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó, üzemeltető) köteles gondoskodni.
(2) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút mindenkori kezelője saját költségén köteles ellátni vagy szakemberrel elláttatni a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodának jelzett ütemben és az általa jóváhagyott technológia alkalmazásával. Amennyiben a közút mentén helyi védettségű érték található a szakszerű gondozást az Önkormányzat ellenőrzi, egyes esetekben átvállalhatja.
(3) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója, üzemeltetője), ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja. A füvesítés, parkosítás során az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, bérlőjének, használójának, üzemeltetőjének) be kell tartania az adott területre vonatkozó részletes szabályozási tervben, továbbá a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatában és településképi rendeletében rögzített előírásokat, valamint a közmű szabványokat.
(4) Ha a fák gallyazása az üzemeltetői, kezelői feladatok körében vált szükségessé, a zöldterület mindenkori kezelőjének (üzemeltetőjének) a kötelessége azt elvégeztetni, együttműködve a közterület fenntartójával, tulajdonosával. Bizonyos esetekben a növények védelme érdekében az Önkormányzat átvállalhatja a feladatot, pl.: védett fasor esetén.
(5) Amennyiben a fák gallyazása a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása miatt vált szükségessé, a mindenkori közmű tulajdonosának (kezelőjének, üzemeltetőjének) a kötelessége azt elvégeztetni, együttműködve a közterület fenntartójával.
(6) Védett területen fák ágait levágni, fát telepíteni, közelükben a felszín alatt 30 cm-nél mélyebben földmunkát végezni a mindenkor hatályos, természet védelméről, illetve kulturális örökség védelméről szóló jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
8. § (1) A 7. § (2), (4) és (6) bekezdésekben leírt munkákat csak arra jogosult szakemberrel lehet elvégeztetni.
(2) Az épület tetőcsatornájának tisztítása a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó, üzemeltető) kötelessége. A tető fölé nyúló, de azt nem veszélyeztető faágak le- és visszavágása tilos. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerű és rendszeres visszametszését.
(3) A családi házas beépítésű területeken az utcai zöldsávok esztétikus és szakszerű fenntartásáról az ingatlan tulajdonosai (kezelői, bérlői, használói, üzemeltetői) kötelesek gondoskodni.
(4) Amennyiben a családi házas beépítésű területeken az utcai zöldsávok gondozásáról az ingatlan tulajdonosai egészségügyi rászorultság miatt nem tud megfelelő mértékben gondoskodni, a Közterület-felügyeleti Csoport ellenőrzése és intézkedése alapján az Önkormányzat szezonálisan átvállalhatja a tulajdonos zöldfelület fenntartását.
(5) A közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldfelületeken elhelyezett közüzemi létesítmények (trafó, gázfogadó, víztorony, szennyvízátemelő, kútcsoport, távközlési műtárgyak stb.) és ellátó vezetékeik karbantartásáról a tulajdonosok (az üzemeltetők, kezelők) kötelesek gondoskodni a zöldfelületek rongálása nélkül.
(6) Amennyiben a (2), (3), (5) bekezdésben előírt kötelezettségeinek az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, bérlője, üzemeltetője) - Közterület-felügyeleti Csoport által tett írásbeli felszólítás ellenére - nem, vagy csak részben tesz eleget, a Közterület-felügyeleti Csoport helyszíni bírsággal bünteti.
9. § (1) Lakosság által a közhasználatú, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan közhasználatú zöldterületre telepítés, ültetés történhet:
a) saját költségén,
b) az Önkormányzat által.
(2) Az ültetés, telepítés a burkolat szélétől 100 cm-re lehetséges (ÚT 2-1.201:2001 Közutak tervezése Útügyi előírás), amennyiben az út fenntartója másként nem rendelkezik. Keskeny utcájú városrészeken - Susán, Tarján egy része - a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodával előzetesen egyeztetve az úttest szélétől megadott távolság változhat.
(3) Közhasználatú, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan közhasználatú zöldterületre telepített fa és cserje (csak dísznövény, illetve a gyümölcsök közül dió-, mogyoró-, mandula-, eperfa esetében) az önkormányzat tulajdonába kerül, így annak kivágása, nyesése engedélyköteles. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez a fakivágási, illetve nyesési kérelmet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata honlapján (www.hodmezovasarhely.hu) közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A kérelem benyújtását követően az eljáró hatóság minden esetben helyszíni szemlét tart, amelyről a kérelmezőt is előzetesen értesíti. Az eljáró hatóság a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet vesz fel, fényképeket készít, fa állapotát szemrevételezéssel véleményezi.
(5) Amennyiben a helyszíni szemle eredményét a kérelmező nem fogadja el, abban az esetben a kérelmező kérheti a hivatalos szakértői vélemény beszerzését az eljáró hatóság által a 3. mellékletben meghatározott díjtétel, 3. melléklet szerinti számlaszámra vagy házi pénztárba történő megfizetése ellenében.
(6) A kérelmező választása szerint az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogosult a megbízása alapján eljáró szakértő által készített szakvélemény (3D akusztikus tomográf vizsgálat alapján készült szakvélemény) benyújtására a kérelemhez mellékelten, illetve az eljárás során.
(7) Amennyiben a kérelmező kérelmére az eljáró hatáság által megrendelt vagy a kérelmező által az eljárás során benyújtott szakértői vélemény alapján a fakivágás engedélyezhető és engedélyezést kizáró ok nem áll fent, a kérelmező a megfizetett szakértői díj visszaigénylését – a (6) bekezdésben foglalt esetben a számlával, illetve mást hitelt érdemlő módon igazolt szakértői díj megtérítését – legfeljebb a 3. mellékletben meghatározott díjtétel mértékéig kérheti.
(8) A (7) bekezdés szerinti kérelmet a fakivágási engedély véglegessé válását követő 15. napig lehet benyújtani az eljáró hatósághoz.
(9) A kérelem benyújtását követő 30 napon belül az eljáró hatóság:
a) a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a kérelmező jogosultsága nem állapítható meg;
b) a fa kivágására az engedélyt megadhatja, illetve a kérelmezőt a fa pótlására kötelezheti.
(10) A fa pótlása a 2. melléklet és a 4. melléklet által előírt egységes megjelenést biztosító előnevelt fafajták telepítésével lehetséges.
(11) Gyümölcsfával - mogyoró, dió, mandula és eperfa kivételével - a kivágott fa nem pótolható.
(12) A fa értéke függ az oxigént termelő, asszimiláló levélfelületek összessége alkotta lombtömegtől. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést követő 5. évben a kivágott fa lombtömegének 80% - ával kell egyenértékűnek lennie.
(13) Az eljáró hatóság engedélyező határozatának véglegessé válása előtt tilos az élőfát kivágni.
(14) Fakivágási engedély nem adható ki egészséges fákra, ha kizárólag az alábbi okok indokolják:
a) a fa lombja árnyékolja, besötétíti a lakóhelyiséget,
b) a fa virága, termése, levelei szemetelnek,
c) a fa gyökérzete a járdát rongálja,
d) a fán élő madarak hangoskodása zavarja a lakosságot, továbbá élettevékenységeik által nagyobb piszkot, szennyezést okoznak (a madarak- védett fajok esetében a természetvédelmi hatóság engedélyével történő riasztás nem tiltott).
(15) Aki a (3) bekezdéstől eltérően engedély nélkül fát vág ki, illetve csonkol meg, azt az eljáró hatóság a fa megfelelő mértékű pótlására, illetve értékének megfizetésére kötelezheti az 1. melléklet szerinti értékszámítás alapján. Lábon száradt fa vonatkozásában a fatömeg mindenkori forgalmi értékét kell figyelembe venni.
(16) Élő fa csonkolása a fa kivágásával egyenlő mértékű értékvesztést jelent.
(17) Közterületen élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - lehetőség szerint szeptember 15-től március 20-ig terjedő időszakban kell kivágni Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjének előzetes írásos engedélyével. A kiszáradt fát a tulajdonosa (kezelője, használója) köteles a fa kiszáradását követően lehetőleg azonnal, de legkésőbb a fakivágási engedély véglegessé válását követő 30 napon belül kivágni.
(18) Ha az engedélyes határozatban kijelölt időpontokat nem teljesíti a kérelmező az eljáró hatóság felszólítja a kérelmezőt a mulasztás pótlására, illetve új időpontot határoz meg. Az időpont módosítására a kérelmező is írásban előterjeszthet kérelmet.
(19) Lakosság által a közhasználatú, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan közhasználatú zöldterületre történő növény telepítésénél, ültetésénél a meghatározott telepítési távolságokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető,
b) utcai légvezeték alá fa nem ültethető, kivéve, ha a fa habitusából adódóan a légvezeték védőtávolságát nem veszélyezteti (például: oltott gömb, illetve csüngő fajták),.
c) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat (beláthatóság),
d) helyi védelem alá eső zöldterületeken fatelepítés, virágkiültetés a mindenkor hatályos helyi környezetvédelmi rendeletben szabályozottak szerint történhet,
e) közmű fölött nem lehet új telepítést végezni,
f) közhasználatú területen gazdasági haszonnövényt termeszteni nem lehet,
g) a közművekre, közlekedésbiztonságra vonatkozó előírásoknak nem megfelelően ültetett növényt a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda minden felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágathatja.
(20) Amennyiben a kérelmező szociálisan rászorultságát igazolja, úgy a fakivágás költségeit az Önkormányzat átvállalja.
A KÖZHASZNÁLATÚ, ILLETVE KORLÁTOZOTTAN KÖZHASZNÁLATÚZÖLDTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATA, KÖZTERÜLET FELBONTÁS
10. § (1) A közterületen lévő zöldterület rendeltetéstől eltérő használata, a használat megszüntetése, illetve a zöldfelületek használata utáni zöldfelületek helyreállítása során a mindenkor hatályos közterület-használat rendjére, a Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatában, a részletes szabályozási tervekben, valamint - védett zöldterületek esetében - a mindenkor hatályos természet védelméről, illetve a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni az e §-ban foglaltak figyelembevételével.
(2) Közhasználatú, illetve a korlátozottan közhasználatú zöldterületeket rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, majális, búcsú, építés, bontás stb.) használni kizárólag véglegessé vált (közterület használati, építési) engedély alapján lehet. Az engedélyezésnél ügyelni kell arra, hogy a zöldfelületeken lévő fák, növények, berendezések, felszerelési tárgyak szabadon maradjanak, ne rongálódjanak.
(3) Közhasználatú, illetve a korlátozottan közhasználatú zöldterületeken rendeltetéstől eltérő használat során amennyiben a növényzet, illetve a zöldterület felszerelését képző építmények, berendezések sérülése, megsemmisülése, vagy a humuszréteg letermelése, külön területen való tárolása várható, a használó köteles a saját költségén:
a) a növényzet védelméről - a helyszínen favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével - gondoskodni,
b) a növényzet előzetes áttelepítését, előírt pótlását elvégezni,
c) a padokat, kertberendezési tárgyakat, kerti utakat helyreállítani,
d) a humuszréteget eredeti helyére visszateríteni.
(4) A közhasználatú, illetve a korlátozottan közhasználatú zöldterületek rendeltetéstől eltérő használatára irányuló engedélyben - a vonatkozó jogszabályokban írtak mellett - elő kell írni a használat részletes, egyedi feltételeit, szabályait, időtartamát, a növényzet előzetes áttelepítésének, illetve pótlásának kötelezettségét, továbbá az áttelepítés, pótlás helyét, valamint a helyreállítás módját, a teljesítés határidejét.
(5) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, nyugalmi időszak pedig legkésőbb április 30-ig visszaállítani.
(6) A zöldterület használója köteles a zöldterületen elhelyezett tárgyakat az engedélyben, hozzájárulásban megállapított időtartam lejártát követően a zöldterületről haladéktalanul eltávolítani, valamint az általa használt zöldterületet tisztán, rendben tartani.
(7) Az engedély kérésekor kérelmező köteles óvadékot fizetni a védett zöldfelületi elemek létszámától, értékétől függően.
11. § (1) Ha a használó a zöldfelületet a használatot követően nem, vagy nem megfelelően állítja helyre, az Önkormányzat a területet rendeltetéstől eltérő célra használó szervezet vagy a helyreállításra megbízott szervezet felmerülő helyreállítási költségeit az óvadékból fedezi. Az óvadék a helyszíni műszaki átadás-átvételt követő 30 napon belül kerül visszafizetésre, amennyiben a zöldfelület eredeti állapotával legalább egyenértékűen került helyreállításra. Az Önkormányzat és a megbízott szervezet - a használat megkezdése előtt, illetve annak befejezéséről - jegyzőkönyvet, vitatható esetben képfelvételt készít, zöldleltár alapján rögzíti a zöldfelület tényleges állapotát.
(2) A közutak és a járdák közötti zöldsáv az utcai sorfák telepítési helye. A sorfák közelében:
a) közművezeték csak az ágazati szabványban előírt védőtávolságra helyezhető, illetve újítható fel,
b) közművezeték építése a föld folyamatos visszatöltése, szükség esetén védőcső behúzása, valamint a feltárt gyökérzet 6 órán belüli földtakarása mellett lehetséges.
(3) A közművesítés során csatolni kell - a vonatkozó jogszabályokban előírtak mellett - a felhasználni kívánt terület helyszínrajzát:
a) a meglévő növényállomány, egyéb közterületi elemek szakszerű ábrázolásával, továbbá
b) a megbízott szervezetnek a tervezett használathoz történő hozzájárulását, illetve szakember által készített zöldleltárt, melyben szerepel a helyreállítási, pótlási, takarítási költségkimutatását,
c) a helyreállítás vállalt határidejét.
(4) A zöldterületen végzett más célú, eltérő használat során az esetleges fakivágáshoz külön engedély szükséges 9. § (3) bekezdése alapján.
12. § (1) Ha a közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata során a növényzet (vagy a zöldterületen lévő kerti építmény, berendezés, felszerelés) megsemmisülése várható, az engedély kérelmezője köteles saját költségén:
a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetve annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni esetleg szakvállalkozó megbízásával,
b) a kerti építmények, berendezések, felszerelések pótlásáról gondoskodni.
(2) A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb fél éven belül kell teljesíteni, illetve a teljesítést a megbízott szervezettel igazoltatni.
(3) Amennyiben a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül a zöldfelület területén a pótlás fogyatékossága következik be, köteles az engedélyezett saját költségén helyreállítani.
(4) Amennyiben a közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterület felbontására közműépítés, rekonstrukció, vagy az ingatlanra történő közműbekötés céljából van szükség, s a kérelmező saját erőből nem képes a növényzet (illetve a berendezések és felszerelések) szakszerű áttelepítését, pótlását, takarítását, helyreállítását elvégezni, úgy erre a munkára szakosodott céget (vállalkozót) kell megbíznia.
(5) Közhasználatú, illetve korlátozottan közhasználatú zöldterületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, baleset - és hibaelhárítás) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül, utólag be kell jelenteni Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjének, s a terület helyreállítását a 11. § (2) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni. A helyreállítás ellenőrzése a 12. § (1) bekezdésben leírtak szerint történik. Ha a használó az előírt határidőre nem tesz eleget helyreállítási kötelezettségének - költségére, felelősségére - bírság szabható ki rá.
(6) Új burkolatkészítésnél vagy felújításkor a burkolat területére eső fás növényzetet csak úgy lehet burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül lehetőség szerint a szakmai előírásoknak megfelelő, de legalább 1,5 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet faverem ráccsal, bizonyos esetekben -szoliter növényeknél főként- öntözőtányérral kell ellátni.
13. § (1) Az utcai sorfák környezetében kizárólag olyan építési tevékenység folytatható, amely nem károsítja a fasort.
(2) Fa- és cserjekitermelést végezhet:
a) az Önkormányzat megbízottja,
b) érvényes fakivágási engedély alapján a tulajdonos, illetve megbízottja.
14. § (1) A közhasználatú zöldterületek felbontását megelőzően a használó köteles a zöldleltár (a helyreállítási, áttelepítési, pótlási, takarítási, elszállítási kötelezettségei) szerinti helyreállítás teljesítésének biztosítására szakvállalkozó által kimunkált összeget, mint óvadékot a Környezetvédelmi Alapba befizetni.
(2) Amennyiben a használat jellegénél fogva nem jár helyreállítási kötelezettséggel, abban az esetben óvadék nem fizetendő. A helyreállítási kötelezettséget a terület fenntartója - a zöldfelületek helyreállítási munkáinak ellenőrzésére jogosult képviselőjével együtt - a hozzájárulás kiadása előtt köteles vizsgálni.
(3) Egyebekben a 8/2022. (III.10) önkormányzati rendelet az irányadó, mely a közutak nem közlekedési célú igénybevételéről, a közút melletti közterületek felbontásáról és igénybevételi díjáról szól.
NÖVÉNYVÉDELEM, A PARLAGFŰ ÉS ALLERGÉN GYOMNÖVÉNYEK VISSZASZORÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
15. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről, valamint a gyom- és allergiát okozó növények, különösen a virágzó parlagfű mentesítéséről a tulajdonosok, kezelők, használók, bérlők kötelesek gondoskodni.
(2) A parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt, az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.
(3) A területen található allergén, lágyszárú növények gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, kémiai, agrotechnikai), illetve engedélyezett készítmények (herbicidek) felhasználásával kell elvégezni.
(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében az illetékes hatóság (növény és talajvédelmi feladatkörében eljáró Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal) szakvéleménye az irányadó.
(5) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az Önkormányzat szórólapok útján lehetőség szerint gondoskodik.
16. § (1) A növényvédő-szereket a növényvédő szer engedély okiratának, illetve címkéjének ember- és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai, betartásával lehet felhasználni.
(2) A kezelendő zöldterületen a növényvédő-szeres munka megkezdése előtt szembetűnő helyen, kellő számú, jól látható „Vigyázat! Növényvédő-szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni, amelyeket a növényvédő-szer előírt, élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte után szabad eltávolítani.
(3) Közterületen - a (2) bekezdésben rögzítettek helyett - a fenntartó által végzett növényvédelmi tevékenységekről kötelező közérdekű tájékoztatást kell közzétenni a helyi médiában, illetve megbízott szervezet útján.
ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME
17. § (1) Zöldterületet vagy annak részét eredeti funkciójától eltérően felhasználni (beépíteni, megszüntetni) csak a jóváhagyott Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzat, illetve részletes szabályozási terv alapján szabad.
(2) Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyaik, tartozékai engedélyezett építése (pl. térvilágítás, öntözőhálózat stb.).
(3) Tilos a zöld területeken:
a) mások pihenését, nyugalmát zavarni,
b) hulladékot, törmeléket, sót, sós homokot, vagy azokkal szennyezett havat, illetve tárgyakat lerakni, szemetelni, illetve kihelyezett szeméttárolóba háztartási hulladékot elhelyezni,
c) az arra kijelölt hely kivételével labdázni, gördeszkázni,
d) sétáltatott állat ürülékét hátrahagyni,
e) védett állatfajok bármilyen eszközzel való zavarása, károsítása, befogása, kínzása, pusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó, élő, táplálkozó, költő és pihenő, vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása (az állatok elpusztítója a szabálysértési eljárás következményein kívül a szóban forgó faj egyedeinek mindenkor érvényes természetvédelmi értéke szerint köteles kártérítést fizetni, melyet a fajokkal kapcsolatos tevékenységet engedélyező természetvédelmi hatóság, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal szab ki),
f) állati tetemet elhagyni,
g) az ingatlan tulajdonos engedélye nélkül az élő növényekről növényi részek (virágok, levél, termés stb.) szedése, a fák megcsonkítása,
h) a fák indokolatlan, pusztulásukat elősegítő módon történő megcsonkítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár,
i) növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, illetve kipusztulásához vezethet (kivéve a mindenkor hatályos természet védelméről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó növények, melyekre a jogszabályok előírásai vonatkoznak),
j) élő fákat hirdetés céljára használni, illetve ágaikon tárgyakat (kivéve madáretető, madárodú) elhelyezni,
k) erdőterületen, parkokban az élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni (kivéve a bot, díszítő gally termelését szolgáló erdő és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesés),
l) kerti építmények, berendezések (bútorok, pihenőpad, szemét- hulladékgyűjtő) nem rendeltetésszerű használata, rongálása,
m) a (közterületeken elhelyezett) szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni, illetve az emlékművek, szobrok környezetébe nem illő tárgyakat elhelyezni,
n) a játszótereken lévő játszóeszközöket nem rendeltetésszerű módon, illetve 14 éven felülieknek használni (kivéve a játszóterek sportcélú eszközeit),
o) a játszótérre kutyát beengedni és bevinni,
p) fogatolt járművel, kerékpárral - a kijelölt utakat, a Kása erdőt, illetve Parkerdőt kivéve - közlekedni,
q) gyepfelületre, parkosított területre, illetve zöldfelület céljára szánt területre gépjárművel behajtani, beállni, illetve járművet mosni,
r) vízcsobogókat, kutakat, vizes medencéket rendeltetésellenes célokra használni,
s) házilag elkészített kerékvetők kihelyezése (pl.: használt gumiabroncs, fa-, vagy vaskaró), csak az Önkormányzat engedélyével lehetséges. Ezek kihelyezésénél be kell tartani a MSZ-07-3713-86-ban foglalt oldalakadály távolságokra vonatkozó előírásokat, a kerékvetőkő vagy vezetőoszlop Magyar Szabványnak meg kell, hogy feleljen.
t) helyi jelentőségű védett természeti területeken, helyi védelem alatt álló természeti értékeken, azok közelében reklámfelületet nem lehet kialakítani, reklámtáblát nem lehet elhelyezni.
(4) Azzal szemben, aki a közterületen a fákat indokolatlanul, szakszerűtlenül megsebzi, csonkítja, cserjéket megrongálja (tiporja, letépi) a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelettel ellentétes magatartás miatti jogkövetkezményen felül a megbízott szervezet köteles a zöldkár értékének megfelelő összegű kártérítés iránti eljárást megindítani.
(5) A növények értéklistáját és nyilvántartását el kell készíteni és közzé kell tenni. A listán szereplő növények kivágása tilos, függetlenül a terület tulajdoni viszonyától.
(6) Aki a helyi jelentőségű védettséget élvező védett növényeket megrongálja, csonkítja, vagy elpusztítja a szabálysértési eljárás következményein felül köteles a növény értékét - amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik -, s Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője által megállapított vagy jóváhagyott pótlási költségét a Környezetvédelmi Alapba befizetni.
18. § (1) Az állampolgároknak joga, hogy a zöldfelületek károsítása esetén az önkormányzat (tulajdonos, bérlő, használó, kezelő, üzemeltető) és az illetékes hatóság figyelmét felhívják.
(2) A zöldterületek, illetve növényzet védelmét a tulajdonos (kezelő, bérlő, használó, üzemeltető) változása esetén is biztosítani kell.
(3) Köteles minden tulajdonos (kezelő, bérlő, használó, üzemeltető) a tulajdonában, kezelésében, birtokában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest felé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.
TUDATFORMÁLÁS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS
19. § (1) A védelem alatt álló területet vagy természeti értéket táblával meg kell jelölni.
(2) A természeti értékek tudatformáló erejének elősegítésére azokat a helyi sajtóban és közoktatásban ismertetni kell.
ZÖLDTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA
20. § Zöldterületek létesítése (pl.: közterületen park, tornapálya, gyermekjátszótér, szilárd burkolat újonnan történő építése, szobor, emlékmű és díszkút elhelyezés) a hatályos építésügyi jogszabályok szerint végezhető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
21. § A rendelet hatálybelépésével hatályát veszti a 13/2004.(03.08.) Kgy. sz. rendelet.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 43/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Az értékmeghatározásra a Dr. Radó Dezső által elkészített és később kiegészített képlet szolgál: Faérték = A×B×C×D×M. A képletben az "A" a faiskolai alapár, "B" a korszorzó, "C" a fa településen belüli elhelyezkedése, "D" a korona állapot szorzó, végül "M" a dendrológiai érték.
2. "A" a faiskolai alapár: az értékmeghatározás alapja egy a fa értékfelvételi időpontjában legalább kétszer iskolázott, földlabdás, 12-14 cm törzskörméretű fa faiskolai árának a csomagolási, rakodási és az általános forgalmi adóval növelt értéke.
3. "B" a korszorzó: a fa alapvetően annyit ér ahányszor nagyobb lombja van ennél, a faiskolában vásárolt fánál. (Ezen számításra jön rá további korrekciós tényező.) A fa lombjának mérésére nincs szükség, mivel dr. Radó Dezső által elkészített táblázat alapján csak meg kell keresni, hogy az ismert korú, vagy 1 méteres magasságban megmért törzsátmérőjű fa hányszor nagyobb lombbal bír az alapfánál. Ez a szorzó a korszorzó. A korszorzó tíz évenként emelkedik. (Amennyiben a fa életkora tízéves időköznél pontosabban becsülhető, a két határ évtizedszorzó átlagával, illetve a telepítési évhez viszonyítva - amennyiben az ismeretes - kell számolni).
10 éves fa szorzószáma |
10 |
20 éves fa szorzószáma |
40 |
30 éves fa szorzószáma |
84 |
40 éves fa szorzószáma |
160 |
50 éves fa szorzószáma |
300 |
60 éves fa szorzószáma |
500 |
70 éves fa szorzószáma |
700 |
80 éves fa szorzószáma |
800 |
90 éves fa szorzószáma |
900 |
100 éves fa vagy egyedi védelem alatt álló fa szorzószáma |
1000 |
4. "C" a fa településen belüli elhelyezkedése szerinti értékszorzó:
Fákban szegény belvárosi területen az együttható |
1,0 |
Fákban szegény belvárosi területen az együttható |
0,7 |
Kertvárosban és külterületen |
0,4 |
5. "D" a korona állapot szorzó:
Teljesen ép lombkorona esetében |
1,0 |
Kissé csonkolt, visszavágott lombkorona esetében (kevesebb, mint 30%) |
0,7 |
Erősen csonkolt, beteg lombkorona esetében (több, mint 30%) |
0,4 |
6. "M" a fafajok értékén alapuló módosító tényező:
Gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes fajok (fűzfák, nyárfák, nyírfák, juharfák, bálványfa, ezüstfa, akác, japánakác) esetében |
0,5 |
A többi faj esetében |
1,0 |
2. melléklet a 43/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Helyi fokozott védelmet élvező faegyedek, fasorok:
a) Hódmező vásárhely területén helyi jelentőségű természetvédelmi érték 22/1993. (10.11.) Kgy. r. 35. §-a alapján
b) Ady Endrei utcai platánsor
c) Bercsényi utcai tölgyfák
d) Epreskert
e) Népkert és a Strandfürdő területe
f) Jókai utcai piramistölgyek
2. Fokozott védelmet élvező faegyedek, fasorok:
Andrássy út |
|
Bajcsy- Zs. u. |
Celtis fasor |
Bibó Lajos utca |
243 db puszta szil |
Cseresnyés Kollégium előtt |
törökmogyoró sor |
Csomorkányi u. 17. |
1 db kocsányos tölgy |
Csomorkányi u. 30/A |
2 db fekete fenyő |
Dáni u. 50. |
2 db gesztenyefa |
Dáni u. és Simonyi u. sarok |
1 db japán akác |
Hősök tere |
|
Hősök tere (Móricz Zs. u. sarka) |
1 db nyár |
Ipoly u. Ifjúság u. sarok |
1 db fehér nyár |
Ipoly u. volt Kertészeti Vállalat |
2 db kocsányos tölgy |
Jókai u. |
52 db piramis tölgy |
Jókai u. 78. |
2 db piramis tölgy |
Jókai u. 80. |
1 db piramis tölgy |
Kálvin János tér |
kőris fasor |
Károlyi u. 75. |
1 db kocsányos tölgy |
Kása Erdő |
2 db eperfa |
Ginkgo Hotel (Zrínyi utca 2.) |
1 db páfrány fenyő |
Kistópart utcai parkoló |
1 db tölgy |
Klauzál u. 64. |
1 db kocsányos tölgy |
Klauzál u. 78. |
1 db kocsányos tölgy |
Koszta József u. 4-6. |
12 db platán |
Kutasi úti autókereskedés |
1 db platán |
Lázár u. Hódi Pál u. sarok |
2 db Celtis |
Lázár u. Szántó K. J. u. sarok |
6 db gömbkő ris |
Makai u. 62. |
1 db eperfa |
Makai u. 70. |
2 db gesztenye |
Makai u. 74-76. |
1-1 db eperfa |
Nádor u-i gyógyszertár |
gesztenye fasor |
Oldalkosár u-i óvoda előtt |
1 db platán |
Ótemplom előtt |
1 db kő ris |
Petőfi utca |
kőrisek |
Rákóczi u. |
gömbjuharok |
Révai u. 21. |
2 db kocsányos tölgy |
Révai u. Szántó Kovács János u. sarok (cipész) |
1 db japán akác |
Rózsa u. közkifolyó |
1 db bodza |
Szabadság tér 70. |
1 db platán |
Szabadság tér 84. mögött |
3 db szürke nyár |
Szántó Kovács János u. 104. |
1 db platán |
Széchenyi tér |
1 db japán akác |
Széchenyi u. 19. |
1 db kocsányos tölgy |
Szent István tér |
100 db piramis tölgy |
Tarjáni Általános Iskola |
1 db platán |
Zrínyi u. 80. |
1 db platán |
3. Magánterületen lévő védett fák: a magánterületen lévő növények védelme a Mikszáth Kálmán 2/i (platánfa), Deák F. 2. (tölgy), az Arany János u. 12. (keleti életfa) szám alatti növényekre terjed ki.
4. Külterületen lévő fokozottan védett fák: a Tiszai út körtöltéstől Körtvélyesig terjedő szakaszának fehér és fekete nyár, mezei szil és amerikai kőris fasora.
5. A különböző fafajokat képviselő egészséges, hosszú távon is fenntartható egyedek - a város egész területére vonatkozóan - az alábbi életkor elérése után automatikusan életbe lépő védelem alá kerülnek.
6. Kétfokozatú védelem bevezetése indokolt.
6.1. Egyszerű védettség: közterületen lévő a 40 cm-t (a talajszinttől mért 1 m magasan) meghaladó törzsátmérő esetén, kivéve az elektromos légkábelek biztonsági távolságán belül lévő fákat.
6.2. Fokozott védettség: a város teljes területén a 80 cm- t (a talajszinttől mért 1 m magasan) meghaladó törzsátmérőjű fa (díszfa, eperfa és csonthéjas termésű fa) vagy az esztétikai, tudományos, illetve helytörténeti jelentősége miatt különösen ritka, értékes növények esetében lép életbe. Továbbá e melléklet szerinti védelmet, helyi védelmet élvező faegyedek, fasorok tételes felsorolása.
6.3. Mindezek alapján az alábbi fajok kerülnek automatikusan 40 cm-t meghaladó törzsátmérő esetén egyszerű, 80 cm-t meghaladó törzsátmérő esetén fokozott védelem alá:
Faj magyar neve: |
Faj latin neve: |
mezei juhar |
Acer campestre |
platán levelű juhar |
Acer platanoides |
hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
zöld juhar |
Acer negundo |
ezüst juhar |
Acer saccharinum |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
közönséges mandula |
Amygdalus communis |
mézgás éger |
Alnus glutinosa |
köz. nyír |
Betula pendula |
szelíd gesztenye |
Castanea sativa |
gyertyán |
Carpinus betulus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
egybibés galagonya |
Craetegus monogyna |
szivarfa |
Catalpa bignonioides |
ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
bükkfa |
Fagus silvatica |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia ssp. 'Pannonica' |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
török mogyoró |
Corylus colurna |
páfrányfenyő |
Ginkgo biloba |
köz. dió |
Juglans regia |
fekete dió |
Juglans nigra |
csörgőfa |
Koelreuteria paniculata |
tulipánfa |
Liliodendron tulipifera |
eperfa |
Morus sp. |
magnolia |
Magnolia cobus |
májusfa |
Padus avium |
köz. fenyő |
Pinus strobus |
fehér nyár |
Populus alba |
kanadai nyár |
Populus canadensis |
fekete nyár |
Populus nigra 'Italica' |
oszlopos kínai nyár |
Populus simonii |
vérszilva |
Prunus cerasifera |
rezgő nyár |
Populus tremula |
ecetfa |
Rhus typhina |
szomorú fehér fűz |
Salix alba 'Tristis' |
spirál fűz |
Salix matsudana |
japán akác |
Sophora japonica |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
kocsánytalan tölgy |
Quercus petreae |
piramis tölgy |
Quercus robur 'Pyramidalis' |
csertölgy |
Quercus cerris |
hárs |
Tilia argentea |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
nagylevelű hárs |
Tilia plathphillos |
szil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Ulmus laevis |
7. A jövőben nagy mennyiségben ültetésre javasoltak az alábbi növények:
nagy forgalmú utak mentén: |
kőris, tölgy, nyugati ostorfa, japán akác, szil |
nem nagy forgalmú, széles utcák mentén: |
kőris, japán akác, gleditsia, ginkgo biloba, piramis tölgy |
nem nagy forgalmú, kis utcák mentén: |
hárs, csörgőfa, eperfa, akác, juhar, török mogyoró, vérszilva, gömbakác, gömb kőris, gömb juhar |
fasorok mentén: |
vadgesztenye, nyárfák, tölgy, hárs, török mogyoró, japán akác, kőris |
parkokba: |
tulipánfa, magnólia, fűz, nyír, örökzöldek, dió, páfrányfenyő, török mogyoró, csörgőfa, eperfa, szivarfa, japán akác, kocsányos tölgy |
külterületre: |
fűz, dió, nyár, vadkörte, tölgy, szil, akác, ezüstfa, kőris |
útmenti sövényként: |
tamariska |
8. Az ültetési koncepciókban kiemelten ajánlott azon fajok, fajták ültetése, melyek hosszú életkort érnek meg és tekintélyes habitussal rendelkeznek. Cél, hogy város az idő előre haladtával a fák városává váljon.
3. melléklet a 43/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata számlaszáma:
a) Számla elnevezése: Önkormányzati bevételek számla
b) Számlaszám: 10400559-00032645-00000000
c) Számlavezető bank: K&H Bank Zrt.
2. Szakértői díj mértéke: bruttó 9906,- Ft/db
4. melléklet a 43/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelethez
Utca név: |
páros oldal: |
páratlan oldal: |
Kinizsi utca |
gesztenye |
gömb juhar |
Bercsényi utca |
juhar |
gömb juhar |
Petőfi utca |
kőris |
gömb juhar |
Ady E. utca |
platán, kocsányos tölgy |
piramis tölgy |
Szántó K. J. utca |
májusfa |
piramis tölgy |
Bajcsy-Zs. utca |
ostorfa |
ostorfa |
Pálffy utca |
vadgesztenye |
vadgesztenye |
Kutasi út |
szomorúeper |
eper |
Széchenyi tér |
(magánházas rész ) |
gesztenye |
Síp utca |
gesztenye |
vérszilva |
Csomorkányi utca |
vérszilva |
ezüstjuhar |
Makói út |
csörgőfa |
kőris |
Kölcsey utca |
hársfa |
páfrányfenyő |
Makai utca |
akác |
akác |
Jókai utca |
ostorfa |
ostorfa |
Hódtó utca |
kőris |
jegenye nyár |
Tóalj utca |
szomorú fűz |
japánakác |
Táncsics M. utca |
gömb akác |
gömb kőris |
Vöröskereszt utca |
ostorfa |
ostorfa |
Károlyi utca |
kőris |
kőris |
Rákóczi utca |
kőris |
kőris |
Szt. László utca |
szomorú fűz |
gleditsia |
Teleki utca |
juhar |
gömbjuhar |
Rárósi utca |
kőris |
akác |
Zrínyi utca |
akác, japánakác |
akác, japánakác |
Nagy A. J. utca |
gömbszivar |
|
Kodály Z. utca |
törökmogyoró |
törökmogyoró |
Lázár utca |
juhar |
hárs |
Zsoldos utca |
berkenye |
berkenye |
Damjanich utca |
promenád |
páfrányfenyő |
Damjanich utca |
ginko biloba |
szomorú japánakác |
Kisfaludy utca |
japánakác |
csörgőfa |
Takács F. utca |
csörgőfa |
ezüstjuhar |
Észak utca |
puszta szil |
gömb szil |