1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Fejér Vármegyei Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Fejér vármegye közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat Közgyűlésének a hivatalos neve: Fejér Vármegyei Közgyűlés (a továbbiakban Közgyűlés).

(5) Az Önkormányzat hivatalának neve: Fejér Vármegyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6) A Hivatal székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: alakja kerek pajzs, uralkodó színei a vörös, a zöld és a kék. A zöld mezőn, kék háttér előtt térdeplő Szent István, kezében a vörös párnán nyugvó Szent Koronát a karddal és jogarral felajánlja a kék háttérben sugárzó felhővel övezett Szűz Máriának, aki az ölében ülő, jobb karját felemelő gyermek Jézust tartja. A felajánlott korona, kard és jogar alatt, a zöld mezőben álló csücskös talpú pajzson ábrázolt kiscímer; jobbról vörös mezőben négy ezüst pólya, balról vörös mezőben zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén arany kettős kereszt. A zöld mező és a kék háttér síkjában a kerek pajzs bal oldalán hegycsúcs emelkedik. A pajzs fehér alapú fekete köriratának szövege: FEJÉR VÁRMEGYE, melynek szavait egy-egy nyolcágú csillag választja el.

(3) A címer használható a Közgyűlés, a Hivatal kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a közgyűlési elnök, és a jegyző levelezési fejrészén.

(4) Az Önkormányzat zászlaja: hosszanti irányban osztott, színei: sárga (arany) és zöld. Mindkét oldalának közepe a vármegye címerét ábrázolja.

(5) Az Önkormányzat zászlaja használható nemzeti ünnepeken, és a Közgyűlés rendezvényein.

(6) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Közgyűlés önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. § (1) Az Önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz.

(2) A kitüntetésekre, elismerő címekre vonatkozó szabályokat a Közgyűlés külön önkormányzati rendelete szabályozza.

4. § (1) Az Önkormányzat és a Hivatal körbélyegzőt és fejbélyegzőt és Fejér vármegye pecsétjét, a címeres körpecsétet használ.

(2) A körbélyegző közepén Magyarország címerét kell feltüntetni.

(3) A körbélyegzőt kell használni aláírás hitelesítésre.

(4) A címeres körpecsét, mely Fejér Vármegye pecsétje kör alakú, Fejér Vármegye Címerét ábrázolja.

(5) Fejér vármegye pecsétje kizárólag a díszokleveleken használható.

(6) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) A bélyegzők használatának rendjét elnöki és jegyzői utasítás szabályozza.

5. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény a Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezése minősül.

(2) Az Önkormányzat honlapja: www.fejer.hu

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint a 37. § (1) bekezdése szerinti általános közzétételi lista szerinti közzététel az Önkormányzat saját honlapján történik.

(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a közgyűlés elnöke és a jegyző feladata.

6. § (1) A Közgyűlés együttműködik más országok helyi önkormányzataival.

(2) Az Önkormányzat testvérkapcsolatot tart fenn:

7. § (1) A Közgyűlés a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja a területi önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a területfejlesztés, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösségének képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Fejér vármegyei székhellyel szerepel, és bejelentkezik önkormányzati működési területének (tevékenysége céljának) és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.

8. § A helyi népszavazásra vonatkozó rendelkezéseket a Közgyűlés önkormányzati rendeletben állapítja meg.

9. § (1) A vármegyei önkormányzat széles körű együttműködést alakít ki vármegyei szervezetekkel, vármegyei és települési önkormányzatokkal és azok társulásaival, civil szervezetekkel, társadalmi, szakmai és önkormányzati érdekképviseleti szervezetekben tagként (alapítóként) részt vehet, képviselettel rendelkezhet.

(2) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a közgyűlés elnökének a feladata.

10. § (1) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat - a Közgyűlés vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(3) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti az Mötv.-ben kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

11. § A Közgyűlés az önkormányzat - az Mötv. 27. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

12. § (1) Az önként vállalt helyi közügyek konkrét tartalmát a közgyűlés egyedi határozattal állapítja meg.

(2) Közügy önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a közgyűlés elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

13. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Közgyűlés és szervei: a közgyűlés elnöke, a Közgyűlés bizottságai, a Hivatal, a jegyző látja el.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról annak gyakorlója negyedévente beszámol a Közgyűlés felé.

(3) A közgyűlés elnökére, a bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

14. § A Közgyűlés 20 főből áll.

15. § A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

16. § (1) A közgyűlés ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal a képviselők részére meg kell küldeni, továbbá erről a lakosságot a helyben szokásos módon, valamint az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell.

(2) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés napirendjei a következők:

(4) A közgyűlés döntése alapján a (3) bekezdés 12–20. pontjaiban meghatározott napirendek későbbi ülésre halaszthatók.

(5) Az alakuló ülésen a (3) bekezdésben meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a közgyűlés döntése alapján.

(6) A közgyűlés alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

17. § (1) Az elnök választásánál a jelölt állításához legalább 3 képviselő támogató szavazata szükséges.

(2) Több jelölt esetén, ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Amennyiben az elnök titkos választása során a választás mindkét fordulójában a szavazás eredménytelen, a választás új jelölést követően folytatódhat.

18. § (1) Amennyiben az alelnökök titkos választása során az elnök által javasolt jelölt nem kapta meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani.

(2) Ha az alelnökök titkos választása során a választás mindkét fordulójában a szavazás eredménytelen, a választás új jelölést követően folytatódhat.

19. § (1) A Közgyűlés az üléstervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A Közgyűlés rendes üléseit az üléstervben meghatározott időpontban tartja.

(3) Az üléseket 9 órai kezdettel kell tartani, ettől az időponttól szükség esetén el lehet térni.

(4) Az ülések helye: a Vármegyeháza Díszterme (Székesfehérvár, Szent István tér 9. I. emelet).

(5) A közgyűlés elnöke indokolt esetben a Közgyűlést más helyszínre is összehívhatja.

20. § (1) A Közgyűlés rendes ülésének időpontjait a Közgyűlés által határozattal elfogadott féléves - tárgyév január 1-től június 30-ig, valamint július 1-től december 31-ig terjedő időszakra készített - ülésterv tartalmazza.

(2) A féléves ülésterv jogszabályokba foglalt vagy Közgyűlési döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az ülésterv előkészítéséről, összeállításáról és a közgyűlés elé terjesztéséről a közgyűlés elnöke gondoskodik.

(4) Az ülésterv összeállításához a közgyűlés elnöke javaslatot kér:

(5) Az üléstervnek tartalmaznia kell:

(6) A következő félévi üléstervet a félév utolsó ülésén fogadja el a közgyűlés.

(7) Az elfogadott üléstervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

21. § (1) A Közgyűlés az üléstervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

(3) A közgyűlés elnöke saját hatáskörében összehívhatja a Közgyűlés rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a vármegye lakosságának érdekeit érintő okból szükség van.

22. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, személyes kézbesítés.

(2) A közgyűlés elnöke, a képviselőcsoport vezetője, a bizottság, a képviselők legalább ¼-e, valamint a jegyző javasolhatják a Közgyűlésnek a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását.

(3) A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslatot írásban, indokolással ellátva legkésőbb a Közgyűlés ülésének kezdetéig a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani.

(4) A sürgős tárgyalásra vonatkozó javaslat napirendre vételéről, a javaslat tárgyalásának sorrendjéről a Közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

(5) A sürgős tárgyaláshoz szükséges írásbeli előterjesztés elkészítéséről a javaslattevő köteles gondoskodni, amelyhez a jegyző a Hivatal útján segítséget nyújt.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat vagy a vármegye lakossága számára.

23. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni, valamint további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

24. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a Közgyűlés illetékes bizottságai is tárgyalják.

25. § (1) Évente a Közgyűlés tárgyévi utolsó ülése keretében közmeghallgatást tart.

(2) A Közgyűlés közmeghallgatást tart, ha a vármegyei képviselők egynegyede – de legalább 5 képviselő - vagy a közgyűlés bizottsága azt írásban a közgyűlés elnökénél indítványozza, aki a közmeghallgatást az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra kitűzi.

26. § A közmeghallgatáson a közgyűlés elnöke az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

27. § (1) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a közgyűlés ülésére vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 6 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel.

(2) A közmeghallgatást a közgyűlés elnöke vezeti.

(3) A közmeghallgatás során minden állampolgár 5 perc terjedelemben felszólalhat.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a közgyűlés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket 15 napon belül, a közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(6) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

28. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a Közgyűlés szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórumot a közgyűlés elnöke vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül. A lakossági fórumon feltett és ott helyben meg nem válaszolt kérdésekre írásban, a fórumot követő 15 napon belül kell választ adni.

29. § (1) A Közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Ha a közgyűlés elnöki tisztség betöltetlen, vagy a közgyűlés elnöke tartósan akadályoztatva van, akkor a közgyűlés tagjai közül választott főállású alelnök látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A közgyűlés elnöki és a közgyűlés tagjai közül választott főállású alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a közgyűlés elnöke és a közgyűlés tagjai közül választott főállású alelnök tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott társadalmi megbízatású alelnök, mindhárom tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Közgyűlést.

30. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

31. § (1) A Közgyűlés összehívásakor az üléstervet kell alapul venni.

(2) Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát tartalmazó írásos meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos javaslatokat is.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Közgyűlési ülést megelőzően legalább 6 nappal 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és időpontban elektronikus úton (e-mail) kell a képviselőknek megküldeni. A kapcsolódó előterjesztéseket - egyedi hozzáférési jogosultságok biztosításával - a képviselők egyidejűleg az önkormányzat „ftp” szerveréről tölthetik le.

(4) A közgyűlés üléseire meghívott egyéb személyek részére a tárgyalandó napirendi pontokat tartalmazó meghívókat elektronikus úton (e-mail) kell megküldeni.

(5) A kiküldött meghívókban tájékoztatást kell adni a napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztések honlapon történő elérhetőségről.

(6) Amennyiben olyan tény vagy körülmény merül fel, amely jellegénél fogva a közgyűlés azonnali döntését igényli az előterjesztés legkésőbb a közgyűlés ülésének kezdetén is kiosztható.

(7) A Közgyűlés ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján keresztül tájékoztatni kell.

32. § (1) A Közgyűlés ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közgyűlés elnöke az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2) Az (1) bekezdésben leírt esetben a közgyűlés elnöke az ülés elhalasztásáról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.

(3) Az ülés megkezdését követően a Közgyűlés határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és az elfogadott napirend alapján későbbi időpontban folytatja.

(4) Amennyiben a Közgyűlés az ülés elnapolásáról határoz, vagy a közgyűlés elnöke az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 8 napon – belül folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

(5) Rendkívüli körülmények által indokolt esetnek minősül különösen időjárási, természeti, előre nem látható okok miatti akadályoztatottság.

33. § (1) A Közgyűlésen szavazati joggal vesznek részt a Közgyűlés tagjai.

(2) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) A (2) bekezdés e-g) pontjaiban megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(5) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, a közgyűlés elnöke szót adhat.

(6) Amennyiben a közgyűlés elnöke a hozzászólást nem engedélyezi, a meghívott kérésére a hozzászólás engedélyezéséről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A Közgyűlés ülésére tanácskozási jog nélkül a közgyűlés elnöke bárkit meghívhat, akinek meghívását indokoltnak tartja.

34. § (1) A Közgyűlés ülése nyilvános. A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a közgyűlés elnöke vagy az ülést vezető a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

35. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(2) Zárt ülés elrendeléséről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség kell.

(3) A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá a közgyűlés elnöke meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a közgyűlés elnöke távozásra szólítja fel.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre papír alapon beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

36. § A közgyűlés elnöke a testületi ülés vezetése során különösen:

37. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés napirendek közé történő felvételére vagy előterjesztés napirendről történő levételére bármely képviselő tehet javaslatot.

(2) Napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés lényegét annak előterjesztője még a napirendre történő felvételről szóló döntés előtt előzetesen ismertetni köteles.

(3) A közgyűlés a módosító indítványok megtárgyalását követően az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel dönt.

38. § (1) A Közgyűlés határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 11 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A közgyűlés elnöke határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 8 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben a 31. § (3) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásától el lehet térni.

(5) Az ülésről igazoltan van távol a képviselő a 62. §-ban meghatározott esetekben.

39. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt Közgyűlési tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a közgyűlés elnökénél. Az eljárásra a 63. § (6)–(7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

40. § (1) A tanácskozás rendjét a közgyűlés elnöke biztosítja. Ennek során:

(2) A közgyűlés elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) A Közgyűlési ülésen bármikor szót kérhet:

(4) Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő e rendelet, vagy az Mötv. valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

(5) Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

41. § (1) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(3) A frakcióvezetőknek, képviselőknek, tanácskozási joggal meghívottaknak a napirendhez való hozzászólásra a közgyűlés elnöke adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 3 perc lehet.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl vita közben ismételt hozzászólást egy napirenden belül a közgyűlés elnöke engedélyezhet maximum 2 percben. Ha a közgyűlés elnöke ezt megtagadja, a képviselő a közgyűléstől kérheti a felszólalás engedélyezését.

(5) A közgyűlés elnöke az (2) bekezdés szerinti szóbeli kiegészítés, valamint a (3) és (4) bekezdések szerinti hozzászólások meghatározott időtartamának lejárta előtt 1 perccel a felszólalót figyelmeztetheti.

(6) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(7) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy az ügyrendi kérdésben kezdeményezett hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól megvonja a szót.

(8) Törvényességi észrevétel esetén a jegyzőnek soron kívül köteles szót adni a közgyűlés elnöke.

42. § Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve bizottság elnöke a közgyűlés ülésén a napirend tárgyalása közben frakciónként és bizottságonként egy alkalommal tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. A javaslat alapján a közgyűlés elnöke köteles a szünetet elrendelni.

43. § (1) A döntéstervezetekhez módosító indítványt írásban az ülést megelőző napig a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani. Szóbeli módosító indítvány a napirend vitájának lezárásáig terjeszthető elő.

(2) A vita lezárása közben vagy azt követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(3) A közgyűlés elnökének felhívására a jegyző nyilatkozik az elhangzott javaslatok törvényességéről.

(4) A közgyűlés elnöke a vita lezárása, összefoglalása után először a módosító indítványokat, azok elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a Közgyűlés döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő Közgyűlési ülésen köteles azt jelezni a Közgyűlés felé.

44. § (1) A közgyűlés elnöke az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Közgyűlés – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról. Ha a szavazás eredményeként a Közgyűlés végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a közgyűlés elnöke ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(3) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Közgyűlés több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor minden jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(4) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(5) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

45. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

46. § A nemzetiségek jogairól szóló törvény által meghatározott esetekben döntéshez az érintett területi nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges.

47. § (1) A Közgyűlés döntéseit – a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás - a név szerinti szavazás esetét kivéve - technikai berendezés alkalmazásával, ennek hiányában kézfeltartással történik. A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke, szükség esetén közreműködők bevonásával állapítja meg. A technikai berendezés alkalmazásával történő szavazás nyíltságát a szavazásról a számítógép által készített lista megtekinthetőségének lehetősége biztosítja.

(3) A képviselők a javaslatra „igen”-nel, „nem”-mel és „tartózkodás”-sal szavazhatnak.

(4) Közgyűlési tag döntéshozatalból történő kizárása esetén „igen”-nel és „nem”-mel lehet csak szavazni.

(5) A közgyűlés elnöke egy döntési javaslaton belül részszavazást kérhet a javaslat egyes részletei vonatkozásában.

(6) Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően – amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel - újraszavazást elrendelni képviselő indítványára, a testület egyszerű többséggel hozott döntésével egyszer lehet.

48. § (1) A Közgyűlés titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A közgyűlés elnöke és alelnökei választásánál a titkos szavazás kötelező. Egyéb ügyekben a titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Az alakuló ülésen szavazatszámláló bizottságot kell alakítani a közgyűlés elnöke és alelnökei megválasztására, mely szavazatszámláló bizottság elnökére és 2 tagjára a levezető elnök tesz javaslatot.

(3) A titkos szavazást – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazólap tartalmát a Közgyűlés határozza meg az alábbiak szerint:

(5) A Hivatal közreműködésével a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság elkészíti a szavazólapokat, majd lezárja és lepecsételi az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság tagjain, a jegyzőn, a jegyzőkönyvvezetőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen a szavazóhelyiségben.

(6) A Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság a képviselő jelenlétében lepecsételi a szavazólapot és átadja a képviselőnek, aki az átvételt aláírásával igazolja, majd szavazatát a lepecsételt urnába dobja.

(7) Érvényes a szavazat, ha:

(8) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével – külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(9) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(10) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság átadja a levezető elnöknek.

(11) A közgyűlés elnöke a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(12) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely Közgyűlési tag kérésére, a Közgyűlés vita nélkül határoz a szavazás megismétléséről. A szavazás az adott ülés keretében csak egyszer ismételhető meg.

(13) A (2) bekezdésben meghatározott szavazatszámláló bizottság eljárása tekintetében is irányadóak a (4)b) - (11) bekezdés rendelkezései.

49. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni:

(2) A névszerinti szavazásról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a Közgyűlési tagok nevét ABC sorrendben, a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a közgyűlés elnökének, aki kihirdeti azt.

(5) A névszerinti szavazást a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, a hitelesített névsort pedig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

50. § A közgyűlés hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntetés, továbbá cím adományozása ügyében, amennyiben több jelöltre történik szavazás, a közgyűlés az előterjesztő vagy bármely képviselő javaslata alapján több fordulós szavazással is dönthet. A szavazás módját a közgyűlés esetenként határozza meg és arról egyszerű többséggel dönt.

51. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést írásban a közgyűlés elnökénél kell benyújtani a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével.

(3) A rendelet-tervezet előkészítése:

(4) A rendelet-tervezet véleményezése:

(5) A Közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában meghatározott nemzetiségi kérdésekben az önkormányzat rendeletét a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(6) A rendelet-tervezet Közgyűlés elé terjesztése és elfogadása:

52. § Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. A rendelet megjelölése és szerkesztése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

53. § (1) Az Önkormányzat rendeletét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A rendeletet közzé kell tenni Nemzeti Jogszabálytárban, valamint az Önkormányzat honlapján.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

54. § (1) Közgyűlési határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A Közgyűlés határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

(3) A közgyűlési határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Az Önkormányzat normatív határozatát a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett normatív határozatok a Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek. A normatív határozatot közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(5) A határozatokat meg kell küldeni a Közgyűlési ülési jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

(6) A jegyző a Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és annak teljesítéséről ¼ évente jelentést készít a Közgyűlésnek.

55. § (1) Javaslatnak minősül a Közgyűlés ülésére szóban vagy írásban bekerülő:

(2) Nem minősül javaslatnak:

(3) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.

(4) A javaslat szóbeli előterjesztése esetén a határozati javaslatot írásban a képviselők részére ki kell osztani.

(5) A javaslat írásbeli előterjesztés tartalmi követelményei:

(6) Az írásos anyag előterjesztője:

(7) A jelentés, a tájékoztató, a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a Közgyűlés elé, ezekről szükség esetén a Közgyűlés döntést hozhat.

(8) Az előterjesztésekhez - szükség szerint - csatolni kell az illetékes bizottság véleményét és javaslatát.

(9) A közgyűlés bizottsága által megtárgyalt előterjesztésekkel kapcsolatos írásos véleményt és állásfoglalást – összegzésként – a „Bizottsági állásfoglalás” tartalmazza. Amennyiben a bizottság ülésére a közgyűlés napján kerül sor, a bizottság állásfoglalását a bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy a közgyűlésen az adott napirendi pont tárgyalásakor szóban ismerteti.

(10) Kizárólag bizottsági állásfoglalás ismeretében tárgyalhatóak az alábbi előterjesztések:

(11) Az írásbeli előterjesztéseket az azt tárgyaló Közgyűlés ülés előtt legalább 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, amennyiben nem a hivatal készíti elő azt.

(12) Az előterjesztés előlapján jelezni kell, hogy az zárt vagy nyílt ülésen tárgyalandó.

56. § (1) A képviselő a Közgyűlés ülésén szóban, vagy az ülést megelőzően írásban a közgyűlés elnökétől, a közgyűlés alelnökeitől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési kérdésekre felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. A válaszra történő felkészüléshez a Hivatal segítséget nyújt.

(2) A kérdés szóbeli ismertetésének, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet.

(3) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a közgyűlés elnökénél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(4) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(5) A kérdező a kérdést a Közgyűlés ülésén ismertetheti.

57. § (1) A képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörével kapcsolatos kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslatot, interpellációt a közgyűlés elnökéhez, a közgyűlés alelnökeihez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez intézheti, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Nincs helye interpellációnak

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az azt előterjesztő képviselőnek a válasz kézhez vételét követő 30 napon belül írásban nyilatkoznia kell, melyet a közgyűlés elnöke a közgyűlés következő ülésén a testülettel ismertet. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt annak elfogadásáról. Ha a közgyűlés sem fogadja el a választ, a bizottságnak további vizsgálatra kiadja. Ebben az esetben az interpelláció tárgyában a bizottság készít előterjesztést a következő ülésre. A vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt is.

(4) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról, az interpellációkról, az interpellációkra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés, az interpelláció az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés, interpelláció előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés, interpelláció bejelentéséhez.

(6) A bejelentés közérdekű információ közlése, melyet a közgyűlés elnöke, a közgyűlés alelnökei, a képviselő csoport vezetői, képviselő, jegyző a Közgyűlés ülésén szóban ismertet. A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.

(7) A képviselő a Közgyűlés rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal a kérdéseket, interpellációkat és bejelentéseket követően napirenden kívüli felszólalhat, melyről vita nem tartható.

58. § A vármegyei képviselők, illetve a közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzés tételére 2 perces időtartamban a vita lezárását követően a közgyűlés elnöke ad engedélyt.

59. § (1) A közgyűlés üléséről szószerinti jegyzőkönyv készül. A közgyűlés üléséről készült szószerinti jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a hivatal kezeli. A jegyzőkönyvet évente be kell köttetni és el kell helyezni az irattárban.

(3) A közgyűlés nyílt ülésének jegyzőkönyveit az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányába a hivatalban lehet betekinteni. A közgyűlés bármely tagja kérésére a nyilvános ülések jegyzőkönyvének másolatát át kell adni. Ezen túlmenően nyilvános ülések jegyzőkönyvéből másolat kiadását a jegyző engedélyezi.

(5) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet külön kell kezelni és gondoskodni kell arról, hogy azt csak az arra jogosultak tekinthessék meg. Zárt ülés jegyzőkönyvébe az eljárásban érdekelt személy kizárólag a saját ügyét érintően jogosult betekintésre.

(10) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egységénél zárt helyen kell tárolni.

(11) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére értelemszerűen vonatkoznak a Közgyűlés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke, egy tagja írja alá.

60. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

61. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A Közgyűlés által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a Közgyűlésnek.

(3) A képviselő írásban köteles a közgyűlés elnökének előre bejelenteni, ha a Közgyűlés ülésén való részvételében akadályoztatva van.

62. § A Közgyűlés rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

63. § (1) Amennyiben a képviselő a Közgyűlés, a bizottság rendes ülésén 6 hónapon belül legalább 3 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a közgyűlés elnöke e tényről tájékoztatja a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottságot a kötelezettségszegés kivizsgálása érdekében.

(2) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a közgyűlés elnökéhez nyújthatja be bármely képviselő, a jegyző, a Kormányhivatal. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját. A kezdeményezést a közgyűlés elnöke továbbítja a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottsághoz kivizsgálásra.

(3) A Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a döntésre. A Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(4) Ismételt kezdeményezés esetén – amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz – a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet.

(5) A Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő 30 napon belül folytatja le, a Közgyűlés a határidőt meghosszabbíthatja.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság előterjesztése alapján a Közgyűlés az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

(7) Ha a képviselő, nem képviselő alelnök vagy bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott – kivéve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra legfeljebb 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság előterjesztése alapján a Közgyűlés az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

(8) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 3 alkalommal a közgyűlés elnöke – a közgyűlés elnöke figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén, a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben – figyelemmel a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásra - a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását következő 1 hónapra a Közgyűlés minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

64. § A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

65. § (1) A közgyűlésben a vármegyei listát állító jelölő szervezetek mandátumot szerzett képviselői tevékenységük összehangolására mandátumot szerző jelölő szervezetenként legalább kettő fővel képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) Két vagy több vámegyei listát állító és mandátumot szerző jelölő szervezet együtt is létrehozhat egy képviselőcsoportot (frakciót).

(3) Minden vármegyei listát állító és mandátumot szerző jelölő szervezetnek csak egy képviselőcsoportja (frakciója) lehet, egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

66. § (1) A képviselőcsoport (frakció) megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a közgyűlés elnökénél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, névsorát, megválasztott vezető, esetleg helyettesek nevét.

(2) A képviselőcsoport (frakció) működési szabályait önállóan határozza meg.

(3) A képviselőcsoportot jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a kettő főt. Amennyiben a képviselőcsoport tagjainak száma 2 fő alá csökken, úgy a képviselőcsoport megszűnését be kell jelenteni.

(4) A képviselőcsoportok tevékenységük összehangolására együttműködési megállapodást köthetnek.

(5) A képviselőcsoportot (frakciót) a képviselőcsoport vezetője, akadályoztatása esetén a képviselőcsoport által erre felhatalmazott más tagja képviseli.

67. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport (frakció), ha ezt határozatában kimondja. A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül írásban bejelenteni a közgyűlés elnökének.

(2) A képviselőcsoport bármely tagját kizárhatja működési szabályaiban foglaltak szerint. Erről a képviselőcsoport vezetője a közgyűlés elnökét öt napon belül írásban értesíti.

(3) A képviselő önállóan dönthet a képviselőcsoportból (frakcióból) való kilépésről. Erről a közgyűlés elnökét öt napon belül írásban értesíti.

(4) A megszűnt képviselőcsoport tagját, a kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő azonban hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

(5) A képviselő képviselőcsoportba való csatlakozása esetén a befogadó képviselőcsoport vezetője (frakcióvezető) erről öt napon belül írásban tájékoztatja a közgyűlés elnökét.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakról a közgyűlés elnöke a testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

68. § (1) A Közgyűlés a döntéselőkészítő, a szervező és ellenőrző feladatok ellátására állandó bizottságként, a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottságot hozza létre 7 fő képviselő részvételével.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, a méltatlansági és az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság látja el. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárás rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Egyes időszakos feladatok ellátására ideiglenes bizottság létrehozását is elhatározhatja. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik, ha a feladata végrehajtásáról szóló jelentést a közgyűlés elfogadta, vagy a létrehozásakor a működésére meghatározott idő letelt.

(4) A Közgyűlés ideiglenes bizottságként létrehozza:

(5) A bizottságok feladat- és hatásköreit a jogszabályok, valamint az 5. melléklet, az átruházott hatásköreit az 1. melléklet állapítja meg.

(6) A bizottságok évente beszámolnak a közgyűlésnek a végzett munkájukról.

(7) A bizottságok ügyrendjüket maguk határozzák meg.

(8) A bizottsági határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

69. § (1) A bizottságokat a képviselők és más, a bizottságok működési területén szakértelemmel bíró személyek közül a Közgyűlés választja meg minősített szótöbbséggel.

(2) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

70. § A bizottság általános feladata:

71. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze és vezeti ülését.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására; a javaslatot tárgyaló ülésre a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.

(5) A Közgyűlés határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújthat be, illetve melyek csak bizottság álláspontjával nyújthatók be a Közgyűléshez.

(6) A bizottsági ülés határozatképességére, a döntéshozatalra vonatkozóan e rendelet szabályait kell alkalmazni. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7) A bizottságok azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt törvény kötelezővé teszi vagy megengedi.

(8) A bizottsági ülés jegyzőkönyvére a Közgyűlés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.

72. § (1) A Közgyűlés 1 fő tanácsnokot választhat a Közgyűlés megbízatásának időtartamára.

(2) A tanácsnok feladat- és hatáskörét a megválasztásával egyidejűleg kell meghatározni. A tanácsnok feladatkörének ellátása során az ügy tárgya szerinti bizottsággal (bizottságokkal) együttműködik.

(3) A tanácsnok megbízatása - Közgyűlés megbízatásának időtartama alatt -megszűnik:

(4) A tanácsnok évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek.

73. § (1) A közgyűlés elnöke a megbízatását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A közgyűlés elnöke a Közgyűlés tagja, a Közgyűlés határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(2) A közgyűlés elnöke illetményét, költségtérítését a Közgyűlés határozattal állapítja meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A közgyűlés elnöke jutalmára, egyéb juttatásaira a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság tesz javaslatot.

(3) A közgyűlés elnöke gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, melyeket jogszabály a hatáskörébe utal. Átruházott hatáskörben hozott közgyűlés elnöki döntések esetében az átruházás tényére utalni kell. A közgyűlés elnöke az államigazgatási tevékenységének ellátásáért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A közgyűlés elnöke Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(5) A közgyűlés elnökének a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(6) A közgyűlés elnöke a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Közgyűlés hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(7) A közgyűlés elnöke az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a Közgyűlés előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

(8) A közgyűlés elnöke átruházott feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

74. § A közgyűlés elnöke utasításban, saját hatáskörben szabályozza a közgyűlés alelnökei feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

75. § A közgyűlés elnökének a munkáját a Közgyűlés évente egy alkalommal, a Fejér Vármegyei Önkormányzat és Szervei munkájáról szóló tárgyévi beszámolóval egyidejűleg értékeli a Pénzügyi, Jogi és Fejlesztési Bizottság javaslata alapján.

76. § (1) Amennyiben a közgyűlés elnöke a Közgyűlés döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a Közgyűlés önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Közgyűlés a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) A közgyűlés elnöke önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, döntéséről tájékoztatja a Közgyűlést.

77. § (1) A Közgyűlés a közgyűlés tagjai közül egy fő főállású, foglalkoztatási jogviszonyú alelnököt, és a közgyűlés tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alelnököt (a továbbiakban: alelnökök) választ. Az alelnökök feladataikat a közgyűlés elnöke irányításával látják el.

(2) A közgyűlés alelnökeire megfelelően irányadóak a közgyűlés elnökére vonatkozó szabályok.

(3) A közgyűlés alelnökei az általuk ellátott feladatokról havonta, vagy a közgyűlés elnöke által meghatározott időközönként beszámolnak a közgyűlés elnökének és a Közgyűlésnek.

78. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

79. § (1) Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítési feladatokat a Közgyűlési és Választási Főosztály vezetője látja el. A helyettesítési feladatokat a Közgyűlési és Választási Főosztály vezetőjének egyidejű akadályoztatása, vagy tisztségének betöltetlensége esetén a Jogi, Hatósági, Kommunikációs és Pályázati Főosztály vezetője látja el.

80. § (1) A Hivatal önálló jogi személy, önálló helyi önkormányzati költségvetési szerv.

(2) A Hivatal belső szervezeti egységeinek részletes feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

81. § (1) A Hivatal a közgyűlés feladatainak ellátása és döntéseinek végrehajtása érdekében az alábbi alaptevékenységeket látja el:

(2) A Hivatal a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, a területi nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a vármegyei önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.

82. § A közgyűlés elnöke egyetértése szükséges a Hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

83. § (1) Az Önkormányzat a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzattal közösen Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) néven működteti és e szervezet keretében gondoskodik a Tanács működési területe vonatkozásában jelentkező – vármegyehatárokon túlterjedő – a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (1) bekezdésében foglalt területfejlesztési feladatok ellátásáról.

(2) A Tanács feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Tanács munkaszervezeti feladatait a Fejér Vármegyei Önkormányzati Hivatal látja el.

84. § (1) Az Önkormányzat – a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI.törvény 17. § (4) bekezdés a) pontja alapján – tagja a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsnak.

(2) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatait a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. látja el.

85. § (1) A Térségi Fejlesztési Tanács tagjai valamennyi tagjának döntését igénylő, a Térségi Fejlesztési Tanács működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes Közgyűlési ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok közgyűlési elnökei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes ülés tartását a Térségi Fejlesztési Tanács, vagy a Térségi Fejlesztési Tanács bármely tagja kezdeményezheti a közgyűlési elnökei útján. A közgyűlési elnökök egyeztetését követően, a közgyűlés elnöke a közgyűlést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes közgyűlési ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes ülést a gesztor önkormányzat közgyűlésének elnöke, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a gesztor önkormányzat közgyűlési alelnöke hívja össze és vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet vármegyénként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, Közgyűlésenként kell megállapítani. Az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a határozatot mely testület fogadta el.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a gesztor önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadóak más önkormányzattal tartandó együttes ülések tartására is.

86. § (1) A Közgyűlés a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik az országos, és a területi nemzetiségi önkormányzatokkal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt esetekben.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a közgyűlésre meg kell hívni.

(3) A területi nemzetiségi önkormányzat elnökét a közgyűlés és a bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg a területi nemzetiségi önkormányzat tevékenységi körébe tartozó napirendi pont tárgyalása során.

(4) A területi nemzetiségi önkormányzat elnöke a Közgyűlés felé előterjesztést jogosult kezdeményezni.

(5) A területi nemzetiségi önkormányzat jogosult a közgyűlés féléves üléstervéhez írásban javaslatot tenni.

87. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat munkájához szükséges ügyviteli feladatokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt szervezeti egysége látja el, melynek során elvégzi a területi nemzetiségi önkormányzat határozatainak helyben szokásos módon történő kihirdetését és közzé teszi azokat az önkormányzat honlapján.

(2) A Közgyűlés a területi nemzetiségi önkormányzat határozatainak közzétételére az önkormányzat honlapját biztosítja.

(3) A területi nemzetiségi önkormányzatokkal kötendő megállapodások tervezetét a 2. melléklet tartalmazza.

88. § (1) A Közgyűlés megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a közgyűlés elnöke terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A Közgyűlés a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező, illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a területfejlesztési politika, javítására vonatkozó megoldásokat.

89. § Az Önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.

90. § (1) A Közgyűlés az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint a Hivatal látja el.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az Önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

91. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.